Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-07 / 106. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. május 7., kedd Javier Solana NATO-főtitkár és a Nyugat-európai Unió élén álló portugál kollégája, Jósé Cutileiro főtitkár hétfőn ünne­pélyes keretek között együtt­működési egyezményt írt alá Brüsszelben. Az úgynevezett biztonsági megállapodás min­denekelőtt a két védelmi szer­vezet közötti információáram­lást kívánja megkönnyíteni. A nyár végén esedékes bosz­niai választásokról tárgyalt hét­főn Banja Lukában Flavio Cotti svájci külügyminiszter, az Eu­rópai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet soros elnöke és Rajkó Kasagic boszniai szerb miniszterelnök. Ugyan­csak a választások előkészüle­teiről tájékozódott a helyszínen John Komblum amerikai állam­titkár-helyettes. Az orosz külügyminiszter május második felében Belg- rádba utazik - közölték Moszkvában. Zsúfolt prog­ramja miatt Jevgenyij Prima­kov feltehetően csak a jugo­szláv fővárosban folytat majd megbeszéléseket, de nem ki­zárt, hogy ellátogat Zágrábba és Szarajevóba is. Élénk visszhangja volt a román sajtóban annak a hímek, hogy Torgyán József, az FKGP elnöke perelni készül Teodor Melescanu külügyminisztert. A bukaresti Adevarul címében a szélsőséges Nagy-Románia Párt vezetőjéhez, Comeliu Va­dim Tudorhoz hasonlítja a ma­gyar politikust: „A magyar Va­dim Romániában akar politikai show-t, hogy új követőkre lel­jen Magyarországon.” Kiutasítanak Moszkvából több brit diplomatát, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat letartóztatott egy orosz állampolgárt, aki beis­merte, hogy a brit hírszerzésnek dolgozott - jelentette a Reuter hírügynökség. A londoni kül­ügyminisztérium hétfő délutáni nem hivatalos nyilatkozatában teljes mértékben alaptalannak nevezte a moszkvai vádakat. Megtalálták hétfőn a több mint egy hete eltűnt hajdani CIA-igazgató, William Colby holttestét. Az amerikai hatósá­gok a Potomac folyó partján leltek a férfi tetemére. Colby április végén kenuzni indult, de nem tért haza. A rendőrség fel­tételezi, hogy vízbe fulladt. A velencei kikötőben több mint 200 kilogramm heroint foglalt le az olasz vámőrség. A kábítószert kiképzett kutyák fedezték föl egy Törökország­ból érkezett hajó fedélzetén. Több mint nyolcvan ember fulladt vízbe hétfőn Sierra Le­one partjainál, amikor egy pia- cozókat szállító hajó felborult. Királyi kézszorítás. Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő, valamint tizennégy tagú kabinetje hétfőn letette a hivatali esküt I. János Károly uralkodó előtt. fotó: feb/reuter Az izraeli választások után folytatódik a megbeszéléssorozat Tárgyalások a béke jegyében Kevesen hitték volna, hogy ezekre a tárgyalásokra valaha is sor kerül: a vasárnap megkezdődött és három évre tervezett izraeli-palesztin megbeszélések célja az ellenségeskedés megszüntetése és az önálló palesztin állam megteremtése. A két fél, a Palesztin Hatóság küldöttségvezetője, Mahmúd Abbasz és az izraeli Úri Szavir a béke és a békesség jegyében ült tárgyalóasztalhoz vasárnap Tábában, az egyiptomi üdülő­helyen: „Elhatároztuk, hogy véget vetünk az évtizedes el­lenségeskedésnek.” A szélső­ségeseknek pedig azt üzenték: „Vereséget fogtok szenvedni.” Ám a megnyugváshoz rö­gös út vezet. A határok kijelö­lésénél a palesztinok az 1967- es, hatnapos háború előtti ál­lapotot tekintik mérvadónak, vagyis azt, amikor Izrael még nem foglalta el a Jordán nyu­gati partját, Gázát és Kelet-Je- ruzsálemet. Arafaték elképze­lése szerint Izrael kivonulna a megszállt területekről (ez már megkezdődött), és megalakul­hatna a független palesztin ál­lam, amelynek fővárosa Kelet- Jeruzsálem lenne. A megbeszélések legkénye­sebb kérdése épp az utóbbi. Az izraeli küldöttségvezető hangsúlyozta: „Egyetlen do­logról nem tárgyalunk: Jeru­zsálem Izrael állam örök és oszthatatlan fővárosa marad.” Az izraeli álláspont szerint a jeruzsálemi óvárost valami­féle semleges adminisztráció irányítaná, miközben a város egésze fölött változatlanul Iz­rael gyakorolna fennhatósá­got. A tábai tárgyalópartnerek vasárnap úgy döntöttek, hogy az érdemi megbeszéléseket az izraeli parlamenti választások után, júniusban újítják föl. Tömeges házkutatás Sáliban _________________HÍRHÁTTÉR_________________ Aláírás után, csere előtt Úgy tűnik, már semmi akadálya nincs, hogy befejeződjön a ma­gyar-szlovák alapszerződés hatályba lépésének folyamata. Leg­alábbis formailag. Tegnap ugyanis Michal Kovác szlovák elnök aláírta a pozsonyi törvényhozásban pár hete megszavazott ok­mányt, így csupán a ratifikációs okmányok cseréje maradt hátra. A lépést a magyar külügyminisztérium is üdvözölte. Igaz, a más esetben rutinszerű esemény ezúttal kényes diplomá­ciai üggyé válhat, hiszen továbbra sem tudni, hogy a szlovák fél a dokumentumhoz akarja-e csatolni a pozsonyi parlament által a szerződéshez illesztett, egyoldalú értelmezést. Ha igen, ez a lépés - figyelmeztettek jó előre a magyar diplomácia irányítói - patthely­zetet teremthet, mert „kibővített” formájában Budapest nem venné át az okmányt. A jelek szerint Pozsony sem akar diplomáciai fias­kót - erre utal, hogy a Kovác elnökhöz eljuttatott szöveghez nem csatolták a vitatott függeléket. A valódi dilemma persze nem az okmánycsere koreográfiája kö­rül bontakozik ki. Az az igazi kérdés, hogy a kétoldalú kapcsolatok bővítésének, a kisebbségi jogok biztosításának, a szomszédsági vi­szony javításának immár törvényben is szentesített szándéka ho­gyan viszonyul a napi politikai lépésekhez. Például a szlovákiai közigazgatási határok átrajzolásához, az anyanyelvi oktatás és műve­lődés szisztematikus megkurtításához, a bírált nyelvtörvényhez. Ha ezek a törekvések nem módosulnak, félő, hogy az alapszerződés jobbára írott malaszt marad. Pedig közös dolgaink rendezése nélkül nyugati integrációnk folyamata is megakadhat. (Szondi) Wallenberg védelmében Svéd szakértők cáfolják az amerikai cikket Svéd szakértők szerint félre­értelmezésen alapul az az állí­tás, miszerint Raoul Wallen­berg az amerikaiaknak kém­kedett volna. Az amerikai U. S. News and World Report legfrissebb szá­mában megjelent cikk azt ál­lítja, hogy a svéd diplomata - aki magyar zsidók ezreit men­tette meg a második világhábo­rúban - kapcsolatban állt az amerikai titkosszolgálattal. Nem volt ügynök, de többször állt az Office of Strategic Ser­vice, a CIA elődjének rendel­kezésére - olvasható az írásban. Hans Magnusson, a svéd külügyminisztérium Wallen- berg-szakértője kijelentette: a U. S. News cikke azon a feltéte­lezésen alapszik, hogy Wallen­berg kapcsolatban állt Iver 01- sennel, aki az amerikai mene­kültiroda svédországi képvise­lője volt. Bár Olsen az amerikai titkosszolgálatnak is dolgozott, arra semmi bizonyíték sincsen, hogy Raoul Wallenberg tudott volna a férfi kettős érdekeltsé­géről. Ezt egyébként Olsen is megerősítette abban az interjú­ban, amelyet a CIA készített vele az 50-es évek közepén. Bernt Schiller svéd történész szerint az amerikai újságcikk tipikus példája „a tények ha­nyag összehordásán alapuló új­ságírásnak”. Semmi bizonyíték sincsen ugyanis arra - mondja Schiller -, hogy Wallenberg va­laha is nyilvántartott ügynöke lett volna az OSS-nek. Az amerikai szenátus dönt a kérdésben Lángolhat-e a lobogó? Érdekes témáról kell döntenie mostanában az amerikai szená­tusnak: kell-e eljárást indítani azok ellen, akik elégetik vagy más módon meggyalázzák a nemzeti lobogót? Ahhoz, hogy a lobogóégetőket megbüntes­sék, meg kellene változtatni az alkotmány úgynevezett „első kiegészítését”, amelyet 1792- ben fogadtak el. Ennek lényege éppen az, hogy az Egyesült Ál­lamok polgárai szinte minden formában kifejezhetik vélemé­nyüket vagy ellenvéleményüket bármiről. Tavaly az alsóház döntése lehetővé tette, hogy az ügy a felsőház, a szenátus elé kerüljön, ahol a százból hat­vanhat tagnak kellene kimon­dania az igent arra a kérdésre: büntethető-e a zászlóégető? 1990-ben ugyanerre nemmel felelt a Kongresszus mindkét háza, és Clinton elnök szerint, aki maga is ellenzi a módosí­tást, most is így lesz. Mitch McConnell republikánus szená­tor nagy beszédben fogalmazta meg a törvényhozási ellenállás okát. „Nem érdemes néhány provokátor miatt felrúgni szent eszméket.” Vagyis: a demokrá­cia akkor is felsőbbrendű, ha megnehezíti az ellenségei elleni harcot. (FEB) Magyarországon a német vezet Nyelvtanulási irányzatok Közép- és Kelet-Európábán Alaposan megváltoztak a nyelvtanulási szokások Közép- és Ke­let-Európábán. Az erősödő gazdasági kapcsolatok is befolyá­solják az egyes nyelvek népszerűségét. Amióta néni kötelező az orosz az egykori szocialista tábor or­szágaiban, jóval kevesebb orosztanárra van szükségük az iskoláknak. A Focus című né­met hírmagazin összállítása szerint az egykori birodalom nyelve csak Tádzsikisztánban, Örményországban és Lengyel- országban listavezető. A 21 országot felölelő kimu­tatásban 12 országot tüntetnek föl, ahol az angol az első helyen szerepel, a többiben pedig a másodikat foglalja el. Az egykor legnagyobb nép­szerűségnek örvendő francia csak két országban (Romániá­ban és a vele szomszédos Mol- dovában) áll az élen, míg to­vábbi két országban második helyezést ért el (Bulgária, Azerbajdzsán). Az Európában valaha igen elterjedt német nyelvet elsősor­ban Csehországban, Szlovákiá­ban, Magyarországon, Grúziá­ban és Kazahsztánban részesí­tik előnyben, további hat or­szágban pedig a második helyre került. Magyarországon a sor­rend egyébként: német (47 szá­zalék), angol (41), orosz (8), francia (4). A hetilap csalódottan nyug­tázza, hogy míg Németország 77 államban tart fönn kulturá­lis-nyelvoktató intézményt (Budapesten is van Goethe In­tézet), az egykori világnyelvet egyre kevesebben beszélik. Még nem is olyan régen elen­gedhetetlen volt a német isme­rete a tudósok, kutatók szá­mára, ma már azonban az angol itt is felülkerekedett. Világvi­szonylatban a francia - kö­szönhetően egykori gyarmatai­nak - őrzi második helyét. Legkevésbé Amerika és Anglia érdeklődik Goethe nyelve iránt, elvégre ők a’világ eszperantóját beszélik. Az Egyesült Államokban viszont egy szűkebb értelmiségi réteg körében divat a német írókat és filozófusokat eredetiben ol­vasni. Toronyi Attila S NrARl Ha kedd, Kiskegyed! • A bombanő felfedi titkait • Banderas bevallja: apa lesz! • Lila köd és szombat esti révület • Mártírok, ébresztő! Kiskegyed a legnépszerűbb női magazin Aszlan Maszhadov, a lázadó csecsen egységek főparancs­noka közölte, hogy hajlandó tárgyalni a köztársaságban ál­lomásozó orosz alakulatok pa­rancsnokságával, de csak ka­tonai kérdésekről, politikai témákról nem. Maszhadov szerint a meg­beszéléseken a Csecsenföldről távozó orosz egységek bizton­ságának szavatolásáról, a fo­golycseréről és a köztársaság területén kialakítandó tűzszü- neti övezetek létrehozásáról lehetne szó. Ugyancsak hétfőn orosz egységek Sáli városában tö­meges ellenőrzést kezdtek az­zal a céllal, hogy kiszűrjék a gyanújuk szerint ott rejtőz­ködő mintegy 300 csecsen fegyverest. Az akció során a Groznijtól délre fekvő településen mint­egy hatezer házat vizsgálnak át, és ellenőrzik a lakosok személyazonossági igazolvá­nyait, okmányait.

Next

/
Thumbnails
Contents