Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-21 / 118. szám

1996. május 21., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Meleg vizű fürdőt építenek, ha találnak beruházót Som és a kőművesek Próbaidős polgármester beázó hivatalban Döcögős úton Nagyberény Egy hónappal ezelőtt választották Nagyberény polgármeste­révé Szentpéteri Lászlót. „Próbaidős vagyok még” — mondta, de tervei ellentmondanak szerény vélekedésének. Szentpéteri László a „próbaidős”polgármester Nagyberény legnagyobb gondja ma a gázhitel-tartozás. Idén kétmillió forintnyi részle­tet és két és fél millió forintnyi kamatot (!) kell befizetniük. Ez a kiadás lehetetlenné teszi a működésüket. A Dédász nemrég felszólítást küldött, hogy fizessék ki az általános iskola számláját, mert külön­ben kikapcsolják a villanyt. Fejlesztésre az idén mindössze 700 ezer forint jut; ebből be­foltozzák a polgármesteri hi­vatal tetejét, amelyen most be­esik az eső... — A bevételeinket növelni nem tudjuk — mondta Szent­péteri László. — A törvény ál­tal lehetővé tett legnagyobb adókat vetettük ki a helybéli­ekre, pedig tudjuk, hogy a csa­ládok is nehéz helyzetben vannak. Mintegy száz munka- nélküli él Nagyberényben, s közülük egyre többnek lejár a jogosultsága a segélyre. A képviselők létszámleépítés­ről döntöttek. Az intézmé­nyekből hat technikai dolgo­zót kell elküldeni, s szeptem­bertől az iskolából is hiányo­zik majd három pedagógus. — Nagy baj ez, mert az ér­telmiséget kellene a legjobban megkötnünk a fejlődés érde­kében — mondta a polgármes­ter. — De nem tehetünk mást. Én is csak tiszteletdíjasként lá­tom el a dolgomat, mert nem akarom, hogy ebben a nagy szegénységben a szájára ve­gyen a falu. Növekszik azért a tervek szerint a falu szelelmi ereje. Szentpéteri László tíz osztá­lyos iskolarendszer bevezeté­sét tervezi. Szakiskolát is ala­pítanának, amely gazdaasszo­nyokat, mezőgazdasági tech­nikusokat képezne, s különö­sen kiemelten kezelné a szá­mítástechnika és az idegen nyelvek oktatását. Farmot ala­kítanának ki; amennyiben a hatóságok megadják a műkö­dési engedélyt, ott, és a helyi termelőszövetkezetben sze­rezhetnék meg a gyakorlatot a fiatalok. Klub is létesülne a hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére; mindezeket a célokat pályázatok útján il­letve a helyi, már bejegyzett Edicationis Alapítvány finan­szírozná. A szép tervek mellett a mindennapok egyelőre döcö­gősek Nagyberényben. Az utak teljesen tönkrementek. Két és fél millió forintot ter­veztek a javításukra, de az első fél évben ennek csak ötödé áll rendelkezésükre; ebből való­színűleg csak a már életveszé­lyesnek számító kátyúkat tud­ják betemetni. Ez a látvány le­het a legszömyűbb Szentpéteri Lászlónak; tavaly a Strabag Hungária Rt telepvezetőjeként 26 ezer tonna aszfaltot kevert. Czene Attila A Koppány völgye akácai A gáz- és villamos közmű pri­vatizációjából Som önkor­mányzata 12-15 millió fo­rintra számít. Több cég is jelezte már, hogy a település részvényeit megvásá­rolná. Lenkey Tibor polgármes­ter elmondta: nem akarják elkó­tyavetyélni a bevételt. Hosszú távon gondolkodnak: vállalko­zókat szeretnének a faluba csa­logatni, akik munkahelyet te­remtenek és adóznak. — Fürdőt akarunk építeni — mondta Lenkey Tibor. — Meleg víz van, csak a felszínre kell hozni. A részvényekért kapott pénzösszeg illetve a le­endő létesítmény földje ér annyit, hogy meg tudjuk fú- ratni a kutat. Ha pedig már fo­lyik a termálvíz, akkor arra szerintem viszonylag könnyen találunk befektetőt, aki a falu partnere lenne. Egyébként a Siófok városkörnyéki bizott­ság, amelynek legutóbbi ülé­sén tizennégy polgármester vett részt, kötelezte magát, hogy hatástanulmányt készíttet a fürdővel kapcsolatban. Ta­valy október elejére is kitűztek válaszadási határidőt, hogy a többi település részt venne-e a nagy munkában, de a mai na­pig nem történt semmi. — Elodázzák ezt a dolgot, érzem — mondta Som első embere. — Úgy tűnik, nem ér­Hetvenötezer forintból gaz­dálkodik a 37 tagú andocsi gazdaköri egyesület. A pénz nagy részét pályázaton nyer­ték, a többi a saját bevételük. Nehézségeik ellenére is sike­resen működtek. A közgyűlésen ezt hangsú­lyozta Nagy János elnök, mikor beszámolt a gazdakör tevé­kenységéről. A tagság elsősor­ban a szakmai előadások iránt érdeklődött, de kivette részét az egyesület a kulturális és szóra­koztató programok rendezésé­ből is. A sportkörrel tartott bál bevétele tízezer forinttal vasta- gította a közösség pénztárcáját. Ot új tagot vettek föl tavaly; ez is mutatja, hogy van igény a gazdakör tevékenységére. Ta­vasszal Ludván Zsolt gazda­jegyző tartott tájékoztatót a mezőgazdasági termelés támo­gatási feltételeiről és az idő­szerű növényvédelmi teendők­ről. Az egyesület nemrégiben a szlovákiai Kolon községből fo­gadott vendégeket, s közös borversenyt tartottak. Tizenhat fehér- és öt vörösbor-mintával dekük, főképp a Balaton-parti- aknak, hogy a mi falunkban melegvizes fürdő épüljön. Jó volna tudni, mi a helyzet, mert ha egyedül maradunk és az erőnk kevésnek bizonyul, ak­kor ugyan azon a területen be­vásárló központot és benzinku­tat alapítunk. Som csak előre menekülhet; jelenleg az intézmények mű­ködéséhez is hiányzik egymil­lió forintja. Újra számba ve­szik lehetőségeiket. Áttekintet­ték az ingatlannyilvántartást, amiből kiderült: a falunak vannak műveletlen földterüle­tei, s több hektár jó szántó is, amit a termelőszövetkezet használ. Eddig nem fizettek érte, most azt kérik tőlük cse­rébe, hogy a falu földútjait évente kétszer gyalulják le. Somban is élnek olyanok, akik nem szeretnek dolgozni; nem viszik előre sem a saját, sem a falujuk ügyét. Az évi 14 millió forintos költségvetésé­nek több mint 13 százalékát segélyezésre költi az önkor­mányzat. Bár sokat fölvettek a szezonra szobalánynak, pin­cérnek a balatoni vendégvá­rók, a faluban sok kőműves nem megy el dolgozni. Pedig jó kőművesekre is szükség volna; Som elkészült rendezési terve szerint a falu terjeszkedni készül. Czene Attila versengtek a helyezésekért. A fehér borok kategóriájában tel­jes volt a koloni siker: az első díjat Sándor Ambrus olaszriz- lingjének ítélték, a második Balkó Imre, a harmadik pedig Balkó Ferenc bora. Mindketten traminival neveztek be. A vörös borok közül Isztl Ferenc gazda- köri kékfrankosát találták a leg­jobbnak. Az áprilisi házi bor­versenyre 21 mintát hoztak az andocsi szőlősgazdák, s Isztl Ferenc és Hodola János borát találták a legjobbnak a borbí- rák. — Még két szakelőadást tar­tunk ebben a hónapban — mondta az elnök. — A kártevők elleni növényvédelemmel fog­lakozó tájékoztatóra még ke­ressük az előadót, a balesetme­gelőzésire és elsősegélynyújtá­sira pedig a helyi orvost kértük föl. Az andocsi gazdaköri tagok júniusban mennek a hagyomá­nyos — egész napos — kirán­dulásra. Útjuk céljáról csak ez­után döntenek. Lehet, hogy Dombóvári és környékét láto­gatják meg. 1 (Krutek) Óriási fehér fürtökben virá­goznak a Koppány völgye akácai. Ráhajolnak a falvakra; mintha eltakarni igyekeznének a kopott falakat, döcögős uta­kat. Errefelé leginkább apró te­lepülések bújnak meg a dom­bok lábánál. Sokuk lakói zsák­utca végén élnek — náluk ér véget a betonút szalagja, házuk elé ásták le az utolsó villany­póznát. Alig akad munkahely; a termelőszövetkezetek egy­másba olvadtak, kft--kké ala­kultak. Még örülhet az, aki a varrodában, a három műszak­ban ledolgozott nyolc órányi munkájáért hat-hétezer forin­tot kap. Tudják persze, hogyne tudnák: kevesebb ez a munka- nélküli segélynél is, de az csak egy évig jár. Aki igyekvő, az a földet munkálja, az állatokat eteti. De sajnos, az időjárás sem segíti őket; az itteni gaz­dák szerint a téli fagyok az őszi vetés csaknem felét el­pusztították. Azért akad új ház is a Kop- pány-völgyében. Örül az az anya, aki szülőfalujában tudja tartani a gyerekét. Legalább látják, segíthetik egymást. Olyanok ők, mint az akác: kemények, megélnek a ke­mény földben is. De azért vár­ják ők is a kivirágzásukat. (Czene) Miklósi világcsúcs a libatojásból Az andocsi mezőgazdasági kis­termelők által Miklósi külterüle­tén nevelt óriásfehér libaállo­mány tenyésztojás-termékeny- sége, vagyis hogy mennyiből kel ki utód, 96 százalékos. A kuta­tást a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Rt emberei végezték, akik tojásfelvásárlással foglal­koznak. E területen az átlag 65- 70 százalék, így a kistermelők eredménye világcsúcsnak számít. 42 új diák a tabi szakközépiskolában Tíz mezőgazdasági gépész és 15 elektronikai műszerész-tanuló kap érettségivel egybekötött szakmunkás-bizonyítványt a ta­bi Rudnay középiskolában. A következő évben 22 műszerész és 20 mezőgazdasági gépész, il­letve autóvillamossági szerelő kezdi itt a tanulást. Ä vidékiek kollégiumi elhelyezést is kapnak. Pénzre pályázik Törökkoppány Százezer forintot szeretne nyerni a törökkoppányi önkormányzat. Ezért a községi napköziotthonos óvoda felszerelésének kiegészí­tésére, sporteszközök vásárlá­sára pályázatot nyújtott be a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő­sport-alapítványhoz. Ha elnyeri a pénzt, szeptemberben új esz­közökkel vátják kis óvodásaikat. Tiszta utcák, jó utak Pusztaszemesen A helyi önkormányzat befejezte a kistelepülés útjainak kátyúzá­sát. A közterület tisztábban tar­tása érdekében fűnyírót vásárolt a polgármesteri hivatal. Ravata­lozóját is felújíttatta; mind­ezekre 120 ezer forintot költött. Ságváron elkészültek az út építésével Háromszázezer forintot fordított a ságvári önkormányzat a Petőfi utca útburkolására, ahol mintegy 400 méteren építették meg a közművet. Ezzel egyidőben asz­faltréteggel borították be a sportpályához vezető utat is - erre 600 ezer forintot költöttek. Szakelőadások, tapasztalatszerző kirándulások Andocsi igyekvő gazdák Zics kiadásai és bevétele Tizenötmillió forintból gazdál­kodik az idén a zicsi képviselő- testület, s ez lényegesen keve­sebb a múlt évinél. Megtakarí­tásként ugyan 1,3 millió forin­tot hoztak át erre az évre, de még így is másfél millió forint az önkormányzat forráshiánya. Ezért próbálkoznak az önhibá­jukon kívül hátrányos hely­zetbe kerül önkormányzatok pályázatán, ha viszont nem nyernek, akkor kénytelenek lesznek hitelt fölvenni. Kétmil­lió forint kiadást jelent a falu­nak az is, hogy egyes feladato­kat csak társulásos formában tudnak ellátni. A mintegy négy- százötven lakosú településen 17 iskolással és 12 óvodással működtetik a gyermekintéz­ményt; ennek a költségvetése is évi hatmillió forint. K. J. Egyre öregszik a község, vékonyabb a pénztárca Somogyegres kétnapi kenyere Egy hét alatt 400 kiló kenyér fogy, meg 50-60 liter tej. Ezenkívül szinte csak a lisztet, cukrot, mosóport s né­hány apróságot vesznek a somogyeg- resiek. Az áfész 27-es vegyesboltjá­ban mondta ezt Kovács Istvánná, aki 20 éve vezeti az üzletet. — A forgalom határozza meg a bolt vá­lasztékát. Itt nem keresnek különleges dolgokat — mondta Kovács Istvánná. — Elégedett a forgalommal? — Ahogy vesszük. Öregszik a falu, sok a nyugdíjas. Ide hiába hozatnék kü­lönleges, drága árut, az emberek nem vennék meg, mert nincs miből. Hetente háromszor jön a kenyér: hétfőn, szer­dán, pénteken hozza Siófokról a Royal sütöde. Tejtermék, felvágott kevés kell az egresieknek. A legtöbb vevő nyug­díjfizetés után, illetve a kenyeres napo­kon jön, olyankor ötven-hatvan is vásá­rolnak. Egyébként csak néhány vevő jön egy doboz cigarettáért, csokiért vagy étolajért... A havi forgalom azon­ban több százezer forint. — Miről beszélnek legtöbbször a ve­vők? — A napi megélhetés nehézségeiről. Arról, hogy kevés a munkahely, meg a pénztárcájukhoz mérten minden na­gyon drága... — Változott-e a falu az utóbbi évek­ben? — Rendbe tették a faluházat, elké­szült a világháborús emlékmű, szilárd burkolatot kapott az egyik útszakasz; más nemigen, mert kevés pénze van az önkormányzatnak. Igaz, a krosszbár há­lózatba is bekapcsolták a falut... — Van-e munkahely Somogyegre- sen? — Sajnos nincs helyben munkalehe­tőség. Ä termelőszövetkezet is meg­szűnt. A gyerekeknek; az óvodásoknak és az általános iskolásoknak is naponta kell utazniuk a bedegkéri gyermekin­tézményekbe. (Krutek) 1 Kiszolgálás a vegyesboltban fotó: czene attila

Next

/
Thumbnails
Contents