Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

1996. május 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Szezonnyitó béka Bár turistát még alig látni a Balaton parton, bátran leírható, hogy Siófokon megkezdődött a szezon. Az idénynyitást — egyfajta meteorológiai békaként — az jelzi, hogy tegnaptól a városban parkolási díjat kell fizetni. A tavalyi óránkénti 73 forintról 75 forintra emelkedett en­nek összege. Reggel hét és este nyolc óra között kilenc parko­lóban kell fizetni szeptember 15-ig. A helyi lakosok az egész szezonra érvényes bérletet vásárolhatnak, aminek árát tavaly óta nem emelték, így az 1500 forintba kerül, de ez három terü­letre nem vonatkozik. Az egyezség szerint a parkoló nagysá­gától függően a működtetés jogát bérlő vállalkozó egy-három helyet fenntart mozgássérült autósoknak. Ezek a tények a képviselő testület döntése alapján. Az is igaz: a város központjában csak a polgármesteri hiva­tal és az Üzletek háza melletti parkoló használata ingyenes. Ezek - és itt-ott a járdák - már tegnap is tömve voltak gépko­csikkal. A fizető parkolókban azonban mindenütt könnyen le­hetett helyet találni. Siófok, mint a régió legerősebb települése, számos kérdés­ben elől jár. Most a parkolók ügyében is a legelőször lépett, de ennek talán senki nem örül. Balatonföldváron például évek óta nem szednek díjat, s már tavaly is így döntött Balatonszár­szó. Balatonboglár képviselői idén határoztak először úgy: nem kérnek pénzt sem turistától, sem helybélitől ezért a szol­gáltatásért. A döntések hátterében az áll: ha saját dolgozót foglalkoztatnak, akkor a pénzt elviszi a rezsi. Ha vállalkozóra bízzák, a tapasztalatok szerint nagyon sok autós panaszkodik a zaklatás miatt. S szerintük nem érdemes elriasztani az egyre kevesebb vendéget, akik a parkolási díj többszörösét költhetik el, s a bevételekből adó formájában az önkormányzatnak is jut. A siófokiak bosszankodva lenyelhetik a békát. Kaposváron 140 kilométer csövet kellene tisztítani Levegő a vízvezetékben Kaposvár kétszáztíz kilo­méter hosszú ivóvízhálóza­tának mintegy kétharma­dát kellene tisztítani: a fő­vezetékeket, a belváros, a Búzavirág utca, a Losonc- és a Léva-köz szakaszait — mondta Ift Miklós, a Ka­posvári Vízművek Kft igazgatója tegnap azon a bemutatón, amelyet a helyi BITT Kft és a német Csa­tornajavító és -Üzemeltető Kft közösen tartott a me­gyeszékhelyen. Mint ismeretes, a városi köz­gyűlés korábban nemcsak ar­ról döntött, hogy vastalanító berendezést építtet Kaposvá­ron, hanem a legrosszabb ál­lapotban lévő ivóvízcsövek tisztítására is kiírt egy pályá­zatot. Ez adta az alkalmat a közösen jelentkezni kívánó hazai és külföldi cégnek a bemutatóra, amelyen a Du­nántúl nyolc vízszolgáltató vállalatának képviselői is részt vettek. A legtöbb hálózattisztítási módszer a vezeték megbon­tásával jár, ami az időleges vízhiányon kívül jelentősen meg is növeli a költségeket. A Lipcse melletti, mindössze ötven alkalmazottal dolgozó cég ügyvezető igazgatója, Sigfrid Besser a bemutatón elmondta: az általuk kidolgo­zott víz- és levegőöblítéses el­járás biztosítja a folyamatos vízellátást. A hálózatba szabályos idő­közönként bejuttatott levegő nemcsak a vízben lebegő szennyeződéseket, hanem a csőfalra lerakódottakat is el­távolítja, a mészkő védőréte­get azonban nem sérti. A módszer további előnye, hogy a leoldott réteg biztosan eltá­vozik a rendszerből, az abban folyó víz áramlási sebességé­től függetlenül. A munkálatok megkezdése előtt szükség van a hálózat rajzára, utána ellen­őrzik a tűzcsapokat, bejáiják a helyszínt, végül tájékoztatják a lakosságot. A tisztítás köz­ben nincs szükség a forgalom elterelésére. A német cég az elmúlt há­rom évben több száz csőrend­szert mosott már ki ezzel az eljárással. Nagy gondot fordí­tanak a rendszerbe juttatott levegő minőségére: többször szűrik és tisztítják, majd sűrí­tik. Tapasztalataik alapján naponta átlagosan három-há­rom és fél kilométer hosszú szakasz tisztítható. Katona József / Alom ezer cseresznyefáról Japán barátai Fonyódon (Folytatás az 1. oldalról) Szentirmai József építészmér­nök, a Magyar-Japán Baráti Társaság örökös tiszteletbeli elnöke mondta tegnap Fonyó­don, hogy a Balaton régióban és Somogybán az első klubot hozták most létre. Egyébként 14 helyi szervezet működik or­szágszerte. A japán útikönyvek kiváló szerzője 1970-ben járt először a szigetországban egy takarékkönyvvel nyert autó árából. Hétévi kitartó próbálko­zás után alapíthatta meg 1987- ben a baráti társaságot, igaz, népfrontfelügyelet alatt. Most a Panoráma Kiadó megbízásából dolgozik a nagy Japán útiköny­vön, s ez már a harmadik kia­dás. Dr. Szűcs Imrét, a fonyódi klub szervezőjét is egy autó, a Toyota hozta össze a társaság­gal, és lelkes csodálata a japán emberek szorgalma iránt. Mint a városvédő egyesület titkára úgy véli, mindent érdemes megragadni városa javára. Ezer cseresznyefáról, teaházról és elégedett vendégekről álmodik. Bazsó Dénes fonyódi nyelvta­nárt választották a klub elnö­kévé, akit az ELTE bölcsészka­rán tiszteletbeli honfitársukká fogadtak japán diákjai. Fran- csics Zoltán polgármester nem­csak Takahasi Yasuót, hanem az alakuló klubot is őszinte tisz­telettel köszöntötte. (Gáldonyi) Tisztújításra készül a Somogyért Egyesület Stabil hely a közéletben Két év után közgyűlésre és tisztújításra készül a Somo­gyért Egyesület. Mint Dévé­nyi Zoltán elnök tegnap el­mondta, kevés olyan szerve­zet van az országban, amely ennyi időt megélt és eredmé­nyeket is felmutatott. Túlju­tottak az útkeresés időszakán, megtalálták helyüket és sze­repüket a megye közéletében. A tapasztalatok és a további fel­adatok szükségessé tették az alapszabály módosítását. A ja­vaslatok szerint bekerül az alap­szabályba, hogy az egyesületi tagságnak nem akadálya a párt­tagság. Választáskor viszont a tagok nem fejthetnek ki az egye­sület ellen irányuló propagandát. Megváltozik az egyesület szer­vezeti felépítése is: különvá­lasztják az elnökséget a vezető­ségtől, s létrehozzák a tisztelet­beli elnökségi tagok és a tiszte­letbeli elnök intézményét, amely tanácsadó testületként működne. A legfeljebb 9 tagból álló veze­tőség végezné az operatív mun­kát. Az alapszabály módosítása személyi változásokkal is jár. Az egyesület alakuló közgyűlése 24 tagú elnökséget választott, idő­közben dr. Gruber Attila le­mondott tisztségéről, Borhi Zsombor pedig elköltözött a megyéből. A korábbi elnökségi tagok közül öten elfoglaltságuk miatt nem tudnak a jövőben tisztséget vállalni, tizennyolcán azonban továbbra is vállalják a részvételt a vezető testület mun­kájában. A tervek szerint 21 tagú elnökséget, közülük 9 tagú veze­tőséget, elnököt, tiszteletbeli el­nököt, titkárt és egy vagy két társelnököt választ majd a So­mogyért Egyesület tagsága a jú­nius 7-i közgyűlésen. S. P. G. Emlékérem a bátorságért Az életmentők: Szekeres József, Szinyákovics István és Né­meth László FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Életmentő emlékérem kitünte­tést adományozott három so­mogyi lakosnak — a megyei közgyűlés elnöke és a megyei rendőr-főkapitány előterjesz­tése alapján — a Magyar Köz­társaság kormánya. A kitünte­téseket a kormányfő nevében tegnap dr. Németh Jenő, a So­mogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője adta át a kutasi Németh Lászlónak, valamint a potonyi Szekeres Józsefnek és Szinyákovics Istvánnak. Dr. Németh Jenő köszöntötte a vendégeket; s hangsúlyozta: Somogy büszke az ilyen áldo­zatkészséget tanúsító polgára­ira. Megemlékezett a február 26-i kutasi tragédiáról, amikor a vonat és busz ütközése során tizenhárom ember vesztette éle­tét. Hogy a halottak száma nem 14, az Németh Lászlónak kö­szönhető, aki a közelben dolgo­zott, s az ütközés után a már lángoló autóbuszból kimentette az eszméletlen Horváth József­nél Miután biztonságba he­lyezte, újra visszaszaladt a buszhoz, ám akkor már a lán­goktól nem tudott máson segí­teni. — A közelben dolgoztam, s amikor a robbanást hallottam, ugyan megijedtem. Amikor láttam mi történt, megpróbál­tam segíteni, de sajnos csak egy embert tudtam kimenteni a lángoló busz(darab)ból — em­lékezett a tragédiára. Szekeres József február 27- én éppen újságot olvasott por­táján, amikor gyanús kis rob­banásokat hallott. Mint később kiderült egy ház ablakai pat­tantak ki a nagy hőtől. Azon­nal az utcára ment, és látta, hogy egy közeli ház ég. Szólt Szinyákovics Istvánnak, aki­vel azonnal a lángoló házhoz siettek, s kimentették a családi ház hálószobájából a már félig eszméletlen Börcsök Lászlót. A két életmentő egyébként önkén­tes tűzoltó. (Tamási) Két jelölt indul Csökölyben Az ezerkétszáz lakosú Csö­kölyben lezárult az időközi polgármester-választásra való jelentkezés határideje. A választási bizottságnak két személy jelezte szándé­kát. A június 2-i megméret­tetésen Paizs Imre és Szuli- mán József független jelöl­tek indulnak. Adásban a Balaton Tv Megkezdte kísérleti adásait a Balatonmáriafürdőn létesí­tett, s rövidesen állandó mű­sorral jelentkező Balaton Tv. A keszthelyi stúdió munkatársai által működte­tett adó kísérleti műsora a 2- es csatornán, a 24-es frek­vencián fogható. A kínála­ton jelenleg elsősorban csak képújság szerepel, de egy hónapon belül Máriafürdő és Keresztúr mellett a kör­nyező települések, a Dél­nyugat balatoni régió élő tükre is lesz az új tv-adp. Virágot a falunak Vesén Több száz tő egynyári virá­got vásárolt a vései önkor­mányzat a marcali gamesz kertészetétől. A petúniákat, muskátlikat, jégvirágokat a község központjában és for­galmasabb helyein kialakí­tott ágyásokba tegnap ül­tette ki négy jövedelempót- lós helybeli lakosa. A ta­vaszt hozó akció nyomán már tavaly is szép, tiszta, vi­rágos volt a falu. Gombatermesztők találkozója A zalaegerszegi Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Inté­zet június 6-án tartja a gom­batermesztők II. délnyugat­dunántúli szakmai tanács­kozását. Az érdeklődők részletes programot az in­tézménytől igényelhetnek. (Zalaegerszeg, Kinizsi u. 74. Tel/fax: 92/313-663). Tetten érték a szalmonellát Az ÁNTSZ Somogy megyei Intézetének járványügyi la­boratóriumában végzett vizsgálatok kiderítették: szalmonella enteritisz bak­térium okozta a hét végi kastélyosdombói, tömeges megbetegedést. A szociális otthon 14 lakója lett rosszul. Beigazolódott az enyhe szalmonella-fertőzés a mar­cali fogda őrizettjeinél. Ápolás a tudomány nyelvén A tudós ápolónő nem többkö­tetes orvosi lexikonokkal sza­ladgál a kórtermek között. Mégis pontosan tudja mikor csöpög le az infúzió, hány­szor kell cserélni a kötést a fekélyes lábon és mit jelez az egyenes vonalat húzó EKG- monitor. Tud mosolyogni is a betegre, ám ha szükséges, kemény szigorral kényszeríti: tartsa be az utasításokat. A tudós ápolónő tudását az is­kolapadban alapozza meg, de fölismeri: a gyakorlattal szer­zett tapasztalatot semmi sem pótolja. Időnként mégis fölte­szi a kérdést: hogy van az, hogy a kórlapon szinte min­den mérhető, kiszámolható ám az orvoslást kiegészítő ápolás ezernyi teendőjének nincs igazi értéke? A tudós ápolónő oszt és szoroz, meg­próbálja a központilag meg­adott pontszám-rendszer alapján szervezni a munkáját. Hiszi, hogy az aprólékosan összegyűjtött és rendszerezett tapasztalat hozzásegíti a megoldáshoz. Most éppen egy holland példán morfondíroz. Olyan rendszeren, amely jól képzett szakápolók segítségével apartmanos ápolási ottho­nokban, családokban látja el a kórházakból kiszoruló, idős, krónikus betegeket. Naponta hallja: csökkenteni kell a kórházi ágyak számát, ve­szélyben a megélhetése. Tu­dását azonban egyelőre ke­vésnek érzi ahhoz hogy az ál­landó orvosi felügyeletet nél­külözve önállóan döntsön. Munka után a tudományt próbálja segítségül hívni: ta­lán megleli a megoldás kul­csát. A tudós ápoló 30 éve naponta ölti föl a fehér kö­penyt és kesereg: ha megéri a hatvankét éves nyugdíjkorha­tárt, bírja-e még a munkát? Druzsin Józsefié, Osztó- páni Zsuzsanna, Majomé Bó- dis Ildikó, Pfeifer Gabriella, Tiba Györgyné, Nagyné Szaksz Gabriella és dr. Boldi­zsár Ferencné tegnap, az ápo­lónők nemzetközi napján tar­tott tudományos ülésen fehér köpeny nélkül álltak dobo­góra. Élőadásaikban a gyógyí­tásról szóltak a tudomány nyelvén. Várnai Ágnes Közhasznúakat alkalmaz négy város cigányszervezete Kiskapus munkahelyteremtés Egy törvényi kiskapu megta­lálásával harminckét állásta­lan számára létesítettek mun­kahelyet somogyi kisebbségi önkormányzatok. Májustól Barcson, Csurgón, Marcali­ban és Nagyatádon, valamint néhány kisebb településen közhasznú munkásként al­kalmazzák a munkanélkülie­ket. Ehhez mintegy 6 millió forintot kaptak a megyei munkaügyi tanácstól. Szegedi Tibor, a dél-somo­gyi cigányszervezet képvise­lője elmondta: a törvény ér­telmében a kisebbségi ön­kormányzatok sokkal elő­nyösebb feltételekkel alkal­mazhatnak közhasznú mun­kásokat, mint a települési ön­kormányzatok. Míg a telepü­léseknek a közhasznú munkás munkabérének és a járulékos költségeknek a harmincöt százalékát kell biz­tosítaniuk, addig a kisebbségi önkormányzatnak mindössze a tíz százalékát kell fizetnie. — Ehhez az is kell, hogy le­gyen rá forrása a munkaügyi központnak. Szerencsénkre a somogyi munkaügyi központ partnerünk volt ebben, és így talán országosan először ki­sebbségi önkormányzat te­remthetett munkahelyet. Barcson, és egész Dél-So- mogyban rendkívül nagy a munkanélküliség, és a mun­kanélküliek között sok a ci­gány nemzetiségű. A kisebb­ségi önkormányzatoknak kö­telessége megpróbálni segí­teni rajtuk — mondta Sze­gedi Tibor. — Sokan már annyi ideje vannak munka nélkül, hogy hamarosan semmiféle támogatásra sem lesznek jogosultak, és százá­val maradnak emberek egy fillér nélkül. A most felvett közhasznú munkások egy ré­szének a feladata éppen az lesz, hogy felkutassák a kü­lönösen nehéz helyzetben élő családokat, s ezeket az in­formációkat eljuttassák a vá­rosi önkormányzathoz. A többi munkás. karbantartó­ként, területrendezésnél fog dolgozni. Nagy László i

Next

/
Thumbnails
Contents