Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
20 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. április 13., szombat Ma Pásztohy András, a parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke válaszol a SOMOGYI HÍRLAP olvasóinak kérdéseire Almalopás ellen nem véd a törvény Pásztohy András, a mezőgazdasági bizottság alelnöke Sokan tettek fel kérdést Pásztohy Andrásnak a mezőgazdaság helyzetével, a kistermelők lehetőségeivel, vagy az agrár- támogatások gondjaival kapcsolatban. A kérdések és az ezekre adott válaszok most sem fértek el egy újságoldalon, így tehát azokat hétfői számunkban folytatjuk. Akkor derül majd ki az is, hogy frappáns kérdése alapján Pásztohy András melyik három olvasónknak adja a Somogyi Hírlap ajándékát. Tombor István (Telefon: 313- 342) — Ön a szocialista Magyar- ország idején is országgyűlési képviselő volt. Mikor képviselte igazán a választók érdekeit? Akkor, vagy most? Miért engedik meg, hogy az ország lakosságának közel egyhar- mada nyomorban éljen, hiszen önök jóléti, emberbarát társadalomról beszélnek? Miért engedik, hogy újra idegen csapatok szállják meg az országot? Miért tiltakoznak annyira a munkáspárt által kezdeményezett NATO-val kapcsolatos népszavazás ellen? Talán félnek a nép igazságérzetétől? — Öt kérdésére sorrendben: azelőtt is és most is választóim érdekeit igyekeztem, illetve igyekszem képviselni. Egy ország jóléte korántsem csak szándék vagy „megengedés” kérdése, az elsősorban a gazdaság eredményességétől függ. Elvben persze egy tollvonással kétszeresére lehetne emelni a fizetéseket vagy a nyugdíjakat. Kérdés azonban, hogy ezért a több pénzért — pár nap múlva — mit kapna az üzletekben. A nyugdíjakkal — ilyen mesebeli emelés nélkül is — az a gond, hogy egyre kevesebb keresőnek,egyre több nyugdíjast kellene eltartania. Szó sincs az ország megszállásáról, a NATO- csatlakozással kapcsolatos népszavazásra, ha egyáltalán meghívást kapunk az Észak-atlanti Szövetségbe, sor fog kerülni. Jó volna, ha addigra mindenki számára világossá válna, hogy egyszerűen nincs más út Magyarország védelmi erejének fenntartására, a haderő korszerűsítésére. Az ország modernizációja sem képzelhető el az európai csatlakozás nélkül. Márpedig az Európába vezető út — vagyis az EU-tagság — sem lehetséges a NATO biztonsági garanciái nélkül. Ami a nép igazságérzetét illeti, azt jómagam is nagyra becsülöm. Kár, hogy annyian hivatkoznak erre, saját hibás nézeteik igazolásaképpen. (Telefon: 360-880) — Meddig tűri a kormány a máról holnapra való üzemanyag-áremelkedéseket? — A kormány nem szívesen veszi tudomásul az áremeléseket, ám közvetlenül nincs módja beavatkozni, mert Magyarországon az árakat a piac önszabályzó mechanizmusai alakítják. A cégek általában a világpiaci ármozgásokhoz igyekeznek igazodni. Biczó Lajos (Telefon: 372- 127) — A kívülálló, volt tsz-tagok mikor juthatnak az üzletrészük értékéhez, vagy annak egy részéhez? Miért nem kaphatnak az üzleti tulajdonosok bérleti díjat? Az üzletrészt megvásá- rolhatják-e nem tsz-tagok is? Ha igen, mely rendelet szabályozza ezt? — Sajnos, a szövetkezeti üzletrész a termelőszövetkezet kényszerű átalakulásának kellemetlen mellékterméke. Azt a képzetet kelti, mintha az üzletrész bármikor a névértéken értékesíthető lenne. Jóllehet ez csak egy .jelképes” tulajdon. Az érvényes törvények szerint az üzletrész forgalomképes értékpapírként kezelhető. így bárkinek a szövetkezeti tagok között értékesíteni lehet, a szövetkezeti törvény múlt heti módosítása alapján a szövetkezet is megvásárolhatja, természetesen a mindenkori piaci értéken. Péh Istvánná — Akinek tulajdonában van az erdő, nem juthat hozzá a fához, mert akiknek kellene rendezni — szerintünk —, hátráltatják a rendezést. Egyesek pedig ellopják az erdőt, és mire a tulajdonunkba jut, nem marad egy szál fa sem. — Az erdő tulajdonjoga és a kivágási engedély nincs szoros összefüggésben egymással. Amennyiben az illetékes erődfelügyelőség engedélyezi a fa kitermelését, bárki is a tulajdonos, megkezdődhet a vágás. Sajnos, magam is tapasztalom, hogy lopják az erdőt, nem lehet minden bokorba rendőrt állítani. Balassa Jánosné Mernye (Telefon: 385-384) — A kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak a sorsát mikor rendezik? Mikor gondolnak arra, hogy megkaphassák ők is a jogos tulajdonukat, hogy valamit a mezőgazdaságba vissza tudjanak fordítani belőle? — A kívülálló üzletrész-tulajdonosok bármikor felajánlhatják üzletrészüket megvásárlásra a szövetkezet tagjainak, illetve a most már elővásárlási joggal rendelkező szövetkezetnek is. Kétségeim vannak, hogy az így nyert összeget érdemes lenne-e befektetniük. (Név nélkül) — Véleménye szerint menynyibe kerültek az előző kormány mezőgazdaságunkat leromboló intézkedései? Összefüggésben van-e ez az esetleges közöspiaci tagságunkkal? Lesz-e újból világhírű mező- gazdaságunk 15 millió forintos kombájn és százforintos gázolajár mellett? — Magam is hibának ítéltem a nagyüzemi gazdálkodás gyors szétverését, miközben az egyéni és társasgazdálkodás feltételei még nem voltak adottak. Az ebből származott többszáz milliárdos kár miatt most már késő keseregni, a jelen megoldásaira kell összpontosítani a figyelmünket. A Közös Piaci tagságunkkal mindez annyiban függ össze, hogy a csatlakozásnak előfeltétele a magántulajdonon alapuló erős mezőgazdaság létrehozása. Meggyőződésem, hogy lesz világszínvonalú mezőgazdaságunk, mert ehhez megvannak a természeti, éghajlati adottságaink, és az emberiszakmai feltételek. Európa szerte egyedülálló adottságunk például, hogy az ország területének mintegy 70 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ami a 15 millió forintos kombájnokat illeti: az nem is volna túl drága, ha a mezőgazdasági termékek ára és a gazdálkodók fizetőképes kereslete lépést tartana vele. (Telefon: 314-718) — A mezőgazdaság támogatásáról megoszlanak a vélemények. Mennyi az agrárágazat költségvetésbe befizetett összege? Mennyit kap támogatásként vissza? Mi a támogatás és a befizetés egyenlege? Támogatott az agrárágazat? — Jól sejti, a befizetett pénz összességében több, mint az ágazatba visszajuttatott támogatás. Az ország gazdasági helyzetéhez mérten azonban a támogatások összege méltányosnak tekinthető, bár magam is örülnék, ha több lenne. Mezőgazdasági bizottsági munkámban igyekszem ezért mindent megtenni. Horváth László Balatonsza- badi (Telefon: 355-321) — Mi a véleménye az ellenzéki parlamenti interpellációról? Hogy létezik az, hogy konkrét ügyekben soha nem élvezik a kormánypártok részéről a támogatást? Ön szerint ez a demokrácia? Meddig tartható még ez az állapot? — Rosszul tudja: a kormányzó pártok az ellenzéknek számos érdemi javaslatát támogatták. Más a helyzet akkor, ha az interpellációnak egyetlen célja az, hogy minél nagyobbat durranjon. Amikor az érzelmi és hangulati elemek elnyomják a szakmai szempontokat, a higgadt érveket. Tény, hogy a többpárti demokráciákban az ellenzék szerepe hasonló, mint az anyósé a családban, akinek a véleményét illik meghallgatni. A megoldásért azonban nem őt terheli a felelősség. (Telefon: 84/316-248) — A kisbárapáti termelő- szövetkezet talán az egyedüli a megyében, ahol ugyan megne- vesítették a földeket és azt írásba is vették. Alá kellett írni, hogy hol kívánjuk kivenni a földet. Mi azt megnevesítettük, aláírtuk. Utána ugyanazt a földterületet kárpótlásba kiadták annak, akinek földje még soha nem volt és a megvásárolt kárpótlási jegyeken vette meg a földeket. Tudni szeretném, hogy hol van az a földtörvény, ahol a földeket először a volt tulajdonosnak adják ki, utána pedig a megvásárolt kárpótlási jegyért. — A kárpótlási törvény értelmében a földárveréseken eleve csak az arra jogosultak licitálhatnak. Meglehet, vannak olyan esetek, amikor pesti értelmiségi szerez tulajdont, ám ezt ő is csak úgy teheti, ha családjában voltak jogosultak. Megértem, hogy ez sérti az ön igazságérzetét. Dr. Szerb Imre Tapsony — Az ön véleménye szerint a parlament mezőgazdasági bizottsága, melynek ön az alelnöke, mit szólna egy olyan kezdeményezéshez, mely egy somogyi gazdaszövetkezet megalakítását tervezi, amely elsősorban értékesítő szervezetként működne, és a régi szóhasználatban „háztájinak” nevezett kisgazdaságok sertés- tenyésztésének és hizlalásának összefogását tűzné ki céljául? Európai szintű és exportképes áru előállítását. — Kiválónak tartom a kezdeményezésüket, és minden lehetséges módon támogatni kívánom azt. Az önök lépése a legjobb megoldás lehet a piac ciklikusságának mérséklésére. (Telefon: 317-647) — Egy sertéstartó kft társtulajdonosa vagyok. Míg a mezőgazdasági támogatásról beszélnek, például az iparűzési adó esetében egy kocsmáros- nál figyelembe veszik és levonható a beszerzési összeg, addig a sertéstartóknál az áfa nélküli bruttó összeget veszik figyelembe. Rendkívül méltánytalannak tartom, hogy a sertéstartás jelenlegi helyzete mellett még 1,2 százaléknyi iparűzési adóval terhelnek bennünket. — Az iparűzési adót a helyi önkormányzat veti ki, amint ez dönthet az esetleges kedvezményekről is. Simár Attila Barcs — A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a mezőgazdaságra, vagy annak ágazataira fordít-e támogatást? Ha igen, milyen címre kell benyújtani a kérvényt? — Kérem, keressen fel kezdeményezésével. Megpróbálok majd segíteni. (Telefon 311-925) — Miközben egy egymázsás sertésért kapunk 17 500 forintot, a korpa mázsája 2200 forint, hogy a koncentrátum 7000 forint, a többi kiadásról ne is beszéljünk. Tudna-e ön így gazdálkodni? — Nehezen. Kéri Lajos (Telefon: 318-946) — Mennyiben motiválja politikai munkáját az a tény, hogy alapítótagja a Fáncsi Lajos Demokrata Néppártnak? — Kéri Lajos barátomnak egy korábbi közös tréfánkra utaló kérdésére válaszolva: a kérdéses időkben alkothattam fogalmat a nép bölcsességének mibenlétéről. (Fáncsi Lajos bácsi memyei szíjgyártó-mester.) Puller Sándor Somogyfajsz — A somogyfajszi község 90 százalékban kilépett a puszta- kovácsi tsz-ből. A somogyfajszi határ miért nem lehet a so- mogyfajszi népé? A kívülállók, akiknek a vagyonjegyük közel 10 millió forintnyi, miért nem kaphatják meg azt, hogy a tsz- be tudják vinni, és visszaforgatni a gazdaságba? — Hogy megalapozottan tudjak válaszolni, alaposabban kellene ismernem ügyüket. Kérem, keressenek meg. (Név nélkül) — Nagyon sokan vásároltak földet, földhöz jutottak az utóbbi időben. Sok föld ott áll gázosán. Nem lehetne valami módszerrel a tulajdonosaikat művelésre kényszeríteni? — Sokan egyszerűen tőkebefektetésként és nem művelési szándékkal vásároltak földet, azonban — a földtörvény szerint — ők is kötelesek területüket kultúrállapotban tartani. Ha ezt nem teszik, bírsággal is számolhatnak. Horváth József Inámpuszta — Az 1990 november 17-én Göllében tartott földárverésen nagyobb részt inámi beltelke- ket árvereztek. Ezen én is részt vettem, mivel a házam mögötti telket is árverésre bocsájtották, amit 25 éve használtam bérleti alapon. Az árverésen sajnos, nem jutottam hozzá, mivel kevés kárpótlási jegyem volt. Akik milliókkal rendelkeztek, azoké lett a föld. Az sért a legjobban, hogy előre megmondták, hogy semmilyen áron nem lesz az enyém a terület. Próbáltam megegyezni, hogy legalább 1000 négyzetmétert engedjen át a területből, de nem volt hajlandó egyezkedni, ő nem is inámi lakos, hanem Göllében lakik. Úgy érzem, hogy a földárverésen szabálytalanul jártak el. Ön szerint törvényesen jártak-e el a földárverésen? — Kérdés, hogy ön benyújtotta-e az elővásárlásra vonatkozó igényét? (Telefon: 423-771) — Kárpótlási jegyért Dé- mász-részvényt igényeltünk, melynek jegyzése az értékesítés után lett volna aktuális. Az elfogadott igényre március végéig vártunk. A levél megérkezett április 10-én, tehát még a meghosszabbított jegyzési időről is — április 5-ig volt —, lekéstünk a saját hibánkon kívül. Telefonos érdeklődésemre elmondták, hogy nagyon sokan panaszkodtak, hogy lemaradtak. Kihez fordulhatunk, aki megoldást talál számunkra, kárunk kárpótlására? — Ennek alaposabban utána kell hogy nézzek. (Telefon: 481-231) — Mi lesz a további sorsa a kaposújlaki volt mezőgazda- sági repülőgépes szolgálatnak? Az épületek és a felszerelés az enyészeté lesznek. Igaz, jelenleg az I FOR-erők használják, de ez csak az épületekre vonatkozó átmeneti állapot. A rendszerváltozás folyamán az összes mezőgazdasági repülőgépes szolgálatot felszámolták, mivel a tsz-ek és a gazdaságok nehéz helyzetbe kerültek. — Nem felszámolásról volt szó, egyszerűen fizetőképes kereslet hiányáról. Magam is sajnálom a szolgálat ellehetetlenülését, és szívesen felajánlom segítségemet a megoldás keresésében. Friss Zoltán Mike (Telefon: 06-60-344-728) — A kormány az ősszel nem engedte meg a burgonyaexportot, most tavasszal 20 forintért nem lehet eladni a burgonyát. Jó döntés volt ez? — Ha a kormány megengedi a burgonyaexportot és emelkednek a hazai árak, a fogyasztó berzenkedik. Fordított esetben a termelők. Mindez az agrárpiac működésének zavarairól árulkodik. Szakájv László Kaposvár — Ön dr. Egerszegi Lászlóval szerepelt a Kapos Tv-ben. Öntől akkor azt kérdezte egy 9300 forintos nyugdíjból élő ember, hogy hogyan éljen meg abból az összegből. Az akkori válaszuk nem elégített ki. — A nyugdíjgondokra az első kérdés kapcsán már utaltam. A válasz most sem fogja kielégíteni: a megoldáshoz ugyanis nem elég pusztán a jószándék, az hosszabb időt vesz igénybe. Meglehet, hogy az ön nagyobb megelégedettségének az ára más emberek elégedetlensége lenne. Horváth József (317-125) — Minden évben a mezőgazdasági termékekkel van gond. Volt már tej-, hús-, tojásmizéria. Most a legkézenfekvőbb a burgonyaeladás problémája. Úgy tűnik, mintha a kormány nem tenne meg mindent, hogy ezeket a helyzeteket elkerülje, és kicsit segítve a mezőgazdászokat megszervezné a kereskedelmet. Miért nem figyel oda jobban a kormány arra, hogy ilyen szélsőséges helyzetek ne legyenek, hogy egyik évben 150 forint, a másik évben pedig 20 forintért sem lehet eladni? — A megoldást ez esetben ne a kormánytól várja, az agrárpiac működésének zavarai okozzák az ön által említett gondokat. Sajnos, ma a termelő, a kereskedő, a feldolgozó és a fogyasztó gyakran egymás rovására akar jól járni. Az agrárpiaci rendtartás kellene mind teljesebben érvényt szerezni ahhoz, hogy a piac szereplői megtalálják közös érdekeiket. A kormánynak ebben viszont kétségtelenül szerepe van. Sádné Rúzsa Magdolna Bu- zsák — A mezőgazdasági támogatásokat leállították, illetve az elbírálásukat felfüggesztették. Akik még nem nyújtották be a pályázatukat, mire számíthatnak? Ki téríti meg azok kiadásait, akik az engedélyeket, a terveket elkészíttették, ám most nem jutottak támogatáshoz? Mennyiben tudják segíteni az agrártermelőt abban, hogy amikor a terményeiket értékesítik, akkor ne elsősorban a kereskedő vagy a feldolgozó érjen el jelentős árrést, hanem a termelő. — Az év első három hónapjában annyi támogatási igény érkezett a Földművelésügyi Minisztériumba, mint amennyi beruházás az elmúlt három évben megvalósult. Ez voltaképpen azt is jelzi, hogy a mezőgazdaság elmozdult a holtpontról. Sajnos, ezek az igények messze meghaladják a forrásokat. Az ön által tett erőfeszítések nem vesztek kárba, hiszen ha folytatódik a támogatási igények elbírálása, öa már helyzeti előnyben lesz. Ami a további kérdéseit illeti — már volt szó róla —, az lenne jó, ha a piaci termékpálya szereplői arányosan osztoznának a hasznon.
