Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-07 / 106. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. május 7., kedd Javier Solana NATO-főtitkár és a Nyugat-európai Unió élén álló portugál kollégája, Jósé Cutileiro főtitkár hétfőn ünnepélyes keretek között együttműködési egyezményt írt alá Brüsszelben. Az úgynevezett biztonsági megállapodás mindenekelőtt a két védelmi szervezet közötti információáramlást kívánja megkönnyíteni. A nyár végén esedékes boszniai választásokról tárgyalt hétfőn Banja Lukában Flavio Cotti svájci külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke és Rajkó Kasagic boszniai szerb miniszterelnök. Ugyancsak a választások előkészületeiről tájékozódott a helyszínen John Komblum amerikai államtitkár-helyettes. Az orosz külügyminiszter május második felében Belg- rádba utazik - közölték Moszkvában. Zsúfolt programja miatt Jevgenyij Primakov feltehetően csak a jugoszláv fővárosban folytat majd megbeszéléseket, de nem kizárt, hogy ellátogat Zágrábba és Szarajevóba is. Élénk visszhangja volt a román sajtóban annak a hímek, hogy Torgyán József, az FKGP elnöke perelni készül Teodor Melescanu külügyminisztert. A bukaresti Adevarul címében a szélsőséges Nagy-Románia Párt vezetőjéhez, Comeliu Vadim Tudorhoz hasonlítja a magyar politikust: „A magyar Vadim Romániában akar politikai show-t, hogy új követőkre leljen Magyarországon.” Kiutasítanak Moszkvából több brit diplomatát, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat letartóztatott egy orosz állampolgárt, aki beismerte, hogy a brit hírszerzésnek dolgozott - jelentette a Reuter hírügynökség. A londoni külügyminisztérium hétfő délutáni nem hivatalos nyilatkozatában teljes mértékben alaptalannak nevezte a moszkvai vádakat. Megtalálták hétfőn a több mint egy hete eltűnt hajdani CIA-igazgató, William Colby holttestét. Az amerikai hatóságok a Potomac folyó partján leltek a férfi tetemére. Colby április végén kenuzni indult, de nem tért haza. A rendőrség feltételezi, hogy vízbe fulladt. A velencei kikötőben több mint 200 kilogramm heroint foglalt le az olasz vámőrség. A kábítószert kiképzett kutyák fedezték föl egy Törökországból érkezett hajó fedélzetén. Több mint nyolcvan ember fulladt vízbe hétfőn Sierra Leone partjainál, amikor egy pia- cozókat szállító hajó felborult. Királyi kézszorítás. Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő, valamint tizennégy tagú kabinetje hétfőn letette a hivatali esküt I. János Károly uralkodó előtt. fotó: feb/reuter Az izraeli választások után folytatódik a megbeszéléssorozat Tárgyalások a béke jegyében Kevesen hitték volna, hogy ezekre a tárgyalásokra valaha is sor kerül: a vasárnap megkezdődött és három évre tervezett izraeli-palesztin megbeszélések célja az ellenségeskedés megszüntetése és az önálló palesztin állam megteremtése. A két fél, a Palesztin Hatóság küldöttségvezetője, Mahmúd Abbasz és az izraeli Úri Szavir a béke és a békesség jegyében ült tárgyalóasztalhoz vasárnap Tábában, az egyiptomi üdülőhelyen: „Elhatároztuk, hogy véget vetünk az évtizedes ellenségeskedésnek.” A szélsőségeseknek pedig azt üzenték: „Vereséget fogtok szenvedni.” Ám a megnyugváshoz rögös út vezet. A határok kijelölésénél a palesztinok az 1967- es, hatnapos háború előtti állapotot tekintik mérvadónak, vagyis azt, amikor Izrael még nem foglalta el a Jordán nyugati partját, Gázát és Kelet-Je- ruzsálemet. Arafaték elképzelése szerint Izrael kivonulna a megszállt területekről (ez már megkezdődött), és megalakulhatna a független palesztin állam, amelynek fővárosa Kelet- Jeruzsálem lenne. A megbeszélések legkényesebb kérdése épp az utóbbi. Az izraeli küldöttségvezető hangsúlyozta: „Egyetlen dologról nem tárgyalunk: Jeruzsálem Izrael állam örök és oszthatatlan fővárosa marad.” Az izraeli álláspont szerint a jeruzsálemi óvárost valamiféle semleges adminisztráció irányítaná, miközben a város egésze fölött változatlanul Izrael gyakorolna fennhatóságot. A tábai tárgyalópartnerek vasárnap úgy döntöttek, hogy az érdemi megbeszéléseket az izraeli parlamenti választások után, júniusban újítják föl. Tömeges házkutatás Sáliban _________________HÍRHÁTTÉR_________________ Aláírás után, csere előtt Úgy tűnik, már semmi akadálya nincs, hogy befejeződjön a magyar-szlovák alapszerződés hatályba lépésének folyamata. Legalábbis formailag. Tegnap ugyanis Michal Kovác szlovák elnök aláírta a pozsonyi törvényhozásban pár hete megszavazott okmányt, így csupán a ratifikációs okmányok cseréje maradt hátra. A lépést a magyar külügyminisztérium is üdvözölte. Igaz, a más esetben rutinszerű esemény ezúttal kényes diplomáciai üggyé válhat, hiszen továbbra sem tudni, hogy a szlovák fél a dokumentumhoz akarja-e csatolni a pozsonyi parlament által a szerződéshez illesztett, egyoldalú értelmezést. Ha igen, ez a lépés - figyelmeztettek jó előre a magyar diplomácia irányítói - patthelyzetet teremthet, mert „kibővített” formájában Budapest nem venné át az okmányt. A jelek szerint Pozsony sem akar diplomáciai fiaskót - erre utal, hogy a Kovác elnökhöz eljuttatott szöveghez nem csatolták a vitatott függeléket. A valódi dilemma persze nem az okmánycsere koreográfiája körül bontakozik ki. Az az igazi kérdés, hogy a kétoldalú kapcsolatok bővítésének, a kisebbségi jogok biztosításának, a szomszédsági viszony javításának immár törvényben is szentesített szándéka hogyan viszonyul a napi politikai lépésekhez. Például a szlovákiai közigazgatási határok átrajzolásához, az anyanyelvi oktatás és művelődés szisztematikus megkurtításához, a bírált nyelvtörvényhez. Ha ezek a törekvések nem módosulnak, félő, hogy az alapszerződés jobbára írott malaszt marad. Pedig közös dolgaink rendezése nélkül nyugati integrációnk folyamata is megakadhat. (Szondi) Wallenberg védelmében Svéd szakértők cáfolják az amerikai cikket Svéd szakértők szerint félreértelmezésen alapul az az állítás, miszerint Raoul Wallenberg az amerikaiaknak kémkedett volna. Az amerikai U. S. News and World Report legfrissebb számában megjelent cikk azt állítja, hogy a svéd diplomata - aki magyar zsidók ezreit mentette meg a második világháborúban - kapcsolatban állt az amerikai titkosszolgálattal. Nem volt ügynök, de többször állt az Office of Strategic Service, a CIA elődjének rendelkezésére - olvasható az írásban. Hans Magnusson, a svéd külügyminisztérium Wallen- berg-szakértője kijelentette: a U. S. News cikke azon a feltételezésen alapszik, hogy Wallenberg kapcsolatban állt Iver 01- sennel, aki az amerikai menekültiroda svédországi képviselője volt. Bár Olsen az amerikai titkosszolgálatnak is dolgozott, arra semmi bizonyíték sincsen, hogy Raoul Wallenberg tudott volna a férfi kettős érdekeltségéről. Ezt egyébként Olsen is megerősítette abban az interjúban, amelyet a CIA készített vele az 50-es évek közepén. Bernt Schiller svéd történész szerint az amerikai újságcikk tipikus példája „a tények hanyag összehordásán alapuló újságírásnak”. Semmi bizonyíték sincsen ugyanis arra - mondja Schiller -, hogy Wallenberg valaha is nyilvántartott ügynöke lett volna az OSS-nek. Az amerikai szenátus dönt a kérdésben Lángolhat-e a lobogó? Érdekes témáról kell döntenie mostanában az amerikai szenátusnak: kell-e eljárást indítani azok ellen, akik elégetik vagy más módon meggyalázzák a nemzeti lobogót? Ahhoz, hogy a lobogóégetőket megbüntessék, meg kellene változtatni az alkotmány úgynevezett „első kiegészítését”, amelyet 1792- ben fogadtak el. Ennek lényege éppen az, hogy az Egyesült Államok polgárai szinte minden formában kifejezhetik véleményüket vagy ellenvéleményüket bármiről. Tavaly az alsóház döntése lehetővé tette, hogy az ügy a felsőház, a szenátus elé kerüljön, ahol a százból hatvanhat tagnak kellene kimondania az igent arra a kérdésre: büntethető-e a zászlóégető? 1990-ben ugyanerre nemmel felelt a Kongresszus mindkét háza, és Clinton elnök szerint, aki maga is ellenzi a módosítást, most is így lesz. Mitch McConnell republikánus szenátor nagy beszédben fogalmazta meg a törvényhozási ellenállás okát. „Nem érdemes néhány provokátor miatt felrúgni szent eszméket.” Vagyis: a demokrácia akkor is felsőbbrendű, ha megnehezíti az ellenségei elleni harcot. (FEB) Magyarországon a német vezet Nyelvtanulási irányzatok Közép- és Kelet-Európábán Alaposan megváltoztak a nyelvtanulási szokások Közép- és Kelet-Európábán. Az erősödő gazdasági kapcsolatok is befolyásolják az egyes nyelvek népszerűségét. Amióta néni kötelező az orosz az egykori szocialista tábor országaiban, jóval kevesebb orosztanárra van szükségük az iskoláknak. A Focus című német hírmagazin összállítása szerint az egykori birodalom nyelve csak Tádzsikisztánban, Örményországban és Lengyel- országban listavezető. A 21 országot felölelő kimutatásban 12 országot tüntetnek föl, ahol az angol az első helyen szerepel, a többiben pedig a másodikat foglalja el. Az egykor legnagyobb népszerűségnek örvendő francia csak két országban (Romániában és a vele szomszédos Mol- dovában) áll az élen, míg további két országban második helyezést ért el (Bulgária, Azerbajdzsán). Az Európában valaha igen elterjedt német nyelvet elsősorban Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Grúziában és Kazahsztánban részesítik előnyben, további hat országban pedig a második helyre került. Magyarországon a sorrend egyébként: német (47 százalék), angol (41), orosz (8), francia (4). A hetilap csalódottan nyugtázza, hogy míg Németország 77 államban tart fönn kulturális-nyelvoktató intézményt (Budapesten is van Goethe Intézet), az egykori világnyelvet egyre kevesebben beszélik. Még nem is olyan régen elengedhetetlen volt a német ismerete a tudósok, kutatók számára, ma már azonban az angol itt is felülkerekedett. Világviszonylatban a francia - köszönhetően egykori gyarmatainak - őrzi második helyét. Legkevésbé Amerika és Anglia érdeklődik Goethe nyelve iránt, elvégre ők a’világ eszperantóját beszélik. Az Egyesült Államokban viszont egy szűkebb értelmiségi réteg körében divat a német írókat és filozófusokat eredetiben olvasni. Toronyi Attila S NrARl Ha kedd, Kiskegyed! • A bombanő felfedi titkait • Banderas bevallja: apa lesz! • Lila köd és szombat esti révület • Mártírok, ébresztő! Kiskegyed a legnépszerűbb női magazin Aszlan Maszhadov, a lázadó csecsen egységek főparancsnoka közölte, hogy hajlandó tárgyalni a köztársaságban állomásozó orosz alakulatok parancsnokságával, de csak katonai kérdésekről, politikai témákról nem. Maszhadov szerint a megbeszéléseken a Csecsenföldről távozó orosz egységek biztonságának szavatolásáról, a fogolycseréről és a köztársaság területén kialakítandó tűzszü- neti övezetek létrehozásáról lehetne szó. Ugyancsak hétfőn orosz egységek Sáli városában tömeges ellenőrzést kezdtek azzal a céllal, hogy kiszűrjék a gyanújuk szerint ott rejtőzködő mintegy 300 csecsen fegyverest. Az akció során a Groznijtól délre fekvő településen mintegy hatezer házat vizsgálnak át, és ellenőrzik a lakosok személyazonossági igazolványait, okmányait.
