Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-27 / 73. szám
1996. március 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Szövetségi felmérés, tervek a térség fejlesztésére A Zselic patikájában A térség 23 települési önkormányzata, valamint civil szervezetek, magánszemélyek tavaly megalakították a Zse- lica Szövetséget, melynek legfőbb célja az érintett térség fejlesztése. Az év elején dr. Spiegl Józsefet választották a szövetség elnökének. A közös fellépésben, az összefogásban látja a civil szerveződés lehetőségeit a szövetség elnöke. A kisebb, helyi ügyeket önerőből is képesek megoldani a falvak, ám a közös gondokra együtt kell megtalálni a gyógymódot. Már tavaly megkezdődött az elemző munka, amelynek során valamennyi település helyzetét felmérik; vizsgálják a munka- nélküliséget, az ipart, a lakosság tagozódását, az infrastruktúrát. A szerzett ismeretek birtokában készítik el a hosszú távú program. Nem a gyors sikerre törekszenek, úgy gondolják, hogy az igazi fellendülés 5-10 év múlva lesz érezhető. Spiegl József szerint az egyesület további sorsa, lehetőségei nagyban függnek az országgyűlés elé kerülő terület- fejlesztési törvény elfogadásától; akkor derül ki, milyen mozgásterük lesz a civil szerveződéseknek. Már az első elképzelések is figyelemre méltóak. A programnak a Zselici patika nevet adták, utalva arra, hogy itt az ember és a természet egészségének megóvása az elsődleges. Elsősorban a páratlan természeti adottságra akarnak építeni, az érintetlen környezetre, a levegő tisztaságára, a gazdag élővizekre, a gyógynövénykultúrákra. Az a cél, hogy az itt élők is megtalálják számításukat, és a turisták is szívesen keressék fel a területet. A térségben élő tizenhatezer embernek érdeke, hogy tiszták, rendezettek legyenek a porták. Tervezik a turistaútvonalak bővítését is, ez lóháton és kerékpárral is lehetne közlekedni. A tíz kilométer hosszú kerékpárutat továbbépítik Kaposvárig, majd Barcsig. Megkezdődött a zöld folyosónak nevezett út építése is, a kadarkúti és a szennai önkormányzat pályázaton nyert hozzá pénzt. A pályázatok figyelemmel követése is feladata a Zselica Szövetségnek, az önkormányzatoknak segítséget nyújtanak majd megírásukhoz. Az idén három községben — Kadarkúton, Bányán és Szennában — lesz fafaragótábor, ahol köztéri játékokat készítenek a fafaragó művészek. A szövetség egyik tagja, a Hét Rét alapítvány erdei iskolát épít. (Izményi) Járhatatlan utak, életveszélyes kultúrház Kár sújtotta Bőszénfa Feltöredezett aszfalt, megsüllyedt utak, használhatatlan autóbuszmegállók és élet- veszélyessé vált kultúrház — ez az idei tél mérlege Bőszén- fán. A településen csaknem hatszáz ember mindennapjait keserítik meg a fagy okozta károk. — Az elmúlt években minden pénzünket az utak karbantartására és a belvízelvezetés megoldására költöttük, 1991 óta több mint 13 millió forintot — mondta Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere. — Három éve új aszfaltburkolatot kaptak az utak. Tavaly decemberben a belvíz okozta károk elhárítására pályázaton kétmillió forintot kaptunk, de ez éppen csak az árkok megtisztítására elég, ezeket a munkákat ezekben a hetekben végezzük. A télen kritikussá vált a helyzet: a belvíz miatt szétfagyott az útburkolat, az idő enyhültével pedig megsüllyedtek az utak. A napokban készült el a károk felmérése; a Vektor Kft szakembereinek véleménye szerint hatmillió forint kellene ahhoz, hogy a csaknem két kilométernyi út állapota megfelelő legyen. A polgármester elmondta; a Volán Rt már felszólította az önkormányzatot, hogy tetesse rendbe a településen megrongálódott autóbusz- megállókat, mert veszélyes a járművek megállása és a le- és felszállás. A kultúrház teteje a hó súlya alatt megroskadt, az épület életveszélyessé vált: ennek helyrehozatala újabb 1,5 millió forintba kerülne. — Tizennégy millió forintos költségvetésünkből lehetetlen kifizetni mindezeket a felújítási munkákat. Megpróbálunk vis major pályázaton pénzt szerezni, és természetesen mi is minden tartalékunkat erre szánjuk, de még így sem biztos, hogy elég lesz. Pedig — mint a polgármester elmondta — ha ezt nem sikerül megoldani, a következő télen talán már meg sem lehet közelíteni a települést... (Jakab) Január óta több mint egymillió forint értékben kiegyenlí- ----------------------------------tetlen számlák - köztük zömmel közüzemi díjak - várnak MIT SZÓL HOZZÁ? sorukra a mernyei polgármesteri hivatalban. ----------------------------------(Hír a Somogyi Hírlapból) Kiegyenlítetlen számlák — Sokat rontott az önkormányzatok helyzetén, hogy nettó finanszírozásra tértek át — állítja Farkasné dr. Szecsó'di Erika körjegyző. — A korábbi gazdálkodási struktúrát ez megváltoztatta; az átállás komoly gondokat okoz. Különösen ott, ahol olyan intézményt is kell működtetni, amelyben több, környező települési önkormányzat is érintve van. Ugyanis őket is sújtja ez. Memyén is minden fillérnek ezer helye van, de fizetni kell. A hónap végén nagyobb normatív támogatást várna, ami lehetővé teszi a számlák mielőbbi rendezését. — Tavaly csak az iskolának több mint ötmillió forintos ösz- szegben voltak rendezetlen számlái, de azt is kifizette az önkormányzat —- mondta Csizmadiáné Tóth Éva, az általános iskola igazgatója. — Ahhoz képest a mostani egymilliós tétel szinte jelentéktelennek látszik. A kiegyenlítetlen számlákkal nem a mernyei önkormányzat az egyetlen. Sok helyen van így. Sajnos, a mai finanszírozás szerint egy önkormányzat csak akkor tud megélni, ha hiteleket vesz föl. Kisfalusi András vállalkozó, volt képviselő-testületi tag: — Ügy látom, az állami szigorítások miatt nehezebben gazdálkodik a mernyei testület is. Az önkormányzat megpróbál minden pénzt megfogni. Például több munkára kérik fel a jövedelempótló támogatásban részesülőket. A testület takarékos gazdálkodása nekem imponál, és szükség is van rá a mai világban. Fogarasi László, a jelenlegi polgármester jó pénzügyi szakember, ismeri az ön- kormányzatok gazdálkodását, lehetőségeit. — Én nem látok bele a hivatali dolgokba, a kifizetetlen számlákról is a Somogyi Hírlapból értesültem — mondta dr. Borsányi Cyprián vállalkozó háziorvos. — Azt hiszem, ha befutnak a helyi adók, már nem lesz gond. Eddig is minden megoldódott a faluban, most is utoléri magát az önkormányzat. Hatékonyan együtt tud dolgozni a képviselőtestület, s megtalálják most is a legjobb megoldást. Lőrincz Sándor Negyvenmillió forintos forgalmat remél az Agro-Fa Épületfa Zselickislakról Épületszerkezeti elemeket is készítenek az Agro-Fa kft műhelyeiben fotó: kőhalmi Szilvia Évente 300 köbméter fa feldolgozását, hatezer köbméter faanyag értékesítését végzi és csaknem 700 hektárnyi erdőterületet gondoz a zselickislaki Agro-Fa erdészeti és faipari kft. Termékeit belföldön értékesíti, exportjoga nincs. Ennek ellenére tavalyi forgalma mintegy 40 millió forint volt. — Százötven taggal erdőbirtokossági társaságot alakítottunk, 680 hektár erdő van a társaság tulajdonában — mondta Bakán József, a kft ügyvezető igazgatója. — Az Agro-Fa kft végez mindent, üzemterv szerint, a csemeteültetéstől a fakitermelésig. Ez utóbbit magánvállalkozóknak adjuk, évente 3400 köbméter fát termeltetünk ki. A kft ezenkívül 3000 köbméter ,fát vásárol; a faanyagot tüzépek- nek, faipari és építőipari cégeknek adjuk el. Legnagyobb vásárlójuk a nagyatádi Háromfa kft, a termékeik 80 százalékát oda szállítják. — Az Agro-Fa két asztalosüzemében csak a faanyag kis részét dolgozzuk fel, 300 köbmétert. Az egyik műhelyben épületszerkezeti elemeket, lambériát, lépcsőalapanyagot, szegélylécet készítünk, ezeket magánszemélyek vásárolják leginkább. Januárban helyeztük üzembe a másik fűrészüzemet, itt kizárólag épületfa gyártásával foglalkozunk. A cég a Dunántúl szinte ösz- szes fafajtájával dolgozik, főleg tölggyel, bükkel, gyertyánnal, akáccal és nyárfával. A hat tulajdonoson kívül még öt alkalmazottnak biztosítanak munkalehetőséget. Mint az igazgató elmondta: minden terméket időben értékesítettek, hitel felvételére nem volt szükség. Az idén is szeretnék elérni a tavalyi 40 millió forintos forgalmat, s ebből fejlesztésre is jutna: egy darus tehergépkocsi és egy rönkvágó szalagfűrész vásárlását tervezik. (Jakab) Épül a dombóvári tornacsarnok A Rutin kft nyerte el a közelmúltban a dombóvári Szakmunkásképző Intézet tornacsarnokának kivitelezői munkáit. A szerződés szerint a tornacsarnok visszalévő munkálatait a vállalkozó kft augusztus 18-ig fejezi be. A nagy összegű beruházás eredményeként így már a jövő tanévben használhatják az új tornacsarnokot az intézmény diákjai. Mernyei tanulók műsoros estje A mernyei általános iskolában hagyomány, hogy a diákok műsoros esten adnak ízelítőt az intézményben folyó munkáról. Pénteken negyedik alkalommal rendezik meg a művészeti estet, amelyen az irodalmi színpad, az énekkar és a tánccsoport is fellép; a tanulók alkotásaiból kiállítás nyílik az iskolában. A fellépő diákok angol és német nyelvtudásukról is számot adnak az iskolai esten. Tavaszköszöntő böhönyei tárlat A Mobil Art Galéria Alapítványa Nyitott kapu címmel rendezett kiállítást a böhönyei általános iskolában. Az alapítványnak az a célja, hogy súlyos mozgás- és látássérült alkotó- művészeket mutasson be. A kiállítókhoz csatlakozott alkotásaival Viziné Fábos Rózsa, Kovács László és Ribáné Hosszú Valéria, a böhönyei iskola rajztanára, a kiállítás rendezője is. A bemutatott kollekciót Rácz J. Zoltán iparművész egyedi térplasztikái gazdagítják. Taszáron énekeltek a kaposváriak A taszári IFOR-bázis felkérésére lépett közönség elé két kaposvári kórus. A dr. Kerekesné Pytel Anna vezette Zenekedvelők baráti köre, valamint a Horváth Jenőné vezette Táncsics gimnázium kórusa mutatkozott be. Az óriás sátorban nagy sikerrel — félezres közönség előtt — adtak keresztmetszetet gazdag repertoárjukból. Nagybajom takarékos Nagybajomban elfogadták az idei költségvetést. A nagyközség 188 millió forintból gazdálkodik. Tavaly 172 millió forint jutott a településnek. A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény — mint Ács Attila polgármester elmondta —, hogy 39 millió forint működési hiánnyal küzdenek. Nagybajom ezért megpályázza az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok részére kiírt támogatást. Bölcsődei ellátásra 6,2 millió forintot költenek, az idősek klubja 2,5 millió forintot kap. A nagybajomi általános iskola fenntartására 74 millió forintot szánnak, a munkanélküliek jövedelem pótló támogatására 4,3 millió forintot. H. M. Munka híján pihenőre kényszerül Bogdán Sándor fotó: török anett A tavasztól munkát is remélnek Halmozottan hátrányos helyzetben - A legnagyobb gond Eddén a pénztelenség Az eddei Bogdán Sándorék egyszerre fogyasztják el ebédjüket, vacsorájukat. Nem is igen jutna gyakrabban étel az asztalra; szakmunkástanuló gyermekeik is csak estebédre érnek haza a városból. A középkorú, halk szavú férfi 11 éve költözött a faluba. Azt mondja, akkor még könnyebb volt az élet. Volt munkája a Délviépnél; kubikosként, segédmunkásként, olykor szakmunkásként dolgozott. Nem jelentett akkora gondot a három gyermek nevelése. Most munka- nélküli, s mindössze 25 ezer forintból tengetik életüket. — Baromfit, disznót, néhány kis malacot nevelünk. A kertben sok minden megterem — mondta. —- Az asszony is munkanélküli, nem sok jut az asztalra. Ötszáz forintot költhetünk naponta a boltban kenyérre, tejre s némi hentesárura, mert nem lehet mindig krumplit enni. Bogdánék apró udvara tiszta, rendezett. A fagyos föld alatt virágágyások sejlenek. A gazda némi tűzrevalóért igyekszik, s közben panaszkodik. Két nagyobbik gyermeke Kaposvárra jár iskolába; vízvezeték-szerelőnek tanul az egyik, tejtermékgyártónak a másik. Az iskola azonban nem tudja segíteni őket. A helyi önkormányzat meg éppen most állította le a bérletek támogatására juttatott havi kétezer forintot. Ez a pénz nagyon hiányzik, mert a legkisebb is busz- szal jár a somogyjádi óvodába. — Azt mondták a hivatalban, hogy kevés a pénz, ezért egy időre fölfüggesztik a támogatást. Szorít az idő, munka után kellene nézni — sóhajtott és a nagy bála rőzsével befelé indult. 1— Két és fél millió forint a költségvetési hiányunk. Amíg nem kapunk némi pénzt, nem tudunk segélyeket fizetni — mondta Megyeri János, a település polgármestere. — Eddig 18 személy kapott állandó nevelési segélyt, s ez havonta 32 ezer forinttal terhelte a kasszát. Amíg fölülvizsgáljuk a jogosultságot, szüneteltetni kell a kifizetéseket. A polgármester szerint a halmozottan hátrányos településen a munkanélküliség okozza a legnagyobb gondot. A té- esz átalakult, a gazdák elköltöztek. Földkunyhóban lakó betelepült a lakosság mintegy 30 százaléka. Legtöbbje napszámosként dolgozik. Állandó munkát azonban szakképesítés hiányában nem tudnak vállalni. Várnai Ágnes
