Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-08 / 58. szám

1996. március 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Lengyel János jegyzete Kényszer-ésszerűsítés A nagy önállóságba vetett hitet megtépázza a kényszer. Kény­szerré lépett elő az ésszerűsítés az önkormányzati intézmények esetében is. A rendszerváltás eufórikus hangulatában minden település önálló bölcsődét, óvodát, iskolát akart. Csak később jöttek rá: nem elég akarni, fenntartani is tudni kell az intézmé­nyeket. Évek teltek el, mire megszületett a felismerés, de ezt nem követték a tettek, különböző pénzügyi bűvészmutatvá­nyokkal igyekeztek tartani a tarthatatlant. Ma már egyre több település kényszerül arra, hogy önként feladja egy-egy intéz­ményének önállóságát. Csupán azért, mert önmaga nem tudja eltartani. Kezdődött ez a bölcsődékkel, az óvodákkal, folytató­dik az iskolákkal, s egyre több helyütt így lesz majd a polgár- mesteri hivatalokkal is. Kiderül: nincs is olyan nagy szükség egy kis faluban építési szakemberre, gyámügyben illetékes hi­vatalnokra. A felismerést segíti a költségvetési kényszer. Ugyanis e munkatársak fizetésére már nem futja. Persze még mindig van választási lehetőség. Választhatnak, hogy mit nem fizetnek ki, de egyre kevesebb az ilyen számla. Az állam meg­kapja a részét, hiszen életbe lépett a nettó finanszírozás. A pénzfaló struktúrák felszámolásán a sor. Az aprófalvas Somogybán is fontos ez a felismerés. Több feladat ellátása szempontjából a települések egymásra vannak utalva. Ha köte­lezettségeiket összefogva, egymást segítve hajtják végre, las­sabban ürül ki az önkormányzat kasszája, s magasabb szintű el­látást kapnak az azt igénybe vevők. Lehet, hogy nem is szenved csorbát az önállóság, csak úrrá lesz végre az ésszerűség? Nemcsak az önkormányzat ment csődbe Nágocson Bosszú a jegyző ellen Március 6-án este Nágocson kiszúrkodták, illetve felha­sogatták Bajkó László jegyző Toyota Corolla típusú sze­mélygépkocsijának gumiab­roncsait. A jegyző a faluház és polgármesteri hivatal épü­lete mellett parkolt. Bajkó László 1995. március 15-től megbízott, majd szep­tember 1-től kinevezett jegy­zőként dolgozik a több mint 150 millió forint adósságot fölhalmozott és csődbe ment nágocsi önkormányzatnál. Az állását pályázat útján nyerte el. Odakerülésekor célként fogalmazta meg: helyreállítja az önkormányzat törvényes működését és a nyilvánosság megteremtésével igyekszik elkerülni a korábbi évek sza­bálytalanságait. A falu jegy­zője szerdán késő estig az 1995. évi költségvetés be­számolóján dolgozott. Ami­kor háromnegyed nyolckor indult volna haza Tabra, ak­kor vette észre, hogy sze­mélyautójának három kereke leeresztett: a gumiabroncso­kat 30 centi hosszan felhasí­tották. Bajkó László szerint személyes bosszú lehetett az ok, de elképzelhető, hogy ez már az április 14-re kitűzött időközi polgármesterválasz­tás kampányának az elő­szele... Krutek József Kihasználatlan kapacitások és a kereslet Ha van mit, nincs kinek A munkaügyi központ 274 somogyi cégnél végzett vizs­gálatokat a munkanélküliség várható alakulása miatt. — Arra voltunk kíván­csiak, hogy a megkérdezettek hogyan látják a termelési, az értékesítési és a fejlesztési ki­látásokat — mondta dr. Kiss László osztályvezető. — A felmérések azt mutatják, hogy a munkáltatók felénél 80-100 százalékos, egyharmadánál közepes, és tizenöt százalé­kuknál alacsony volt a kapaci­táskihasználtság. A műanyag- és textilipari vállalatoknál, a fafeldolgozó és egyes híradás- technikai üzemeknél az előző évekhez képest javulás mu­tatkozik. A visszaesés jel­lemző az építőiparra, a mező- gazdaságra és a kereskede­lemre, bár ez utóbbinál döntő szerepe van a szezonalitás- nak. A csökkenés oka a bel­földi kereslet hiánya, a külke­reskedelem visszaesése, a tő­keszegénység és az alap- anyaghiány. (Boldizsár) A vidéki családsegítésről, az összefogásról tanácskoztak Kaposváron Törékeny falvak lehetőségei (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta: minél kisebb egy település, annál kevésbé várható el, hogy önállóan lássa el a szociálpolitikai szolgáltatá­sokat. Ezen a téren is elenged­hetetlen a kistelepülések össze­fogása. Annál is inkább, mert a Népjóléti Minisztérium a jövő­ben is csak az egyszeri fejlesz­téseket támogatja, a működési költségekhez nem tud hozzájá­rulni. Véleménye szerint a fi­nanszírozásra nem hoz megol­dást a nonprofit törvény sem, mivel a szociális területen mű­ködő vállalkozásokban nem jön létre pénzben kifejezhető több­letérték. A főosztályvezető-he­lyettes a családsegítésben az in­formációk átadását tartja a leg­fontosabbnak. Szerinte a kiste­lepülések családsegítői úgy te­hetik a legtöbbet a problémás élethelyzetek megoldásáért, ha tisztában vannak a jogszabá­lyokkal, az anyagi támogatá­sokkal, az oktatási és képzési lehetőségekkel. Ehhez nem szükséges főállású szakembert alkalmazniuk. Azt tanácsolta az önkor­mányzatok vezetőinek: speciá­lis szolgáltatást 8-10 kis falu működtessen közösen, vagy megvásároljon egy civil szer­vezettől, illetve gazdálkodó szervtől. Gyakorlati példákkal Dr. Semsei András főosztályvezető-helyettes fotó: török anett igazolta, hogy iskola nélküli te­lepüléseken is fenntartható csa­ládpótló szerepet betöltő nap­közi, s megvalósítható a családi napközi is, ahol saját háztartá­sában látja el valaki a gyereke­ket. Dr. Semsei András azt is el­mondta: a családi gyermekellá­tás teljes körére lehet pályáza­tokat benyújtani a Népjóléti Minisztériumhoz. Lényeg, hogy fejlesztést szolgáljon az elképzelés: épületvásárláshoz vagy átalakításhoz, bútorvétel­hez, konyha kialakításához, il­letve korszerűsítéséhez tudnak támogatást adni. Általános fel­tétel, hogy a pályázó 25 száza­lékos önrészesedéssel rendel­kezzen, amelyet nemcsak kész­pénz, hanem telek, épület vagy a berendezés is biztosíthat. (S. Pap) Sokba került a szokatlan hideg a kaposvári szolgáltatóknak is Dermesztő télvégi számlák (Folytatás az 1■ oldalról) A Kaposvári Városgazgálko- dási Rt vezetői úgy ítélik meg, hogy a munkák elvégzésére az átutalt összeg csak szűkösen volt elég. Különösen nagy gond, hogy a gépek a szokatla­nul nagy igénybevételtől meg­rongálódtak, javításukra több millió forintot kellett költeni. A városgondnoksághoz már eljut­tatták igényüket síkosságmen­tesítő anyagok vásárlására: ez további 5 millió forint kiadást jelent. Most már a gyors fölme- legedés sem tudná helyrebillen­teni a Vagyonkezelő Rt költ­ségvetési mérlegét. Komáromi Attila igazgató szerint ez a tél, főleg az év első két hónapja ka­tasztrofális volt. — A hődíjat mindig négyfokos átlaghőmér­sékletre számítjuk ki. Tavaly 5,3 millió forinttal magasabb gázszámlát fizettünk, mint amennyit a lakosságtól hődíj­ként beszedtünk. Januárra és februárra 24-25 millió forintos gázszámlát vártunk, és mindkét hónapban meghaladta a 30 mil­lió forintot. Havonta 3-4 millió forinttal került többe az idei tél. A közúti igazgatóság 5100 tonna sót szórt ki az utakra: ez több mint kétszerese a tavalyi­nak. Csaknem 20 millió forint­tal került többe a tervezettnél; így mintegy 80 millió forintot költöttek a téli munkákra. A többletkiadást csak a szolgálta­tások csökkentésével tudják ki­gazdálkodni. (Jakab) Több lett a szabadidő, kicsi a laktanya, ezért kezdődik a kísérlet Próbakimenőn az amerikaiak A Somogyi Hírlap információ szerint holnap délelőtt indulnak a taszári amerikai bázisról azok a buszok, amelyek az első ki­menőt kapott katonákat hozzák Kaposvárra. Minderről a város polgármesterét, Szita Károlyt tájékoztatták így az amerikai parancsnokok, akik a sajtó kér­désére később á hírt sem cá­folni, sem megerősíteni nem voltak hajlandók. A békefenn­tartók a hírek szerint kísérleti jelleggel és csoportosan érkez­nek majd a belvárosba. 80-100- an lepik el a kaposvári sétálóut­cát és környékét. A katonák nem csak nézelődhetnek, de a vásárlásra is lehetőséget kap­nak, sőt itt tartózkodásuk óta először éttermekbe is beülhet­nek majd. A hírek szerint Ab­rams tábornok, az itt állomásozó csapatok parancsnoka azért vonta vissza a tilalmát, mert a katonáknak a mostani körülmé­nyek között több szabadidejük maradt. A holnapi látogatás kí­sérlet. Ha beválik, akkor az ame­rikaiak csoportokban folyama­tosan érkeznek majd, hogy Ka­posváron töltsék el szabadidejü­ket. B. Zs. Előadás a korszerű emlösebészetről Dr. Seffer István kaposvári plasztikai sebész főorvos nagy sikerű előadást tartott az emlőhelyreállító műté­tekről Pécsett az Akadémiai Bizottság Székházában. A dél-dunántúli sebészek ke­rékasztal konferenciáján, amelyet dr. Horváth Őrs Pé­ter a POTE I. számú sebé­szeti klinikájának profesz- szora vezetett, a korszerű emlősebészetről és az emlő­rák műtéti kezeléséről ta­nácskoztak a résztvevők, köztük Nagy Gábor nagy­atádi és Farkas Sándor sió­foki sebészfőorvos. Mindennaposak a csákányi betörések Szinte nincs olyan nap, hogy a csákányi peremhely- zetűek el ne követnének va­lamilyen bűncselekményt. Legtöbbször betöréses lopás szerepel a bűnlajstromon; legutóbb — már másodszor — a polgármesteri hivatalba is betörtek. Legtöbbször pénzt vagy egyéb értékes tárgyat lovasítanak meg. Van aki csak birtoklási vágyból lop, de egyre több akad, aki hiányzó élelmét próbálja így pótolni. Megszűnt egy napközis csoport Tízzel csökkent az étkező diákok száma a somogyfaj- szi általános iskolában ami­óta megszűnt az ingyenes étkeztetés. Ennek nyomán egy napközis csoportot is meg kellett szüntetni. A szociális bizottság ezután is kedvezményt kíván biztosí­tani a rászorulóknak. So- mogyfajszon 70 forintért kapnak ebédet a diákok, s ezután is lesz olyan gyer­mek, aki ingyen jut hozzá a napi egy tál meleg ételhez. Előleget fizet a karádi hivatal A kétezer lakosú Karádon száznyolcvan munkanélküli tengeti életét. A segélyek vásárlóértéke az utóbbi idő­ben annyira lecsökkent, hogy némely rászorulónak előlegfizetés címén az ön- kormányzat osztja be a pén­zét. Legtöbbször gyógy­szerre igénylik a támoga­tást; a patikus kiszámolja az árat, s az önkormányzat ezt az összeget adja az igénylő­nek. Karád helyzetét kilátás­talanná teszi, hogy a múlt ciklusban épített tornacsar­nok révén, kamattal együtt 32 millió forint adósságot halmoztak föl. Polgárvédelmi verseny A légoltalom megalakításának 60. évfordulója alkalmából polgárvédelmi ifjúsági versenyt rendeztek tegnap a Gárdonyi Géza Általános Iskolában. Ka­posvárról és környékéről tizenhat csapat elméleti és gyakorlati feladatok megoldásában mérte össze tudását. A megyei döntőbe győztesként a Gárdonyi általános iskola, illetve a Toldi Általános Iskola és Gimnázium csapata került be fotó: török anett Nyitott könyv az önkormányzat tavalyi pénzügyi gazdálkodása Balatonszárszói zárszámadó A balatonszárszói képviselő- testület elsők között a megyé­ben az idei költségvetésével egyidőben fogadta el tegnap az önkormányzat tavalyi pénzügyi beszámolóját. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően Szita László okle­veles könyvvizsgáló hitelesí­tette a zárszámadást. Az alapos felülvizsgálat után elmondta, hogy semmilyen szabálytalan­ságot nem talált, ami a szárszói mérleg nyilvánosságra hozata­lát akadályozná. Az önkor­mányzatok egyszerűsített mér­legét ugyanis a belügyi- és a cégközlönyben is közzé kell tenni június 30-ig. Szárszó ezt már május végéig megteszi. Et­től kezdve az önkormányzat nyitott könyv lesz nemcsak az állampolgárok, hanem' a vele kapcsolatba kerülő piaci sze­replők számára is. A település az elmúlt évi eredményes gazdálkodásnak köszönhetően 829 ezer forintos plusz pénzzel kezdi az idei költségvetési évet. A képvise­lők értékeltek minden forintot, mert igen feszített, de biztonsá­gos gazdálkodást teremtettek a megalkotott költségvetési ren­deletükkel. 172 millió 058 ezer forintot költhet el idén az ön- kormányzat. Ezt be is kell szednie. Bereczk Gyula pol­gármester megjegyezte, hogy a bevételi tervükben nincs olyan tétel, ami nem teljesíthető. Ké­pet alkottak az 1997-es lehető­ségeikről is, és úgy ítélik meg, hogy amennyiben nem változ­nak a központi előirányzatok, akkor a jövő év kedvezőbb lesz számukra. A képviselők megerősítették: elkerülhetetlen volt az önkor­mányzat létszámának csökken­tése. Egyébként a köztisztvise­lők 13 százalékos, illetve a közalkalmazottak 14 százalé­kos béremelése is belefért a költségvetés tartalék-kereteibe. Jut az iskola fűtés-korszerűsíté­sére, a tornatermi tető renoválá­sára, kertészeti gépek vásárlá­sára is. A zeneiskola létesítését, mint önként vállalható felada­tot, viszont egyelőre levették a napirendről. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents