Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-08 / 107. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1996. május 8., szerda Eső áztatta tantermek a nagybajomi iskolában Tehetség és arculat A tanulók W százaléka cigány a nagybajomi iskolában Kamatmentes kölcsön a lakásfelújításra Gondoskodó Aszaló Kedvelt találkahely az aszalói kultúrház A somogyaszalói kultúrház a település fiataljainak kedvelt ta­lálkozóhelye. Esténként kung- fu edzést, sakk-partit és asztali- tenisz játszmákat tartanak. A könyvtárban 2500 kötetből le­het válogatni. A könyvállo­mány bővítésére évente har­mincezer forintot költ az ön- kormányzat. Egy bábcsoportot is akarnak létrehozni. Tanulmányterv a vásártérről Bővíteni szeretnék a dombóvári vásárteret. Az önkórmányzat elkészítette a tanulmánytervet. Az új, csaknem harminchatezer négyzetméteres területen a ki­rakodó vásár mellett lehetőség lesz autóvásárt is rendezni. Az önkormányzat pályázatot ír ki a vásár üzemeltetésére. Fákat, díszcserjéket ültettek Kadarkúton Százezer forintot nyert az Erdő­felügyelőség pályázatán a ka­darkúti önkormányzat, mivel a település is meg akar csino- sodni. Ebből a pénzből három­száz darab vérszilvát vettek; a suhángokat a főútvonal mellé ültették el. A falu központjába díszcserjéket szánnak. Hencsei óvoda két óvónővel A második félévtől a kadarkúti óvoda részeként működik a hencsei óvoda. Az önkormány­zat a kadarkúti vezető óvónőt kérte fel a hencsei intézmény irányítására. Július 1-jétől két óvónő foglalkozik a kisgyere­kekkel. Magyaratádi műsor a patalomi otthonban A magyaratádi óvodások és az iskolások látogattak el a pata­lomi szociális otthonba. A gye­rekek zenés irodalmi műsorral mutatkoztak be; köszöntve az édesanyákat. Összeállításukat ötvenen tekintették meg a hét végén. Egyébként a patalomi szociális otthon lakói is fellép­tek; verses műsort adtak elő. Iskolánk nincs még felké­szülve a helyi tantervkészí­tésre, de abban bízom, hogy a szakmai elkötelezettség elég mozgatóerő lesz. Néhá- nyan tanfolyamra járnak, és hamarosan munkacsoportok alakulnak. Tibol László, a nagyhajóim Csokonai Vitéz Mihály Álta­lános Iskola igazgatója mondta ezt, hozzátéve: csak annak van értelme, ha olyan kollégák vállalkoznak erre, akik valóban akarnak tenni. A tantestület négy év után el­hitte: nem az igazgatón, ha­nem főleg a nevelőkön áll vagy bukik, hogy mi lesz az iskolában. A nagybaj omi intézmény­nek sajátos arculatot ad, hogy a diákok csaknem negyven százaléka cigány. Van közöt­tük kiemelkedően jó is, akit elvittek a Gandhi gimnázi­umba. Bevált a képességek szerinti differenciálás, így bi­zonyos tantárgyakban — ma­tematika, anyanyelv — úgy­nevezett nívócsoportokat hoz­tak létre. Hagyomány az isko­lában a Gyergyai-díj, amit — a híres professzor testamen­tuma szerint — azok a diákok kapnak, akik verssel, prózával vallanak szülőföldjükről, ma­gyarságukról. Létrehoztak egy alapítványt is; a tanulók ju­talmazására, tehetséggondo­zásra az idén hatvanezer forin­tot fordítanak. Folytatódik a papírgyűjtés árából, videóka­merát szeretnének vásárolni. A diákönkormányzatnak is jelentős szerepet szánnak; munkája ugyan még döcög, ám sokan tanulják már az is­kolai demokráciát. Széles a tanórán kívüli te­vékenységek köre. Egyszerre A Rambó-filmeken nevelke­dett ifjaknak sokszor téves elképzeléseik vannak az amerikai zsoldosok életéről. A bőszénfaiak elhatározták: megnézik személyesen, ho­gyan élnek a taszári IFOR- bázison a katonák. A hét végén Nyitrai István polgármester vezetésével több mint harminc cserénfai, bőszénfai, simonfai és gálos- fai fiatal látogatott Taszárra. Az amerikaiak külön értékel­tizenketten ülhetnek számító­géphez. Elismert sportkörük van, a művelődési házban pe­dig képzőművészeti, sakk, természetvédő és origami- szakkör várja a gyerekeket. A hetedik-nyolcadik osztályosok a gyakorlókertet gondozzák. Népszerű az iskolarádió. Ta­valy országos első díjat kap­tak, s ez 5 ezer (!) forint juta­lommal járt. Ezt az összeget ugyanennyivel kellett megtol­dani, hogy a díjátadáson részt vehessenek a stúdiósok. Most egy ünnepi műsorral, egy port­réval és egy magazin jellegű összeállítással indultak a pá­lyázaton. A sulinak diákújsága is van: a Zöld Kódex. Évente ték, hogy a több mint ötven kilométert — Taszárig és vissza — kerékpáron tették meg a vállalkozó szellemű if­jak. A bázison megtekintették a sátorkórházat, még a műtőbe is bemehettek, beülhettek a mentőhelikopterbe. Az ame­rikai katonák konditermében rögtönzött edzést tartottak, kipróbáltak minden erőgépet. Megbizonyosodtak róla: szó sincs itt semmiféle rambók- ról, viszont tapasztalták a bá­hat számot jelentetnek meg. Megtudtam: matematikából és magyarból középiskolai elő­készítőt tartanak. S hogy be­vezetése jó ötlet volt, mi sem bizonyítja jobban: a nagyba­jomi diákok zöme tovább ta­nul, s fel is veszik őket. Az idei negyvenegy végzős közül csak néhányan érik be a nyolc általánossal. Az igazgató elégedett „csa­patával”, ám már meglehető­sen unja, hogy egy-egy kiadó- sabb esőzéskor a folyosóra és a tantermekbe vödröket kell rakni. Az épület ugyanis beá­zik, ám a tető megjavíttatása még várat magára. Lőrincz Sándor zison a szervezettséget. A vendéglátók fagyival, üdítő­vel, gyümölccsel kínálták a látogatókat, s a csaknem há­romórás vizit végén csatakiál­tással búcsúztak a fiataloktól. Hazafelé még belefért ide­jükbe egy jó hangulatú sza­lonnasütés. Most azon törik a fejüket a bőszénfaiak: milyen programot szervezzenek az amerikaiaknak, akik hamaro­san viszonozzák a látogatást: a falunapon jönnek Bőszén- fára. (Jakab) Tavaly négymillió forintot költött szociálpolitikai cé­lokra a somogyaszalói ön- kormányzat. Az idén 2 millió 600 ezer forintot terveztek erre a költségvetésben, de Teglovics Józsefné gazdálko­dási főelőadó szerint jóval többre lesz szükség. Lehetőségeik szűkek, keresik a módot a pénzszerzésre. Bead­ták jelentkezésüket az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzetű települések pályázatára, s min­den döntésüket alaposan meg­fontolják. A 24 millió forintos költségvetésből csaknem azo­nos összeg jut az egyes intéz­mények fenntartására, az isko­lások támogatására és a szoci­álpolitikára. A lakosság majdnem tíz szá­zaléka munkanélküli; tizen­hármán kapnak az önkormány­zattól jövedelempótló támoga­tást. Közhasznú munkát ketten vállaltak, Somogyaszaló szépí­A magyaratádi Barátság szö­vetkezetben a napokban fejez­ték be a 300 hektárnyi kuko­rica, valamint a 105 hektárnyi napraforgó vetését. Baksa Sán­dor elnök elmondta: gabonát 510 hektáron termesztenek. Végeztek a búza, az árpa és a tritikálé fejtrágyázásával, gyomirtásával. A mák sorköz- művelését is befejezték. Most bérmunkában kukoricát vetnek egy másik mezőgazdasági szö­vetkezetnek. A szövetkezet 1200 hektáron gazdálkodik, s az idén 150 millió forint bevé­telt tervez. A nagyberki szövetkezetben is serényen dolgoznak. Parrag Imre elnök elmondta, 450 hektá­ron vetnek tengerit, s csaknem a felével végeztek már. Naponta 50 hektárnyit vetnek el. A mun­kát nem zavarta a tegnapi eső sem, mivel száraz a föld. Száz Óriás harcsáiról híres a Hetes szomszédságában lévő po- gányvölgyi víztározó; gyakran akad horogra 60-70 kilós is. A 24 hektáros terület lassan a horgászok paradicsomává vá­lik. Erdélyi László, a Vikár Béla Horgászegyesület elnöke sze­rint az országban ritka az ilyen tó. Harminc éve nem halászták le, és sokféle hal van benne. Legtöbb a ponty és a keszeg, de híres a süllőiről és a harcsákról téséből veszik ki részüket. Mintegy kétszáz idős ember él a faluban, közgyógyellátási igazolványt huszonketten kap­tak, a rászorulók száma évről évre nő. A temetési segély mindenkit megillet, s ötezer fo­rinttal támogatják a helyi lakók hozzátartozóit. Rendszeres szociális segélyre négyen szo­rulnak, a szociális étkeztetést pedig hatan veszik igénybe. Kamatmentes szociális köl­csönt adnak lakásfelújításra, vagy korszerűsítésre. A 15-20 ezer forintos kölcsönt egyéves visszafizetéssel lehet igénybe venni. Az utóbbi években egyre többen költöznek ki a 15 kilo­méterre lévő városból a faluba. Vannak, akik a lakásfenntartás terheitől kívánnak megszaba­dulni, s olcsóbb házat keresnek, de egy szép új telep is kialaku­lóban van. Megkönnyíti az it­teni életet a jó közlekedés, na­ponta 23 busz megy át a telepü­lésen. (Izményi) hektáron vetettek cukorrépát, 250 hektáron pedig napraforgót a nagyberkiek. Takarmánynö­vényt száz hektáron termeszte­nek. Most az őszi vetésű növé­nyek — a búza, a hibridrozs, az őszi árpa — második fejtrágyá­zását végzik, két műtrágyaszó­róval. A szövetkezet kétezer hektár szántón és 450 hektárnyi gyepien gazdálkodik, s van 65 hektárnyi szőlője is. A bodrogi- osztopáni Agrárszövetkezet mindössze 600 hektáron gazdál­kodik. Ebből 200 hektáron ku­koricát termel — tudtuk meg Sád András, a szövetkezet fő- agronómustól. A vetés még tart, naponta 40-50 hektárral végeznek. Nemrégiben vetették el 200 hektáron a napraforgót. Ami terem, azt két mezőgazda- sági cég veszi át. Kéttonnás hektáronkénti termésátlaggal számolnak. (Harsányi) is. Az utóbbiból nem egy re­kordlistás. Régi gondot oldot­tak meg azzal, hogy 1200 méte­res utat építettek a halastóig. Ehhez hozzájárult az önkor­mányzat és a szövetkezet is. Az egyesület tagjai csaknem 300 ezer forintos munkát végeztek. Kialakították a sátorozásra al­kalmas területet, s meleg­konyha is van. Éjjel-nappal le­het horgászni, csak a fajlagos ti­lalmat kell betartani. (Izményi) Az IFOR-katonák konditermében edzettek a bőszénfaiak Két keréken a laktanyába Serény munka a Kapos menti szövetkezetekben Elvetették a kukoricát Harcsák tava Hetesen Az egész falut megmozgatta az iskola karbantartó sportedzője A somogyjádi ezermester A szünetben gyerekek hada kíséri. Élményeiket, gondjai­kat osztják meg vele, s lesik, miként „gyógyítja” a csöpögő vízcsapot, a tönkrement veze­téket. Ress Antalnak, a so­mogyjádi körzeti általános is­kola karbantartójának keze alatt pontosan formálódik a fa, ragyog a frissen meszelt fal. A gyermekkoszorút kísérő zsi­vaj kedves muzsika élménnyé varázsolja a monoton munkát. A magas, vékony, halk szavú férfi — akit a gyerekek csak Anti bácsinak szólítanak — amolyan mindenes az iskolá­ban. Népszerűségét elsősorban nem a meghibásodott bútorok, csapok és fűtőberendezések szakszerű javításával vívta ki; a szünetben guruló foci pillanatok alatt feledteti vele a gézengúzok rongálásait, s minden másod­percét kihasználva oktatja, edzi a játékra, mozgásra kiéhezett nebulókat. A sport és a gyerme­kek iránti szeretete olyan ered­ményessé tette az ezermester bőrbe bújtatott „pedagógus” munkáját, hogy amolyan árkon kívüli gyepmesterként is meg­mozgatta a falu fiatalságát. A Táskáról „benősült” fiatal­ember, a helyi szabadidőklub megalakítójaként, több sportág­ban vitte sikerre a jádi ifjakat. Két év alatt két osztállyal lépett előre a várdai körzeti I. osztá­lyos focicsapatuk, s a megyei B osztályig jutott el az általa létre­hozott kosárlabdacsapat. A sza­badidősportok szinte vala­mennyi formáját meghonosí­totta. Ress Antal, úgy tetszik, csak egyet nem tud: önmagáról beszélni. Annyit azért elárul, hogy alapszakmája a villanysze­relő-hegesztő, de szinte nincs olyan munka, amit sikerrel el ne végezne. Hangyaszorgalommal végzi az apró helyreállításokat, ám akkor boldog igazán, ha al­kothat. Ha elképzelése szerint átalakíthatja számítógépies la­borrá az úttörőszobát, varázsol­hatja újjá a tanárit. Milliókat ta­karít meg az iskolának azzal, hogy nyaranta térítésmentesen teszi rendbe az épületet. Hogy megfér-e két dudás egy csárdá­ban? Ress Antal szerint a test- nevelőtanárnak is megvan a maga dolga, jut mellette tér bő­ven az ő hobbijának is. Ha kell, hajnali négykor kel, hogy jus­son elég ideje a mozgásra vágyó fiatalokra. Jóbarátként tanítja, olykor dorgálja is őket. Azt mondja, már a családot is meg­fertőzte a „ spiortbetegséggel”; hivatalsegéd felesége szinte minden mérkőzésre elkíséri. Legutóbb egyenesen a belügy­miniszterig követte. Ress An­talnak ugyanis személyesen Kuncze Gábor nyújtotta át a Magyar Sportért kitüntetést. Várnai Ágnes Anti bácsi minden mozdulatát lesik a nebulók fotó: török

Next

/
Thumbnails
Contents