Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. április 3., szerda Falfirka Gr óznij ban: Szabadságot ('.secsen földnek! Bár Jelcin elnök vasár­nap a katonai akciók leállítását jelentette be, az orosz tüzérségi és légi alakulatok tegnap is nagy erőkkel támadták a lázadó csecsen csapatokat fotó: feb/reuter Leck Walesa visszatért a Gdanski Hajógyárba Az 52 éves lengyel exállamfő villanyszerelőként 250 dollárnak megfelelő zlotyt keres havonta régi-új munkahelyén. Töb­bek között gépeket, targoncákat kell javítania fotó: feb/reuter II. Alekszij pátriárka is üdvözölte az új államközösség létrejöttét Moszkva és Minszk ismét együtt Szorosabb integrációt célzó szövetségre lépett tegnap Moszkva és Minszk. A Szuverén Köztársaságok Közösségének megala­kításáról szóló szerződést Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök írta alá a Kremlben. RÓLUNK (IS) ÍRJÁK • • Összeegyeztethető jogok Nem nézi jó szemmel Moszkva a NATO bővíté­sét. Oroszország nem marad tétlen, ha az észak-atlanti szövetség katonai gépezete határaihoz közeledik - je­lentette ki Jevgenyij Prima­kov. Az orosz külügymi­niszter nem ért egyet azzal, hogy eleve elrendelt dolog lenne a tömb bővítése, amely ellentétes Oroszor­szág érdekeivel. Markó Bélával, az RMDSZ elnökével készített interjút a Der Standard. Az osztrák lapnak a romániai magyar politikus kijelen­tette: Romániában a kisebb­ségi jogok terén 1989 óta semmi nem változott, sőt, a nacionalizmus felerősödött, és szélsőséges pártok kerül­tek kormányra. Kwasniewski lengyel ál­lamfő fogadta Hárs Gábort, Magyarország varsói nagy­követét. A találkozón átte­kintették a visegrádi orszá­gok együttműködésének eredményeit. Kwasniewski pozitívan értékelte buda­pesti munkalátogatását. íljabb merényletekre uta­sította tagjait a Hamasz ra­dikális mohamedán mozga­lom katonai szárnya, a Kasszem. A szervezet kö­zölte, hogy parancsot adott fegyveres sejtjeinek: hatol­janak be Izraelbe, ahol foly­tatniuk kell a „mártírhad­műveleteket”. A tajvani hadsereg nem tartja meg áprilisra tervezett éles hadgyakorlatát. Lien csan kormányfő azzal indo­kolta a döntést, hogy ezzel is enyhíteni kívánják a szi­get és Kína között a Taj­vani-szorosban kiéleződött feszültséget. A tajvani vé­delmi miniszter korábban azt közölte, hogy a hadsereg április 7. és 10. között tart hadgyakorlatot a Kínához közeli Macu-szigeten. Gyilkossággal fenyegették meg Helmut Kohl német kancellárt és Klaus Kinkel külügyminisztert a szélső­séges Kurd Munkáspárt (PKK) németországi tagjai. A fenyegetések miatt meg­szigorították a német veze­tők biztonsági őrizetét. Autópályadíjat kell fizetni a jövőben Szlovákiában is. A pozsonyi parlament vár­hatóan már májusban napi­rendre tűzi az erről szóló törvénymódosítást. A díjbe­szedést a csehországi és svájci modellt követve, a szélvédőre ragasztandó mat­ricával oldanák meg. A közösség élén a két ország ál­lamhatalmi szerveinek vezetői­ből álló, nemzetek feletti szerv, a Felső Tanács áll majd. A Kreml Szent György Termében mondott beszédében Jelcin hangsúlyozta, hogy a két elnök milliók akaratának megfelelően cselekedett. A két ország, ame­lyet a közös szláv gyökerek és több évszázados közös történe­lem köt össze, ezentúl együtt halad a reformok útján. A fehérorosz elnök azt emelte ki, hogy a közösség Nemrégiben mi is megírtuk Butrosz Gáli pesszimista jósla­tát, amikor azzal sokkolta a vi­lágot, hogy ha nem történik semmi változás az idén, legké­sőbb jövő tavasszal már nem lesz működőképes a világszer­vezet. Pénzügyileg csődbe megy. A főtitkár most a tettek me­zejére lépett. Kijelentette, hogy az ENSZ mintegy tízezer al­kalmazottjából legalább ezret el fognak bocsátani. Ezzel, és a további nadrágszíj-meghúzó in­tézkedésekkel mintegy 140 mii­megalakításával meghaladják „a történelmileg egységes két nép természetellenes különvá­lását”., A szövetség az integrá­ció legmagasabb fokát jelenti a FÁK területén - fogalmazta meg Lukasenko pohárköszön­tőjében. A Szuverén Köztársaságok Közösségének (SZKK) meg­alakításáról szóló szerződésben leszögezték, hogy a résztvevők megőrzik állami önállóságukat, függetlenségüket és területi egységüket, illetve alkotmá­lió dollárt remél megtakarítani. Az elbocsátásokból eredő ösz- szegek azonban messze nem elegendőek a világszervezet globális pénzügyi válságának megoldására. Egyedül az Egye­sült Államok másfél milliárd dollárral tartozik; az ENSZ többi tagországának „sara” még legalább ennyi. Clinton amerikai elnök eddig hiába próbálta rávenni a kong­resszust, hogy Amerika fizesse meg tartozását. Szerintük a vi­lágszervezet adminisztrációja pazarlóan gazdálkodik, ezért nyukat, valamint állami jelké­peiket. A szerződés értelmében egyeztetik viszont a külpoliti­kát és a védelmi kérdésekben is együttműködnek. Céljuk a közös gazdasági térség létrehozása is. Még az év végéig egyesítik az energia- rendszert, a közlekedési hálóza­tot, egységes tarifákat vezetnek be. A jövő év végéig egyesítik a pénzügyi rendszert, és megte­remtik a közös valuta bevezeté­sének feltételeit. A testület vég­rehajtó bizottságának elnökét két évre választják. Az aláírást követő ünnepsé­gen részt vett II. Alekszij orosz ortodox egyházfő is, aki áldását adta a szövetségre. nincs elegendő pénze feladatai­nak ellátására. A takarékoskodó amerikai képviselők többek kö­zött erre is hivatkozva „szabo­tálják” az adósság törlesztését. Butrosz Gáli elbocsátási terve ugyan nem old meg sem­mit, de legalábbis jelzésértékű. Világossá teszi, hogy a szerve­zet vezetői el vannak szánva a költségek csökkentésére, és en­nek érdekében a komoly lépé­sektől sem riadnak vissza. E szellem jegyében talán si­kerül megpuhítani az amerikai­akat, és a rájuk is hivatkozó többi országot: a pazarlásnak vége, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fennmaradása érdekében a tagországoknak mélyen bele kell nyúlniuk a zsebükbe. Európa óriási területein az első világháború előtt mindössze négy hatalom gyakorolta a felségjogokat. Azóta ugyanitt a nemzet­közi jog alanyainak száma meghétszereződött - álla­pítja meg a Die Welt. A német napilap megállapítja: ennek következményeként je­lentkezett - az eredményesen alkalmazott nemzeti önrendel­kezési jog nyomán - a konflik­tusok forrásaként a kisebbségi jogok elismerése iránti igény. A megoldás a nehézségek ellenére is lehetséges - han­goztatja a cikkíró. A probléma lényege nem az, hogy a több­ségi, illetve a kisebbségi jogok arányát eltalálják, hanem hogy kielégítsék az igényelt általá­nos polgári szabadságjogokat. Mivel az államalkotó nép al­kotmányos jogi keretei között a másik csak így tud megma­radni. „Szerencsére már régen be­bizonyosodott, hogy egyrészt a nemzeti önrendelkezési jog, másrészt az alkotmányosan biztosított nemzetiségi auto­nómia összeegyeztethető. Pél­dául Svájcban soha sem jutott senki arra a gondolatra, hogy a lakosság kis részét alkotó olasz nyelvcsoport tagjait - nem is beszélve a még kisebb lét­számú rétorománokról - ki­sebbségeknek nevezzék” - úja a Die Welt. Oroszországban csak a törvény hiányzik Visszakapjuk a műkincseket A restitúciós (visszaadási) törvény elfogadása után Moszkva visszaszolgáltatja a sárospataki református könyvtár anyagát, amelyet jelenleg Nyizsnij-Novgo- rodban őriznek. Az orosz fővárosban rende­zett sajtótájékoztatón Jevge­nyij Szidorov orosz kulturális miniszter bejelentette: július 15-ig lehetővé teszik magyar szakemberek számára, hogy személyesen kutassák fel a második világháborúban el­hurcolt magyar műkincseket az orosz gyűjteményekben. Egyelőre még nem ismere­tes, hogy a duma mikor fo­gadja el az egyházi javak visszaadásáról szóló törvényt. A Moszkvában tárgyaló Ma­gyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter elége­detten nyilatkozott a restitú­ciós bizottság munkájáról, va­lamint a magyar és az orosz művészettörténészek együtt­működéséről. Évek óta napi­renden van a műkincsügy, téma volt Horn Gyula múlt évi hivatalos moszkvai tár­gyalásain is. A magyar műkincsek visz- szaadása azért is késett, mert a bizottság - amely az idevo­natkozó törvényre várt - az utóbbi időben szüneteltette munkáját. Megvernék a főnököt Stressz és félelem a munka világában A pszichológusokat mind­inkább foglalkoztatják a munka világának konfliktu­sai, s az ezekből következő szellemi túlterhelés. Berlini tanácskozásukon a szakemberek kifejtették: a munkavállalók attól tartanak, hogy elvesztik állásukat, nem bírják a hajszát, s hogy élet­koruk miatt túladnak rajtuk. Egész sor új fogalom szüle­tett a rossz munkahelyi lég­körrel kapcsolatban. A „mob­bing” szó azt jelenti, hogy az áldozatot huzamosabb ideig megalázzák, a „bossing” a fő­nök packázása a beosztottal. A „staffing” a beosztottak szembefordulása a főnökkel. Egy kutatóintézet felmé­rése szerint a munkavállalók 31 százaléka olykor szívesen megverné, sőt megfojtaná a főnökét. Ám a vezetők is nagy nyomás alatt állnak: fél­nek attól, hogy elöljáróik nem becsülik meg őket. Az egyik vállalkozói ta­nácsadó testület felmérése szerint a német menedzserek több mint 60 százaléka idegi panaszoktól szenved. A labi­lis főnökök a beosztottakon élik ki magukat, magányossá válnak, s hatalmi törekvéseik hátterében kisebbrendűségi érzés húzódik. A problémáktól gyötört fő­nököknek pszichológus segít­ségére lenne szükségük, de többségük szégyell bekopog­tatni valamelyik rendelőbe. Ezer embert kirúgnak Pénzügyi válságban az Egyesült Nemzetek Szervezete Megalakulása, 1945 óta a legsúlyosabb pénzügyi válságát éli át az ENSZ: a tagországok mintegy hárommilliárd dollár befize­tésével tartoznak. Butrosz Gáli főtitkár kénytelen „saját erő­ből” megoldást keresni: a közeljövőben több mint ezer embert bocsátanak el a világszervezet kötelékéből. Megtalálták Krisztus koporsóját? Izraeli régészek 1980-ban feltártak három sírt. A csontokat eltemették, a kőkoporsók a raktárba kerültek. Feliratuk megfejtése több évet vett igénybe. Vizsgálatából most arra következtetnek, hogy esetleg Jézus, Mária és József földi maradványait őrizhették az ősi szarkofágok fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents