Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
1996. április 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES VILÁG 13 Süteményillatú iskola Négy évvel ezelőtt indult a háztartási ismereteket adó kilencedik, tizedik osztály a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Az intézmény diákjainak egy része a Zita nevelőotthon leány lakója. Még az aránylag gyenge bizonyítvánnyal érkezők is jól haladnak, érnek, komolyodnak a két év alatt. A mostani tizedik osztály tanulóinak például nyolcvan százaléka jelentkezett továbbtanulásra. A lányoknak a kétéves képzés után nagyobb esélyük van a felvételin és az elhelyezkedésnél is. Az előzőén végzett két évfolyam zöme a vendéglátásban talált munkát, gyakran maszekok alkalmazzák őket konyhai dolgozóként. Az iskola nemcsak saját diákjait veszi fel, jönnek a városból és környékéről is. Sokoldalú képzést kapnak a lányok Törő Zoltánná és Weisz Zoltánná tanárnő irányításával a kilenc pedagógustól. A közéleti tantárgyakból az általános műveltség csiszolására helyezik a hangsúlyt, olyan témák kerülnek elő, melyre a felsős oktatásban nem volt lehetőség. Németül tanulnak, mert az elhelyezkedésnél előny a nyelvismeret. A beteg- és csecsemőgondozáshoz háziorvosi és védőnői segítséget kapnak, a varráshoz modem varrógépeket vett az iskola. Megismerkednek a kötés, a horgolás technikájával, megtanulnak jó színvonalon gépelni, s alapvető ismereteket szereznek a levelezés, a kérvény, az önéletrajz írásából. Az iskola jól felszerelt. Takarítógépet vettek, teljesen berendezett konyhában folyik a sütés-főzés. Lackovics Bernadett például a kilencedikben kedvelte meg a varrást, mert rájött, hogy ügyes dolgokat alkothat a régen kinőtt ruhákból. Szívesen megy gyakorlatra az iskolai menzára, ahol a tálalást, mosogatást gyakorolják. Az egész intézmény élvezi a lányok gondoskodását, ők vasalják az asztalterítőket, festés után ablakot tisztítanak, ápolják a szobanövényeket és remek süteményeket sütnek a rendezvényekre. Az év végi vizsgán pedig jóllakatják a szigorú vizsgabizottságot, amely szerint ehetetlen étel még nem került ki a tankonyháról. Sok szó esik a takarékoskodásról, a konyhapénz ügyes beosztásáról, a helyes táplálkozásról, és arról, hogy a jó háziasszonyt a birodalmában uralkodó rend és tisztaság jellemzi legjobban. (Izményi) Készülnek a sütemények az iskolai bálra FOTÓ: TÖRÖK ANETT Kétfelé tart a féligország Lengyel László: a gazdaság diktál a politikának Abszurd humorvilág A meglehetősen drasztikus válságkezelő program mostanra stabilizációt eredményezett. Ennek azonban komoly ára van; az állam az országos egészségügyi, oktatási és kulturális intézményekre, illetve az önkormányzatokra testálta a csődöt. A település pedig az intézményeire tolja tovább adósságát; leépít, összevon. Nem két párt, hanem a helyi könyvtár és iskola veszik össze a pénzeken. Az ostor végül az állampolgárokon csattan — állítja Lengyel László politológus, a Pénzügykutató Rt vezér- igazgatója. Tőle kérdezte a Somogyi Hírlap munkatársa: — A privatizáció sok pénzt hozott az országnak. Jelent-e ez hosszú távú hasznot is? — A kérdés az, hogy az új tulajdonosok mikor kezdenek nagyarányú beruházásokba. Esélyt erre én csak 1998 utánra látok. A kormány most tett ígéretei óvatosan kezelendők. Nevezetesen, hogy 4-5 százalékos gazdasági növekedés várható és az infláció húsz százalék körül alakul. A politikát a piac kifárasztotta — Politikai oka lenne az elviselhetőbb jövő felrajzolásának a választási ciklus közepén? — Az a dinamika, amely a Bokros-csomag által helyrerántotta a gazdaságot, kifárasztotta a politikát. A koalíciós kormány nem szánhatja el magát tovább, kemény megszorításokra, mert az öngyilkosságot jelentene számára; a választók nagy része rögtön elhagyná. — A politika milyen mértékben képes befolyásolni a gazdaságot? — A növekedés nem a politikán múlik. Horn Gyula azt állított, hogy több áremelés nem lesz. Gyorsan kiderült: az eladott szolgáltatások új gazdáit nem tudják kellőképpen befolyásolni. Ma már nagyobbrészt a piaci áremelések befolyásolják az infláció mértékét, amit már nem lehet a korábbi eszközökkel visszafogni. — Mennyire támadható, illetve védhető a tény, hogy külföldieknek adták el például a villamos- és gázipart is? — Nem volt ezekben az ügyekben tényleges választási lehetőség. Ha magyar tulajdonban maradnak, a lerohadás lett volna a szomorú jövő, hiszen nincs a finanszírozásra, fejlesztésre elég hazai tőke. Ezt csak a fogyasztóktól ki- kényszerített még magasabb díjakkal tudták volna előteremteni. Aki közművet vásárol, az hosszú távon gondolkodik. Én nem hiszem, hogy gyorsan le akarnák kaszálni a magyar piacot, már csak azért sem, mert nincs elegendő fizetőképes kereslet. — Talán emiatt sem valósítottak még meg jelentős beruházásokat. Az eladási szerződések pontjai mennyire kérhetőek számon? — Mára derült ki, hogy hibás volt a háromhónapos jogi szerződéskötési procedúrát három hétre vagy három napra leszűkíteni. Meg az árképzésen folytatott vita. Mondhatnám azt is, hogy ez az ára a kampányszerű eladásnak. A szerződés pontjait szerintem az állam megpróbálja betartatni. Abban egyébként biztos vagyok: a pántlikás, zsinóros mentés hazai vevő esetében is szembe kellene nézni az alkalmazottak egy részének elbocsátásával. Nem aktatáskában adják a pénzt — Mennyire fonódott össze ön szerint a gazdaság és a politika? — Nagyon. A politika azt hitte, hogy meghatározó szerepű és befolyású. Ezzel szemben az a tényleges helyzet: a nagy gazdasági érdek- csoportok többé-kevésbé felhasználják a politikusokat. Óvatosan mondom azt: tulajdonképpen politikusokat tartanak. Ok aztán lobbiznak, kijárnak az érdekükben, hálózatokat tartanak fenn. A korrupció nem abban a primitív formájában működik, hogy aktatáskában cserél gazdát néhány millió forint. De létezik a kölcsönös adok-kapok. — Igaza lehet azoknak a politikusoknak, akik azzal vádolják a hatalmat, hogy a külföldi tőkések mozgatják? — A világ országainak többsége nem szuverén abban az értelemben, ahogyan korábban gondoltuk. A szomszédos Ausztria nagytőkéjének kilencven százaléka például német. Ettől függetlenül nem hiszem, hogy Kohl kancellár, a Mercedes cég vagy a Deutsche Bank irányítaná az országot. Az óriási nemzetközi összefonódásban egyébként azt sem lehet pontosan tudnj^ hogy ki irányítja a német gazdaságot. Szóval igaz, hogy nagyon jelentős a külföldi hatás Magyarországon, de ez nem is lehet másképpen. Egy amerikai cég, a General Motors évi jövedelme például nagyobb, mint a magyar állámé. A világ ötven legnagyobb multinacionális vállalata közül 32 letelepedett nálunk. Ukrajnát az ukránok irányítják, Romániát a románok. De ez nem öröm: a saját nyomorukat szervezik. — Merre vezethet, hol érhet véget ez a tendencia? — Kétfelé tart az ország. A szegénysorsúak lepusztult közóvodába, középiskolába, közkórházba járhatnak, a szűk elit pedig kialakítja a saját intézményrendszerét. Ugyanakkor a közös kasszába történő adóbefizetéseit egyre jobban megpróbálja korlátozni. Most vagyunk az utolsó pillanatban, amikor a közszolgáltatások átalakításával, az államháztartás racionalizálásával a teljes szakadás még megakadályozható. Az elitek háborúznak — Ez a helyzet teremti meg a szélsőséges politizáláshoz a táptalajt? — Kérdéses számomra, hogy akik most ordítanak, azok a szegények érdekében teszik-e? Az ő szavazóik nem szegénysorsú proletárok vagy számkivetett cigányok. A középosztályban és a hatalomból kimaradt felsőosztály körében sokkal inkább lázadó a hangulat: az elitek háborúja folyik. Ezért sem igazán hatásos hosszabb távon a szélsőjobb ezirányú propagandája. A valódi összecsapás az MSZP-n belül, ha úgy tetszik, annak bal- és jobboldala között zajlik. De a robbanás nem következik be. — Mennyire kényszerpálya ön szerint a politikáé, a politikusoké? — Engem nagyon zavar a magyar politikának az a jellegzetessége, hogy válságos időkben elkezd új intézményeket, szervezeteket kiépíteni, és amikor úgy látszik, hogy túl vagyunk a legnehe- zén, mint például most, a politikusok fölsóhajtanak, a némiképp visszaszorított érdekcsoportok pedig újra a rajtvonalnál teremnek, majd mindenki kölcsönösen egymás nyakába borul. Tele vagyunk félbehagyott reformokkal, félig felépített épületekkel. — És félig megalkotott törvényekkel is? — A legjobb példa erre a közbeszerzési törvény, amit már 1990-ben meg kellett volna szavazni a parlamentnek, de erre csak tavaly került sor. Ilyen az adótörvény is, amely évről évre kiszámíthatatlanul változik. — Ön hosszú évek óta nem vállal szerepet az ország irányításában, pedig a véleménye mértékadó. Mi ennek az oka? — Nem szabad összekeverni a szakmákat. Egy sebész ne kezdjen hirtelen diagnosztikai fejtegetésekbe, és fordítva: egy belgyógyásznak ne adjanak szikét a kezébe. Nekem van önismeretem: jó elemző vagyok, de távol kell tartani tőlem a kést. Elég nagy baj, hogy a kevésbé alkalmasaknak is tálcán kínálták ezt a lehetőséget. Czene Attila Nemrégiben Kaposvár Vendége volt Besenyő Pista bácsi, Margit, Evetke és a többiek. A Toldi iskolában megrendezett első országos Besenyő-fesztivál zsűrije volt a L’art pour Part társulat — Ez a rendezvény is bizonyítja, hogy itt valóságos Besenyő-mozgalom indult el, egyre többen érzik magukénak a „Besenyő-logikát”, és ennek nagyon örülünk — mondja Galla Miklós. — Ez szellemi munkálkodás, magas rendű szóviccek kitalálása, agytoma. Jeleneteinkhez eddig is sok ötletet kaptunk, de nem használtuk ezeket, mert nem ütötték meg a mércét, gyengék voltak. A kaposvári fesztiválon viszont kitűnő ötletekkel, szövegpoénokkal találkoztunk és felhatalmazást kaptunk, hogy használhatjuk is ezeket. így elképzelhető, hogy ötletadóként akár harminc nevet is felsorolunk a készülő műsorainkban, de a szerkesztés, a végső kialakítás jogát fenntartjuk. A Laár András, Galla Miklós, Dolák-Saly Róbert és Nagy Natália alkotta csapat néhány éve tűnt fel — egy sokak által értetlenül fogadott, új műfajt, az abszurd humort meghonosítva — a magyar színházi életben. Az együttes egyik alapító tagja Laár András, akit valamikor a KFT együttes frontembereként ismert meg az ország. — Hárman — Miklós, Robi és én — zenészként kezdtük pályafutásunkat — mondja. — Úgy indult az együttes, hogy az én önálló estemet kezdtük el 1986-ban játszani Laár pour Laár, avagy fejezetek egy költő életéből címmel. Amikor úgy döntöttünk, hogy társulatként együtt maradnánk, felvettük a L’art pour Tart — művészet a művészetért — nevet. Natit később, 1988-ban fedezte föl Miki egy műsorban. Az abszurd humorról Galla Miklós azt vallja: ez nem divathullám, hanem egy nagyon is mély szellemiséget képviselő irányzat — olyan lett a világ, annyira abszurdak a történések, hogy az abszurd humor az, ami képes ez elé görbe tükröt tartani.-— Ha az ember ezt nem röhögné ki, akkor sími kezdene. Eleinte kevésbé fogadtak el minket, ma már — úgy tűnik — egyre többen értik és érzik ezt a humort. (Jakab) Kaposvár készül a kihívás napjára Negyedik alkalommal vesz részt Kaposvár a kihívás napja nemzetközi mozgalom rendezvényein. Magyarországon az idén 500 település nevezett be a versenybe. A vetélkedő sikerére jellemző, hogy hazánkban csaknem hat millió sportszerető embert mozgatott meg. Sass Csaba, a polgármesteri hivatal irodavezetője elmondta: május 29-én ezúttal is 15 perc aktív mozgásra próbálják rávenni a kaposváriakat a szervezők. E héten megalakult a vetélkedő szervező bizottsága. Felkeresik az óvodákat, az iskolákat, a sportegyesületeket, a fitness csoportokat és az ifjúsági társadalmi szervezeteket, hogy javaslatokat kérjenek a programokra. Eldöntötték a felkészülés ütemtervét is: április 10-ig várják a tanárok, edzők ötleteit. A végleges programot április 25-én állítják össze. A városi sportbizottság 400 ezer forintot ajánlott fel a kaposvári rendezvény költségeire. A szervezők szívesen fogadnak további támogatókat is. S. P. G. mm MEGLEPETESÜ! Hűséges előfizetőink között elindítottuk a szerencsekereket. A napokban a következő előfizetőinkhez kopogtat be kézbesítőnk és nemcsak a SOMOGYI HÍRLAP-ot viszi, hanem egy meglepetés-könyvet is! Gratulálunk a szerencsés nyerteseknek, akiket előfizetői nyilvántartásunkból a számítógép választott ki. VINKLER JÁNOS Miklósi Petőfi S. u. 8. BALOGH LAJOSNÉ Balatonendréd Táncsics M. u. 17. FEKETE ISTVÁN Somogysárd Rákóczi F. u. 1. KOCSIS ISTVÁNNÉ Kálmáncsa Vasút u. 25. ZILIZI ÁRPÁD Nagyberki Dózsa Gy. u. 26. GYÜRECS ANDRÁS Kaposvár Bláthy O. u. 32. TÓTH JÁNOSNÉ Kaposvár Körtönye u. 26. SIMON JÓZSEFNÉ Somogyvár Várihegy 28. MOLNÁR ZOLTÁN Barcs Deák F. u. 18. DOBOS ATTILA Somogyszob Széchenyi u. 10. JESZEK JÓZSEF Örtilos Petőfi S. u. 1.0 OSVÁTH LAJOS Sávoly Szabadság u. 45. Figyeljék jövő szombati számunkat is! A szerencsekerék tovább forog! (9238)
