Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-30 / 125. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1996. május 30., csütörtök Félfogadás hétfőtől péntekig A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete értesíti tagjait és a város nyugdíjasait, hogy 1996. május 1-jétől a Szent Imre utca 14. számú épület I. emelet 5-6. sz. helyiségébe költözött. Félfogadás hétfőtől péntekig 8-tól 11 óra 30-ig. Várják az érdeklődő egyesületi tagokat és a város nyugdíjasait. Műsorral készülnek a névadóra Szombaton Nagy István nevét veszi föl a jutái iskola. Az ünnepségre műsorral készülnek a helyi nyugdíjas klub tagjai. Összeállították már programjukat az őszi Ki mit tud?-ra is. Legutóbbi összejövetelükön dr. Egyed Miklós belgyógyász tanácsait hallgatták meg. Dr. Horváth Miklós főorvos pedig egész napos szemészeti vizsgálatot tartott, így az idős embereknek nem kellett Kaposvárra utazniuk. Európai idősek baráti találkozója Június 15-én a Budapest Sportcsarnokban rendezik meg az európai idősek művészeti fesztiválját. Az egész napos programban tizenöt ország együttesei és szólistái lépnek fel. Lesz itt nemzetközi táncház, népművészeti és népi iparművészeti kiállítás és vásár is. Belépője^ gyek az „Eletet az éveknek” országos szövetségénél lehet igényelni. Újabb otthonházi lakások terve Újabb otthonházi lakások építését tervezik Barcson. Nyolc lakás építését szeretnék mihamarabb elkezdeni, ha sikerül hozzá támogatást szerezniük. Jelenleg 26 ilyen lakás van, de jóval nagyobb az igény az idősek között. Múzeumlátogatáson a nagyatádiak Niklára látogatott, a Berzsenyimúzeumba a Nagyatádi Bajtársi Egyesület negyvenöt tagja, s tisztelgett a nagy költő emléke előtt. A nyugdíjas katonák az egynapos kirándulás során megtekintették a balatonszentgyörgyi Csillagvárat is, majd hazatérőben megálltak Marcaliban - egy kis városnézésre. Tévéznek a marcali nyugdíjasok Televíziózással, beszélgetéssel és olvasással töltik el szabadidejüket a marcali idősek klubjának tagjai. Az idősek gondozóházában kilencen laknak jelenleg, az otthonnak huszonöt rendszeres látogatója van. A nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatot tárgyalja az -------------------------;----O rszággyűlés. Mindenki tudja: változtatni kell. A vázolt ... j C7ÓL HOZZÁ9 tervek fogadtatása azonban ellentmondásos, és vitát kelt. Kit szolgál ez, és kinek hátrányos? Néhány érdekelt véleményét kérdeztük. Kockázat és bizonytalanság Vajda Imréné tanítónő úgy érzi, csapdába került. — Lehetetlen a helyzetük az 1942-ben született nőknek. Az 1941-ben születettek az idén 55 évesen nyugdíjba mehetnek minden hátrány nélkül. Ha azonban a parlament elfogadja a törvénytervezetét, nekem jövőre már 58 év lesz a korhatár. Nem értem, hogy érvényesül így a sokat hangoztatott fokozatosság. Végignéztem a tévében a vitákat, meghallgattam a szakembereket, a miniszter- elnököt, olvasom az országos lapokat, részt vettem a nyugdíjjal foglalkozó fórumokon, de senki nem ad biztos tájékoztatást. Kihasználhatnám a még létező előnyugdíjat, ám az félévi munkanélküliséget feltételez, és kockázatos. Ha közben eltörlik, akkor ott állok 54 évesen munka és nyugdíj nélkül. Nem így képzeltem el a pedagóguspályám befejezését. Nagyon szeretek tanítani, de 55 évesen már elfárad a szervezet. Hasznosabb lenne, ha a nagymama korú tanítónők helyett fiatal diplomások foglalkoznának a kicsikkel, azok, akik most a főiskola után kénytelenek elhagyni a pályái vagy munka- nélkülivé válnak. Kocsis Tamás - még az öt- venen innen, de túl egy infarktuson. Energikus vezető, akit a kórház döbbentett rá a hajsza veszélyeire. — Betegségem idején egyik politikus azt fejtegette, hogy a férfiaknál nincs jelentősége a korhatár-emelésnek, mert mi a negyvenes éveinkben vagyunk halandóbbak. Úgy látszik, én kaptam még esélyt. Gyakran példálóznak a nyugati nyugdíjkorhatárral, de nem említik az ottani jobb körülményeket, magasabb fizetést, a tisztességes megélhetést. Nem mindegy, milyen egészségben érem meg a nyugdíjat. Huszonhárom nő dolgozik irányításom alatt, s néhányan már elkerülték az ötvenet. Látom: lanyhul a figyelmük, kisebb a teherbírásuk, romlik a látásuk is... Nehéz helyzetben van a vezető, ha leépítésre kényszerül. Kit tartson meg? A gyors, könnyen túlórázó fiatalt vagy a kíméletre szoruló idős dolgozót? S ezt a bizonytalanságot akarják még hét évvel kitolni? Embertelen. Miklai Józsefné május 2-tól előnyugdíjas, de naponta bemegy a kaposvári Ady Endre utcai hírlapboltba, ahol lányát tanítja be. — Felajánlották az előnyugdíj lehetőségét, örömmel fogadtam. A munkát átadom a lányomnak, aki több mint egy éve munkanélküli, s három hónapja egy fillért sem kap. Az álláskeresésnél hátrányban van, mert csak ötéves a gyermeke. Ezután én vigyázok az unokámra, így nyugodt háttere lesz a családnak, s még a férjemnek is segíthetek. Nem leszek unatkozó nyugdíjas. Persze nagy a kockázat. Bízom benne, hogy nem változtatnak a rendeletén, amíg munkanélküli leszek. Izményi Éva Kilencmillió forintot nyert a szociális központ Barcsi idősek a Riviérán Mintegy kilencmillió forintot nyert Phare-pályázaton a barcsi szociális központ, és a teljes összeget a barcsi idősekre, illetve a gondozás színvonalának emelésére költik még az idén — tudtuk meg a barcsi szociális központ vezetőjétől Haga Fe- rencnétől. — Az idősek gondozásának megújítására, az ellátás szakmai színvonalának emelésére pályáztuk meg a Népjóléti Minisztérium által meghirdetett Phare-támogatást — mondta. — A pályázatunk kedvező elbírálást nyert, és 50 ezer ECU — mintegy kilencmillió forint — támogatást kaptunk a leírtak végrehajtására. Ennek köszönhetően nyílt lehetőségük egyebek között mikrobusz és irodagépek vásárlására, emlékezetes nyugdíjas- kirándulások megszervezésére: májusban két autóbusszal Klagenfurtba utaztak a barcsi nyugdíjasok, júniusban pedig a francia Riviérára juthatnak el. Lehetőség nyílt házi betegápolási és gondozási tanfolyam megszervezésére, és a szakemberek számára havonta továbbképzést tartanak. — A munkába bekapcsolódott Babócsa és Csokonyavi- sonta is, Somogytamócán és Drávaszentesen pedig megszervezhettük a szociális tanácsadó szolgálatot. A közeljövőben létrehozzák Barcson a mozgáskorlátozottak területi szervezetét, s támogatják a vakok és gyengénlátók helyi szervezetét. Nagy László Nyugdíjasbolt Földváron Három éve alakult egyesületté Balatonföldváron a nyugdíjasklub. Az állandó lakók közül 224 tagja van, de nyáron több mint duplájára nő a létszám. A ütök nyitja az egyesület által működtetett nyugdíjasbolt. Az üzlet megnyitásához a helyi önkormányzat adott segítséget, így kaptak helyiséget, berendezést, valamint kétszázezer forintos árualapot. A pályázaton nyertes kereskedő saját tőkéjével járult hozzá az alapkészlethez, és mindössze hat- százalékos haszonnal dolgoznak. Ez fedezi az alkalmazottak bérét, a fenntartást az önkormányzat állja. Az egyesületi tagok igazolvánnyal vásárolhatnak, ám a szemben levő iskola diákjaival kivételt tesznek a tízórai szünetben. Rajtuk kívül a pártoló tagok látogathatják a boltot; ők ezer forint tagdíjat fizetnek, de csak töredékét alkotják a valódi tagságnak. I. É. Alkotmánybíróság előtt a hadigondozottak panasza Nem a pénz hiányzik... A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. A panaszra az adott okot — mint nyugdíjas oldalunkon erről már korábban beszámoltunk —-, hogy a hadigondozottak járadékairól és egyösszegű kártalanításáról szóló törvény 10. paragrafusa önkényes és indokolatlan megkülönböztetést tesz a jogosultak között. A szövetség az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosához is jogorvoslatért folyamodott. Válaszlevelében dr. Gönczöl Katalin közli, hogy a beadványt — a párhuzamosságok elkerülése érdekében — az Alkotmánybírósághoz továbbította utólagos normakontrollt kérve, s csak a határozat megszületése után, annak függvényében és ismeretében tehet további lépéseket. Jobban János, a hadigondozottak területi csoportjának al- elnöke a napokban az országos szövetségnél járt, ott szerzett információi szerint nem helytálló az a legtöbbször hangoztatott kifogás, miszerint nincs pénz a teljes körű kártalanításra. — A Hadigondozottak Közalapítványa az egyösszegű térítésre 1995-ben kétmilliárd forintot tartalékolt. Ennek az ösz- szegnek csak egynegyedét tudták felhasználni, mert a 8700 jogosult hadirokkant közül . mindössze 2308-nak az igényét ismerték el. Még rosszabb az arány a hadiözvegyek (18 ezerből 4744) és a hadiárvák (több mint 35 ezerből csak 5350) esetében. A megmaradt összeget a közalapítvány állampapírokba fektette, amelynek tavalyi kamata 589 millió forint volt. így az eredetileg felhasználható kétmilliárd forint jelenleg is rendelkezésre áll — ez 1996- ban még 500 millióval emelkedik is —, ez az összeg bőségesen elegendő lenne a teljes körű kártalanításra. Kiszámoltam, hogy törvénymódosítás esetén is csak egymilliárd 413 millió forintra lenne szükség. A pénzhiány tehát nem lehet az önkényes megkülönböztetés indoka. A közelmúltban alkalmam volt dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) országgyűlési képviselővel beszélni gondjainkról. A számok ismeretében elismerte panaszunk jogosságát, és ígéretet tett arra, ha a parlament elé kerül a törvénymódosítási javaslat, támogatja azt. K. Cs. Sikert aratott a horvát tamburazenekar Vendégek Kaproncáról Egy napra Nagyatádra látogatott ötven horvátországi nyugdíjas. A konzervgyári nyugdíjaskiub meghívására Kaproncáról érkeztek a vendégek a Rinya-parti településre. Tóth Ferenc, a helyi klub elnöke fogadta őket, kifejezve a nagyatádi nyugdíjasok azon szándékát, hogy ezzel a találkozóval is erősítsék a két város baráti kapcsolatát. A horvát fél hétezer tagú megyei nyugdíjasszervezetének vezetőit Gara István alpolgármester is fogadta, majd városnézésre mentek. Megnézték a strandfürdőt, a nemrég megnyitott múzeumot. Elismeréssel szóltak a városról, és többen igénybe vették a termálfürdő szolgáltatásait is. Este színvonalas kulturális program várta a nyugdíjasokat; a Bárdos iskola ének-zene tagozatos kórusa dr. Vargáné Zag Ágota vezetésével adott műsort a vendégeknek, és Bu- váry Lajos énekelte el a Vén ci- gány-t. Ezután a kaproncaiak színvonalas produkciója következett: egy óra hosszat a Ples- kalt Anna karnagy dirigálta tamburazenekar és a horvát énekesek szórakoztatták a közönséget. A találkozónak folytatása is lesz, két hét múlva az atádiak látogatnak Kaproncára. Németh István Gyógynövények a Zselicböl Negyven pécsi és komlói idős ember tett kirándulást Bányára a pécsi oszteoporózis alapítvány szervezésében. Máté József a Naturland képviselője a természetes alapanyagokról és gyógymódokról, Bordi Imréné, a dombóvári természetgyógyász klub vezetője pedig az egészségről, a harmóniáról és a szeretet gyógyításról tartott előadást. Dr. Hárságyi Agnes reuma- tológus szakorvos azért hozta a Zselicbe betegeit, mert a csont- ritkulás fontos gyógymódja a rendszeres mozgás és a helyes táplálkozás. Egy kis klub nagy tervei Idén januárban alakult, a megyei szövetség szervezeteként, a Tájak, korok, múzeumok klubja Kaposváron. Nevük is jelzi: fontosnak tartják az ország nevezetességeinek megismerését. Mint Androvics Józsefné klubvezető elmondta, a kirándulások mellett kéthetente hétfőnként tintának rendezvényeket az MSZOSZ-szék- házában. Május elején anyák- napi ünnepséget rendeztek, amelyen a Madár utcai óvodások adtak műsort. Az óvónők maguk készítette kis ajándékokkal kedveskedtek a klubtagoknak. Összejöveteleiken előadásokat, diavetítéses élménybeszámolókat hallgatnak meg vagy énekelnek, táncolnak harmonikaszóra. Junius végén Fadd Dombodba látogatnak, megnézik a gemenci természetvédelmi területet. Júliusban a velencei tavi napokon vesznek részt, augusztusban a királyi szakácsok vetélkedésének lesznek tanúi Nagyszakácsiban. Legnagyobb vállalkozásuk egy olaszországi út, szeptember 21-én. Velence, Verona, Padova meglátogatását tervezik, ha összejön a kellő számú résztvevő. A klub vezetője egyébként minden szerdán délután 3 és 4 óra között fogadóórát tart a megyei szövetség irodájában, a Fő utca 37-39. szám alatt a III. emeleten, ahol várja a klub rendezvényei, kirándulásai iránt érdeklődőket. Esküvőre kölcsön ruha, két kanál nászajándéknak Ötven év Visontán Kevés olyan férfi van Csokonyavisontán, akinek nem Dénes Ferenc varrta az esküvői öltönyét. Az idős szabó fél évszázada él a településen. Bár 1981 óta nyugdíjas, csak két éve tette le a tűt meg a cérnát. —- Valaha hat szabó is dolgozott a faluban. Rengeteg ruhát készítettünk: öltönyt, kosztümöt, amit éppen kértek — mondta Dénes Ferenc. — Még Pécsről, Sopronból is jöttek; ez volt a munka igazi elismerése. Sokszor megesett, hogy egyhuzamban dolgoztam éjjel-nappal. Ma már nincs igény ilyen munkára — panaszolta az idős mester. — Hogy is lenne, amikor a fiatalok farmerban járnak. A csokonyavisontaiak még most is emlegetik, hogy mennyire várták a szép, új ruhákat, amiket „Franci bácsi” készített. — Sok megpróbáltatást átéltünk — mondta Dénesné Trautmann Rozália. — Felső-Ausztriába menekültünk jugoszláviai otthonunkból. Indultunk már hazafelé, de Barcshoz érve választanunk kellett: vagy táborba megyünk, vagy maradunk Magyarországon. Az utóbbi mellett döntöttünk. Mindenünket elveszítettük, új életet kellett kezdeni. Pár hónapig Barcson laktunk, 1946-ban az esküvőt is ott tartottuk, kölcsönruhában. S nem pénz, hanem két kanál és két villa volt a nászajándékunk. Csokonyavisontára költöztek, s boldogultak a maguk erejéből. Tizenhárom tagú család ellátásáról kellett gondoskodni. Később házat építettek, s fölnevelték négy gyereküket. — Ketten lakunk a családi házban — mondta a 75 éves Dénes Ferenc. — Nem unatkozunk; mindig találunk valami elfoglaltságot. Gyakran betérnek hozzánk idegenek is, mert szükségük van tolmácsra. Horvátul, németül úgy beszélek, mint az Dénes Ferenc és felesége, Trautmann Rozália Csokonyavisontán anyanyelvemen. A gyerekeink, meg a hat unokánk és négy dédunokánk is rendszeresen látogat bennünket. A népes család nemrég ünnepelt: Dénes Ferencet és feleségét köszöntötték aranyla- kodalmukon. Gamos Adrienn >
