Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-30 / 101. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP 1996. április 30., kedd Megkérdeztük olvasóinkat: mit ünnepelnek május elsején? Munka és nosztalgia Majálisok városszerte A Somogyi Erdészeti és Faipari Rt a Tókaji parkerdőben rendez sportmajálist. Akik kilátogatnak a Kaposvár melleti kirándulóhelyre, délelőtt térképes tájékozódási futásban vehetnek részt, de horgászásban és légpuskás lövészetben is összemérhetik tudásukat a vállalkozó szelleműek. Délután versennyel egybekötött bemutatót tart a tanítóképző főiskola tollaslabda szakosztálya, de a MEOE kutyaiskolájának bemutatóját is megtekintheti a közönség, emellett lesz korongvadász és skeet bemutató is. Jó szórakozásnak ígérkezik a Flamingó Tánccsoport és a Somogy Táncegyüttes műsora is. A táncosok bemutatója után a rendezvény résztvevői is táncra perdülhetnek a közönség számára rendezett táncversenyen. Az MSZOSZ 9 órakor Május 1. Kupa kispályás labdarúgó tornát szervez a sportcsarnokban, 10 órakor pedig Majális futást a belvárosban. A szakszervezeti székház elé rajzversenyre várják az ügyeskezű gyerekeket. Délelőtt 10 órakor május 1-i megemlékezést tartanak a szentjakabi romoknál a Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezésében. Ezt követően zenés, humoros műsort tekinthetnek meg az érdeklődők Ihos József, Madarász Katalin, Aradszky László, Angyal János és Auth Ede előadásában. A gyerekeket a pécsi gyerekszínház művészei szórakoztatják. Képviselők a kaposvári majálison Dr. Csákabonyi Balázs, dr. Egerszegi László, dr. Lám- perth Mónika, Pásztohy András a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselői és a kaposvári önkormányzat szocialista képviselői május 1-jén 12- 16 óra között beszélgetésre várják az érdeklődőket a Cseri-parkban, az MSZP sátránál. A majális vendége lesz dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter. (Folytatás az L oldalról) Virgoncz Lajosné barcsi nyugdíjas: - Negyven éven át a munka ünnepe volt ez a nap, nekem személy szerint május elseje ezen felül még a tavasz legszebb napja is. Kovács Ferenc marcali szakmunkás, munkanélküli: - A „három nyolcast”: 8 óra munkát, a 8 óra pihenést és a 8 óra szórakozást, amiből vagy száz éve a melósnak csak az utóbbi jut: szórakozik a néppel a mindenkori hatalom. Szegedi Tibor barcsi kisebbségi önkormányzati képviselő: - Jobb híján a munkanélküliségemet ünnepelem, és nosztalgiával gondolok azokra az időkre, amikor még mindenkinek megadatott a munkához való jog. Viza Józsefné németsűrű- pusztai nyugdíjas: - A munka ünnepét, de a baj az, hogy ma már egyre kevesebb a munkahely és a munka a fiataloknak. Kertész Rezső', a KISOSZ megyei titkára: - Ez a nap a szolidaritás és a munka ünnepe. Azt szeretném, ha május 1-jén - meg az év többi napján is -, jobban figyelnének egymásra a kisvállalkozók, erősebb lenne köztük a szolidaritás. Nagyon szétforgá- csolódott az egyéni vállalkozók, a kereskedők és vendéglátósok szakmai közössége. Dr. Kósik Gyula, a Kaposi Mór Megyei Kórház intenzív- terápiás osztályának osztályvezető főorvosa: - Itt az osztályon folyamatos az ellátás. Aki ügyeletes, az éjjel-nappal itt van. Én készenléti ügyeletes leszek, bármikor behívhatnak, ha szükség lesz rám. Nekem tehát nem lesz ünnep május 1. Délelőtt mindenképpen a kórházban leszek, délután pedig otthon. Ez nem szokatlan, mert - bár hangulatosak, vidámak voltak ezek az ünnepek -, soha nem szoktam elmenni se a felvonulásra, se a majálisba. Kiss György, az osztopáni- bodrogi Agrárszövetkezet elnöke: - A kitavaszodást és a munkát ünneplem. Épp ezért ezen a napon is dolgozom: a tavaszi lemaradást kemény munkával igyekszünk behozni. A vetést és a vegyszerezést ugyanúgy el kell végezni akkor is, ha éppen piros betűs ünnepet mutat a naptár. Szántó János Kaposújlak polgármestere: - Bebarangolom a falut, elbeszélgetek az újlakiakkal. Az ünnep jó alkalom arra is, hogy megismerjem mások problémáját. Emellett a ház körüli teendőket is elvégzem. Csordásáé Bárdos Gyöngyvér, a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium igazgatóhelyettese: - Nem sírom vissza a nagy, megszervezett, munkásmozgalmi ünnepségeket. A diákoktól és a tanároktól rengeteg időt vett el: hetekig gyakorolni kellett a központilag megrendelt figurákat, az „őszinte” integetéseket. Ez a tanítástól vette el az időt. Annak sem vagyok viszont híve, hogy hátat fordítsunk az ünnepeinknek. A munkát is lehet ünnepelni, de sokkal szabadabb, kötetlenebb formában, mint eddig. Garami Attiláné, a kaposvári Toldi Lakótelepi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója: - Az igazi tavaszt. Eszembe jutnak a szüleimmel töltött gyerekkori majálisok. Hiányolom ezeket az önfeledt együttléteket. Paksi Lajos szocialista ön- kormányzati képviselő, a kaposvári Kinizsi lakótelepi Általános Iskola igazgatója: - A munka ünnepének tartom május 1-jét, de közösségszervező ereje is van az ünnepnek. A május elsejék az elmúlt 70 év hagyományait tükrözik vissza. Sajnos, a külsőségek kissé elfedik az általam ünnepnek tartott lényeget. Az utóbbi időben túlságosan is vurs- lijellegűvé vált az ünnep. Nyugaton már megszokott, de nálunk még újdonság, hogy párt- politikai szempontok is jelen vannak az ünnepben. Ma még nem látom, hogyan tudnak ezek beintegrálódni az ünneplés keretébe. Igazán akkor szép a május elseje, ha ragyogó tavaszi napsütés van. Németh Márta, a lengyeltóti művelődési ház vezetője: - Az ébredést ünneplem: a fák virágoznak, a madarak csicseregnek, s mindez a szerelemre „ösztönzi” az embereket. Ilyentájt már földbe került a kenyérnek való, a munka utáni pihenésé ez az idő. Május 1-jével kapcsolatban pedig vissza kellene adni a régi majálisok feledhetetlenül sajátos hangulatát, a májusfák állításának varázslatos élményét. Ezekkel együtt ünneplem a tavasz minden gyönyörűségét. Répási István bedegkéri vállalkozó: - A vendéglátásban dolgozó vállalkozó vagyok. Nem ünnepelek május 1-jén, hiszen a munka az első. Varga Róbert, a kaposvári megyei és városi könyvtár igazgatója: - Nem tudom, hogy mit ünnepelek május 1-jén: az idén a munkát, amelyhez - úgy tudom - mindnyájunknak joga van? Chicagói munkáseleinket, akik a napi nyolcórás munkáért küzdöttek? A nyolcórás munkaidőt, amelyről kiderült, hogy ebből ma nem lehet megélni? Ä majálist, ahol egy óra alatt el lehet költeni egy napi munkabért? Talán a pirosbetűs munkanapot ünnepelem, amikor kimehetek a telkemre és saját kedvtelésemre dolgozhatok sötétedésig. Munkával ünnepelem május 1-jét... Kálmán András, a megyei pedagógiai intézet főtanácsosa: - Május 1-jén a munkához való jogot ünnepelem, amely biztonságot és megélhetést jelent a jogállamban élő magyar állampolgárnak és nem kényszeríti munkanélküliségre. Eszembe jut Noszlopy, aki híres kiáltványát — „Somogynak lelkes polgárai a népfelkelés útján már fegyverben állnak” - 1489. május 1-jén tette közzé és harcba szólította mindazon somogyiakat, akiknek a szabadság - benne a munka szabadsága is - az idegen elnyomó ellen jelentette a magyarságot. Bencs Zoltán jutái karosszérialakatos: - Nem a felvonulások hiányoznak, hanem az ünneplés. Áz amikor még ki tudtam menni a majálisba a családdal, a gyerekek felülhettek a körhintákra, mi meg ehettünk egy pár virslit, s ihattunk egy jó hideg sört a kollégákkal, akikkel jólesett elbeszélgetni. Most nincs pénzem arra, hogy elmenjek a vursliba. Szerintem egy négy tagú családnak 2-3 ezer forintjába kerül ez, és akkor még szerényen költekezett. Én a majális helyett a munkát választom: bővítem a vállalkozásomat, egy festőműhelyt szerelek fel. Szigeti József Ságvár polgármestere: — Ázt ünnepelem, hogy sikerült létrehoznunk a sportpályán egy új vizesblokkot kis terasszal. Ennek ünnepélyes átadása lesz május 1-jén, természetesen sok-sok sportrendezvénnyel. Pintér Endréné siófoki fodrász-magánvállalkozó: - A most nyolcadik osztályos leányomnak 14 éve, ezen a napon volt a keresztelője. Az általános iskola elvégzése után most az én szakmámat választotta: szeptembertől a siófoki szakmunkásképző intézet fodrásztanulója lesz. Ezt a folyamatosságot ünnepelem. Bart a Mária marcali vállalkozó: - A tisztaságot, a rendet ünnepelem, mivel sikerült szépen kitapétázni, rendberakni kis büfémet. Május 1-jén kellemesen tölthetik idejüket vendégeim a friss, tavaszi rendben. Krizsán Sarolta siófoki diák, az ELTE magyar-pszichológia szakos végzős hallgatója: - A születésnapomat ünnepelem, és közben a Diák Újságírók Országos Egyesületének sajtófesztiváljára szerkesztem és készítem az alkalmi lapot. Csizmadia Nándor, a tabi középiskola igazgató-helyettese: - Természetesen a munkát május 1-jén ünnepeljük. Nyolcvan évesen lett szülőfaluja díszpolgára Kanyar József útravalója Dr. Kanyar József történész FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA — Történeti kutatásaim mellett a honismereti munka, hiányzó nemzettudatunk „környezetvédelme” is fontos volt az életemben. Én mindig a szülőföldemért, a közösségért dolgoztam — így summáz a most nyolcvan esztendős Kanyar József, a történettudományok doktora, aki tegnap Kaposújlak díszpolgára lett. Az állami díjas történészt születésnapja alkalmából ma kö9szöntik a Honismeret-helytörténet című tanácskozáson a megyeházán. — A millecente- nárium mellett az idén ünnepeljük a magyar iskolák ezer éves évfordulóját — folytatta. — Erre sokkal karakteresebb programsorozatot lehetett volna összeállítani, ha a rendezők a nemzet sikerszázadaihoz hozzá nyúltak volna. Áz Árpád-házi királyok jelentősebb szerepet kaphattak volna a nemzettudat kialakításában, s én emléktáblát tettem volna nemcsak a régi, neves iskolák, hanem a népiskolák falára is. Ezek az intézmények ugyanis nemzet- fenntartó erővel bírtak, s ezt ma sem szabad felednünk. Amikor a millenniumra készült az ország, akkor rakták le a kaposvári — a mai Táncsics — gimnázium alapjait, és három év múlva már fogadta a diákokat. De Kle- bensberg Kunót is példaként hozhatom, aki 1925-től felépíttette a tanyasi iskolákat. Akkoriban egyértelmű volt: a nemzet alapját jelenti az iskola. Ez a nemzet, ha szegény volt is, mindig fenntartotta iskoláit és nem eresztette szélnek a pedagógusait... — Megyei levéltárigazgatóként ment nyugdíjba. Levéltárosként miként kereste a kapcsolatot az iskolákkal? — Angliából hoztam a gondolatot: ki kell nyitni a levéltár ablakait. Történészként, levéltárosként mindig azon dolgoztam, hogy az ódon falak őrizte iratanyagot lehetőleg minél többen ismerjék meg. így született meg számos kiadványunk mellett az Iskola és levéltár című sorozatunk. — Néhány éve elköltözött Somogybái. Hagyott itt barátokat? — Igen, vannak barátaim, akik hazahívnak, és az általam alapított szervezetek, szövetségek is tartják velem a kapcsolatot. Kaposújlakon születtem, Mérőben jártam iskolába. Elszakíthatatlan ez a szál, hiszen az indulás mindenkinél meghatározó. S az a település, ahol van iskola és templom, gazdag útravalót adhat. A szüléimén kívül jómagam is a papom és a tanítóm akaratából kerültem a kaposvári gimnáziumba. — Most min dolgozik? — Az én környezetemben élők mindig szorgalmas emberek voltak. Somogy, a szülőföld szeretete a nyolc évtized alatt bőven adott munkát, de még most is érkezik jó pár megbízás. Amikor megírtam a Dél-dunántúl művelődéstörténetét, kötetem modellértékűvé lett az országban. Sza- kály Ferenc történész arra kért: írjam meg Pest megye iskola- és egyháztörténetét. Jelenleg ezen dolgozom; az év végére kell leadnom. A Széchényi Könyvtár megbízott: vessem papírra életem történetét. A kézirat már elkészült, kiadás előtt áll. Honismeret és nemzettudat lesz a címe. — A harminc nemzedék vallomásának megjelent a második kötete is. A következő' nemzedékeknek mit üzen? — Mit mondhatnék erre az élet alkonyán? Csak azt: tegyenek meg mindent a nemzettudat mélyítéséért. Lőrincz Sándor Híradás a világnak a mai Magyarországról Király Béla könyve a törvénytisztelő forradalomról Ez a 17 éve megjelenő, és már a nyolcvannegyedik kötetét bemutató tudományos értékű könyvsorozat rendkívül jelentős Magyarország megismertetése és elfogadtatása szempontjából. Király Béla missziót teljesít, s tudósként, könyvszerkesztőként végre megkapja azt a méltó elismerést, amit politikusként olykor indokolatlanul nélkülözött — mondta Magyar Bálint művelődésügyi miniszter a Somogyi Hírlapnak azon a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjában rendezett tegnapi ünnepségen, ahol Király Béla Törvénytisztelő forradalom Magyarországon című könyvét Kosári Domonkos, az MTA elnöke mutatta be. Az amerikai Columbia University Press Kiadó gondozásában megjelent kötet a rendszerváltás első éveit dolgozza fel 1989-től 1995-ig, s az egyes fejezetek szerzői közt olyan rangos szakírókat és tudósokat találunk, mint Glatz Ferenc, Kiss János, Komái János, Tardos Márton, Ágh Attila, Ku- korelli István vagy Konrád György. Király Béla történészprofesszor szerzője, s egyben főszerkesztője is a tegnapi budapesti könyvpremierrel egy- időben New York-ban, Torontóban, Londonban, Fok-városban, Új-delhiben és Sidney-ben is megjelent kötetnek. Kovács László külügyminiszter arról szólt, hogy minél kisebb egy ország, annál fontosabb számára a nemzetközi megítélés. Az EU-csatlakozáshoz szükséges kérdőív — mint mondta — több mint ezer kérdést tartalmaz. Egy ország azonban több mint adatok összessége. A világ keveset tud rólunk, és kevésbé érdeklődik irántunk mint szeretnénk. Király Béla könyvsorozata monumentális tudományos vállalkozás, melyre ráirányítja a világ figyelmét a magyar múltra és jelenre. — A rendszerváltás éveivel kapcsolatban kicsi a történelmi távlat és még túl sok érzelem, só't indulat munkál a leírt események részeseiben... — Valóban — válaszolta Király Béla —, csakhogy ezt a kötetet nem a történelem bibliájának szántuk, amit majd 2000 év múlva is idéznek, csupán hiteles, tudományos igényű híradásnak Magyarországról. Hazai vitákkal nem számolok, mivel a könyv elsősorban a külföldet kívánja tájékoztatni, s ott is terjesztik. Volt idő, mikor magyar nyelven adtuk ki a magyar valóságról szóló műveket, s úgy csempésztük haza azokat. A szabad sajtó és könyvkiadás mellett erre nincs szükség. Most inkább az angolszász világban kell hitelesítenünk magunkat. — A szeretet, amellyel önt itt körülveszik, arra utal, hogy tudósként sikeresebb mint képviselőként volt. — Valóban sikertelen politikus voltam. Ezért is nem indultam a mostani ciklusban. A tudóstársakkal könnyebben megértetem és elfogadtatom magam, mint a politikusokkal. Ehhez a munkához 84 évesen is van türelmem. Éjszakákat dolgozom át. Megtanultam a komputert, azon írok. A politikáért nem tanultam volna meg. Büszke vagyok arra, hogy elsők vagyunk a Duna-medencében, akik a nemzetük történetét CD Room rendszeren is megjelentetik. Újabb kiadványainkat — egyelőre 24 kötetet — például az egyetemisták bárhol a világon lehívhatják a számítógép képernyőjére. Szóval, már kopogtatunk a 21. század ajtaján. Ez az ami éltet. — Mikor jön Kaposvárra? — Két hét múlva, mielőtt visszatérnék Amerikába. Utána is sokat leszek azonban itthon, mert több új kötetünk előkészítését végzem. Az egyik a magyarországi demográfia utóbbi húsz évével, a másik a hazai privatizációval foglalkozik. A szívem csücske Kaposvár, de ezt a munkát igazán csak Pesten tudom végezni. Most vettem egy lakást az Operaház közelében, így ha van időm felöltő nélkül is átsétálhatok az operába. Bíró Ferenc
