Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-20 / 93. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. ápr. 20., szombat A várost a polgárai építik Ormai István: A nagyatádiak büszkék arra, hogy településük a parkok és a virágok városa Ormai István nagyatádi polgármester fotó: török anett Huszonöt éve, 1971. április 26-án avatták várossá Nagyatádot. A jelenlegi polgármester, a 38 éves Ormai István akkor még kisgyerek volt: együtt nőtt fel a várossal. Csaknem másfél éve a művelődési ház igazgatói székét cserélte fel a polgármesterséggel. A kulturális menedzser és történelem szakos tanár a legfiatalabb első polgár a település történetében. A gondok ellenére is dinamikusan fejlődött a város — mondja. — Bármerről is jön az ember Nagyatádra, mindenhol építkezésekkel találkozunk. A város egyik végén Fiat autószerviz épül. A Zrínyi és a Kolozsvári utcában pedig családi házak. A piactéren, a kollégium mellett hamarosan hozzáfognak égy kétszintes üzletház építéséhez. Megszületett a megállapodás a Széchenyi téri foghíjtelek beépítésére is. A Kossuth utcában üzletközpont készül, lakásokkal. A MÓL Rt 2000-es típusú benzinkutat létesít. A közös gondolkodás sokat segített abban, hogy a képviselő-testület megfogalmazza azokat a célokat, amelyeket el akarunk érni. Ebben a városban sokkal több a lehetőség, mint amit a kilencvenes évek elején megvalósítottak. Mi hiszünk abban, hogy Nagyatád turisztikai központ lesz. Az idegenforgalom lehetőség, kitörési pont lehet. Van három fürdőnk, alapozunk a gyógyturizmusra. Éppen ezért felújítjuk a városközpontban lévőt, melegvizes medencével bővítjük a mediterrán hangulatot idéző strandot. Körülöttünk vadban gazdag az erdő. A vadászattal is számolni kell. Vannak szálláshelyeink és arra ösztönzünk minden befektetőt, hogy ezek számát bővíthessük. Úgy tűnik, hogy végre vevőre talál a régi kastély is. Felújítják, s valószínűleg itt is szálloda lesz. Nagyatád kisváros: alkalmas arra, hogy nálunk valóban pihenjen az ember. — Közös gondolkodásról beszélt: a nagyatádiak magukénak érzik a várost? — A város történetének két fontos korszaka volt. Az egyik a múlt század végétől a második világháborúig tartott. A másik a hatvanas évektől a nyolcvanas évek közepéig. A kettő még csak nem is hasonló. A tizenkilencedik század utolsó harmadában kezdett kibontakozni Nagyatád fejlődése. Törvénykezési központtá vált, egyre több lett az iparos, a kézműves, a kereskedő, kialakult a polgárság. A századfordulón kezdődött a dohányfermentáló, a paszománygyár, a lekvárfőző üzem és a nyomda működése. Megindult a vasút. Megkezdődött a fejlődés, mert voltak okos gazdálkodók, kezdeményező vállalkozók. Ami akkor megvalósult, az nekik köszönhető. Az emberek mindinkább városnak tekintették a lakóhelyüket. Iskolákat alapítottak, pezsgő közélet* alakult ki. Ez tartott a világégésig. A hatvanas években kezdődött el a második virágkor, amely nem annyira a lakosság nyomására indult meg, mint inkább az objektív követelményeknek való megfelelés jegyében. Ha azt mondjuk, hogy most a második polgárosodás megy végbe, akkor hinnünk kell abban is, ez a polgárság bele akar szólni abba, ami körülötte történik. Nélkülük bizonyos célkitűzéseket nem is lehetne megvalósítani, hiszen a gazdálkodókra vagyunk utalva akkor, amikor a városkép szebbítéséért akarunk csinálni valamit. Ez egyébként azt hiszem nagyon fontos. A nagyatádiak mindig büszkék voltak arra, hogy településük a parkok és virágok városa. Ezért sok kritika ért bennünket. Az idén jutottunk el addig, hogy végre látványos lépések történnek. Nemcsak a városközpontban, hanem mindenhol. — Ha már szóba került Nagyatád második fénykora, akkor beszélnünk kell arról is, hogy a városban ekkor épült a legtöbb lakás. Ma milyen lehetőségek vannak az otthonteremtésre? — A lakáshoz jutás probléma. Ma nem épülnek lakótelepek, mert nincs rá lehetőség. Hozzáteszem: egyelőre. Más megoldásokat kell keresnünk. Nagyatád katonaváros is volt, s múltjából megmaradtak a régi tiszti lakások. Tizenötöt sikerült átvenni. Azon vagyunk, hogy a HM minél előbb értékesítse a többit is, mert ezen réven otthonokhoz juthatnak a lakásra várók. Megkezdődött a bérlakások cseréje: a meglévőket eladjuk és a bevételből újabbakat építünk, remélhetőleg már jövőre. Ez is feszültségcsökkentő. Keressük azt a területet, ahol újabb családi házas lakóterületet hozhatunk létre. — Lakni persze csak akkor érdemes egy városban, ha a megélhetés is biztosított. Korábban híres üzemek működtek itt, most viszont a munka- nélküliséggel kell szembenézni. — Nagyatádon tíz százalékos a munkanélküliség. Súlyos probléma. Ötszázhatvan munkavállalót, ugyanennyi családot érint ez. A nagyüzemek gazdasági átalakulása majdnem teljesen befejeződött. Gyakran találkozom a vezetőkkel, s tudom, hogy ők is azon vannak, hogy megőrizzék pozícióikat, tovább tudjanak lépni. Ha hosz- szú távon is életképesek lesznek, netán fejlődnek, akkor megoldódnak a gondjaink. Fontosnak tartom, hogy új cégek is megjelentek a városban. Ilyen az Industria Elektric, amely száz embernek adott megélhetési lehetőséget, s bővíteni szeretné telepét. Mi abban tudunk segíteni a vállalkozásoknak, hogy segítünk kapcsolatrendszerük kialakításában, s a helyi cégeknek önkormányzati megrendeléseket adunk, de tudomásul kell venni, hogy a piacnak mi csak egyik szereplője vagyunk. — Másfél éve polgármester. Az elmúlt időből mire a legbüszkébb? — Még csak az út elején vagyunk. A tervek készek, a megvalósítás elkezdődött. Szeretném, ha huszonöt év múlva olyan tisztelettel gondolnának ránk, mint ahogy mi gondolunk a várossá fejlesztő elődeinkre. Tudjuk, ezért keményen meg kell dolgozni. — Köszönöm a beszélgetést. Nagy Jenő ÚJ KÖNYVEK, HANGLEMEZEK LAROUSSE-SOROZAT P. MICHAELI-ACHMÜHLE Földünk az élő bolygó Kerti lexikon Ez az enciklopédia hazánkban az első olyan ismeretterjesztő mű, amely a teljesség igényével mutatja be környezetünket, az élővilágot. A feladatot a legmagasabb szinten látja el: óriás tudásanyagot ad, s közérthetően. (Glória, 3599 Ft) POSTA ERZSÉBET Titokzatos számok A kezed nem hazudik szerzőjének legújabb kötete a szám- misztikát tekinti át. Kultúrtörténeti érdekességek is színesítik a szerző megfigyeléseit, s az olvasó is eljátszhat néhány adattal. (HungaPrint, 800 Ft) PETER LAUSTER Szerelem, szeretet Ahogy egy pszichológus látja, ezt mutatja be a könyv. A szerelem és a szeretet szerepét a boldogságban, a személyiség kiteljesedésében. (MK, 570 Ft) CALLAN PINCKNEY Callanetics Siker elképesztően rövid idő alatt az egész világon elterjedt Callan-toma segítségével. A szép, feszes test építését elősegítő edzésmódszert ismerteti velün érdekesen. (MK 730 Ft) FAZEKAS CSABA Kisegyházak és szektakérdés e'^SKCYHÁZAK é? SZEKTAKERDÉS KORTH', •KOKSZAKBAN A Horthy-korszakban a vallási közösségek, „szekták” léte zavaró volt a hatalom számára. A másságot vádolták a törvényes rend felforgatásával. Erről ad átfogó képet a szerző, több levéltári dokumentum felhasználásával. (Látószög könyvek) A könyv csaknem 2000 címszava nyomán az olvasó választ kap kertje tervezésével kapcsolatban minden fontos kérdésre. A zöldségtermesztésre éppúgy, mint a díszkertek kialakítására, növényápolásra. (Magyar Könyvklub, 2390 Ft) GREGORIÁN DALOK A csend hangjai Hymnus: Nunc sancte novibs Spiritus, Responsorium: Hódié nobis de caelo, Domine Christi, és még sok mű. (Capella Gregorianá) (CD 2290 Ft) CLASSIQUE D’AMUR Romantikus dalok A klasszikusok legszebb romantikus, szerelmes dallamai. Offenbach: Barcarole, Schumann: Träumerei, Haydn: Serenade, Liszt: Szerelmi álmok, s Mendelssohn, Grieg, Vivaldi, Mozart művei. (CD 2290 Ft) VIKTOR FARKAS A létezés titkai A szerző megkísérli felmutatni az ezoterikus világot, a látszólag összeegyeztethetetlen dolgok, a spirituális és természet- tudományos ismeretek közötti rokonságot. (MKK, 640 Ft) JACKIE COLLINS Hollywoodi férjek A hatalom bűvöletében Rolls Royce-okon cirkálnak, pezs- gős partikon szerzik a legjobb üzleteket, legszebb nőket, közben a feleség szórja a pénzt. Három barát, vetélytárs mindent egy lapra tesz föl a sztárok játékában. (JLX 595 Ft) Ünnepnapon a maguk szőtte hímzett blúzban mentek a templomba Lakócsai asszonyok biklában Lakócsán régente sokat adtak arra, hogy minél díszesebb legyen az ünnepi öltözet. A lányok, asszonyok jellegzetes horvát népviseletben jártak. Még a negyvenes években is ezeket a maguk hímezte ruhadarabokat öltötték fel a fiatalok. Mi jellemezte a Dráva menti kis település viseletét? — A mi ruhánk volt a legszebb — mondta Fucskár Pálné nyugdíjas. — Abban az időben — jó ötven éve — még magunk szőttük a vásznat; az ünneplős ruhákat is otthon készítettük. Nevezetes darabja volt a bikla, ez a fehér vászonszőttesből készült, fél lábszárig érő szoknya, melyet két kötő tartott. Körben rakott volt, kivéve a kötény alatti részt. Még Ádám-Éva napján is a magunk varrta szőttes blúzban mentünk a templomba. Húsvét előtt, nagypénteken azonban minden nő csak fekete kendőt — legföljebb a fiataloknak volt rajta kevés fehér minta — köthetett a fejére. Fehér ingünk ujját pedig csipke díszítette. Az asszonyok fejdísze a puculica volt: ez takarta a felcsavart kontyot. Ránézésre is tudni lehetett, hogy lány- e még vagy már menyecske: férjezett voltát mutatta a a fejdísze. Az asz- szonynak mindig hordania kellett a puculicát, akkor vehette le csak, amikor a haját fésülte. A férfiak ünnepi öltözéke egyszerűbb: fehér ing, fekete nadrág és kalap. Hétköznap a nők tutyiban jártak — jó időben mezítláb —, s hogy ruhájukat kíméljék, az ünnepinél egyszerűbb, erős anyagból szőtt kötényt hordtak. — Aki azt hiszi, hogy könnyű volt az asszonysors, messze nem tudja, mi az igazság. Nem értünk rá divatozni, tükör előtt szépítkezni — mondta Fucskár Pálné. — Keményen dolgoztunk a mezőn. Otthon meg a sok jószág adott munkát; több mint húsz holdon gazdálkodtunk... Azt a díszes öltözéket, hímzett-varrott ingvállakat a jeles napokra tartogatták. A lakócsaiak ma már nem járnak népviseletben. Szekrénybe került a bikla, a puculica. Különleges alkalomra azonban még fölveszik a féltve őrzött ékességeket, mint legutóbb, mikor horvátországi vendégeket fogadtak. Gamos Adrienn Lakócsai asszonyok a régi ünnepi viseletben: biklában, varrott ingben
