Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-06 / 82. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP AZ ÉSZAK-ATLANTI ESELY 1996. április 6., szombat A szövetséget először az agyakban kell kialakítani, mert a gondolkodásban még nem ért véget a hidegháború A világbéke brüsszeli laboratóriuma A somogyi polgármesterek meghódították a NATO-központ diplomatáit Az amerikai tervezési részleg tisztje a Taszár jövőjével kapcsolatos jóslatához azon­ban nyomban hozzátette: ez számos tényezőtől függ. Ilyen a délszláv helyzet alakulása, az amerikai elnökválasztás eredménye, a Magyarország NATO csatlakozásával kap­csolatos döntés és nem utolsó­sorban az, hogy Magyaror­szág akár NATO-tagként, vagy tagság nélkül elfogadja- e az IFOR, vagy egy más el­nevezésű NATO-egység jelen­létét. E feltételes módok elle­nére az újságírócsoporttal tartó külügyminisztériumi munkatársak diplomata­nyelvhez szokott fülét meg­ütötte e lehetőség fölemlítése. Ugyanezért volt kénytelen Wa­shington magyarázkodni White tábornok néhány héttel korábbi hasonló kijelentése miatt. Ezzel együtt a NATO-központ tisztjei kitűnő diplomatának bizonyul­tak, ami a lényeg elől kitérő szó­virágok alkalmazását illeti. A fenti kijelentést Magyarország brüsszeli NATO-EU misszióján dr. Simonyi András nagykövet úgy fordította le diplomata­nyelvre, hogy a taszári bázisnak az IFOR küldetés befejeződése után is biztosan lesz szerepe. Stuart V Brown az amerikai NATO-delegáció tagja szerint ez a szerep elsősorban logisztikai és hírszerzési lehet. Mint állí­totta minden megtörténhet, ami azonban biztos, hogy az ameri­kai csapatok küldetésük lejárta után elhagyják a térséget. Egy­részt mert az IFOR misszió na­gyon sokba — az eredetileg ter­vezett 6 milliárd dollárnál jóval többe — kerül Amerikának, s ezt a washingtoni kongresszus egyre kevésbé nézi jó szemmel, másrészt az amerikai közvéle­mény sem lelkesedik katonáik boszniai jelenlétéért. Magyar NATO-esélyek A magyar újságírók a legtöbbet hazánk NATO-csatlakozási esé­lyeiről kérdeztek. Mint kiderült ez túl kényes és bonyolult kérdés ahhoz, hogy bármelyik katona vagy diplomata akárcsak jóslá­sokra is vállalkozott volna. 1994 decemberében a NATO bővíté­sével kapcsolatban elkészült ugyan egy „hogyan és miért” ta­nulmány, ez sem válaszol azon­ban a kik és mikor kérdésekre. A két nagy katonai tömb világmé­retű szembenállásának éveiben a NATO-nak nem kellett törődnie politikai finomságokkal. Most annál inkább. A NATO-bővítés­Tizenhat állam zászlaja leng a brüsszeli NATO-központban. Kié lesz a tizenhetedik? Dr. Simonyi András nagykövet ben fenyegetést látó Oroszor­szág érzékenységét meg sem próbálják figyelmen kívül hagyni. Hasonlóképp a csatla­kozni kívánók érzékenységét sem. Ha egy ország neve akár­csak találgatásként is elhangzik, másnap számíthatnak hét másik ország sértődött nyilatkozataira, így már az is jelzésértékű volt, hogy míg a NATO-központban tartózkodó bolgár újságíróknak az orosz-bolgár békepartnerségi együttműködés lehetőségeiről tartottak előadást, addig a ma­gyaroknak a NATO-bővítés fel­tételeiről. Persze a NATO-bővítés kér­dése korántsem érzékenységek és érzelmek, hanem kemény po­litikai érdekek alapján dől majd el. Egyelőre a szakértők sem lát­nak tisztán az ellenző és támo­gató érdekcsoportok erőviszo­nyaiban. Egy csatlakozási lépést az érintett ország parlamentjén kívül a 16 NATO-tagállam par­lamentjeinek is jóvá kell hagy­nia, köztük az amerikai kong­resszusnak kétharmados több­séggel. Ez azonban a kapunyi­tásnak még csak nem is a legne­hezebb feltétele. Ulrich Bran­denburg a Partnerségi és Koope­rációs részleg vezetője ezt képle­tesen úgy fogalmazta meg, hogy nem a puskacsövek hosszának kell megegyeznie, hanem a gon­dolkodásmódnak. A dolog tehát valahol ott kezdődik, hogy minél több angolul tudó és a NATO- szellemiségét magáévá tevő, azaz a partnerségre képes ma­gyar katona kell. A szellemi kompatibilitás megteremtése már békepartneri együttműködés keretében sem könnyű. Mint Szálai István ez­redes a Partnerségi Koordinációs Sejt magyar összekötőtisztje el­mondta, hogy rendszeresen mé­rik, hogy a 21 az együttműkö­désben résztvevő ország meddig jutott. Minden ország saját prog­ramja szerint dolgozik. A most értékelt egyéves ciklusban Ma­gyarország a 16 kitűzött cél kö­zül 14-et tudott sikeresen meg­valósítani. A NATO-éval meg­egyező térképjelek bevezetésé­től, a híradóberendezések egy­ségesítésén át az azonos fajtájú üzemanyag használatig. A NATO-tagság e katonai együtt­működési szempontoknál sokkal magasabb mércét állít. A négy alapfeltétel, a szilárd demokrati­kus intézményrendszer, a piac- gazdaság működése, a szomszé­dokkal fenntartott korrekt vi­szony és a haderőreform, illetve a hadsereg civil kontrolljának megteremtése. Simonyi András magyar NATO-nagykövet dip­lomáciai tapasztalatai alapján azt valószínűsítette, hogy Magyar- ország az első körben — két má­sik országgal együtt — 1997 ta­vaszán meghívást kap a NATO- ba. Az esetleges csatlakozást azonban parlamenti döntés és népszavazás is megelőzi. Az európai út garanciái — E döntéshez mindenkinek tudnia kell — mondta Simonyi András — hogy itt korántsem csak katonai védelmi kérdésről van szó. Annál is inkább, mert a NATO egyre inkább politikai s csak kisebb részben katonai szervezet. A döntések pedig ki­zárólag a politikusoktól függe­nek. A NATO integráció Ma­gyarország számára a moderni­zációs folyamat legjobb esélye. Látni kell — bár ezt így nem mondják ki —, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás elkép­zelhetetlen a NATO biztonsági garanciái nélkül. Izgalmas beszélgetés alakult ki a kérdés kapcsán, hogy mennyibe kerülne Magyaror­szágnak a NATO-csatlakozás. A brüsszeli misszió több katonai diplomatájának véleményéből kitűnt, hogy a NATO-tagságtól függetlenül sem lehetne tovább odázni a magyar hadsereg kor­szerűsítését. Ha ugyanis ez nem történik meg, hamarosan ope­retthadsereggé válhat. De hát ki ellen kell egyáltalán védekez­nünk, ki az ellenségünk? A kér­dés azért hangzott el ilyen apoli­tikusan és direkt módon, mert az emberek akiknek majd a nép­szavazáson az esetleges NATO- tagság ügyében dönteniük kell ugyanígy kérdeznek. Megkérde­zik majd: minek nekünk ez a NATO? — Ha az ember biztosítást köt az autójára — mondta Simonyi András —, nem azért teszi, mert valószínűsíti, hogy karambo­lozni fog, hanem azért, mert tudja, ha mégis kár éri, már késő lesz a biztosítóhoz fordulni. A jövőt tervező katonák A Mons-i szövetséges európai parancsnokság (SHAPE) kül­sőre olyan mint egy nagy üzem. Ha úgy tetszik a világbéke labo­ratóriuma ez, ahol a 2134 NATO-tiszt közül 800 tervezi a jövőt és elemzi a mai krízisek megoldásának lehetőségeit. Igaz kép és hangfelvételt nem szabad készíteni, viszont a különböző országok delegációi egymásnak adják a kilincset. A magyar új­ságírók programja például azért kezdődött kávészünettel, mert az előadóteremben tévedésből egy orosz delegációnak szánt cirilbe- tűs diasort készítettek elő. Akár­csak hat-hét éve egy hírszerző számára komoly fegyvertény lett volna azoknak az anyagoknak a megismerése, melyekről most magától értetődően tájékoztat­nak. Láthattuk például a volt varsói szerződés tagállamai köré vont védelmi gyűrű térképét. Friss információ viszont, hogy július 22 és 26 között lesz Ma­gyarországon az Ex Coop Chance békepartnerségi had­gyakorlat. Változnak az idők: megmutatták azt az egyemeletes kis zöld épületet ahol pár éve még a harmadik világháborút tervezték. Most a partnerorszá­gok képviselői végzik itt együttműködésük napi egyezte­tését. Szellemesen összegezte a vál­tozást Church alezredes az an­gol haderő tisztje. Mint mondta korábban nagy volt a világhá­ború veszélye, ám stabil a szem­ben álló katonai tömbök erő- egyensúlya. Mostanra lecsök­kent a világégés kockázata, ám több a bizonytalanság, nagyobb a helyi háborús konfliktusok kockázata. Egyes keleteurópai térségekben a helyzet kiszámít­hatatlan. E megváltozott világhelyzet­ben maga a NATO is keresi út­ját. Vita van például arról, hogy egy 30-40 ezres közös hadsereg fönntartása a célravezetőbb, vagy az, hogy minden tagország saját nemzeti hadseregén belül tartson fönn olyan gyors reagáló képességű egységeket, melyek szükség esetén a NATO rendel­kezésére állnak. Vitatott kérdés az is, hogy mindenki mindennel foglalkozzon-e vagy az egyes nemzeti hadseregek specializá­lódjanak valamilyen feladatra. Figyelemreméltóan sokszínű a NATO-tagság módja is. Izland például tagja a NATO-nak jólle­het hadserege sincs. Ugyancsak tag Norvégia és Dánia, melyek azonban nem engednek terüle­tükön csapatokat állomásoztatni. Ausztria, amely ma már csak el nem kötelezettnek és nem sem­legesnek deklarálja önmagát ugyanúgy közeledni próbál a NATO-hoz mint Magyarország. Egy biztos, a NATO senkit sem csalogat, még kevésbé kénysze­rít a tagságra. Sokkal inkább ha­sonlít egy tagjait megválogató klubhoz, mint egy tagokat to- borzó párthoz. A diplomácia kiskereskedői A brüsszeli NATO-központban és a Mons-i főhadiszálláson szí­vesen emlékeznek az egy hó­napja ott járt somogyi polgár- mesterek mindenki által példaér­tékűnek ítélt megnyilvánulása­ira. A somogyiak egyike a dip­lomácia kiskereskedőinek minő­sítette önmagukat. Simonyi András nagykövet szerint ha így van jobb üzletet csináltak, mint számos, önmagát a diplomácia nagyvállalkozójának tartó poli­tikus. Taszár, Kaposújlak és Ka­posvár polgármestere, valamint a somogyi önkormányzat elnöke látogatásuk során hamar fölis­merték, hogy a NATO már nem egy katonai tömörülés, hanem egy politikai erőközpont. Apró­pénzre tudták váltani az együtt­működésben kínálkozó lehető­ségeket. — Nem könnyű kinyitni az aj­tót az új tagok előtt — mondta kérdésünkre válaszolva dr. John Barett a NATO Politikai Terve­zési Részlegének vezetője. — Hiszen a szövetséget először az agyakban kell megteremteni. A gondolkodásban még nem ért véget a hidegháború. Magyaror­szág csatlakozási esélyeit épp ezért tartom jónak, mert a béke­partneri együttműködésben és az IFOR misszióban is bizonyította képességét az újfajta gondolko­dásra. Nemcsak vezető politiku­saik korrekt partnerek, hanem az itt járt somogyi polgármesterek is kitűnő diplomatáknak bizo­nyultak, akik értik milyen esélyt jelent az észak-atlanti együttmű­ködés. Bíró Ferenc A Kaposvári Vízművek Kft. minden kedves fogyasztójának kellemes húsvéti ünnepeket kíván (14495) EXPRESS Legyen az útitársunk! Az Express Rt. már 40 éve megbízható útitárs! Ajánlatainkból: Olaszország A nap szigete: SZICÍLIA (8 nap) Június 21-től minden pénteken repülőgéppel Palermóba Utazás: repülőgéppel, transzfer autóbusszal Isole déllé Femininere Elhelyezés: Clubhotel Saracen, kétágyas, fürdőszobás, telefonos szobákban, félpanzióval. (Július 1-augusztus 31. között légkondicionálás) Saját strand, napernyő és nyugágy biztosított. Fakultatív programok: Etna, Taormina, Agrigento Részvételi díj: 74 800 Ft-tól SORRENTOBAN kék a tenger (8 nap) Június 14-től minden pénteken különgéppel Nápolyba! Utazás: repülőgéppel, transzfer autóbusszal Sorrentói-félszigetre, Massalubrensere. Elhelyezés: Hotel Sea Club, kétágyas, zuhanyozós szállodában, félpanzióval (Légkondicionálás június 30-augusztus 31. között) Saját strandja közvetlenül a szálloda előtt épült. Fakultatív programok: Nápoly-Capri-Pompei Részvételi díj: 69 900 Ft. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: minden Express irodában! Somogy megye: 7400 Kaposvár. Ady Endre u. 8. Telefon: 82/318-416, 82/320-215 • Telefax: 82/320-215 Utazzon velünk! Legyen az utitársunk! EXPRESS RT. ____________0^519)

Next

/
Thumbnails
Contents