Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-19 / 92. szám

1996. április 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Amerikai nagybácsi nélkül is a legjobbak között Angolból a döntőben Mohás Péter, a barcsi Szé­chényi gimnázium végzős di­ákja bekerült az OKTV an­gol nyelvi országos döntő­jébe. O a második az iskola — nem hosszú — történeté­ben, aki erre képes volt. Fel­készítő tanára Palotai Zol­tánná. A fiatalembernek már két nyelvvizsgája van: felső­fokú német nyelvből és kö­zépfokú angolból. — Nem olyan ritka, hogy egy diáknak akár több nyelvvizs­gája is legyen — mondta Mo­hás Péter. — A korombeliek többsége fontosnak és boldogu­lásához szükségesnek tartja a nyelvtudást. Az egyik nyelv­vizsgámnál találkoztam olyan fickóval, aki még csak nyolca­dikos volt, de már volt egy fel­sőfokúja. Amire büszke az nem első­sorban maga a nyelvtudás, ha­nem azok a körülmények, ahogy megszerezte. — A legtöbben, akik ilyen­olyan nyelvből felsőfokút sze­reznek, hónapokat, éveket tölt­hetnek a megfelelő nyelvterüle­ten. Mindnek van egy amerikai nagybácsija, aki meghívja ma­gához világot látni, nyelvet ta­nulni: Nekem nincs amerikai nagybácsim, se nagynénim, aki fizette volna a repülőjegyemet. Németországban mindössze egy hétig voltam — az iskola segítségével a testvérvárosba utazthatott csereüdülésre —, angol nyelvterületen pedig egyáltalán nem voltam még. Péter az angol és német után — mint mondta — „csak” fran­Mohás Péter végzős gimna­zista FOTÓ: KELEMEN TÜNDE ciául, spanyolul és aztékul sze­retne megtanulni. — No jó, csak vicceltem: az azték nem valószínű... Valójában nem tar­tom magam annyira értelmes­nek, hogy három nyelvnél töb­bet megtanuljak; valószínű csak a franciából lesz valami. Azt gondolná az ember, ilyen szintű nyelvtudással már most biztosítva van a jövője. Péter azonban nem látja rózsaszínben a jövőjét. — Ha nagy leszek, szegény leszek vagy jólszituált gazem­ber. Manapság csak e kettő kö­zül lehet választani. Igazán nem vonz egyik sem, de az utóbbi legalább kényelmesebb. Re­mélhetőleg fölvesznek a külke­reskedelmi főiskolára, aztán egyenes út vezet arrafelé. Nagy László Új diákszövetség Csurgón Öregdiák-szövetség szervezé­sét kezdték meg a több mint 200 éves „ősi iskola” volt ta­nulói. S alapítvány létrehozá­sát, hogy segítsék a csurgói szellemiség kibontakozását, a Csokonai Vitéz Mihály Re­formátus Gimnáziumnak az oktatást. A csurgói öregdiákok első szö­vetsége még a húszas években alakult, s majdnem félezer tagja volt. 1947-ben oszlatták föl, miként a többi egyesületet. Mi­helyt lehetőség nyílt rá, Buda­pesten létrejött a Baráti Kör; a „csurgói szellem” ébrentartásá­ban Héjjas Sándor, Báné And­rás, B. Major Pál és újabban Rúzsa Miklós érdemeit felso­rolni is nehéz volna. A gimná­zium alapításának 200. évfor­dulója és tavaly rendezett nagy diáktalálkozó egykori csurgói diákok több nemzedékét hozta egymáshoz közel. A főváros azonban túl messze van, s a ta­gok többsége a II. világháború előtt érettségizett. Ezért hatá­rozta el dr. Kiss Lajos és jó né­hány társa, hogy új öregdiák­szövetséget alakít, amelynek Csurgó lesz a székhelye. Több száz egykori diáknak küldött levelet: április 27-én délelőtt a gimnázium dísztermében tart­ják az alakuló ülést, újjászer­vezve az egyesületi kereteket, Célul tűzték ki, hogy alapítvány létesítésével segítsék a Csoko­nai gimnáziumban folyó okta­tás tárgyi és személyi feltéte­leit.- Szeretnénk elérni, hogy az iskolához kötődő öregdiákok szervezeti formában törődjenek egykori iskolájukkal, és szellemi segítséget kapjanak - mondta a 40 éve érettségizett jogász. Hangsúlyozta a világnézeti, fe­lekezeti nyitottságot, s azt, hogy a csurgói diákok összetartás-tu­datára eddig is építhetett. Csurgón „nincs rosszfülű gyerek, csak rossz tanár” Városi marad a zeneiskola A fuvola-tanszak ifjú reménységei fotó: török anett Jó ide bejönni, ugrott be a reklámszlogen, amint meg­érintett a csurgói zeneiskola légköre. Óvodásokat, kisisko­lásokat láttam, hallottam, amint zeneileg csiszolódnak, hangszertudásuk apránként fejlődik. Már azon gondol­kodtam, hogy tulajdonkép­pen nem is iskola, a szónak abban az értelmében, amihez számonkérés, büntetés tapad. — Mindig is igyekeztünk el­érni, hogy szeressenek ide járni a gyerekek, s jó közösséget ta­láljanak. Ez, azt hiszem, az el­telt tíz év alatt sikerült is — vallja May Győző, a zeneiskola megbízott igazgatója, akinek ajtaján csak ennyi áll: klarinét­tanár. — Igazolja az elmondot­takat az is, hogy sokan, akiket már „megfertőztünk”, vissza­járnak bográcsgulyás-partira vagy bábelőadásra. Mert ha kell, abban is benne vagyunk. A nagyatádi iskola egykori kihelyezett tagozata 1985-ben vált Csurgó önálló intézmé­nyévé. Azóta 700-800 diák sa­játította el itt a hangszeres tu­dást, közülük heten kerültek tovább zeneművészeti közép­iskolába. Siker az is, hogy a zeneiskolások számtalan megmérettetésen, így az orszá­gos fafúvós-versenyen is kép­viselik a város, az iskolát. 140 növendék jár ide. — Azt valljuk, hogy nincs rosszfülű gyerek, csak rossz ta­nár, ezért nálunk nincs is felvé­teli. Mindenkit fölveszünk, akinek a szülei úgy gondolják, hogy fontos a gyermek zenei műveltségének megalapozása — mondta May Győző. A csurgói zeneiskolában hat tanszak van: hegedű, fuvola, réz és ütős, zongora-szolfézs, valamint klarinét. A képzésben hat tanár vesz részt, közülük négyen az Iharosberényi Álta­lános és Zeneiskolában is taní­tanak. Hasonló igény több kör­nyékbeli településen - Zá­kányban, Zákánytelepen és Berzencén - is felmerült; ré­szint ezért gondolták úgy, hogy vállalkozási alapokra kellene helyezni a működtetést. Az öt­letből előterjesztés is készült már, amit a képviselő-testület legutóbbi ülésén tárgyalt meg. A döntés szerint Csurgó vá­rosé marad a zeneiskola. — A 35 ezer forintos állami normatívából gazdaságosan tudtunk volna működni. Ebből az idén 4,7 millió forintot kap­tunk, amihez a városnak to­vábbi 1,7 milliót kell hozzáten­nie. Ezt e terhet levettük volna a költségvetés válláról — mondta a megbízott igazgató. — Amúgy a kapcsolatunk igen jó a testülettel; amint egy ve­lünk kapcsolatos kérdésben kell dönteni, félreteszik a más­kor megfigyelhető ellentéteket. Semmi panaszunk nem lehet. Az eddigi módon működik tehát tovább a zeneiskola. A tanáraiból verbuválódott Si-Sa- Qua együttes - szimfonikus szalonzenei kvartett -, to­vábbra is sok fellépést vállal, színesítve a város kulturális életét. Balassa Tamás Korszerű hulladéklerakó a Duna-Dráva Nemzeti Park északi szélén Tizenkét igen az építésre A Csurgó és Környéke Te­rületfejlesztési Társulás ülését a már kidolgozott alapelvek és élet diktálta gondok vitái jellemezték. A „kell - nem kell” kérdésen túllépve az együttműködés anyagi hátterét megköny- nyítő, akár külföldi segít­séget is kilátásba helye­ző regionális tervezésnek van jövője. A környezetvédelemmel ösz- szehangolt területfejlesztést nem a divat tette az alapítvá­nyi feladatok élére. A határ közelsége, a Dráva és a gyé- kényesi tó vize, a térség felét s Csurgót is érintő Duna-Dráva Nemzeti Park a szemételhelyezést itt fokozot­tabban fontos önkormányzati feladattá teszi. Nem létesíthet tizenhét település tizenhét szeméttelepet - és nem is akar. A csurgói önkormányzat ötévi előkészület után április 3-án szerezte meg a jogerős kivitelezési engedélyt. Fe­renci József az alakuló ülésen a szigorú, új európai szab­ványnak megfelelő terv bir­tokában válaszolt minden kérdésre. A tágabb térségben csak Marcalinak van hulla­déklerakó telepe. Barcs, Nagyatád, sőt Nagykanizsa sem tudta megoldani a gond­jait, így onnan is érdeklőd­nek. Ahhoz, hogy a kivitele­zés kezdődjék, perdöntő a társulás közös akarata. Ti­zenkét község már írásban je­lentette be részvételét a beru­házásban. A Csurgótól északra, jó egy kilométernyire levő völgy a lehetséges helyszín - ezt választották a tanulmány- terv, környezetvédelmi hatás- tanulmány készítői. így talál­kozik hosszú távon a lakos­sági és az országos érdek. A működési hiánnyal, minden­napos gondokkal küszködő önkormányzatok egyetlen esélye a térségi együttműkö­dés, amely a nélkülözhetetlen pályázatokon is joggal remél előnyt. Horváth József Nagycsaládosoknak egyesület Csurgón Csurgón megalakult a nagycsa­ládosok egyesülete, 67 taggal. A művelődési központban szerdán este tartott ülésen elfogadták az alapszabályt. Első helyen áll a nagy családok megbecsülése, az anyaság megbecsülése és a családok közösséggé formálása. Babócsán a fürdő eladást tervezik Eladják vagy apportként üzleti vállalkozásba adják a babócsai fürdőt és a régi kastély-iskolát. Mindkettő az önkormányzat tu­lajdona, s értéküket csaknem 50 millió forintra becsülik. A köz­ség vezetői bíznak abban, hogy a két intézmény révén elősegítik a falusi turizmus föllendítését. Száz éve ültették el a nagy hársakat Száz éve ültettek fákat a mil­lennium tiszteletére a csurgói gimnázium ifjúsága. Az iskola bejárata előtti hársak, melyeket április 18-án tettek földbe, ma is állnak. Az 1100. évfordulóról megemlékező mostani diákok holnap ültetik el emlékfáikat. Megjelent a Krónika Gyékényesen Megjelent a Gyékény esi Kró­nika című községi közéleti lap idei első száma. A kiadvány szerkesztői negyedéves megje­lenést ígérnek és a lap ingyenes házhoz szállítását. Nyolc olda­lon tájékoztat a község esemé­nyeiről, s közli a múlt egy-egy dokumentumát. Az önkormány­zati döntések kézbe adásával pedig a lakóhelyi demokrácia gyakorlásának ügyét szolgálja. Másodszor adtak át nyereményeket Nyereményeket adott át kis ün­nepségen dr. Gulyás Árpád, a Csurgó és Vidéke Áfész elnöke. A csurgói 1. sz. ABC-áruház másfél éve csatlakozott a Coop üzletlánchoz, s másodszor van­nak nyereményakciójának hely­beli nyertesei: Hosszú Istvánná a mosógép, Csaló Zoltán pedig egy centrifuga tulajdonosa lett. Macskássy Izolda munkái a Dráva múzeumban Selyemre festett életöröm Macskássy Izolda festő- és grafikusművész munkái látha­tók április végéig a barcsi Dráva múzeum tetőgalériájá­ban. Jobb helyre nem is kerül­hettek volna, mert a selyemre festett képek és selyemkollá­zsok kiválóan érvényesülnek a tetőtérben. Derűs, meleg szí­neinek, életörömöt sugárzó grafikáinak csak természetes anyagok - elsősorban a fa - nyújthatnak megfelelő kör­nyezetet. A kiállítás anyaga is bizonyítja, hogy a híres kö­röndi fazekascsalád tagjának legkedvesebb témája a ló és a növény. Ez utóbbiak arcot is kapnak munkáiban, a képün­kön látható alkotás például kedves leányarcot. N. L. Legkedvesebb témái a növények totó: kelemen tünde Udvarhely építi kapcsolatait Zsdála és Molve polgármesterei tárgyaltak tegnap Somogyud- varhelyen. S a két horvátországi falu lakosait is meghívták Ud­varhelyre arra a millecentenári- umi ünnepségre, melyet május­ban rendeznek. Mester Károly polgármester elmondta: régi vá­gyuk volt a kapcsolat teremtése a két szomszédos község lakói­val, korábban azonban az or­szághatár gátolta ezt. Zsdála és Molve polgármestereivel erről tárgyaltak. Később remélhetőleg bővítik az együttműködést is - gazdasági kapcsolatokkal.- Mindhárom falunak jót ten­ne - mondta az udvarhelyi pol­gármester. - A környék több mezőgazdasági cégének és vál­lalkozójának is lehetőséget te­remt, elősegítheti fejlődésünket. Berzencei álláskeresők Berzencén évek óta gondot okoz a munkanélküliség. Leg­utóbb 171 állástalan számlál­tak össze a nagyközségben. Kevés a nagy foglalkoztató. A helybeliek zöme a két mező- gazdasági cégnél, valamint a varrodában dolgozik. Legnehezebben az alacsony végzettségűek tudnak elhe­lyezkedni. Vannak, akik a kö­zeli Csurgóra utaznak naponta, vagy Nagyatádra. Németh Tamásné dr. jegyző elmondta: Berzencén régóta nem létesült új munkahely. Az önkormányzat igyekszik segíteni a rászorulókon: most 23 közhasznú munkást foglal­koztat. Legutóbb öt jövede- lempótlóst is fölvett, hogy jo­got szerezhessenek a támoga­tásra. Munkájukkal hasznára vannak a településnek: rend­ben tartják a parkot, kisebb felújításokat végeznek. Jövedelempótló támogatást ötvenöt ember kap, hetvenöt pedig munkanélküli járadékot. Tizenhat pályakezdőt is támo­gat az önkormányzat, huszon­ötén viszont nem kapnak semmilyen ellátást. Az állás- nélküliek közül tizennyolc nem végezte el az általános is­kolát, hatvanhatnak pedig csak nyolc osztályt járta ki. Szak­mát ötvenötén szereztek, és ti­zennyolcán tanultak szakkö­zépiskolában. A berzencei ál­láskeresők között hét techni­kumot, valamint kilenc gim­náziumot végzett ember is van. A felsőfokú végzettségű mindössze kettő van állás nél­kül. (Harsányi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents