Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

1996. április 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Adósságban fuldoklik a faluszövetkezet Lad utolsó szalmaszála Szigorú követelmények, exportmunkák a kisüzemben Kadarkúti nadrág Bécsbe Szigorúak a követelmények a varrodában, exportra varrnak fotó: kőhalmi Szilvia Csaknem száz szövetkezeti tag és tizenöt dolgozó sorsa dől el ezekben a hetekben Ladon. A faluszövetkezet mára működésképtelenné vált, szinte belefulladt adós­ságaiba. A négyszáz hektár szántó, száz hektár erdő és hatvan hektár legelő nagy ré­szét a tagok egyénileg műve­lik. — Három és fél éve alakult meg a szövetkezet, akkor még az egész területet mi műveltük — mondta Bese Sándor, a falu­szövetkezet elnöke. — Igaz, két és fél millió forint adóssággal és lerobbant gépekkel indul­tunk... Hat gépünk van, de 12- 14 év az átlagéletkoruk. Az első években is elmaradt a termés a megyei átlagtól, s amit betaka­rítottunk, elment a tartozásra. — Még egy ideig fűthetünk. A fát épp most raktam be a fé­szerbe, nehogy megázzon. Ta­karékoskodni kell mindennel, az ember csak így juthat előre — mondta a zselickislaki Ga­lamb Sándomé. Az asszony háztartásbeli, a munka nagy részét maga végzi. Napközben alig pihen, beszél­getésünkkor is sűrűn emlegette teendőit. — Az embernek manapság már egy perc nyugta sincs — mondta. — Reggel a családot útnak indítom, azután a ház kö­rüli elfoglaltságok következ­nek. Van néhány baromfi; az etetés elég sok időt igénybe vesz. De nincs más választá­sunk; a házi tyúkból készített étel olcsóbb, mintha boltiból főznék. Nem is beszélve a to­jásról, ami ingyen van. Mert a Kaposújlakon beruházásra nem, legfeljebb karbantartásra jut az idén pénz. A legfonto­sabb teendő az IFOR-erők által igénybe vett út felújítása. Az új­laki képviselő-testület a napok­ban fogadta el költségvetését; 17 millió forintból gazdálkod­hatnak. Szántó János polgár- mester elmondta; még kérdé­ses, hogyan újíthatják fel a Dó­zsa György utcát, amelynek útja az elmúlt két hónapban erősen megrongálódott. Az anyagi segítségre a kár felmérése után kerül sor, de egyelőre nem tudni, mikor kap­Tavaly már vetni sem tudtunk. A dolgozók több mint egy éve nem kaptak bért. A földjükből próbálnak kihozni valamit vagy felélik a tartalékaikat. A vil­lanyszámla, az iroda fenntar­tása is gondot jelent, ezeket a számlákat azonban még tudják fizetni a vésztartalékból. — Egyetlen esélyünk van még: szeretnénk értékesíteni a fél éve üresen álló állattelepün­ket. Eddig négyen érdeklődtek. Az ingatlan értéke hárommillió forint. Ez elég lenne a jelenlegi másfél millió forint tartozásunk kifizetésére és még a tavaszi vetést is megoldhatnánk. Majd­nem kétszáz hektár területet ta­lán még meg tudnánk művelni. Szomorú, hogy ezt mondom, de ezzel az időjárással is időt nye­rünk... (Jakab) munkát a falusiak soha nem számolták. A férjem gépkocsi- vezető, a szemem miatt engem évekkel ezelőtt leszázalékoltak. Havonta mindössze 8700 forin­tot hoz a postás. Rendezett otthonában már a soron következő munkákat em­legeti. A kertben minden meg­terem, amire a konyhában szükség van. Az idén is vetett zöldségfélét, paprikát, paradi­csomot, kukoricát termelnek majd, családi fogyasztásra. — Egész életünkben hajtot­tunk; most már van egy kis lát­szata az erőlködésnek. Tíz éve költöztünk Kislakra, és a ház részleteit is lassan kifizetjük. Reméljük, a gyerekünket is be­csülettel fölnevelhetjük. Meg­szerettük ezt a falut; semmiért nem költöznék el innen. (Harsányi) nak pénzt. Ha időben hozzájut­nak az állami támogatáshoz, a település más területein is el­végzik a felújítást. Szükség van a Petőfi utca és a Hunyadi utcá­ban az árkok rendbe tételére. Minderre mintegy három millió forintot költenek. Időközben határoztak a támogatásokról is. A művelődési ház működteté­sére és a sportkörnek egyaránt félmillió forintot adnak. A jö­vedelempótlósok támogatására várhatóan 400 ezer forint jut Kaposújlakon, és szociális se­gélyekre is csaknem egymillió forintot költenek. H. M. Exportra dolgoznak a ka­darkúti varrodában; termé­keit az Európai Unió orszá­gaiba szállítják. A külföldi megrendelő jól fizet, de szi­gorúak a minőségi előírások. Ezekben a hetekben hatszáz pantallót és szoknyát varr­nak most Kadarkúton. A Magdalena Rosa vállalat osztrák képviselője gyakorta ellenőrzi a kadarkúti telep dolgozóinak munkáját. A var­rásra és a vasalásra különösen ügyel; ha egy milliméternyi az eltérés, már nem veszi át. Ha­sonlóan szigorúak a követel­mények a hazai piacra szánt termékeknél is. - Nemrég kap­tunk egy nagyobb tételre meg­rendelést magyar vállalattól - mondta Csabiné Ke le Katalin, a kadarkúti telep vezetője. ­Az önfeledt gyermekmoso­lyért, a hetesi általános iskolá­ért és óvodáért elnevezéssel - Ádám László hetesi polgár- mester kezdeményezésére - egy alapítványt hoztak létre. A csombárdi és a hetesi önkor­mányzat által közösen tett ala­pítvány napját a hét végén tar­tották, Pásztohy András MSZP-s országgyűlési képvi­selő fővédnökségével. Körzeti borversenyt rendez­tek, majd a művelődési házban háromórás, színes bemutató következett; ezen az óvodások és az iskola művészeti cso­portjai és a nyugdíjasok is a Csaknem félezer férfi- és női pantallót, szoknyát készítünk. Ezt hamarosan átveszik. Kadarkúton tavaly szinte csak külföldre dolgoztak. Az idén is német, francia és olasz megrendelők kötötték le a ka­pacitásukat. A telepen több mint tízmillió forint értékű árut készítenek. Ehhez meg­van minden eszközük. Leg­utóbb tavaly vásároltak egy síkragasztógépet. A kadarkúti üzemben szük­ség van minden munkásra. A varroda a környék egyik leg­nagyobb foglalkoztatója: het­venkét embernek ad megélhe­tést. S mint megtudtuk, lehet, hogy hamarosan újabb dolgo­zókat is fölvesznek. Kiss Jánosné huszonöt éve dolgozik a kisüzemben. Ho- mokszentgyörgyről buszozik közönség elé léptek. Ádám László polgármester megnyi­tójában az alapítvány céljairól beszélt, Karsai Józsefné, az iskola és az óvoda igazgatója, a kuratórium elnöke a támoga­tóknak köszönte meg felaján­lásaikat. Hatvannégy szponzor több mint egymillió forinttal támo­gatta a személyiségközpontú oktatásra épülő programot. Számítógépeket és telefaxos telefont is kapott az alapít­vány. Karsai Józsefné elmondta: — Akiket megkerestünk, azok közül szinte mindenki be naponta. Keveset keres, mégis nagyra értékeli munka­helyét. — A norma magas, kemé­nyen kell dolgozni — tette hozzá. — Nem keresünk so­kat: havonta általában tízezer forintot kapok. Ebből nagyon nehéz megélni, de ez is több a semminél. A környéken nem lehet elhelyezkedni... A kőkúti Lengyel Zsu­zsanna 6-7 ezer forintnál rit­kán kap többet. A 19 éves, s mint mondta, később gyakor­lott szakmunkásként valószí­nűleg jobban keres majd. Pá- pics Gábor találkozásunkkor még csak a második napja dolgozott. A kőkúti fiatalem­ber három hónap múlva teszi le a szakmunkásvizsgát. Érde­kesnek tartja a varrodai mun­kát. Harsányi Miklós támogatta elképzelésünket. Úgy vélem: értelmes célokra érdekében meg lehet mozgatni az embereket. Még azokat is — szponzoraink kétharmada ilyen volt —, akik nem kötőd­nek a településhez. Pásztohy András, az alapít­vány fővédnöke a nemes kez­deményezést emelte ki; példa­értékűnek tartotta a települé­sek és a szponzorok összefo­gását. Az alapítványi napot hajna­lig tartó bál zárta. Ezen a ka­posvári Flamingó táncegyüttes is bemutatkozott. (Lőrincz) Úszni tanulnak a jutái lurkók Három év óta vesznek részt rendszeres úszásoktatásban a jutái diákok. Néhány hónapos, átmeneti kihagyás után — mi­vel nem tudtak helyet biztosí­tani a lurkóknak az uszodában — a múlt hónaptól a Sport pan­zióban újra folytathatták az úszást, amelyet pályázaton nyert támogatásból finanszí­roznak. A település önkor­mányzatának támogatásával a jutái kis iskola tanulói külön- busszal utaznak az uszodába. Hosszú távra tervez a dombóvári testület Dombóvár város önkormányza­tának képviselő-testülete a leg­utóbbi ülésen úgy döntött, hogy egy 8428 négyzetméteres össz- területi ingatlannal, a rajta lévő épületekkel és a hozzá tartozó berendezéssel, mint nem pénz­beli hozzájárulással részvé­nyesként csatlakozik a Kapos­vári Városgazdálkodási Rész­vénytársasághoz. Tízzel kevesebben tanítanak Mernyén Háromszázhárman tanulnak a memyei általános iskolában. Polányi, somogygeszti, somo­don, szentgáloskéri, somogya- szalói diákok járnak az intéz­ménybe a helybeli gyerekeken kívül. A gyereklétszám a múlt tanévihez képest csak tízzel csökkent, s ugyanennyi peda­gógus távozott az iskolából. Je­lenleg huszonöt tagú a tantestü­let. Többségük memyei, de Kaposvárról is járnak ki taní­tani. Az intézmény vezetői két évfolyamon kényszerültek ta­nulócsoport-összevonásra. Időközi választásra készülnek Batéban Mivel január közepén lemon­dott posztjáról Horváth Zoltán batéi polgármester, ezért április 14-én, vasárnap időközi pol­gármester-választást tartanak a községben. A falu első emberé­nek székéért ketten indulnak. A választásra jogosultak reggel hat és este hét óra között adhat­ják le szavazatukat. A nagy kert is segíti a család megélhetését Takarékosan Kislakon Kaposújlak 17 millió forintból gazdálkodik Felújításra váró utak Több mint egymillió forintos támogatást kapott az iskola Alapítványi nap Hetesen Számítógép Hedrehelyen Két számítógépet vásárolt a napokban a hedrehelyi álta­lános iskola. A pénzt — 25 ezer forintot — az iskola és a szülői munkaközösség adta össze. így nincs akadá­lya annak, hogy kiépítsék számítógépes hálózatukat. Az iskolában ugyanis régóta működik számítógépes szakkör. Kilenc gyerek jár rendszeresen a tanfolyamra: eddig az oktató gépeivel gyakoroltak, ezután már az iskola saját berendezéseivel. Az iskolában nagy gon­dot fordítanak a diákok kép­zésére. A gyengébb képes­ségűek felzárkóztatásával a tanórákon kívül is sokat fog­lalkoznak. H. M. Hagymafüzér és csípős paprika kerül a bográcsba fotó: török A kaposmérői háziasszony szerint a kézzel nyújtott rétes az igazi Zselici lakomák szakácsa Mint az étel illata a lakás helyi­ségeiben, úgy terjed a híre Mar­ton Jenóné ízletes étkeinek a bányai faluházban vendégeske- dők között. Bográcsban főzött pincepörköltje olyan jól sike­rült, hogy azóta őt hívják a nagy rendezvényekre. — Szeretném, ha hírünket vinnék az ország minden ré­szébe, s a vendégek jó somogyi ételek mellett gyönyörködhet­nének a Zselic szépségeiben. A készülődésnek különleges va­rázsa van, a lakomákhoz a kuk- táskodást mindenki önkéntesen vállalja az egyesületből, én is így lettem főzőasszony. Fontos az összmunka: a segítők ér­deme, ha a húsz kilónyi hús és a rengeteg vöröshagyma időben a bográcsba kerül. Nem szak­mám a főzés, de régi munkám­ban megtanultam a precíz mé­rést és a pontosságot — meséli. — A főzésben is alapszabály az arányok megtartása. A bográ­csétel akkor lesz ízletes, ha nem sajnáljuk a fűszereket, kósto­lással gyakran ellenőrizzük, és másokat is kóstoltatunk. A sza­kácsnőnek nincs nagyobb elis­merés, mintha azt mondják, rá­ismertek az ízeire. — Milyen étkek kerülnek ott­hon az asztalra? — Hagyományos konyhát vezetek, ezt értékeli a csalá­dom. Vendégeink a mézes ka­csát dicsérik, tizenéves fiam kedvence pedig egy igazi so­mogyi étel, a gánica. A régi fa­lusi konyha remeke rendkívül gyors, olcsó és egyszerűségé­ben is finom. A megtisztított burgonyát sós vízben puhára főzöm, majd leszűröm. Lisztet keverek hozzá, de ne legyen kemény. Egy kicsit főzöm a tűzhelyen, s kizsírozott tepsibe kanállal gombócokat szagga­tok. Miközben a sütőben átpirí­tom, egy serpenyőben olajon hagymát dinsztelek, megszó­rom pirospaprikával. A tá­nyérra rakott gánicát ezzel hin­tem meg, a tetejére tejfölt lo­csolok. A kaposmérői háziasszony egy tanfolyamot szervez, ahol a réteskészítés titkait leshetik el gyakorlott falusi asszonyoktól az érdeklődők. Hiába a félkész tészta, azért az abroszon, a kéz­zel nyújtott leheletkönnyű rétes az igazi. (Izményi) I

Next

/
Thumbnails
Contents