Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-04 / 54. szám

1996. március 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A hátrányos helyzetű gyerekek fölzárkóztatásáért Alapítvány Sávolyon A hátrányos helyzetű gye­rekek tehetséggondozását segíti a sávolyi alapítvány, amelynek létrehozását az iskola kezdeményezte. Négy község fiataljairól van szó, ezért a környék gazdálkodó cégei és magánszemélyek is támogatják. Tizenkilenc mecénás 90 ezer forinttal alapozta meg, s az alapítványt végülis százezer forint törzstőkével jegyezték be - tudtuk meg Schuller Ti­bortól, a sávolyi általános is­kola igazgatójától. A Gyer­mekekért alapítvány fő patró- nusa egy német üzletember, Herbert Schamberger is száz­ezer forintot ajánlott föl a jó képességű diákok képzésére. A sávolyi, szőkedencsi, fő- nyedi és szegerdői iskolások elsősorban a készségtárgyak­ban jeleskednek. Rangos he­lyet vívtak ki maguknak a a népdaléneklési és képzőmű­vészeti versenyeken. Ötödik éve működik magánzeneis­kola a faluban, a zeneóvodá­sokat is beleszámítva húsz növendékkel. Mozgalmas a helyi sportélet: az intézmény kis atlétái egészen az orszá­gos döntőig jutottak. A 19 tagú tantestület az alapítványi pénzekből szakkörök indítá­sát tervezi, s ha minden jól megy, a kamatokból futja majd az éves teljesítmény ju­talmazására és a nyári táborok költségeinek fedezésére is. — Régi vágyunk, hogy a tornaszoba mellé öltözőt épít­sünk — mondta az igazgató. — Úgy számítjuk, 2,5 millió forintból kijönne. Az iskolá­nak erre nincs anyagi tarta­léka, de mi magunk is restell- jük, hogy a diákjaink a folyo­són vagy a mosdóban kapkod­ják magukra a felszerelést. Abban reménykedünk, hogy az intézmények felújítására fordítható önkormányzati ke­retből nekünk is jut vala­mennyi. Cs. K. E. • t Földkiadás Öreglakon Kecsegtető hitelek mókuskereke után végkiárusítás Vállalkozó-kálvária Tikoson Halász Árpád vállalkozó a makettal fotó: kun g. Tibor Több öreglaki család is földtu­lajdonhoz jutott - a buzsáki szö­vetkezet földkiadó bizottságá­nak határozata nyomán. Számuk a jövőben növekszik. Ezek a részaránykiadás jogcímén szer­zett táblák döntő fontosságúak, hiszen a munkanélküliségtől súj­tott településen ezek a földek sok családnak adhatnak kenye­ret, megélhetést. A többhektáros birtokok visz- szaszerzése azonban felveti az osztatlan közös tulajdon kérdé­sét. Erre és a mögötte levő jogi háttérre a helybéliek figyelmét Neszményiné dr. Balogh Szilvia hívta fel. A szakértő szerint a megoldás a terület közös tulaj­donának megszüntetésében, il­letve a családonkénti önálló in­gatlannyilvántartási bejegyezte­tésben van. Az eljárást köve­tően valamennyi érintett önál­lóan dönthet: megműveli, érté­kesíti vagy elajándékozza-e a tulajdonába visszakerült földet. A jogviták elkerülése és a sza­bad rendelkezés jogának érvé­nyesítése végett célszerű szak­emberhez fordulni ezekben az ügyekben. (Csíky) Hét szűk esztendőben méri az időt a tikosi kereskedő és dísznövénykertész pár, Szabó Judit és Halász Árpád. Kis vállalkozókálváriájuk 1989- ben kezdődött; krimibe illő történet, miként szívja el a gazdasági bűnözés a naivan tisztességes vállalkozók élet­erejét. A saját kezűleg épített családi ház konyhájában ülünk, az egyetlen helyiségben, ahol még aránylag meleg van. Az ajtót vastag pokróc helyettesíti. A te­lefon néma, s a postástól való örökös rettegés az életük. Pedig nem az tehet róla, hogy nincs pénz a villanyszámlára. A 140 millió forintos idegenforgalmi terv makettjét bámulva füle­lünk a kezdetekre. Ami négy pedigrés paripával lovas túrák szervezését jelentette volna, ha partnerük is állja a szavát. De nem állta.- Itt vártunk az Alföldről ho­zott, felszerszámozott lovakkal a megbeszélt napon; a beígért külföldi referenciavendégek meg sehol. Ez volt az első „bukta”, de nem riasztott el. Akkor még hittünk az embe­reknek, ma már magamnak sem hiszek. A folytatást ismerve érthető Halász Árpád fanyar mosolya. A lovakat etetni, a bérletet fizetni kellett, kitettek hát egy táblát a kerítésre: lovag­lás helyben. Az OTP-kölcsön- nek meg az egyre szélesedő vendégkörnek köszönhetően lassan beindult az üzlet. Akko­riban kezdték mondogatni a zsúfolt Balatontól ódzkodó németek: milyenen kár, hogy nincs szálláslehetőség a festői kis faluban. Halászék ráharap­tak a csalira...- Felvettük a panzióépítésre a hitelt, s mire a tüzépre értünk vele, akkorra negyven száza­lékkal felmentek az anyagárak. Vissza akartuk adni a pénzt, de olyan kamatot számítottak fel egy hétre, hogy inkább belevág­tunk. - Szabó Judit hosszan so­rolja, mi mindenben kellett Havonta 85 ezer liter tejet ad el a böhönyei mezőgazdasági szö­vetkezet; a marcali tejüzem ve­szi meg. Az állattenyésztés évente 50 millió forintot hoz a gazdaságnak. Illés László, a Szabadság termeltető, feldolgozó és for­galmazó mezőgazdasági szövet­kezet elnöke elmondta: 250 fe­jőstehenet és ezek szaporulatát nevelik. Egy év alatt csaknem egymillió liter tejet adnak el, s li­terjéért átlagosan 38 forintot fi­megalkudni, hogy keserves küzdelmek árán elkészüljön a 10 ágyas létesítmény. - Az utca túloldalán negyedik éve áll az angol stílusú panzió, tető nél­kül. Nem tudjuk befejezni, mint ahogy nem tudtuk fizetni az egyre emelkedő tartozásokat sem. Választanunk kellet: vagy éhenhalunk a hatéves gyerekkel együtt, vagy akárhonnan is, de pénzt szerzünk. Egy kecsegtető újsághirde­tésnek bedőlve 350 ezer forin­tot dobtak ki az ablakon. A ki­lencvenes évek elején országos botrányba fulladt ügy szálai Dániától Los Angelesen át Bu­dapestig behálózták a fél vilá­got. Tőkehiánnyal küzdő vál­lalkozók hada ült fel a dollár- milliókkal kecsegetető „tuti” tippnek. Amit továbbiak követ­tek: lelécelt bt-társakkal, sik- kasztásos feljelentésekkel.- Sorra jártuk a kedvezmé­nyes hitellel kecsegtető hirdeté­seket, többségük pesti panella­kás, egy szék, egy fax, a kun­csaft a pléddel letakart heverőn ücsörög, s csak úgy röpködnek a milliós ígéretek. Akkor már futottunk a pénzünk után, köz­zet a marcali tejüzem. Évente mintegy 80-100 hízóbikát is ér­tékesítenek. Sok függ az állatok takarmányozásától; nemrég egy tehén még alig 4500 liter tejet adott, most 5500 litert fejnek, bár Illés László szerint még ez is messze van az optimálistól. Gondjuk van az állomány javí­tására is; az állattenyésztési ága­zat a gazdaságban meghatározó. A szövetkezet két és fél ezer hektár szántóföldön gazdálko­dik. Legnagyobb a kukorica vé­ben tudtuk: nem az elképzelé­sünkkel, nem is a munkabírá­sunkkal van baj, de megful­ladsz, ha nem vagy se dörzsölt, se elég közel a tűzhöz. A mókuskerékből nem lehe­tett kiszállni. Jött a végkiárusí­tás. A Szabó-Halász-féle szel­lemi tőkéből mások, pénzeseb­bek fölözték lé'a hasznot. A tervek papíron maradtak, s még a gazda debreceni találmányait is ki kellett árusítani. Potom előlegért, ami szánalmasan ke­vés az évek óta felgyűlt adós­ság-tengerben.- Nézzék: itt a fedett lovarda, a csárda, az éjszakai bár. Ez a szogáltatóház, amott a falumú­zeum, az úszómedencék; ez a lovaspálya... - Rakosgatják a kartonházakat az asztalon, s várnák a csodát, ami nincs.- Hét szűk esztendőn át kive­rekedtünk ebből egy 15-20 mil­lió forintos vagyont. De mit érünk vele? Se eladni, se mű­ködtetni nem tudjuk. Időt kel­lene nyernünk, mert még most, kétszáz forinttal a zsebünkben sem akarjuk föladni. Ahhoz túl i nagy a tét. Az egész életünk. Csíky K.Erika tésterülete: mintegy 700 hektár. Napraforgót 200, őszi búzát 500 hektáron termesztenek, árpát 140 hektáron. A növénytermesz­tés a bevételeiknek több mint a felét adja: csaknem 100 millió forintot. Fejlesztésre is költenek: nyolcmillió forintért vásárolnak traktorokat és egyebek között takarmányosztó kocsikat. A szövetkezet a térség egyik nagy foglalkoztatója: száz embernek ad munkát. (Harsányi) Hárommillió forint céltámogatás A közoktatási alapból 862 ezer, a közművelődési alap­ból valamivel több mint két­millió forintot osztott szét a marcali önkormányzat a kü­lönböző pályázatokra. Ezek egy része a civil szervezetek­től érkezett, de az igényeknek csak a felét tudták kielégíteni. Iskolai párbeszéd a közoktatásról Bagics Lajos, a Munkaügyi Minisztérium helyettes fő­osztályvezetője tartott elő­adást a hét végén a marcali szakképző iskolában. A köz- és szakoktatást érintő kérdé­sek mellett a várható jog­szabályi változásokról is tá­jékoztatta a pedagógusokat. Borversenyt írt ki az önkormányzat Borversenyt írt ki a község gazdái számára az öreglaki önkormányzat; erre a bor­termelők fajtánként két liter helyi termelésű nedű beadá­sával nevezhetnek. A műve­lődési házban e hónapban tartandó versenyre már tíznél több borosgazda jelentkezett. Kiépítik az utat a Marczali utcában Csaknem 40 millió forintos beruházást hagyott jóvá a marcali önkormányzat. A Marczali Henrik utca útépí­tésére 8,9 millió forintot kü­lönített el. Az út elkészítésére a polgármesteri hivatal most 20 millió forintos pályázatot nyújt be az Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatósághoz. A Marcali Tévé heti műsora Hétfőn 19.00: Film. Kedd 19.00: Marcali híradó, sport. 19.40: Élő telefonos fórum a költségvetéséről. Szerda 19. 00:A keddi adás ism. Csütör­tök: Csengetés. Pedagógiai magazin. Péntek 19.00: Ism. Szombat 1500:Turmix csalá­di (as) délután a városi tv-vei. Köztéri játékok A böhönyei Lénia Kft négy éve kezdte meg a környezet- és gyerekbarát köztéri játékok készítését, s ezek rövid idő alatt kedveltté váltak. Országszerte nagyon sok településen örülnek már a gyerekek a Lénia-libikókák­nak, hintáknak, kis vonatoknak, mini váraknak. Képünkön: egy kosárlabdapalánk előkészítése fotó: kun g. tibor Egymillió liter tej Böhönyéről Csőszt is fogad a hegyközség Nem igazán nagy a szőlőterülete a marcali hegyközségnek, de tagjainak száma már 380. Fel­adat bőven van a 13 hektárnyi terület kertbarátai, bortermelői előtt. Kalmár Gáspár hegybíró és Dombóvári József elnök el­mondta: az idei 600 forintos tag­sági díj, amit az 1500 négyzet- métert meghaladó szőlőterület­tel rendelkező gazdáktól kémek, jó célt szolgál - az előttük álló feladatok megoldásának anyagi hátterét adja. A hegyen nagyon sok a tennivaló - hangsúlyozta a hegybíró -, a csőszök szerződte­tésétől az utak járhatóvá tételén át a szervezett-tanácsadásig. El­mondták, hogy a kertbarátok kö­rének szakmai támogatását igye­keznek megszervezni, segítve egymás munkáját is, a szakszerű szőlőművelésben. K. G. T. Kísérletek mézszappannal, piacfelmérés három megyében Ízesített olaj Szentgyörgyről Fokhagymával és pirospaprikával ízesített napraforgóola­jat állítottak elő Balatonszentgyörgyön. A maga nemében egyedülálló élelmiszer-ipari terméket Lassú Istvánné, a Pannon Agrártudományi Egyetem laboratóriumvezető-he­lyettes kísérletezte ki, a P. Helianthus Plus Kft megbízásából. Különlegesség ez az étolaj a reformkonyháknak. Peresz- tegi Gyula, a kft vezetője el­mondta: az új termék piaci forgalmazásához már besze­rezték az összes engedélyt. A kizárólag belföldi értékesí­tésre szánt étolajhoz 15 mázsa alapanyagot használnak fel, s már a Balaton Füszérttel is megállapodtak: ebben a hó­napban kezdik meg az új ter­mék terítését. Somogy, Zala és Veszprém megyébe a követ­kező hetekben szállítanak mintegy 1200 litert, s ezzel - mintegy szondázva a vevői kört - felmérik a vásárlói igé­nyeket is. A méz és napraforgóolaj ér­tékesítésével foglalkozó bala­tonszentgyörgyi cég évente 70 ezer tonna napraforgót termel­tet, de - mint a kft ügyvezetője elmondta - ezer tonna növényi anyag feldolgozására is képes a gépsoruk. A gyártásról még nem született meg a döntés: egy kisebb üzem hazai felépí­tésének gondolata éppúgy felmerült, mint a külföldi elő­állításé. A fokhagymás ízesí­tésű étolaj 2,5 deciliteres üvegben kerül a boltokba. A szentgyörgyi kft a napra­forgóolaj piaci bevezetésével párhuzamosan egy másik ter­mékcsaláddal is próbálkozik: méz alapanyagú kozmetiku­mok előállításával. A munkát másfél éve kezdték, de ennek még nagyon az elején vannak, mivel szigorúak a minősíté­si követelmények. A balaton­szentgyörgyiek és a kutatók mézszappanok, fürdőhabok és krémek előállításán dolgoz­nak. Csíky K. Erika Kamarazenekari találkozó - tizenhatodszor Vándorseiieg Marcalinak Tizenhatodik alkalommal ren­dezte meg a hét végén a Marcali Városi Zeneiskola a megyei kamarazenekari fesztivált. A kulturális központ színházter­mében a házigazda intézmény növendékei, barcsi, fonyódi, ka­posvári, balatonfoldvári és tabi ifjú muzsikusok léptek föl.- A zeneoktatás fejlődése a műfaji sokszínűségben is meg­nyilvánult, s profi teljesítmény- nyé avatta az idei gálát. A mar­cali önkormányzat támogatásá­val megszervezett fesztiválon ígéretes tehetségek is megcsil­lantak - mondta Neumayer Ká­roly trombitaművész-karmester, főiskolai tanszékvezető adjunk­tus, zsűrielnök. A zsűri a bala- tonföldvári, a kaposvári és a marcali zeneiskolák produkcióit emelte ki a rangos mezőnyből. A díjakat felajánló önkormány­zatok, bankok és közintézmé­nyek révén szinte minden részt­vevőt jutalmaztak. A tegnap tar­tott eredményhirdetésen a so­mogyi triók, duók és kvartettek tagjainak munkáját oklevéllel, pénzjutalmakkal ismerték el. A találkozó közönségdíját a marcali ütőegyüttes kapta; a marcali ütőskvartett, a kapos­vári szonáta-páros, valamint a balatonfoldvári oboa-zongora duó részvételi jogot szerzett a VII. Alba Regia kamarazenekari találkozóra. Marcali nagydíját a marcali triónak - Kárpáti Rita- Vörös Judit hegedű, Csoba And­rás zongora - ítélte a zsűri. A vándorserleget ez évre a marcali zeneiskola kapta. (Csíky)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents