Somogyi Hírlap, 1996. május (7. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-13 / 111. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. május 13., hétfő Tíz százalékkal kevesebb dolgozót foglalkoztatnak Földféltő szövetkezet Újabb 190 hektárral csökkent a kisgyaláni Petőfi Szolgáltató Szövetkezet közös művelésre alkalmas területe. A szántó zömét, mintegy 130 hektárt osztrákok birtokolnak, s a részarány-tulajdonos gazdák 60 hektárnyi földjét is bérbe vették. Babócsai Balázs, a szövetkezet elnöke szerint a földterület további, legföljebb 300 hektáros csökkenése már a megélhetést veszélyeztetné. A szövetkezet fénykorában Kisgyalán, Fonó és Biissii területén 2050 hektár, átlagosan 30-35 aranykoronás, jó minőségű szántót műveltek. Ez a terület a kárpótlás 1430 hektár; a legjobb termőföldek idegen kézbe kerültek. Tíz százalékkal kevesebb dolgozója van az idén a Petőfi szövetkezetnek. Leginkább a mintegy 600 szarvasmarhát gondozó telepen számolnak elvándorlással. A lakosság fele nyugdíjas korú,' és a háztájiban művelhető zártkertek is lekötik a munkaerőt. Babócsai Balázs szerint az idén még biztosítják a mezőgazdaságból élők kenyerét. Bízik abban, hogy nem csökken tovább a művelhető földterület; tavaly 8,5 millió forintért vásároltak munka- és erőgépeket. Az átlagosan 23,5 aranykoronás földeken azonban nem ad olyan jó termést a búza. A szövetkezetben ennek ellenére az idén 100 hektárral több búzát vetettek mint tavaly. Várnai Ágnes Szita Károly kezdettől ellenzi az állatihulladék-feldolgozó építését A polgármester hajthatatlan Szita Károly polgármester nem támogatja állatihulladék-feldolgozó telepítését Kaposvárra, mert a környezetre ártalmasnak ítéli a több ezer tonna nyersanyag szállítását a városon keresztül, s nem tartja kívánatosnak a megyeszékhelyen ilyen tevékenység folytatását. Ezt a somogyi Hírlap kérdésére felelte a megyeszékhely polgármestere. Szita Károly elmondta azt is, hogy még tavaly novemberben nyújtott be kérelmet egy pécsi cég a polgármesteri hivatalhoz, vágóhídi hulladék-sterilizáló üzem építésére. Ez úgy derült ki, hogy a szennyvíztelep mellé tervezett beruházás területe önkormányzati tulajdon és az építéshez tulajdonosi hozzájárulás szükséges. A polgármester akkor nem adta meg a hozzájárulást és erről tájékoztatta a képviselő-testületet is. A közgyűlést arra kérte, hogy módosítsák az általános rendezési tervet. A módosításban határozottan mondják ki: nem tartják kívánatosnak a városban ilyen jellegű tevékenység folytatását. Az állatihulladék-sterilizáló üzem létesítésének szakmai engedélyezése a Földművelés- ügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A környezetvédelmi engedélyt pedig a Dél- Dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság adja ki. A szakhatóságok elvben támogatták az üzem építését, amely Pécs, Zalaegerszeg vágóhídi mellék- termékeit, a környék állattartó telepeinek elhullott állati tetemeit, és a regionális vágóhidak melléktermékeit dolgozná fel. Szita Károly szerint azonban a városért felelős személyeknek és az önkormányzati testületnek beleszólást kell biztosítani, ha ilyen ügyekben döntés születik. Módot kell teremteni arra, hogy eldönthessék, milyen tevékenységi kört látnak kívánatosnak az adott településen. Jogi megoldást az ÁRT módosítása jelenthet, amely korlátozhatja, illetve egyszerűen megtilthatja bizonyos tevékenységek végzését a városban. — Nem vitatom azt, hogy a jelenlegi helyzetben lehet egy minimális környezeti ártalommal járó üzemet telepíteni — tette hozzá végül a polgár- mester. — Itt azonban nem erről, hanem jóval nagyobb veszélyről van szó, hiszen nagy mennyiségű állati tetemet szállítanak a somogyi megyeszékhelyen keresztül. Ezért ellenzem, hogy Kaposváron bármikor állati hulladéksterilizáló épüljön. S. P. G. Kaposvári diákok Franciaországban Húsz munkácsys diák indult el szombaton éjjel Kaposvárról Franciaországba. A Párizstól negyven kilométerre fekvő Au- bergenville nevű városka középiskolájába mentek tanáraik, Bogdán Jánosné és Simonné Kuta Zita kíséretében. Tíz napot töltenek majd tanulással, kirándulással, ellátogatnak az Atlanti óceán partjára, Versailles- ba, s megtekintik Párizs nevezetességeit. Megállapodás a munkaügyi központtal Együttműködési megállapodást kötött a Somogy Megyei Munkaügyi Központ és a cigány kisebbségi önkormányzatok somogyi társulása. A megállapodás célja a rendszeres együttműködés kialakításával a foglalkoztatási gondok enyhítése. A kisebbségi önkormányzatok társulása felmérést készít az etnikai kisebbség körében lévő munkanélküliségről, és információval segíti a munkaügyi központ munkáját. Munkanélküliek Zicsen Április végén Zicsben összesen harminc munkanélkülit tartottak nyilván az önkormányzati hivatalban. Közülük 16-an kaptak jövedelempótló támogatást, míg regisztrált pályakezdő munkanélküli fiatal egy van a faluban. Az állástalanok helyben egyáltalán nem, de a környéken is alig találnak munkát. Nyelvi szakkörök Somogyjádon Kapósabb lett a német nyelvi oktatás a somogyjádi általános iskolában, amióta az ausztriai Femitz-el testvérvárosi kapcsolatot létesített a település. 1992 óta angol és német nyelven, szakkör formájában, kiscsoportokban, játékosan is oktatják az alsó tagozatos diákokat. Idén végez az első, három éves képzésben részt vett csoport. A német nyelvet, a Fernitz-i diákok csereüdültetése révén, élőben is gyakorolhatják már a jádi kisiskolások. Tabi diákok az országos döntőben A tabi középiskola mezőgazda- sági gépész tanulói közül hárman jutottak a Körmenden megrendezett Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjébe. A huszonnyolc döntős résztvevő közül a tabiak legjobb eredményét hatodik helyezésével Gergely Sándor érte el. Horváth Zsolt hetedik, Fenyvesi Péter János pedig a 11. helyet szerezte meg. Vannak Ha egy biztosító • 5,7 millió szerződést kezel, • 4000 tapasztalt üzletkötője tartja ügyfeleivel a kapcsolatot, • többmillió ügyfele bizalmát élvezi, akkor ez csak az ÁB lehet. Középkelet-európai jogi fórum Németországban A tanúk védelméért Ausztriában tavaly márciusban — egy bagatell ügy tárgyalásán — lelőttek három bírát és két ügyvédet a tárgyalóteremben. Ezt követően az országban megszigorították a bíróságokra való belépést. A bíróság kapuin kívül viszont — hasonlóan Magyarországhoz —, nem védi a bírákat semmi és senki. Mindez Deggendorfban, a Duna-parti német kisvárosban a Bajor Igazságügyminisztérium által — harmadszor — megrendezett Középkelet-európai jogi fórumon hangzott el. A tanácskozáson hazánkat a dr. Csiba Judit politikai államtitkár vezette tíztagú küldöttség képviselte. A delegáció egyik tagja volt dr. Makai Lajos, a Somogy Megyei Bíróság bírája. A háromnapos fórumon hazánkon kívül bolgár, horvát, szlovén, szlovák, cseh, osztrák és bajor bírák, ügyészek és ügyvédek, illetve az egyházak képviselői, valamint az államok konzuljai vettek részt. A tanácskozás fő témája a büntető- eljárás résztvevőinek — a vádlottnak, a tanúnak és a sértettnek, az ügyésznek és az ügyvédnek, valamint a bírónak a pszichikai és fizikai — védelme volt. Az igen szigorú biztonsági rendelkezésekkel vigyázott fórumon a bajor igazságügyminiszter főtanácsosa tartott vitaindító előadást, amelyben összefoglalta, hogy miért lényeges az eljárás résztvevőinek védelme, illetve milyen lehetőségek vannak erre a német jogrendszerben. Ezután minden résztvevő ország delegációjának egy-egy tagja elmondta: hazájában mi a helyzet ebben a témakörben. Dr. ‘ Makai Lajos elmondta: Németországban és Ausztriában a tanú és a sértett érdekét jobban figyelembe veszik, mint hazánkban. Mivel egyre jelentősebb méreteket ölt a szervezett bűnözés, tartani kell attól, hogy a vallomást tevő tanúk veszélybe kerülnek; ezért fokozottan védeni kell őket. Lehetőség van — ebben a két országban — többek között arra, hogy a tanú a bíróság előtt névtelen maradjon (akár a külsejét is elváltoztathatja), valamint a németeknél a büntetőeljárás után a tanút új személyazonossággal el is költöztethetik egy távoli országrészbe (esetleg külföldre). A konferencián hangsúlyozták a gyermekkorú sértettek, az erőszakos bűncselekmények gyermekkorú áldozatainak védelmét. Ausztriában és Németországban lehetőleg elkerülik a 14 éven aluli fiatalok tanúkénti kihallgatását, a sértett kihallgatása viszont elkerülhetetlen. Hogy ne legyen kétszeres áldozat (ne kelljen másodszor is szembesülnie a vádlottal), a gyermekkorú sértettet külön teremben hallgatják ki, amely a tárgyalóteremben videóról látható. (Tamási) Külföldi vendégek és hasznosítási tervek Hotel Csisztapusztán Buzsákon 560 munkaképes kereső él, közülük csak kétszáz dolgozik. Ha találkozik az önkormányzat és a külföldi befektetők szándéka, a csisztapusztai gyógyfürdő jelentősen javíthat a helyzeten. Svájci, holland és újabban egy német cég is jelentkezett azzal a szándékkal, hogy megvásárolná a Csiszta Termál mögötti 11 ezer négyzetméteres, üres területet. A buzsáki önkormányzat is régóta tervezi a fürdővíz további hasznosítását: gyógy vizes medencével ellátott szállodát álmodtak az említett helyre, de apartmanok építésébe is beleegyeznének. Csöppet sem túlzóak ezek a vágyak: a fürdő mellett csaknem 270 magánkézben levő hétvégi ház van, s ezek rendszeresen fogadnak külföldi- vendégeket . Buzsákon 49 kiadható lakás van, 27-nek több mint tíz éve kialakult a vendégköre. Lakácsonként általában hatan szállnak meg, s ez idén az önkormányzat bevételeit is növeli, mert bevezették az idegenforgalmi adót. A környéken hatvannál is több saját tulajdonuk van a külföldieknek: 120-170 négyzetméteres házak. A fürdő vendégeinek túlnyomó többsége német, de egyre többb a holland látogatók is. — Hivatalosan még nem keresték meg az önkormányzatot — mondja Knézics István polgármester. — Egy pécsi cég egyébként már elkészítette a vendéglátás-kiegészítés teljes tervét: övék a falu végétől a fürdőig húzódó út jobb oldala, mintegy 120 hektár. Itt már elkészült egy melegvizes fúrt kút, s a tervrajzok a golfpályától a lovardáig mindent tartalmaznak. A baranyai tulajdonos 40 millió forintért átadná a területet a kész tervekkel együtt. Ez a megoldás kedvező lenne a községnek. Katona József Babapiskótát gyártanak naponta mintegy két mázsát a Sütév Rt nagyatádi üzemében. A kedvelt sütemény a megye kereskedelmi egységein kívül eljut már a dunántúli városokba, és Budapestre is fotö: lang Róbert
