Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-12 / 86. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. április 12., péntek Az ágyúkat Dél-Libanonra irányítják FOTÓ: FEB/REUTER Izrael csapást mér a szélsőséges Hezbollah libanoni állásaira Rakétatűz zúdult Bejrútra Rakétákkal támadták a szélsőséges Irán-barát szervezet, a Hezbollah bejrúti állásait csütörtök reggel izraeli harci he­likopterek. 1982 óta ez volt az első eset, hogy az izraeli fegyveres erők a libanoni fővárosban szemeltek ki maguk­nak támadási célpontot. Az akciókat az izraeliek meg­torlásul hajtották végre ami­att, hogy a Hezbollah gerillái a hét elején Dél-Libanonból izraeli területeket lőttek. A Reuter brit hírügynökség sze­rint Bejrut egyes külvárosai a szélsőséges szervezet valósá­gos erődítményeivé váltak az utóbbi időben. Az izraeli támadás a szer­vezet hadműveleti központja ellen irányult. Hírek szerint az akciónak egy halálos áldo­zata volt. Izraeli hadihajók csütörtö­kön a libanoni partok közelé­ből a dél-libanoni tengerparti autóutat lőtték, a légierő heli­kopterei pedig levegő-föld rakétákkal támadtak egy tele­pülést Bejrúttól 25 kilomé­terre délre; többen megsérül­tek. Ehud Barak izraeli külügy­miniszter a hadsereg rádiójá­ban csütörtökön kijelentette: nincs olyan területe Libanon­nak, ahol a Hezbollah gerillái mindaddig biztonságban érez­hetnék magukat, amíg Izrael északi részének lakossága óvóhelyekre kénytelen hú­zódni az iszlám szervezet har­cosainak tüzérségi támadásai elől. A csütörtöki támadássorozat tulajdonképpeni célpontja, a Hezbollah, nem adott ki sem­milyen közleményt, s más for­rásból sem ismeretes, hogy az emberveszteségek az Irán-ba- rát síita szervezetet sújtották-e. Az izraeli hadsereg elren­delte csütörtökön, hogy az ösz- szes gyermeket telepítsék ki a libanoni határ közelében fekvő Kirjat Smona városából, mert a Hezbollah fegyvereseinek to­vábbi tüzérségi támadásaitól kell tartani. Elfogadhatatlan az a ma­gyar követelés, hogy az Eu­rópa Tanács 1201-es aján­lása kiegészítő értelmezés nélkül kerüljön bele a ma­gyar-román alapszerző­désbe - mondta Traian Chebeleu, a román államfő szóvivője csütörtöki sajtóér­tekezletén. Moszkva kapcsolatba lé­pett Dzsohar Dudajev cse­csen elnökkel - jelentette be csütörtökön Vjacseszlav Mihajlov orosz nemzetiség­ügyi miniszter. A közvétí- tésre Mintyimer Sajmijev tatár elnököt kérték föl. A lépés része Jelcin elnök ren­dezési tervének. Afrika ötvenhárom ál­lama közül ötven ország képviselői csütörtökön Kai­róban aláírták a kontinens atomfegyver-mentességét kinyilvánító, úgynevezett Pelindaba-szerződést. Az atomfegyverek tilalmára vonatkozó egyezményhez Madagaszkár és a Seychel- les-szigetek technikai ok­ból, Szomália pedig politi­kai okból nem csatlakozott - közölte az egyiptomi kül­ügyminisztérium. Anton Esterházy herceg, Európa hajdan egyik leg­gazdagabb családjának feje arról panaszkodott az oszt­rák Der Standard című lap­nak, hogy a magyar kárpót­lási jegyekkel nem sokra megy. Esterházy hangsú­lyozta, hogy nem akarja visszakapni az egész va­gyonát, mindazonáltal még reménykedik az arányos kártalanításban. Kínos diplomáciai inci­dens történt a kínai minisz­terelnök párizsi látogatása során: a Li Peng tiszteletére adott szerda éjszakai dísz­vacsorán sem ő, sem a ven­déglátó, Alain Juppé francia kormányfő nem mondta el előre eltervezett pohárkö­szöntőjét. Az esemény hát­terében az emberi jogok kérdésében fennálló nézet- különbség állt. Washington az Adriai­tenger térségéből a libériái partok közelébe vezényelte a Guam csatahajó vezette flottakülönítményt. Feladata a? lesz, hogy szükség esetén közreműködjön az amerikai és külföldi állampolgárok Monroviából való kimene­kítésében. Az Egyesült Ál­lamok a libériái fővárosban kirobbant fegyveres össze­csapások nyomán létesített légihidat Monrovia és a szomszédos Sierra Leone fővárosa, Freetown között. Kiállnak létérdekeik védelmében Bemutatkozott a kárpátaljai magyarok új vezetője Alig két héttel megválasztása után, Budapesten tett bemutat­kozó látogatást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) új elnöke, Kovács Miklós. A tisztségviselő kijelen­tette: a KMKSZ nem kíván ideológiai, világnézeti alapon fe­szültséget gerjeszteni, ám a magyar kisebbség létérdekeiért vállalja a konfliktust a hatalommal. A 29 éves politológus, aki ko­rábban a szervezet ungvári veze­tője volt, a Kárpát-medence leg­ifjabb magyar „pártelnökeként” mutatkozott be a sajtó képviselő­inek a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Kovács Miklós elmondta: új politizálási stílust szándékozik meghonosítani, ám ez nem je­lenti sem a radikalizmus, sem a mérsékelt középút térnyerését a kárpátaljai magyar szervezetben. Úgy vélekedett, a két irányzat jól megfér egymás mellett, ha min­dig a megfelelő helyen és időben alkalmazzák őket. Lábody László, a HTMH el­nöke és Tabajdi Csaba, a Mi­niszterelnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára egyaránt hangsú­lyozta: bár a magyar-ukrán vi­szony jónak mondható, az utóbbi időben megtorpant a konkrét tervek megvalósítása. Nem sikerült hivatalosan beje­gyeztetni a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolát, s bizony­talan a beregszászi magyar gim­názium sorsa is. Tabajdi remé­nyét fejezte ki, hogy legkésőbb júniusban sor kerül a magyar­ukrán kisebbségügyi vegyes bi­zottság következő, második ülé­sére, amelynek összehívását Bu­dapest régóta szorgalmazza. Elhangzott, hogy a millecen- tenárium alkalmából Kijevben és Kárpátalján is lesznek meg­emlékezések, a vereckei hágón szobrot avatnak az évforduló tiszteletére. (Halmai) Jogásznők politikai viadala várható Az amerikai elnök jogkörét pontosan megszabja az al­kotmány és a hagyomány, de a mindenkori First Lady helyzetét semmi sem szabá­lyozza, az elnöknék maguk választják meg közéleti sze­repüket. Bili Clinton legvalószínűbb ve- télytársa az elnökválasztási kampányban Bob Dole lesz. A republikánus jelölt felesége, Elizabeth Dole eredeti foglal­kozását tekintve ugyanúgy jo­gász, mint Hillary Clinton. Máris bejelentette: ha férje győz, nem kívánja feladni je­lenlegi állását. Dole asszony, aki még nem érte el a hatvanat, tizenkét évvel fiatalabb férjénél (egyébként mindkettőjüknek ez a második házasságuk), az amerikai Vöröskereszt elnöke. Elizabeth Dole fotó:FEB Dole asszony politikai pálya­futása azért is figyelemre méltó, mert a demokraták sora­iban kezdte, Johnson elnöksége alatt a fogyasztói érdekvéde­lemmel foglalkozott. 1976-ban, Dole szenátorral kötött házas­sága után „állt át” új férje párt­jához, de rövidesen visszavo­nult minden állami funkcióból, miután Bob Dole Gerald Ford alelnökjelöltjeként vetette be magát a választási kampányba. Akkor Carter győzött, és a re­publikánusok csak Reagennel tértek vissza; Dole asszony előbb közlekedési miniszter, majd a őnsíi-kormányzatban munkaügyi miniszter lett. Az idei választási harcban olyan asszonyok támogatják féijüket, akik saját hivatásuk­ban is megállták a helyüket. Mindkét jogásznőt nagyra tart­ják, jóllehet Elisabeth Dole stí­lusát elegánsabbnak és kevésbé rámenősnek ítélik, mint Hillary Clintonét. (Réti) Ellepi a szennyvíz a tengert? Az emberi életet is veszélyeztető környezeti ártalmak Környezeti katasztrófa fenyegeti a Földközi-tengert. A fo- lyókból évente 3 milliárd köbméter, egyre szennyezettebb víz zúdul a tengerbe. Nemcsak a víz bűzlik a tenger­parti helységek egész sora men­tén; a halak szervezetében oly mértékben halmozódtak fel bi­zonyos mérgező anyagok, hogy az már az emberi egészséget is veszélyezteti! A DDT, a PCB, a dioxinok a halak elfogyasztásával az em­beri szervezetbe kerülve meg­támadják az endokrin mirigye­ket, az immunrendszert, s ve­szélyeztethetik a nemi szervek működését is. Nemrégiben 14 földközi­tengeri ország olyan egyez­ményt kötött, amelyben meg­tiltják a különösen veszélyes mérgező anyagok tengerbe ürí­tését. Először döntöttek arról, hogy a nagy károkozókat meg­büntetik, és „kiutasítják” a tér­ségből. A Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Green­peace környezetvédő szervezet üdvözölte a megállapodást. Jóllehet az elmúlt években sok víztisztító berendezés épült, ez még mindig kevésnek bizonyult. Annál is inkább, mivel az At­lanti-óceánból viszonylag kevés friss víz jut el a Földközi- tenger medencéjébe: legalább 80 év szükséges ahhoz, hogy a teljes vízmennyiség kicserélődjék. A megállapodás ellenére a környe­zetvédők kétkedőek. A megfelelő ellenőrzésről, az egyezmény megsértése esetén hatályba lépő szankciókról nincs szó a dokumentumban. Azt sem tiltja az egyezmény, hogy a mérgező vegyületeket közvetlenül a tengerbe öntsék. Tovább csökkenti a megálla­podás jelentőségét, hogy Liba­non, Szíria és Algéria nem írta alá az okmányt, Bosznia, Egyiptom és Líbia pedig csak megfigyelővel képviseltette magát, miközben a veszélyes szennyeződések jelentős része elsősorban az észak-afrikai or­szágokból származik. Ferenczy Europress HÍRHÁTTÉR Szavak vagy dollárok Az utolsó pillanatig kétséges volt, kik kapnak végül is meghívást a Bosznia-Hercegovina újjáépítése ügyében összehívott, Brüsszel­ben ma kezdó'dó'konferenciára. Az elhúzódó fogolycsere miatt so­káig úgy látszott, hogy a boszniai szerbek képviselői nem vehetnek részt a tanácskozáson, végül azonban ók maguk döntöttek a tá­volmaradás mellett. Az értekezlet fontos állomás lehet a sokéves, véres polgárhábo­rút lezáró folyamatban. Feltéve, ha teljesülnek a daytoni békee­gyezmény elfogadásának idején tett ígéretek a helyreállítási ter­vekben való közreműködésre. Akkoriban a fejlett államok nagyjá­ból 500 millió dolláros támogatást helyeztek kilátásba, ám a tény­legesen átutalt összegek alig pár tízmilliót tesznek ki. A helyzet sú­lyosságát ráadásul jól jelzik azok a szakértői becslések, melyek szerint a boszniai helyreállítás valódi költségei a következő' 4-5 évben az 5 milliárd dollárt is meghaladhatják! Csakhogy a lelkesedés múlékony, s persze a pénzügyi lehetó'sé- gek is korlátozottak. Emellett a rendezési folyamat is elég töré­kenynek látszik; érthetőén mindenki fél olyan területen befektetni, ahol a harcok fellángolásától kell tartani. Az igény, a rászorultság vitán felül nyomasztó: Szarajevóban a lakások kétharmada rongálódott meg, a tömegközlekedési eszkö­zök 70-90 százaléka tönkrement, s még mindig menekültek százez­reiről kell gondoskodni. A kétnapos brüsszeli tanácskozáson any- nyi kiderülhet, van-e esély hathatós támogatásra, vagy továbbra is csak szép szavakra számíthatnak az érintettek. Szondy Gábor Megtanult szőni az unoka Indiában élénken él Gandhi emléke Tara tizenhárom esztendős volt, amikor nagyapját, a független India megalapító­ját egy hindu fanatikus meggyilkolta. Tara Battarharzsi Gandhi, az unoka nemcsak a nevében vi­seli nagyapja emlékét, meg kell felelnie honfitársai külön­leges elvárásainak is. A ma hatvanegyedik élet­évében járó, kétgyermekes anya, aki az angol nyelv- és irodalomtudományok dok­tora, azt mondja, hogy nagy­apja igazi öröksége egy élet­mód filozófiája, és ő - a maga eszközeivel - igyekszik en­nek megfelelni. A hagyomá­nyos indiai öltözékben járó asszony elsajátította a régi szövési technikákat, s ezeket igyekszik továbbadni. Emlékezetes, hogy amikor Gandhi megindította békés polgári engedetlenségi moz­galmát a brit gyarmati sómo­nopóliummal szemben, az óceánból nyerte a sót, és a textilgyárak offenzívájával szemben maga ült a szövő­szék mellé, amely később nemzeti jelkép lett. Az unoka természetesen a nagyapa étrendjét is követi, szigorúan vegetáriánus. FEB Parlamenti választások Dél-Koreában Az or­szág 31 millió szavazásra jogosult állampolgára adhatta le voksát csütörtökön a 299 parlamenti hely megszerzéséért pályázó képviselőjelöltekre. A végeredményt pénteken is­merteti a választási bizottság fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents