Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-30 / 101. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP 1996. április 30., kedd Megkérdeztük olvasóinkat: mit ünnepelnek május elsején? Munka és nosztalgia Majálisok városszerte A Somogyi Erdészeti és Faipari Rt a Tókaji parker­dőben rendez sportmajá­list. Akik kilátogatnak a Kaposvár melleti kirándu­lóhelyre, délelőtt térképes tájékozódási futásban ve­hetnek részt, de horgászás­ban és légpuskás lövészet­ben is összemérhetik tudá­sukat a vállalkozó szelle­műek. Délután versennyel egybekötött bemutatót tart a tanítóképző főiskola tol­laslabda szakosztálya, de a MEOE kutyaiskolájának bemutatóját is megtekint­heti a közönség, emellett lesz korongvadász és skeet bemutató is. Jó szórako­zásnak ígérkezik a Fla­mingó Tánccsoport és a Somogy Táncegyüttes mű­sora is. A táncosok bemu­tatója után a rendezvény résztvevői is táncra per­dülhetnek a közönség szá­mára rendezett táncverse­nyen. Az MSZOSZ 9 órakor Május 1. Kupa kispályás labdarúgó tornát szervez a sportcsarnokban, 10 órakor pedig Majális futást a bel­városban. A szakszervezeti székház elé rajzversenyre várják az ügyeskezű gye­rekeket. Délelőtt 10 órakor május 1-i megemlékezést tarta­nak a szentjakabi romoknál a Móricz Zsigmond Műve­lődési Ház szervezésében. Ezt követően zenés, humo­ros műsort tekinthetnek meg az érdeklődők Ihos József, Madarász Katalin, Aradszky László, Angyal János és Auth Ede előadá­sában. A gyerekeket a pé­csi gyerekszínház művé­szei szórakoztatják. Képviselők a kaposvári majálison Dr. Csákabonyi Balázs, dr. Egerszegi László, dr. Lám- perth Mónika, Pásztohy András a Magyar Szocia­lista Párt országgyűlési képviselői és a kaposvári önkormányzat szocialista képviselői május 1-jén 12- 16 óra között beszélgetésre várják az érdeklődőket a Cseri-parkban, az MSZP sátránál. A majális vendége lesz dr. Suchman Tamás privati­zációs miniszter. (Folytatás az L oldalról) Virgoncz Lajosné barcsi nyug­díjas: - Negyven éven át a munka ünnepe volt ez a nap, nekem személy szerint május elseje ezen felül még a tavasz legszebb napja is. Kovács Ferenc marcali szakmunkás, munkanélküli: - A „három nyolcast”: 8 óra munkát, a 8 óra pihenést és a 8 óra szórakozást, amiből vagy száz éve a melósnak csak az utóbbi jut: szórakozik a néppel a mindenkori hatalom. Szegedi Tibor barcsi kisebb­ségi önkormányzati képviselő: - Jobb híján a munkanélkülisé­gemet ünnepelem, és nosztalgi­ával gondolok azokra az időkre, amikor még mindenkinek meg­adatott a munkához való jog. Viza Józsefné németsűrű- pusztai nyugdíjas: - A munka ünnepét, de a baj az, hogy ma már egyre kevesebb a munka­hely és a munka a fiataloknak. Kertész Rezső', a KISOSZ megyei titkára: - Ez a nap a szo­lidaritás és a munka ünnepe. Azt szeretném, ha május 1-jén - meg az év többi napján is -, jobban figyelnének egymásra a kisvál­lalkozók, erősebb lenne köztük a szolidaritás. Nagyon szétforgá- csolódott az egyéni vállalkozók, a kereskedők és vendéglátósok szakmai közössége. Dr. Kósik Gyula, a Kaposi Mór Megyei Kórház intenzív- terápiás osztályának osztályve­zető főorvosa: - Itt az osztályon folyamatos az ellátás. Aki ügyeletes, az éjjel-nappal itt van. Én készenléti ügyeletes le­szek, bármikor behívhatnak, ha szükség lesz rám. Nekem tehát nem lesz ünnep május 1. Dél­előtt mindenképpen a kórház­ban leszek, délután pedig ott­hon. Ez nem szokatlan, mert - bár hangulatosak, vidámak vol­tak ezek az ünnepek -, soha nem szoktam elmenni se a fel­vonulásra, se a majálisba. Kiss György, az osztopáni- bodrogi Agrárszövetkezet el­nöke: - A kitavaszodást és a munkát ünneplem. Épp ezért ezen a napon is dolgozom: a ta­vaszi lemaradást kemény mun­kával igyekszünk behozni. A vetést és a vegyszerezést ugyanúgy el kell végezni akkor is, ha éppen piros betűs ünnepet mutat a naptár. Szántó János Kaposújlak polgármestere: - Bebarango­lom a falut, elbeszélgetek az új­lakiakkal. Az ünnep jó alkalom arra is, hogy megismerjem má­sok problémáját. Emellett a ház körüli teendőket is elvégzem. Csordásáé Bárdos Gyöngy­vér, a kaposvári Munkácsy Mi­hály Gimnázium igazgatóhe­lyettese: - Nem sírom vissza a nagy, megszervezett, munkás­mozgalmi ünnepségeket. A di­ákoktól és a tanároktól rengeteg időt vett el: hetekig gyakorolni kellett a központilag megren­delt figurákat, az „őszinte” in­tegetéseket. Ez a tanítástól vette el az időt. Annak sem vagyok viszont híve, hogy hátat fordít­sunk az ünnepeinknek. A mun­kát is lehet ünnepelni, de sokkal szabadabb, kötetlenebb formá­ban, mint eddig. Garami Attiláné, a kaposvári Toldi Lakótelepi Általános Is­kola és Gimnázium igazgatója: - Az igazi tavaszt. Eszembe jut­nak a szüleimmel töltött gyerek­kori majálisok. Hiányolom eze­ket az önfeledt együttléteket. Paksi Lajos szocialista ön- kormányzati képviselő, a kapos­vári Kinizsi lakótelepi Általános Iskola igazgatója: - A munka ünnepének tartom május 1-jét, de közösségszervező ereje is van az ünnepnek. A május elsejék az elmúlt 70 év hagyományait tük­rözik vissza. Sajnos, a külsősé­gek kissé elfedik az általam ün­nepnek tartott lényeget. Az utóbbi időben túlságosan is vurs- lijellegűvé vált az ünnep. Nyu­gaton már megszokott, de ná­lunk még újdonság, hogy párt- politikai szempontok is jelen vannak az ünnepben. Ma még nem látom, hogyan tudnak ezek beintegrálódni az ünneplés kere­tébe. Igazán akkor szép a május elseje, ha ragyogó tavaszi napsü­tés van. Németh Márta, a lengyeltóti művelődési ház vezetője: - Az ébredést ünneplem: a fák virá­goznak, a madarak csicsereg­nek, s mindez a szerelemre „ösztönzi” az embereket. Ilyen­tájt már földbe került a kenyér­nek való, a munka utáni pihe­nésé ez az idő. Május 1-jével kapcsolatban pedig vissza kel­lene adni a régi majálisok fe­ledhetetlenül sajátos hangula­tát, a májusfák állításának va­rázslatos élményét. Ezekkel együtt ünneplem a tavasz min­den gyönyörűségét. Répási István bedegkéri vál­lalkozó: - A vendéglátásban dolgozó vállalkozó vagyok. Nem ünnepelek május 1-jén, hiszen a munka az első. Varga Róbert, a kaposvári megyei és városi könyvtár igazgatója: - Nem tudom, hogy mit ünnepelek május 1-jén: az idén a munkát, amelyhez - úgy tudom - mindnyájunknak joga van? Chicagói munkáseleinket, akik a napi nyolcórás munkáért küzdöttek? A nyolcórás munka­időt, amelyről kiderült, hogy ebből ma nem lehet megélni? Ä majálist, ahol egy óra alatt el lehet költeni egy napi munka­bért? Talán a pirosbetűs mun­kanapot ünnepelem, amikor kimehetek a telkemre és saját kedvtelésemre dolgozhatok sö­tétedésig. Munkával ünnepe­lem május 1-jét... Kálmán András, a megyei pedagógiai intézet főtanácsosa: - Május 1-jén a munkához való jogot ünnepelem, amely bizton­ságot és megélhetést jelent a jogállamban élő magyar állam­polgárnak és nem kényszeríti munkanélküliségre. Eszembe jut Noszlopy, aki híres kiáltvá­nyát — „Somogynak lelkes polgárai a népfelkelés útján már fegyverben állnak” - 1489. május 1-jén tette közzé és harcba szólította mindazon so­mogyiakat, akiknek a szabad­ság - benne a munka szabad­sága is - az idegen elnyomó el­len jelentette a magyarságot. Bencs Zoltán jutái karosszé­rialakatos: - Nem a felvonulá­sok hiányoznak, hanem az ün­neplés. Áz amikor még ki tud­tam menni a majálisba a csa­láddal, a gyerekek felülhettek a körhintákra, mi meg ehettünk egy pár virslit, s ihattunk egy jó hideg sört a kollégákkal, akik­kel jólesett elbeszélgetni. Most nincs pénzem arra, hogy elmen­jek a vursliba. Szerintem egy négy tagú családnak 2-3 ezer forintjába kerül ez, és akkor még szerényen költekezett. Én a majális helyett a munkát vá­lasztom: bővítem a vállalkozá­somat, egy festőműhelyt szere­lek fel. Szigeti József Ságvár pol­gármestere: — Ázt ünnepelem, hogy sikerült létrehoznunk a sportpályán egy új vizesblokkot kis terasszal. Ennek ünnepélyes átadása lesz május 1-jén, ter­mészetesen sok-sok sportren­dezvénnyel. Pintér Endréné siófoki fod­rász-magánvállalkozó: - A most nyolcadik osztályos leá­nyomnak 14 éve, ezen a napon volt a keresztelője. Az általános iskola elvégzése után most az én szakmámat választotta: szeptembertől a siófoki szak­munkásképző intézet fodrász­tanulója lesz. Ezt a folyamatos­ságot ünnepelem. Bart a Mária marcali vállal­kozó: - A tisztaságot, a rendet ünnepelem, mivel sikerült szé­pen kitapétázni, rendberakni kis büfémet. Május 1-jén kelleme­sen tölthetik idejüket vendé­geim a friss, tavaszi rendben. Krizsán Sarolta siófoki diák, az ELTE magyar-pszichológia szakos végzős hallgatója: - A születésnapomat ünnepelem, és közben a Diák Újságírók Or­szágos Egyesületének sajtó­fesztiváljára szerkesztem és ké­szítem az alkalmi lapot. Csizmadia Nándor, a tabi középiskola igazgató-helyet­tese: - Természetesen a munkát május 1-jén ünnepeljük. Nyolcvan évesen lett szülőfaluja díszpolgára Kanyar József útravalója Dr. Kanyar József történész FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA — Történeti kutatá­saim mellett a hon­ismereti munka, hi­ányzó nemzettuda­tunk „környezetvé­delme” is fontos volt az életemben. Én mindig a szülő­földemért, a közös­ségért dolgoztam — így summáz a most nyolcvan esztendős Kanyar József, a tör­ténettudományok doktora, aki tegnap Kaposújlak díszpol­gára lett. Az állami díjas történészt szü­letésnapja alkalmá­ból ma kö9szöntik a Honismeret-helytör­ténet című tanács­kozáson a megyehá­zán. — A millecente- nárium mellett az idén ünnepeljük a magyar iskolák ezer éves évfordulóját — folytatta. — Erre sokkal karakteresebb prog­ramsorozatot lehetett volna összeállítani, ha a rendezők a nemzet sikerszázadaihoz hozzá nyúltak volna. Áz Ár­pád-házi királyok jelentő­sebb szerepet kaphattak volna a nemzettudat kialakí­tásában, s én emléktáblát tet­tem volna nemcsak a régi, neves iskolák, hanem a nép­iskolák falára is. Ezek az in­tézmények ugyanis nemzet- fenntartó erővel bírtak, s ezt ma sem szabad felednünk. Amikor a millenniumra készült az ország, akkor rak­ták le a kaposvári — a mai Táncsics — gimnázium alap­jait, és három év múlva már fogadta a diákokat. De Kle- bensberg Kunót is példaként hozhatom, aki 1925-től fel­építtette a tanyasi iskolákat. Akkoriban egyértelmű volt: a nemzet alapját jelenti az is­kola. Ez a nemzet, ha sze­gény volt is, mindig fenntar­totta iskoláit és nem eresz­tette szélnek a pedagógu­sait... — Megyei levéltárigazga­tóként ment nyugdíjba. Le­véltárosként miként kereste a kapcsolatot az iskolákkal? — Angliából hoztam a gondolatot: ki kell nyitni a levéltár ablakait. Történész­ként, levéltárosként mindig azon dolgoztam, hogy az ódon falak őrizte iratanyagot lehetőleg minél többen is­merjék meg. így született meg számos kiadványunk mellett az Iskola és levéltár című sorozatunk. — Néhány éve elköltözött Somogybái. Hagyott itt bará­tokat? — Igen, vannak barátaim, akik hazahívnak, és az álta­lam alapított szervezetek, szövetségek is tartják velem a kapcsolatot. Kaposújlakon születtem, Mérőben jártam iskolába. Elszakíthatatlan ez a szál, hiszen az indulás mindenkinél meghatározó. S az a település, ahol van iskola és templom, gazdag útravalót adhat. A szüléimén kívül jómagam is a papom és a ta­nítóm akaratából kerültem a kaposvári gimnáziumba. — Most min dolgozik? — Az én környezetemben élők mindig szorgalmas em­berek voltak. Somogy, a szü­lőföld szeretete a nyolc évti­zed alatt bőven adott munkát, de még most is érkezik jó pár megbízás. Amikor megírtam a Dél-dunántúl művelődéstör­ténetét, kötetem modellérté­kűvé lett az országban. Sza- kály Ferenc történész arra kért: írjam meg Pest megye is­kola- és egyháztörténetét. Je­lenleg ezen dolgozom; az év végére kell leadnom. A Szé­chényi Könyvtár megbízott: vessem papírra életem történe­tét. A kézirat már elkészült, ki­adás előtt áll. Honismeret és nemzettudat lesz a címe. — A harminc nemzedék vallomásának megjelent a második kötete is. A következő' nemzedékeknek mit üzen? — Mit mondhatnék erre az élet alkonyán? Csak azt: te­gyenek meg mindent a nem­zettudat mélyítéséért. Lőrincz Sándor Híradás a világnak a mai Magyarországról Király Béla könyve a törvénytisztelő forradalomról Ez a 17 éve megjelenő, és már a nyolcvannegyedik kötetét bemutató tudo­mányos értékű könyvsorozat rendkívül jelentős Magyarország megismerte­tése és elfogadtatása szempontjából. Király Béla missziót teljesít, s tudós­ként, könyvszerkesztőként végre megkapja azt a méltó elismerést, amit po­litikusként olykor indokolatlanul nélkülözött — mondta Magyar Bálint művelődésügyi miniszter a Somogyi Hírlapnak azon a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Tudósklubjában rendezett tegnapi ünnepségen, ahol Király Béla Törvénytisztelő forradalom Magyarországon című könyvét Kosári Domonkos, az MTA elnöke mutatta be. Az amerikai Columbia University Press Kiadó gondozásában megjelent kötet a rendszerváltás első éveit dol­gozza fel 1989-től 1995-ig, s az egyes fejezetek szerzői közt olyan rangos szakírókat és tudósokat találunk, mint Glatz Ferenc, Kiss János, Komái Já­nos, Tardos Márton, Ágh Attila, Ku- korelli István vagy Konrád György. Király Béla történészprofesszor szer­zője, s egyben főszerkesztője is a teg­napi budapesti könyvpremierrel egy- időben New York-ban, Torontóban, Londonban, Fok-városban, Új-delhi­ben és Sidney-ben is megjelent kötet­nek. Kovács László külügyminiszter ar­ról szólt, hogy minél kisebb egy or­szág, annál fontosabb számára a nem­zetközi megítélés. Az EU-csatlako­záshoz szükséges kérdőív — mint mondta — több mint ezer kérdést tar­talmaz. Egy ország azonban több mint adatok összessége. A világ keveset tud rólunk, és kevésbé érdeklődik irántunk mint szeretnénk. Király Béla könyvsorozata monumentális tudo­mányos vállalkozás, melyre ráirá­nyítja a világ figyelmét a magyar múltra és jelenre. — A rendszerváltás éveivel kapcso­latban kicsi a történelmi távlat és még túl sok érzelem, só't indulat munkál a leírt események részeseiben... — Valóban — válaszolta Király Béla —, csakhogy ezt a kötetet nem a történelem bibliájának szántuk, amit majd 2000 év múlva is idéznek, csu­pán hiteles, tudományos igényű hír­adásnak Magyarországról. Hazai vi­tákkal nem számolok, mivel a könyv elsősorban a külföldet kívánja tájé­koztatni, s ott is terjesztik. Volt idő, mikor magyar nyelven adtuk ki a ma­gyar valóságról szóló műveket, s úgy csempésztük haza azokat. A szabad sajtó és könyvkiadás mellett erre nincs szükség. Most inkább az angol­szász világban kell hitelesítenünk magunkat. — A szeretet, amellyel önt itt kö­rülveszik, arra utal, hogy tudósként sikeresebb mint képviselőként volt. — Valóban sikertelen politikus vol­tam. Ezért is nem indultam a mostani ciklusban. A tudóstársakkal könnyeb­ben megértetem és elfogadtatom ma­gam, mint a politikusokkal. Ehhez a munkához 84 évesen is van türelmem. Éjszakákat dolgozom át. Megtanul­tam a komputert, azon írok. A politi­káért nem tanultam volna meg. Büszke vagyok arra, hogy elsők va­gyunk a Duna-medencében, akik a nemzetük történetét CD Room rend­szeren is megjelentetik. Újabb kiad­ványainkat — egyelőre 24 kötetet — például az egyetemisták bárhol a vilá­gon lehívhatják a számítógép képer­nyőjére. Szóval, már kopogtatunk a 21. század ajtaján. Ez az ami éltet. — Mikor jön Kaposvárra? — Két hét múlva, mielőtt vissza­térnék Amerikába. Utána is sokat le­szek azonban itthon, mert több új kö­tetünk előkészítését végzem. Az egyik a magyarországi demográfia utóbbi húsz évével, a másik a hazai privatizációval foglalkozik. A szívem csücske Kaposvár, de ezt a munkát igazán csak Pesten tudom végezni. Most vettem egy lakást az Operaház közelében, így ha van időm felöltő nélkül is átsétálhatok az operába. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents