Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-26 / 98. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. április 26., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 311-005, Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zi- mány felnőtt és gyermekorvosi ügyelet reggel 7-től másnap reggel 7-ig, fogorvosi ügyelet 14-től 22-ig tart. Városkör­nyéki hétvégi ügyelet: szombat reggel 8-től, hétfő reggel 7-ig tart. Kossuth L. u. 53. Tel.: 319- 397, 06/60/369-033. Mernye; Tel:82/385-312. Nagybajom; Tel: 357-145 (felnőtt), 357-150 (gyermek). Kadarkút, Fő u. 5/a, tel: 19. Igái, Farkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdőgyógyintézet). Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u.50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310- 500. Fogorvos: 7-13-ig. Bala- tonfóldvár. Szabadság tér 1. (rend.), Tel: 340-113. Fogorvosi ügyelet: szombaton 8-13 óráig, a rendelőkben kifüggesztett he­lyen. Fonyód, tel: 85/360- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel.: 85/330-620. Nagyatád, Koch u. 3. Tel.: 82/351-854. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463-178. Fogászat: 8-12-ig. Kőröshegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kos­suth u. 60. Tel.: 84/320-620. Balatonboglár, Vikár Béla u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár: „Korona” Kossuth tér 4. Tel: 82/311-222, páros hónap. „Arany Oroszlán” - Fő u. 19. Telefon: 82/314-331, pá­ratlan hónap. Barcs: „Meg­váltó” - Felszabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716. Balatonboglár: Február: „Arany Kígyó” Gaál Gaszton u. 7., Tel.: 85/350-268, április: „Három Királyok” Sza­badság u. 4. Tel.: 85/353-922. Balatonlelle: Január: „Mária” Móra F. u. 2., Tel.: 85/351-295. Március: „Magyar Korona” Rá­kóczi üt 208/B. Tel.: Csurgó: „Medicina” Csokonai u. 4. Tel.: 82/471-017. Fonyód: „Isteni Gondviselés” Szent István u. 31. Tel.: 85/361-322. Marcali: Páros hónap: „Napsugár” Rákó­czi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, páratlan hónap: „Hársfa”, Hársfa u. 25. Tel.: 85/311-286. Nagyatád: kéthetenkénti vál­tásban „Szent István” Korányi 5. u. 4. Tel.: 82/351-004. „Aranyszarvas” Kossuth L. u. 9. Tel.: 82/351-684. Siófok: váltott ügyelet: „Arany Kígyó Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312- 510. „Régi” Fő u. 202. Tel.: 84/310-041. „Főnix” Fő u. 174-176. Tel.: 84/315-406. „Kiüti” Balatonkiliti, Honvéd u. 25. Tel.: 84/322-516. „Arany Kígyó” Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. Tab: .Arany­szarvas” Kossuth Lajos u. 65. Tel.: 84/320-042. Az alábbi négy gyógyszer- tár hetenkénti váltásban: Ba- latonföldvár: „Isteni Gondvi­selés” Petőfi u. 2. Tel.: 84/340- 091. Balatonszárszó: „Menta” Főu. 60. Tel.: 84/362- 925. Kőröshegy: „Calendula” Petőfi u. 102. Tel.: 84/340-037. Zamárdi: „F.G.H.” Kossuth u. 9. Tel.: 84/348-733. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: dr. Vető András Kaposvár, Körösi Cs. u. 15. (tel.: 319-320), dr. Szabó Zsolt Kaposvár-Toponár, Kó­csag u. 7. (tel.: 423-864), dr. Horváth György Gölle (tel.: 374-075), dr. Papp Mária So- mogyjád (tel.: 489-027). Mar­cali kerület: dr. Kardos Lajos Marcali, Jókai u. 16. (tel.: 313- 295), dr. Geszti János Somogy- vár (tel.: 340-096), dr. Bánkuty József Kéthely (tel.: 339-258), dr. Szilvásy Györk Balaton- fenyves (tel.: 361-729). Nagy­atádi kerület: dr. Takó Béla Kutas (tel.: 06-60-369-447), dr. Gál József Vízvár (tel.: 10), dr. Mándó István Barcs, Kis u. 13. (tel.: 463-663), dr. Horváth Fe­renc Csurgó, Virág u. 8. (tel.: 471-250). Siófoki kerület: dr. Lövey László Balatonszár­szó (tel.: 06-30-476-043), dr. Fazekas Gábor Andocs (tel.. 372-512), dr. Gaál Antal Bala­tonlelle, Dobó K. u. 6. (tel.: 350-419 és 06-20-248-805), dr. Kiss Pál Tab, Zichy u. 27. (tel.: 320-747). Az ügyelet 27-én reggel 8-tól, 29-én reggel 8 óráig tart. A kaposvári Állat- kórház szombaton 10-12 óra között tart nyitva. Bogiári terv: a kamionok vasúton is kerüljék el a Balatont Kutyák számítógépen A balatonboglári képviselők felhívással fordulnak a tó­parti önkormányzatokhoz: lépjenek fel közösen annak érdekében, hogy a nyári idő­szakban vasúton szállított kamionok továbbítása ne a Báiaton parton .történjen. Ismert, hogy szintén a tó­parti települések kezdemé­nyezésére a nyári csúcsidő- szakban kitiltják a kamion- forgalmat a 7-es útról. Abban a szaktárca és a polgár- mesterek is egyetértenek, hogy a vasúti szállítással váltsák ki ezt tilalmat. A bogiáriak javas­lata nem ez ellen szól, csak így érzik nem sokat nyernének a te­lepülések, ha a közúti szállítás helyett a zsúfolt vasúti fuvaro­zás terhelné a környezetet. A képviselőtestület tegnap a fonyódi példát követve megtil­totta Balatonboglár területén a harcikutyák behozatalát, te­nyésztését és tartását. Ugyan­akkor a gyöngyösi modellt kö­vetve számítógépes nyilvántar­tás bevezetésével igyekszik úrrá lenni a gazdátlan, kóbor ebek okozta számtalan problé­mán. A regisztráláshoz bilétát vezetnek be, amelyet a védőol­táskor kötelezően vásárolnak meg a tulajdonosok. A bilétán feltüntetik a város nevét és az eb regisztrációs számát. Évente más-más színű korongokat kapnak a kutyák, idén türkizké­ket kell felrakni a nyakörvükre. Ez igazolja a védőoltás meglé­tét. Miután érvényben van a ve­szettség miatt bevezetett ki­lencven napos ebzárlat, a védő­oltásra egy hónap késéssel, má­jusban kerül sor. Nyilván sok finomításra szorul majd ez a nyilvántartási rendszer, amely­nek betartását nehezíti a nyári turizmus, mégis kezdeményező szerepet vállalt a balatonboglári önkormányzat, amely rendelet­ben szabályozta a biléták köte­lező használatát. G. M. Fesztivál drámákkal és vígjátékokkal Diákszínjátszók Csurgón Munkatársunk telefonjelentése 14 csoport, mintegy 200 diák részvételével kezdődött meg tegnap délután Csurgón a 15. Országos Csokonai Diákszín­játszó Fesztivál. A dél-somo­gyi város 1968 óta kétévente ad otthont a hazai diákszínját­szás legrangosabb eseményé­nek, amelynek sajnos ezúttal sincs - mint ahogy két éve sem volt - somogyi résztvevője. A városi önkormányzat a művelődési központ, a Nem­zeti Kulturális Alap és az Or­szágos Diákszínjátszó Egyesü­let valamint helyi felajánlók támogatásával megszervezett fesztivál megnyitóján Szász­falvi László Csurgó polgármes­tere a régmúltat idézte. Azt a korabeli várost, ahol 197 évvel ezelőtt Csokonai színpadra ál­lította diákjaival a Kultúra című darabot.- Csokonai hitt benne, hogy a színjátszás a kulturáltság fokmérője lehet - mondta a polgármester a poéta szobrá­nál, amit a megnyitó után megkoszorúztak a résztvevő diákok. A Si-sa-qua kamara- együttes részvételével megtar­tott koszorúzás után Keresztúri József az Országos Diákszínját­szó Égyesület elnöke köszön­tötte a résztvevőket. Ezt köve­tően csurgói fesztivál színpa­dán, a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban elkez­dődött az első előadás, amelyet a budapesti Vajda Drámakor színjátszói adtak elő „A mi kis városunk” címmel. A produkciók amelyek közül hat Budapestről érkezett, szombat estig követik egymást a fesztivál színpadán. Az elő­adásokat háromtagú zsűri érté­keli majd, Nánay István kriti­kus, Arkosi Árpád rendező és Csányi János színész-rendező. A fesztivál kísérőrendezvényei között, ma délután Honty Márta iparművész tűzzománc kiállí­tása nyílik a városi múzeumban a „Tűzbezárt magyar múlt” címmel. Ugyancsak ma este hagyo­mányőrző táncház lesz, amely­ben közreműködik az Együd Árpád néptáncegyüttes amely­nek Füstös Gábor a művészeti vezetője. A fesztivál díjkiosz­tása után Blues kocsma lesz, amelyben a Bistro Blues Band és a Rögtön Jövök együttes működik közre. (Balassa) Egy főre 328 ezer forint bruttó termelési érték jutott Somogy a tizenötödik (Folytatás az 1. oldalról) A főváros és az agglomeráció helyzetének értékelésekor fi­gyelembe kell venni, hogy az ingázók száma befolyásolja az egy főre jutó bruttó hazai ter­mék szintjét. Boros János el­mondta, hogy a most elkészült, kísérleti összesítés lényegében egyezik a korábbi részfelméré­sekkel. A legkevésbé fejlett gazdaságú megye Szabolcs, Borsod-Abaúj-Zemplén, va­lamint Nógrád. Ezekben az egy főre jutó bruttó hazai ter­mék színvonala alig több mint a fele a legfejlettebb Győr- Moson-Sopron és Vas me­gyéknek. A főváros mellett ugyanis a két nyugat-magyarországi' me­gyében hajtottak végre nagy beruházásokat. Különösen a tőkeigényes elektronikai- és gépipart fejlesztették rövid idő alatt. A felmérés jól mutatja azt is, hogy a befektetők egyik kedvenc célpontja továbbra is a Dunántúl. A viszonylag fej: lett megyék között találjuk még Fejért, Zalát, Tolnát és Csongrádot. Az egykor ipari fellegvárként számon tartott Borsod látványos hanyatlás­nak indult. Számos nagyüzem bezárt vagy lényegesen keve­sebb árut termel. A gazdasági visszaesés egyik súlyos követ­kezménye a magas munkanél­küliség is. A megyei igazgató beszá­molt arról is: az Európai Unió­ban a bruttó hazai termék regi­onális arányait figyelembe véve végzik a fejlesztési ala­pok felosztását, hogy az elma­radott térségek felzárkóztatá­sával elősegítsék a közös piac erősödését és a gazdasági nö­vekedést. Hazánk szempontjá­ból sem mindegy, hogy az egyes térségek hogyan fejlőd­nek. Várhatóan később is rendszeresen összegzik a bruttó hazai termék megyén­kénti megoszlását. (Harsányi) A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Kincs az erdő és a vad Végvári Jenő: a kaszái szarvas még mindig világhírű Sziklai Gábor a megyei FM hivatal szakreferense Vég­vári Jenőtől, a Kaszói Erdő- gazdaság vezérigazgatójától kérdezte: mi a véleménye, jobb tulajdonosa-e az állam az erdőknek, mint a magán- tulajdonos? Igazságos-e, hogy a vadásztatás haszná­ból a földtulajdonosok ki­maradnak? Mi lesz a sorsa a világhírű nagyvadnak a vadászati törvény után? — A magántulajdonos és az állam egyformán jó gazdája lehet az erdőknek, de csak akkor, ha nem a pillanatnyi haszonszerzést tekinti elsőd­legesnek. Az erdő egy igen bonyolult növényi életközös­ség, ami alakjában, felépíté­sében, az egymásra, az elfog­lalt területre, a talajra' és a légkörre is jelentős hatást gyakorol. Ezért a laikus több­ség nem is tudja, mit jelent egy tartalmas gazdálkodás, ráadásul az állandóan változó gazdasági szabályozók mel­lett. Bár nincsenek tapasztala­taim, mindezeket, valamint az erdők felaprózódását figye­lembe véve enyhe fenntartá­saim vannak a magán erdő- gazdálkodással kapcsolatban. Úgy gondolom, legyen állami erdészet szakembere, vagy magántulajdonos, örüljön, hogy ilyen kinccsel gazdál­kodhat és ezt tegye korrektül, hosszú távon gondolkodva. — A magántulajdon meg­jelenésével felerősödött az a régi vita: kié a vadállomány? A földtulajdonosé, vagy a va­dásztársaságé, vagy az ál­lamé? Önnek mi erről a vé­leménye? — Ez sem egy könnyű kér­dés, nem véletlen, hogy a va­dászati törvény előkészítése ilyen hosszú időt vesz igénybe. Tulajdonváltozást és emberi érdekeket kell figye­lembe venni úgy, hogy a vad érdekében történjen. Ä szak­szerű vadgazdálkodás nem egyenlő a látványos vadászta­tással, igen nagy a költség- igénye. Sok erdő- és földtu­lajdonosnak okoz majd csaló­dást a vélt és a valós haszon közti különbség, ha gazdál­kodniuk kell. Úgy lenne igaz­ságos, ha az új törvény a föld- tulajdonhoz kötné a vadászati jogot, természetesen egyér­telmű, szabályozott átgon­doltsággal. A tulajdonosnak ugyanis, ha a területén gazda­sági esemény történik, a hasznából részesednie kel­lene. De nagyon jó lenne, ha az elsőrangú szempont to­vábbra is a vad érdeke lenne. — így lehetne továbbra is világhírű a magyar nagyva­dállomány? — Pontosan. Hiszen olyan nagy vadgazdálkodási terület kell ehhez, amit nem lehet hektárokban mérni, mert mindenhol más és más a vad­eltartó képesség, mások a he­lyi területi és gazdasági vi­szonyok. A jó adottságú, nagy múltú vadgazdálkodó terüle­teken nem lesznek nagyobb átalakulások. Itt a minőséget és a mennyiséget is szinten lehet tartani, és akár javítható is. Ahol azonban nagyobb te­rületi átrendeződésekre kerül sor, a hosszú átmeneti időszak következtében mennyiségi és minőségi romlás várható. Több Nyugat-európai példát ismerve még azt is megkoc­káztatom, bizonyos területek­ről hazánkban a nagyvad akár el is tűnhet. És ekkor világhír­ről tovább nem beszélhetünk. — Egy időben már a ka­szói szarvast is temették, mondván annyira leromlott az állomány, hogy a folyamat visszafordíthatatlan. — Ez a híresztelés minden valós alapot nélkülözött. A kaszói szarvas minősége ma is kiváló, és igen keresett. Ta­valy a külföldi vadászok 120 szarvasbikát ejtettek el, és az idei érdeklődést látva azt kell hogy mondjam, valameny- nyien elégedettek voltak. — Kaszó a maga 15 ezer hektárnyi összefüggő erdő­tömbjével egyedülálló ha­zánkban. Milyen terveik vannak a közeljövőben? — Úgy ítéljük meg, a jövő fafajtája az éger, és erre ala­pozva kezdünk egy struktúra- váltást. Fokozzuk a feldolgo­zókapacitásunkat, fejlesztjük a fűrészüzemet, saját beruhá­zásként vásároltunk két új szántót. A legnagyobbat a tu­risztika területén szeretnénk lépni. Új szolgáltatásunk a lo­vagoltatás, ami a horgászati, vadászati és pihenési lehető­séggel együtt már komoly vonzerőt jelenthet. — Köszönöm, és kérem, tegye fel kérdését. — Nehézkesen működik ma még nálunk a bankkártyá­val történő fizetés. Kovács Antalt, az OTP megyei igaz­gatóját kérdezem, milyen vál­tozások várhatók? Milyen kártyaszolgáltatással áll a vál­lalkozók rendelkezésére az OTP, különös tekintettel a devizajogszabályokban bekö­vetkezett változásokra? Az OTP hogy kapcsolódik be az erdő- és mezőgazdaság finan­szírozásába? Varga Ottó _______________________GAZDÁLKODÓKNAK_______________________ A kukorica: kulcsnövény Hívják egyiptomi, indiai, tö­rökbúzának és máiénak. A bambusznád után a legmaga­sabb pázsitfű. 1492. október 12-én fedezte fel Columbus Amerikát, ezt követően került Európába a kukorica, amelyet emberi tápláléknak, állati ta­karmánynak és ipari célokra használnak. Az őrölt mag más gabona liszttel keverve ke­nyérsütésre alkalmas. Erdély túrós és tejes puliszkája, a Dunántúl prószája, máléja és dödölléje, Nógrád görhéje, az oláhok mamaligája, az ola­szok polentája mind kukorica- lisztből készül. Gazdasági ál­lataink elsőrendű takarmánya. A kukoricaszem 66-78 száza­lék keményítő, 10-15 száza­léka fehérje, 8 százaléka cel­lulóz, 4 százaléka zsír, 1,6 százaléka só, 10-13 százaléka víz. A kukorica a magyar me­zőgazdaság kulcsnövénye, a legnagyobb felületen, legna­gyobb tömegben, a legfejlet­tebb technológiával termeszt­jük. A kukorica nem képes elviselni a gyomkonkurenciát, mechanikai vagy vegyszeres eljárásokkal egyaránt végez­hetjük a gyomirtást. Az egy­szikű gyomfajok közül a fa­kómuhar, zöldmuhar, ragadós muhar, pirók, ujjas-muhar, kakaslábfű, csillagpázsit, fe- nyércirok, tarack búza, a két­szikűek közül a baracklevelű keserűfű, fehér libatop, fekete csucsor, disznóparéj, masz­lag, szerbtövis, ugari szulák- pohanka, parlagfű, vadrepce, varjúmák, selyemmályva, hamuvas szeder, folyondár szulák, sövényszulák irtása nem kis feladat. Több gyomirtószer kombi­náció együttes alkalmazása biztosít gyommentességet. Vetés előtt 4-5 nappal kell ki­permetezni és 6-8 centiméter mélyen a talajba bedolgozni a következő szerek valamelyi­két: Niptan Super 800 EC 5-8 liter/hektár, Flekszenit III 690 EC 8-10 liter/hektár, Proponit Terra 3-5 liter/hektár. Kom­binációs partnerek: Atrazin 500 FW 2,0-2,5 liter/hektár, vagy kelés után Dikamin D 1,0-2,0 liter/hektár. Vetés után, kelés előtt hasz­nálható kombinációk: Acenit A 880 EC 2,0-2,3 liter/hektár + Atrazin 500 FW 2,0-2,5 li­ter/hektár, Proponit 840 EC 1,5-2,5 liter/hektár + Aktikon Pk 1,0-1,5 kilogramm/hektár. Ezek a gyomirtószer kom­binációk 1,0-2,0 liter/hektár Dikamin D-vel kiegészítve a kukorica 1-3 leveles fejlettségi állapotban is alkalmazhatók, akárcsak a gazdák kedvence, az Erunit A 530 FW 4-7 liter/ hektár dózisban. Dr. Jasinka János Temető vállalkozásban A tavalyinál 2 millió forint­tal kevesebb, alig 30 millió forintos költségvetéssel gazdálkodhat a jutái önkor­mányzat. A hiányt az 50 százalékkal megemelt adók révén próbálják pótolni1. A közel 2 millió forint forrás­hiány kiegyenlítésére pályá­zatot nyújtottak be. Beruhá­zásra és fejlesztésre gon­dolni sem mernek. Szeren­csére az elmúlt években a telefontól a gázig kiépítették az infrastruktúrát. A költsé­gek csökkentésére létszám- leépítést hajtottak végre az óvodánál. Munkaruhát sem vásárolnak; ezzel mintegy 300 ezer forintot takarítanak meg. Legutóbb a temetőt ad­ták ki vállalkozásba. 4

Next

/
Thumbnails
Contents