Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-22 / 94. szám

1996. április 22., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Várnai Ágnes jegyzete Háttérben a vidék Dr. Horváth Tamás kisbárapáti háziorvos szerint a szakmai ve­zetés csak Budapestben tud gondolkodni és a nagyvárostól nem látja a kis települések gondjait. Mert ha nem így lenne, föl sem merülne, hogy változatlan finanszírozás mellett, több házior­vost foglalkoztassanak egy körzetben. Az ellátás színvonalán elvben javítana, ha egy orvoshoz kevesebb beteg tartozna, de az infrastruktúra fejletlensége, az apró falvak egymástól való tá­volsága — a kisbárapáti háziorvosnál ez 16 kilométer — a sok idős, krónikus beteg gyakoribb ellátása ugyanannyi pénzből nem lehetséges. Az önkormányzatok pedig, szándékuk ellenére sem képesek már kompenzálni a finanszírozás elégtelenségéből eredő gondokat. Az új ügyeleti rendszer kialakítása hasonló gondokat hozott a felszínre. Egy budapesti nagykörzetben talán elegendő a személyenkénti 21 forintos támogatás, de az említett település környékén közös ügyeletre társuló tizennégy falu hét­ezer-kétszáz lakosa után mindössze 144 ezer forintból kellene gazdálkodni. Ebből pedig nem lehet a hétvégi és a készenléti ügyeletet fönntartani. A kisbárapáti, fiadi, bonnyai és bonnya- pusztai 1100 lakos után ugyanakkor olyan pontrendszer alapján kapja az orvos a kártyapénzt, amely nem engedi meg a hosz- szabb távú tervezést. A bizonytalanságot növeli egyes önkor­mányzati vezetők — mint például a nágocsi polgármester — önkénye. A kiszolgáltatottság és a bizonytalanság miatt a falusi házi­orvos nem csak az alapellátás sarkköve, de gyógyításra váró paciense is. Tisztelgés Nagyatádi Szabó emléke előtt Múzeum az alapítónak Torgyán József Nagyatádi Szabó István dédunokájával Markó Istvánnal koszorúzás után fotó: török anett (Folytatás az 1. oldalról) A Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva dr. Torgyán József elmondta, hogy ő mindig is Nagyatádi Szabó Istvánt tar­totta a kisgazda mozgalom megalapítójának, hiszen az 1848-as parasztmozgalmak a megfelelő szervezettség és vezető hiányában nem érhet­ték el céljukat. Nagyatádi Szabónak sikerült összefog­nia a földműveseket, s olyan pártot alapított, amelytől tar­tottak. A kisgazdák kuratóri­umot hoztak létre a pártala­pító kúriájának rendbetéte­lére. A kései utódok Nagy­atádi Szabó István halálának 75. évfordulóján, 1999-ben mindenképpen felavatják az emlékhelyet. Dr. Torgyán Jó­zsef szerint az, hogy elmarad a próbavoks, a kormányzó pártok vereségének nyílt be­ismerése. Rádöbbentek, hogy a kisgazdák előretörésével nem tudnak szembe szállni, s a tömegeket nem lehet közvé­leménykutatásnak nevezett hamis adatokkal félrevezetni. A pártelnök a nagygyűlésen visszafogottan beszélt az or­szág jelenlegi helyzetéről. Szerinte nincs szükség újabb bűnüldöző szervezetre, adó­kedvezményeket kell adni a polgároknak, s a feketegazda­ság is megszűnik. Torgyán József ismét kifejtette: hata­lomra kerülésük esetén visz- szaállítják a halálbüntetést, mert csak az képes a bűnöző­ket megfékezni. Nagy Jenő A falusi háziorvosok egymás zsebéből vennék ki a pénzt Konzílium a miniszternek (Folytatás az L oldalról) Legfeljebb egymás 1 zsebéből vennék ki a pénzt. Holott fonto­sabb lenne az infrastruktúra fej­lesztése, mint a körzetek beteg­számának csökkentése. így csi­nálva helyett a kórházakból ki­került kollégáknak, akik nem felkészültek erre az önálló tu­dományos szakterületre. A képzés mai rendszerét sem fo­gadják el, mert kiszolgáltatott az orvosi egyetemeknek. Egy kézben kellett volna tartani. A vidéki orvosok úgy vélik az alapellátás fejlesztésének gátja a túlnyomó önkormányzati tu­lajdon. Nincs törvény ami vé­delmet nyújtana a helyhatósá­gokkal szemben a szakmának egymásnak ellentmondó érde­keik gyakorlásában. Dr. Füredi Gyula minisztériumi tanácsos elismerte, ma senki sem tudja, mire elég az ügyeletekre fordí­tott pénz. Biztos, hogy a kiste­lepüléseken a benzint sem fe­dezi. Az viszont előrelépés, hogy az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár elhatárolt ke­retből finanszírozza. A FAKOOSZ igazi show műsorral választotta meg dr. Selmeczy Kamill személyében az elnökét és ünnepelte a szer­vezet 62. születésnapját. G. M. Talpraesett úttörők vetélkedtek - Ötven éve a gyermekekért Somogyszobi diákrandevú Talpraesett úttörők címmel hirdette meg az országos ve­télkedőt a Somogy Megyei Gyermekcsapatok Szövet­sége, amelynek döntőjét a Somogyszobon tartották. A finálén a benevezett 58 csa­pat közül csak az öt legjobb he­lyezett vett részt. A játék győz­tesei a Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyéből érkezett fábián- házai gyerekek lettek a so- mogyszobiak, a dombóváriak, a zákánytelepiek és a vásárosna- ményiak előtt végezve. Az országos döntőn ott Rácz Péter, a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetségének elnöke is. A szervezet az idén ünnepli 50. születésnapját. Többek kö­zött azzal a játékkal, amelyet a somogyszobiak indítottak el. Az elnök szerint a múltat azért is vállalják fel, mert az adott maradandó értékeket a gyere­keknek. A tanulmányi verse­nyek, a táborozások a mai fel­nőttek kedves emlékei. Az el­nök szerint a rendszerváltás sé­rültje a gyermekmozgalom, amely még mindig nem talált magára. Több szervezet is mű­ködik, mégsincs, aki igazán foglalkozna a gyerekek tanóra utáni és szünidei programjainak szervezésével. Az olcsó táboro­zások már csak emlékek. A Magyar Úttörők Országos Szö­vetségének ma 76 ezer tagja van. Létszámuk meg sem köze­líti az egykor egymilliós tagsá­got. Formai jegyekben sem ha­sonlítanak az elődökhöz. Nincs kötelező nyakkendő, vagy egyenruha. Eltörölték a 12 pon­tot. A gyerekek maguk dönte­nek arról, hogy mit akarnak csinálni, ők csupán értelmes cél kívánnak felmutatni, hogy ne növekvő ifjúsági bűnözésről és terjedő szenvedélybetegségek­ről kelljen beszélnünk. A Ma­gyar Úttörők Országos Szövet­sége alapszabályában is ki­mondta, hogy politikailag sem­leges szervezet, de nyíltan vál­lalják a baloldali értékeket. Működésük időnként veszélybe kerül, mégis vannak és létez­Rácz Péter elnök nek. Büszkék arra, hogy ismét volt parlamenti karácsony, amiért minden gyermekszerve­zet összefogott. Pártoktól füg­getlenül fontos az, hogy az utá­nunk jövő nemzedék nyugodt és biztonságos körülmények nőhessen fel. Nagy Jenő A rinyaújlakiak fele nyugdíjas, sok a gyerek, kevés a munkáskéz A szegénység nem adóztatható Megoldhatatlannak tetsző fel­adat elé került a rinyaújlaki ön- kormányzat. Az önhibáján kí­vül hátrányos helyzetűvé vált település a mintegy másfélmil­lió bevételi hiányának kiegészí­tésére forráskiegészítő hitelre pályázna. Ennek feltétele azon­ban, hogy a helyi adók révén némi bevételük is legyen. Ri- nyaúj lakon azonban olyan sze­gények az emberek, hogy annyi szociálpolitikai kedvezményt kellene kapniuk, ami után már nem is maradna adóbevétel. Csak a gépjárművek után szed­hetnek némi pénzt. A költség- vetésben alig több mint 14 mil­lió forintot terveztek; ebből hat és félmillió az állami támoga­tás, közel négymillió a szemé­lyi jövedelemadóból folyik be. Ügyanakkor idén 3,5 millió fo­rinttal kevesebb bevételre szá­mítanak mint tavaly. Mándi Edit, az önkormány­zat pénzügyi előadója szerint az elszegényedés legfőbb oka, hogy a háromszáznyolcvan- négy lakosból csaknem kétszáz nem dolgozó nyugdíjas, s sok — majdnem 100 — az ellátat­lan gyermek. Kevés a hadba fogható munkáskéz; tíz mun­kanélküli, jövedelempótló tá­mogatásból élő sorsát is egyen­getni kell. A szociális kiadások egyre nőnek; a tavalyi másfélmillió forint helyett több mint kétmil­lió forintot terveztek, erre a célra. A tavalyinak mindössze a felét, 100 ezer forintot tervez­nek az átmeneti segélyekre és szűkíteni akarják a közgyógyel­látottak számát is. Az óvodások és a nyugdíjasok étkezési térí­tési díját azonban nem emelhe­tik. A közétkeztetést szolgáló konyhát már kiadták vállalko­zásba. Az állami támogatáson túl, a Csokonyavisontára járó iskolás gyermekek után évente több mint egymillió forintot kell fi­zetniük. Cserére érett az ön- kormányzat busza is, amellyel a nebulókat szállítják az iskolába s a benzin árát sem tudják ^előte­remteni. Várnai Ágnes Szülők-tanárok alapítványi bálja Mintegy százötven szülő vett részt szombaton a ka­posvári Berzsenyi Dániel Általános Iskolában rende­zett szülők-tanárok bálján. A jótékonysági bálon be­folyt összeg a Berzsenyi sportjáért alapítvány szám­láját gyarapítja. A több mint kétszázezer forintot a torna­szoba berendezésének vá­sárlására fordítják. Lakitelken a modern iskoláról Szegedi és makói egyházi általános iskolák és közép­iskolák tantestületei látogat­tak Lakitelekre. Itt találkoz­tak Balás Béla kaposvári megyéspüspökkel. Ä mo­dern iskola és a helyes neve­lés kérdéseiről esett szó a ta­lálkozón. Közhasznú munka Bábonymegyeren Öt jövedelempótló támoga­tásban részesülő személyt foglalkoztat közhasznú munkásként a bábonyme- gyeri önkormányzat a mun­kaügyi központtal kötött szerződés alapján. Három munkanélkülivel egy évre 1 szóló, kettővel pedig 3—3— hónapos szerződést kötöt­tek. Ä közhasznú munkások a temetőt teszik rendbe: lomtalanítanak, fákat, bok­rokat metszenek. Emlékverseny a Pannon egyetemen A kaposvári PATE mező- gazdasági szakközépisko­lája ad otthont az ország 19 mezőgazdasági szakiskolá­jából versenyző diáknak, a hagyományosan megrende­zésre kerülő Guba Sándor emlékversenyen. Első alka­lommal 3 külföldi — szlo­vákiai és erdélyi — agrár­szakközépiskolás tanuló is benevezett a versenyre. Nyolcvan dolgozat közül, ötvenhármat tartott érde­mesnek az országos szak­mai zsűri a továbbjutásra. Késik a pénz a béremelésekre Egyelőre nem szerepel a pedagógus béremelésekre szánt összeg a városi ön- kormányzatnak juttatott központi támogatásban. A fizetésemelésekkel kapcso­latos intézkedések késnek, ugyanakkor az F kategóriás bérekhez szükséges pénz ki­lencven millió forintról már százhatvan millió forintra nőtt Kaposváron. Vásártér nyílt Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról). A megnyitó előtt megkezdődött a hangos adok-veszek. Száz fo­rintért két pillanatragasztóhoz jutottunk, s három krémszap­panért is ennyit kértek. A póló darabja 250 volt, de ha kettőt vettünk, négyszázból megúsz­nak. Aki kocsival jött, nehezen talált parkolóhelyet. A vásártér előtti út mindkét oldalát elfog­lalták a korábban érkezők. Szita Károly azt kívánta: folyamato­san fejlődjön az új vásártér. így látja ezt az üzemeltető is, és a tűsarkúban tipegő vásárló is, aki ha nem néz a lába elé, könnyen kitörheti a bokáját. De ha mégis megússza, akkor a ci­pője bánja. Az elterített kőzúza­lék ugyanis kikezdi a lábbeli­ket. Igaz, papucs és cipő is bő­ven volt tegnap. (Lőrincz) A tavalyinál nagyobb vendégforgalomra számítanak a szakértők Pénz is van már a Balatonra Most már tudjuk mit kell csinálni és pénz is van a Balaton, il­letve környezetének fejlesztésére, a tó védelmére. E program hitelét, a hatékony munkát azonban még mindig sokféle ér­dek és nem ritkán a bürokratikus szemlélet veszélyezteti. Ez a véleménye Nemcsók Já­nos balatoni kormánybiztos­nak, aki ezt az Ökológia és tu­rizmus a Balatonon címmel rendezett tanácskozáson szombaton, a keszthelyi Feste­tics kastélyban is elmondta. A Magyar Turisztikai Egyesület fórumán az államtitkár hang­súlyozta: a balatoni program sikere érdekében is indítvá­nyozni fogja, hogy a Minisz­terelnöki Hivatal költségveté­sébe kerüljön át a tóval kap­csolatos pénzkeret. Felhívta a partmenti és a vízgyűjtő terü­letek önkormányzatainak fi­gyelmét, hogy mindnyájan pá­lyázzanak a központi környe­zetvédelmi alapokra. Az ál­lamtitkár bejelentette, hogy az év második felére teljes kö­rűen kialakul a Balatonnal kapcsolatos szervezeti, intéz­kedési rendszer, és az ősszel Keszthelyen megkezdi műkö­dését a biológiai kutatóintézet. A konferencia alkalmából tartott sajtótalálkozón Lengyel Márton, a Matur elnöke hang­súlyozta: a turizmusnak és benne a balatoni idegenforga­lomnak a magyar gazdaság egyik húzó ágazatává kell vál­nia. Éppen ezért itt az ideje, hogy megfelelő súlyú szabá­lyozások szülessenek. Annál is inkább, mert Magyarország és a tó egy nagy európai piaci övezet közepén található. Mint mondta: az Utazási és Turisz­tikai Világtanács is támogatja, hogy hazánk és a Balaton tar­tós utazási célterület legyen. Ezért fontos a balatoni turisz­tikai nonprofit szervezet létre­hozása. így lehet a környék gazdag idegenforgalmi kínála­tát egységes „arculatba” fog­lalva eladni. Az áprilisi hely- foglalás adatai szerint a tava­lyinál nagyobb vendégforga­lomra lesz a Balatonnál. Megyeszerte égett az avar és a nádas Fütyültek a tilalomra Változatlanul érvényben van a tűzgyújtási tilalom, még akkor is, ha erről sokan nem akarnak tudomást venni - mondotta tegnap kora este Horváth Antal hadnagy, a megyei tűzoltó ügyeletes, miután huszonkilenc segélykérésről számolt be. A hét végén ennyiszer szólalt meg a 05 a somogyi parancs­nokságokon. A megyének szinte egyetlen olyan pontja sem volt, ahol ne égett volna a nádas és a már-már kánikulát idéző melegben az avar. A sza­bálytalan, szabadban való tüze­lés okozott munkát mindegyik esetben. A legnagyobb kiterje­désű tüzet a siófokiak jegyezték fel. Égett a Sió-part. A város valamennyi egységét ide riasz­tották, de ez sem volt elegendő, mert segítséget kellett kérni a balatonfűzfőiektől is. Szarka- várnál az avartűz erdőt veszé­lyeztetett. Itt egymillió forint értékű erdőt mentettek meg a lángok elől a tűzoltók. Ságvá- ron és Gamáson két egymást követő napon is akadt munkája a tűzoltóknak. Kaposhomoknál a látszólag veszélytelen lángok ugyancsak az erdő felé terjed­tek. Itt ötmillió forint értéket mentettek meg a kaposvári egységek. A somogyi tűzoltók­nak segédkezniük kellett a hét­végén Baranyában, Fejérben és Zalában is. Hogy kerek legyen a hétvége krónikája: lapzárta­kor újabb tűzről kaptunk hírt. A harmincadik riasztást követően egy présház égő tetőszerkeze­téhez vonultak a tűzoltók. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents