Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-02 / 102. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 1996. május 2., csütörtök — Fonyódi diák lett a győztes Szabados Gábor, a fonyódi Mátyás Király Gimnázium negyedik osztályos tanulója is indult a közelmúltban a Ki miben tudós? című televíziós vetélkedőn. A tehetséges gimnazista történelemből megnyerte a tévés vetélkedő első díját. Szépítkező vidiek, somogysimonyiak A nemesvidi negyvenezer, a somogysimonyi önkormányzat pedig harmincezer forintot nyert a Kaposvári Erdőfelügyelőség fásítási pályázatán. A községek a pénzt részben felújításra és pótlásra, részben pedig új zöldterület kialakítására fordítják. Elkelt a marcali részvénycsomag Százhúsz százalékos értéken vette át a napokban Siófok önkormányzata Marcali 1 millió 110 ezer forint névértékű részvénycsomagját. A Somogy megyei Településgazdálkodási Rt. részvényeitől azért vált meg a város, mert a kibocsátó cégtől nem kapott osztalékot, és az alacsony részvényérték folytán a közgyűléseken elenyésző szavazati joggal rendelkezett. Dr. Ujkéry Csaba az iskolásoknál A kaposvári Honvéd Utcai Általános Iskola és Speciális Szakiskola a honfoglalás 1100. évfordulójához kötődően rendezett játékos vetélkedőt. A jó hangulatú versenyt megelőzően dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke, a Magyar írószövetség tagja volt a találkozó vendége kedden, aki a honfoglalásról is mesélt a résztvevőknek. Rákóczis tanulók Tolnanémediben Harmadik alkalommal rendezett regionális gyermektalálkozót a tolnanémedi általános iskola úttörő csapata. Tizennyolc iskola képviseltette magát; zömmel Tolna megyéből. A kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola csapata először vett részt a találkozón. Az Országos Úttörő Szövetség támogatásával szervezett regionális találkozóra egyébként egy színes, bemutatkozó műsorral és egy saját készítésű zászlóval lehetett benevezni. Honismeretről, szülőföld-történetről tanácskoztak Kaposváron A történelem hajszálgyökerei Dr. Mészáros István Honismeret, iskola, ezer év címmel tartott előadást fotó: török anett — A művelődéstörténet tanúsága szerint a kultúrát mindig kisrégiókban dajkálták. Azt, hogy ki, honnan jött, soha nem lehet letagadni. Dante Isteni színjátéka sem született volna meg, ha Firenze nem lokálpatrióta. Fodor András Kossuth-díjas költő mondta ezt a Somogyi Hírlap kérdésére a Honismeret — helytörténet, szülőföld-történeti kutatások címmel a me-' gyeházán rendezett, keddi tanácskozáson. Dr. Király Lajos főiskolai tanár, a megyei honismereti egyesület elnöke szerint a mozgalom jelentős rétegeket tud bevonni a munkába, s a megyei egyesület nem formális, mint sok civilszervezet. Folyóiratukat, a Somogyi Honismeretet országosan is elismeri a szakma; jóllehet veszélyben van a megjelentetése. — A honismeret ezer éven át feladata volt a magyar iskolának; sajátos mozgásával felerősítette, kiegészítette az iskolában tanultakat, pótolta a tananyagból hiányzó ismereteket — véli dr. Mészáros István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára. — Ma különösen nagy a szerepe, hiszen megingott a fiatalság nemzettudata. A honismereti mozgalom szekértáborának zömét a pedagógusok alkotják Somogybán is. Meghatározó a szerepük a falutörténet feltárásában és közreadásában. S ez nem mindig a pénz függvénye... Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke a történettudomány hajszálgyökereinek tartja a helytörténetet, amit az elmúlt évtizedekben nem fertőzött meg az ideológia. A diákok is csak úgy szeretik meg a történelmet, ha nem ideológiák szerint tanítják, hanem az esemény-, a mese- és a krimi-jelleg dominál a tanórán. A tudományos tanácskozás előadásai után köszöntötték a nyolcvan esztendős dr. Kanyar József, állami-díjas történészt. (Lőrincz) Angliában adómentes, és nálunk... Takarítógép asztmásoknak A Vorwerk német gyáróriás termékei mindössze három éve jelentek meg Magyarországon, pedig a világon már száz esztendeje ismertek. Mindenesetre a Vorwerk első vidéki irodáját rövidesen Ba- latonlellén kívánja megnyitni. Björn Katterbau a cég ügyvezetője elismerte, hogy Somogy kiemelt terület a magyar piaci szereplésüket illetően. A wuppertali központú nagyvállalat olyan takarítógépeket vezet be Magyarországon, amelyek fontos szerepet töltenek be az egészségmegőrző programokban is. Nem véletlen, hogy szombaton a kaposvári egészségügyi főiskolán szervezendő asztma-találkozón is főszereplők lesznek. A légzőszervi betegek budapesti klinikáján tíz tagú orvosi team tesztelte a berendezéseket és kiváló minősítést adott. Amíg a hagyományos porszívók a por 40 százalékát visszafájják a levegőbe, a Voewerk takarítók mindent kiszűrnek, ami a millimik- ronnál nagyobb, s ez nem más, mint az atka, az atkaürülék vagy a virágpor, amelyekre az emberek és egyre nagyobb számban a gyerekek allergiásak. Nagyné Németh Zsuzsanna, a somogyi tíz tagú tanácsadó csoport vezetője teszi hozzá, nem is hinnénk, hogy egy két személyes heverőben 50 milliárd atkával élünk együtt, amelyek szívesen előjönnek az emberi test melegére. Ráadásul holt állapotban is éppoly veszélyesek az egészségre. Megszabadítanak tőlük az általuk kínált berendezések. Hogy ez mennyire nem reklámígéret, Angliában az asztmás betegek vásárlását támogatja a brit állam azzal, hogy áfamentesen forgalmazhatók a Vorwerk takarítók. Mint Bjöm Kattenbau megjegyezte, sajnos a magyar adótörvények erre nem adnak lehetőséget. A német cég 1883-ban tűnt fel kézi csomózású szőnyegeivel. Konstruktőrei féltették a kiváló termékeiket, így az 1930-as években Kobold néven ismertették meg Európával takarító eszközeiket, amelyek kímélik a kelmét. Ma már olyan három motoros, különleges szűrővel ellátott gépeket forgalmaznak, amelyekkel a lakások minden zuga kitisztítható. S ami szintén az egészségmegőrzés része, hogy ezt kényelmesen, egyenes derékkal végezheti a háziasszony. Ma már 2 milliárd német márkát forgalmaznak világszerte az USA- tól Japánig. Európában hazájukon kívül Ausztriában, Olaszországban piacvezetők. Miután nem olcsó termékekről van szó, azt hinnénk, hogy nálunk alig ismerik a családok. Nagyné Németh Mária elárulta, hogy a Balaton környékén három év alatt ötszázat adtak el. Egyébként most négyezer eladott darabnál tartanak, de jövőre 11 ezret szeretnének a háztartásokban tudni. Van fizetőképes kereslet. S hogy mennyire fontos az egészség és a kényelem az embereknek, Nagyné mesélte: nemrég betörtek egyik ügyfelük otthonába, de a háziasszony mit sem törődött az ékszereivel, magához ölelte takarítógépét, és áldotta a tolvajok vakságát, mert nem sejtették, milyen értéket hagytak ott. Á Vorwerk tanácsadók segítségével forgalmazza termékeit. Alapítója a hazai direkt eladók szövetségének. Éberen őrzi e tevékenység etikai normáit. G. M. A miniszter egyetlen forintja Mesztegnyőn a kisvasút-sorsról A hagyományteremtés szándékával, Magyar Kö- lekedési Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére tavaly rendezték meg először a kisvasutak napját. Tegnap Mesztegnyőn, a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt rendezte meg a napot a kisvasutak iránt érdeklődő mintegy 150 vendég jelenlétében. Bóna József, a Sefag vezér- igazgatója elmondta: az 1925-ben épített 8820 vágány-folyóméter kisvasúdról napjainkra csak 5,6 kilométer maradt. A Magyarországon kivételesen ritka természeti értékeket rejtő boronkai tájvédelmi körzetben, ahol százharminc Somogy megyei védett növényből negyvenkilenc megtalálható - már nem annyira gazdasági, inkább turisztikai, idegenforgalmi szempontból - rendkívüli fontosságú a kisvasút fenntartása, fejlesztése. A vezérigazgató okfejtését kiegészítve dr. Völgyi Zoltán, a község jegyzője elmondta: az 1500 lelkes faluban már negyven család rendezkedett be vendégek fogadására. Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter „tárcája” támogatásáról biztosította a községet. (A hallgatóság derültségére dr. Suchman Tamás felmutatott egy egyforintost, utalással a lehetőségek korlátozott voltára.) Gáspár János, a közlekedési közművelésért alapítvány ügyvezetője hitet tett a kisvasutak mellett. Hangsúlyozta: „Kárpátmedencében” gondolkodnak: a húsz honi kisvasút ügyének felkarolása mellett programjaikba bekapcsolják a beregszászi, a szlovákiai fekete-belegi és két erdélyi kisvasút sorsának egyengetését. (Kun T.) A fonyódi vízfestő fény-árnyék-játékai Balaton, az örök szerelem A Dunán forgatta a Magyar Televízió Szemadám György májusi (H)arc-képek című képzőművészeti műsorát. A Vígadó térről Visegrádra induló hajón a Magyar Vízfestők Társaságának tagjai vettek részt, köztük Farkas Béla fonyódi festőművész. Az alkotók egy-egy képet vittek magukkal, de Visegrá- don is festettek. Farkas Béla újra vízközeibe került, ám - mint megjegyezte - bármilyen szép a visegrádi táj, neki a Balaton marad az örök szerelme. És az akvarell. A festőművész azt vallja: vízfestékkel lehet legtökéletesebben visszaadni a tó és a tópart világát, a folyton változó Balaton fény-ámyék- játékait. Farkas Béla munkáival egyébként május elején a veszprémi helyőrségi klub látogatói ismerkedhetnek meg. Nyáron pedig a 15. országos akvarell biennálén teszik paravánra képeit. (Lőrincz) Idegenforgalom a babócsai nárciszosra Az időjárás megtréfálta a természetet. Késik a virágzás a kevésbé ismert babócsai nárci- szosban. András Zoltán polgármester szerint a ritka élményre legalább tíz napot várni kell még. A Basa kertként is ismert természetvédelmi terület ilyenkor tavasszal a kirándulók egyik kedvelt úticélja. A polgármester azt szeretné, ha nem csak tavasszal keresnék föl a falut idegenek, hanem egész évben. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ segítségével jutottak el a francia ECTI-hez, s kérték, hogy segítsenek kidolgozni egy idegenforgalmi koncepciót. Babócsának van meleg vizű forrása, a Duna- Dráva Nemzeti Park határán fekszik, vadban és növényzetben gazdag vidék. Valaha fontos település volt. Ezt a dr. Magyar Kálmán régész vezette ásatások során előkerült leletek is bizonyítják. András Zoltán polgármester úgy okoskodik, hogy a kellő hírveréssel pezsgő idegenforgalmat alakíthatnának ki. Nagy Jenő Kaposújlakon lesz a gálaműsor Sziporkáztak a diákok Három napos kiállítás a horvát függetlenség tiszteletére Hatámyitó Vízváron Horvátország nemzeti ünnepe alkalmából háromnapos kiállítást és vásárt rendeznek május végén Vízváron. A dél-somogyi kisfalu és a határontúli Ferdinandovac között évek óta jó a kapcsolat. A mostani rendezvény célja az, hogy élénkítsék a gazdasági együttműködést. Ezt a program egyik szervezője, Sárdi Lajos jelentette be. A Sziporka gyermek ki mit tud? második napján a vers-, próza-, és mesemondás kategóriában negyvenhat produkciót látott a közönség a megyei művelődési központban. Arany minősítést kaptak a legjobbak: Áfra Beáta (Ta- szár), Semperger Zsuzsanna (Somogysárd), Prievara János (Kaposvár), Benke Gábor (Taszár), Náidai Szilvia (Ta- szár), Fazekas Gábor (Kaposvár), Kuglics Katalin (Kaposvár), Puskás Viktória (Kaposvár). Harminckilenc színpadi produkcióval és öt színjátékkal mutatkoztak be a gyerekek. Arany minősítést kapott a toponári iskola majorén tánccsoportja, Gál Kinga-Kovács Szilvia (Gölle), Vas Zsolt, Várhelyi Klára, Téglás Attila, Sturm Anita (Kaposvár), a somogy- jádi gyermektáncegyüttes és a Katica táncegyüttes, a nagybajomi néptáncszakkör, a kaposvári Zrínyi iskola néptáncosai, Flekkenstein Tímea, Andó Katalin, Szilágyi Viktória (Kaposvár), a taszári „ta- nodások” és a jutái Szamóca csoport. Berlik Mária, a gyermek ki mit tud? főszervezője elmondta: az idei seregszemlén valóban sziporkáztak a diákok. A gálaműsort Kaposújlakon, a gyermeknapon rendezik meg. A három napos vásárra több tucatnyi kereskedőt, üzletembert várnak. Az érdeklődők mező- gazdasági berendezések, kisgépek, ruhaneműket és háztartási felszerelések között válogathatnak. A rendezvényre a környékbeli árusokon kívül várhatóan barcsiak, pécsiek és zalaegerszegiek is eljönnek. A rendezvény nem titkolt célja, hogy felmérjék a gazdasági együttműködési lehetőségeit. Sok délsomogyi mezőgazdasági termelő és a kisvállalkozó ugyanis szabad kapacitással rendelkezik. Abban bíznak, hogy új megrendeléshez juthatnak a szomszédos területeken. Az ismerkedéshez, a kapcsolatfelvételhez jó alkalom lehet a mostani rendezvény — vélekedett a program szervezője. Sárdi Lajos, a közúti szolgáltató ipartestület titkára elmondta azt is, hogy a rendezvényre ideiglenesen megnyitják a határt. A Dráva két partja között egy komp ingázik majd, és határőrök ellenőrzik az útiokmányokat. A határnyitáshoz szükséges engedélyeket már megkérték a külügyminisztériumtól. Sárdi Lajos beszámolt arról is, hogy a vízvári és a fer- dinandováci önkormányzat távlati célja, hogy állandó határátkelőt nyissanak. Ehhez azonban hiányzik az infrastruktúra amely mintegy 50 millió forintba kerülne. Több millió forintba kerülne a néhány száz méternyi út kiépítése, csakúgy, mint az ellenőrzési pontok felépítése. A pénz előteremtése nem könnyű feladat. Jelenleg úgy gondolják, hogy támogatók segítségével valósítják meg tervüket. (Harsányi) Gólyapár Erzsébetpusztán A Nagyatádhoz közeli Ezsé- betpuszta harminc állandó lakójával a kihaló települések közé számítana, ha nem járnának ide kertet művelni a városlakók. Még a gólya sem rak fészket nálunk — sopánkodtak az pusztaiak. így a napokban valóságos csoda történt: a puszta fölött gólyapár körözött, szemmel láthatóan fészket akart rakni de csak nem sikerült nekik. Az erzsé- betpusztaiak a Dédász segítségét kérték. Román Imre, a nagyatádi kirendeltség vezetője azonnal intézkedett, s az áramszolgáltatók felraktak egy fészektartót. Erzsébetpusztán abban bíznak, hogy a gólyapár meghozza szerencséjüket, mégsem néptelene- dik el a lakóhelyük. N. J. 4
