Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-22 / 69. szám

1996. március 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Mostohák a családért Egyre többen szegényednek el Magyarországon, folyamatosan nő az igény a családok részéről, hogy segítsék őket. Közben a szociális védőhálót jelentő intézményrendszer szétesőben van. A szakapparátus fogyóban; egy részüket háromszoros fizetésért csábítják el a szociális munkát üzleti alapon végző vállalkozók, mások státusza veszélybe került. Siófokon már most is a meg­engedett normánál kevesebben dolgoznak e területen, ráadásul nem rég veszítette el munkáját a nevelési tanácsadó négy szak­embere. Az állam kivonul(t) a finanszírozásból; jó esetben mene­dzsernek tekinti magát, aki szervezi a dolgokat, de maga nem csinálja. A családsegítés szervezete magára maradt abban az időszakban, amikor a lakosságnak több, mint a fele a létmini­mum alatt él. Kész csoda, hogy a problémákról egyáltalán kö­zösen beszélhetnek a szakemberek; a siófoki Mól Rt, a DRV Rt, a Mahart, a Magistern Hotel és a Szabó Diszkont pénze se­gítségével lehetett csak megszervezni a konferenciát. Segíts másokon, hogy magadon is segíthess alapon fordulhat elő egyébként az a szokatlan dolog, hogy akad már gondozó, aki maga is hajléktalan. A szociális ellátás helyett ma szociális jog illeti meg a ma­gyar állampolgárokat. Tehát kapnak, ha van miből. Most nincs erre a célra sem elég pénz. A vita egyre élesebb: idén fordult elő először, hogy nem csak másokért, hanem magukért, a szolgálat fennmaradásáért is küz­denek a konferencia résztvevői. A családokat segítők mostoha gyerekek lettek. Ma kezdődik a konferencia Kaposváron Jogi beszélgetések ’96 Tegnap este az igazságügy ve­zetői és a mai konferencia elő­adói találkoztak a megyei és városi ügyészségi, bírósági, rendészeti és közigazgatási szervek vezetőivel, ezzel mintegy kezdetét vette a ka­posvári Jogi beszélgetés ’96 címet viselő konferencia. Az előzetes program szerint ma Vastagh Pál igazságügyminisz­ter, dr. Solt Pál, a legfelsőbb bí­róság elnöke és dr. Sátori János a legfőbb ügyész helyettese tart előadást. A konferenciát a ka­posvári városházán rendezik. Siófok hat lépcsője az új iskolarendszerhez Pénzt az alapelvekhez A siófoki önkormányzat képviselő testületének teg­napi ülésén elfogadták azt a hat szakterületet, amelyeket kiemelten kell kezelni a vá­ros alapfokú oktatási szerke­zetének középtávú feladat­tervében. Ilyen a környezetvédelem kie­melt oktatása, az idegen nyelvi képzés széleskörű elterjesztése, a számítástechnikai oktatás és a testi nevelés fejlesztése, a ma­tematika hatékonyabb oktatása és az anyanyelvi nevelés szín­vonalának az emelése. Siófok választott vezetői utoljára hat évvel ezelőtt fog­lalkoztak a középoktatás téma­körével. 1998. szeptemberétől a Balaton parti városban is be kell vezetni a Nemzeti Alaptan­tervet. Ennek a követelmények csak akkor tudnak eleget tenni, ha nagyon pontosan megterve­zik a teendőket. Hat lépcsőben határozták meg dolgaikat, s tegnap, a dr. Balázs Árpád pol­gármester által vezetett ülésen felléptek az elsőre; a feladatok, városi igények megfogalmazá­sához. A képviselő testületnek ab­ban kellett volna döntenie, hogy a törvényileg kötelező alapfeladatokon túl mely kie­melt területek támogatását vál­lalja magára. A döntés előkészí­tése során több ízben kérték ki a helyi iskolák, intézmények ve­zetőinek, oktatóinak a vélemé­nyét. Az országosan megfo­galmazott irányelveken túl fel­mérték azt is, hogy Siófok fek­vése, foglalkoztatási helyzete milyen plusz követelményeket állít eléjük. Döntés tegnap mégsem szü­letett, ami az egész koncepció elfogadását illeti. Az alapelvek elfogadásán túl a képviselők úgy határoztak, hogy működés pénzügyi feltételeit is ki kell dolgozni a végleges döntés előtt. Czene Attila Szemléletváltozásra volna szükség Somogybán is Veszélyben a vizek világa Rendszeresen tartanak az élővíz védelmét szolgáló gyakor­latokat a Dráván is. Felvételünkön a szennyeződések lokali­zálását gyakorolják a vízügyi szakemberek fotó: lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) Gyors ütemben fejlődtek a vízművek, ugyanakkor csator­nák és szennyvíztisztítók nem épültek. Ha ez a tendencia nem változik, akkor olyan káros fo­lyamatok kezdődnek el, ame­lyek veszélyeztetik a még meg­lévő vízkészletet. — Ez azt jelenti, hogy eset­leg új típusú szennyeződések jelennek meg a vizekben ? — Sajnos már mi is találkoz­tunk ilyennel. Baranyában pél­dául az arzénszennyeződéssel találtuk szembe magunkat. Mindez természetesen megdrá­gítja a víztisztítást, ezzel együtt a víz árát is. — Azért ez a tény talán fo­gékonyabbá teszi a társadal­mat is a probléma iránt. Ezzel kapcsolatban milyen tapaszta­latai vannak? — Ma a társadalom még ke­véssé érzékeny erre. Ez igaz a lakosságra és az üzemi vízfel­használókra is. Ezért van szük­ség a Víz világnapjára és ha­sonló rendezvényekre, hogy megértsék: ha a.vizet a termé­szetes körforgásából kivesszük a társadalmi körforgásba, és vissza nem adunk semmit, ak­kor előbb-utóbb komoly gon­dokkal kell szembenéznünk. — Milyen megoldások ve­zethetnek eredményre? Hiszen a csatornázás, a víztisztítók épí­tése sokba kerül és kevésbé lát­ványos egy településen, mint az utak, vagy egy új épület, vagy akár a vezetékes víz kiépítése? — El kell jutni odáig, hogy a közüzemi vízellátás mellett a szennyvizek elvezetése is köve­telmény legyen. Vannak ezzel kapcsolatban már törekvések kormányszinten is. Elsősorban azonban szemléletváltozásra lenne szükség. Remélem, hogy azok a gyerekek, akik idén is és tavaly is rajzaikon megmutat­ták hogy éreznek a vízzel kap­csolatban, felnőtt korukra sem változnak meg, és akkor köny- nyebb lesz megoldani ezt a problémát. Varga Ottó Tudományos konferencia az állattenyésztési karon Mindentlátó komputerek Mesterséges látási rendszerek alkalmazása a mezőgazdaság műszaki fejlesztésénél cím­mel tartottak tegnap szakmai konferenciát a Pannon Agrár- tudományi Egyetem Kapos­vári Állattenyésztési Karán. Az új tecnológia lényege, hogy a szakemberek számító­gép segítségével állapíthatják meg a gyümölcsök érettségét, az állatok fejlődését, minősé­gét, a talaj állapotát. A szakmai tanácskozásra a tavalyi Mosonmagyaróvári találkozót követően másod­szor hívták össze a szakem­bereket. A szakmai kerékasz­tal témája — csakúgy mint egy évvel ezelőtt — tegnap is a komputeres látás mezőgaz­dasági alkalmazási lehetősé­geinek feltárása volt. A szak­emberek szerint az új techno­lógia öt éven belül Magyaror­szágon is meghonosodik és ismerete nélkül a magyar me­zőgazdasági termékek sem maradhatnak majd piacon. (Barna) Megalakult a Kapos Kábel (Folytatás az 1. oldalról) A DSP közép-európai kommu­nikációs befektetésekre alakult társaság. Békéscsaba, Hódme­zővásárhely és Szeged után Kaposvár a negyedik magyar város, ahol kábeltelevíziós szolgáltatást nyújtanak. Mint Gulyás Gyula a kft ügyvezetője elmondta: ha nagy számú — 50- 60 ezer — előfizetőjük van, sokkal jobb megállapodást tud­nak kötni a műsorkészítőkkel, így lehetővé vélik, hogy a lakók is olcsóbban jussanak hozzá például a Music TV adásaihoz. A szerződésben a DSP Kft vállalta, hogy két éven belül csil­lagpontossá alakítja át a kábelte­levíziós rendszert, négyezerrel bővíti a bekapcsolható lakások számát és az eddiginél szélesebb műsorkínálatot nyújt. Garantál­ják, hogy az azonos program- csomagokat 20 százalékkal ala­csonyabb áron adják, mint a többi megyei jogú városban. Ez azt jelenti, hogy a most 80 forin­tos alapcsomag ára 70 forint lesz havonta, és kínálata egy osztrák adóval bővül. A szerződésben az is szerepel, hogy az alapprogram árát a jövőben is az önkormány­zattal való egyeztetés után álla­pítják meg. Az induló árakat 1997. december 31-ig nem mó­dosítják. Steven C. Juhasz igazgatótól megtudtuk: a fejállomástól az előfizetőkig egy új hálózatot építenek ki Kaposváron, amely a következő húsz év igényeit is ki tudja elégíteni. A rádiócsa­tornákon kívül 77 tévécsator­nára tervezik a rendszert. Vár­hatóan még az első évben el­végzik az átépítések zömét. A csillagpontos rendszerben új kábelen kapják az előfizetők a jeleket. Ezáltal lehetőségük lesz arra, hogy a mostaninál több vagy kevesebb műsort kérje­nek. Az átépítés egyébként nem jár kényelmetlenséggek'egy la­kásban fél óra alatt elvégzik a szakemberek. (S. Pap) A Munkácsy kórus sikere Ausztriában A kaposvári Munkácsy gimnázium hangszeres szó­listái négynapos jutalom- utazáson vettek részt Auszt­riában. Útközben Szombat­helyen, a Zeneművészeti Szakközépiskolában léptek közönség elé, majd nagysi­kerű hangversenyt adtak Bécsben a Stephans dóm­ban, a Ferencesek templo­mában, Kismartonban és Puchbergben. Verseny és kiállítás Somogyváron Somogyváron rendezték meg az enyhe értelmi fogya­tékos tanulók nevelését, ok­tatását ellátó iskolák megyei versenyét. A pálmát az öreg­laki speciális általános is­kola csapata szerezte meg a versengésen. Feifer Sándor, Horváth Árpád, Horváth Győző és Orsós Gábor jutott 'tovább az országos ver­senyre. A versennyel egy­idősen nyílt meg a somogy- vári speciális iskolában Csányi Zoltán festőművész A magyarok őstörténete című kiállítása. Mariazellben járt a megyéspüspök Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök Mariazellben találkozott a bencés priorral és Weber grazi püspökkel. A kegyhelyre való magyar zarándoklatok előkészítésé­ről, szervezéséről, közvetí­téséről, egyházi segítéséről tárgyaltak többek között, kaposvári egyházmegyés papok bevonásával. Felvidéki írók irodalmi estje A Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság felvidéki irodalmi estet rendezett tegnap Budapes­ten a Rátkai klubban. Az est vendége Grendel Lajos, Gál Sándor, Soóky László és Tóth László volt. A beszél­getést Tóth László vezette. Alapítványi iskola két helyen is A kaposvári közgyűlés el­fogadta a TIT alapítványi középiskolával létesített közoktatási megállapodást. E szerint szeptemberben a szakmunkásoknak kétéves, érettségit adó képzés, az érettségizetteknek pedig szakmát adó, egyéves kép­zés indul a TIT kaposvári székházában. Nagyatádon kihelyezett tagozat működik majd. Megnézik, hova teszik a pénzünket Négyszáz ágyról döntenek (Folytatás az 1. oldalról) A különböző önkormányzatok által fenntartott intézmények sorsának eldöntésénél azon­ban komoly egzisztenciális gondokkal is számolnak. A főigazgató főorvos abban reménykedik: az intézet, az át­alakítást követően is megyei kórházként működhet tovább. Annál is inkább, mert a hu­szonnégy osztályon szinte va­lamennyi szakma képviselteti magát, s a vezetés is magas színvonalú: 3 habilitált egye­temi tanár és tizennégy kandi­dátus tevékenykedik a külön­böző osztályokon. Dr. Kolber István a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a költségvetés készítésénél ki­derült, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elégtelen finanszírozását a megyei önkormányzatnak kell kiegészíteni. Ezért a költség- vetés készítése során a megyei közgyűlés tagjai igényelték, hogy behatóbban tájékozód­hassanak a kórház működésé­ről, a rekonstrukciókról, a várható feladatokról és a bel­gyógyászati tömb építéséről. A látogatás eredményét a ta­pasztalatcserét követő közgyű­lésen vitatják meg. Elhangzott: idén több mint hatvanmillió forintot kíván fordítani a megyei önkor­mányzat a belgyógyászat re­konstrukciójára, s további 20 millió forintot gép-műszer és egyéb fejlesztésekre. A me­gyei és mosdósi kórházak működésére és fejlesztésére az önkormányzat kasszájában szereplő összeg mintegy a felét költik. Felújításra és egyéb fejlesztésekre hat­százmillió forintot szánnak, ebből 320 milliót az állam ga­rantál. A belgyógyászat re­konstrukciójához 250 millió többletforrásra van szükség, amit az erre a célra kijelölt független szakértői bizottság vizsgálata jóvá is hagyott. A központi támogatás odaítélé­séről szóló döntést a tavaszra várják. (Várnai) A nagyatádi menekülteknek nincs hová hazamenni A nagyatádi menekülttábor 1400 lakója közül 3-400 me­nedékesnek van esélye arra, hogy a közeljövőben el­hagyja az átmeneti szállást és hazatérjen otthonába. A többi ezer menekült egy­előre ezzel a lehetőséggel nem számolhat, ugyanis a zömében bosnyák menekült a szerbek által megszállt kelet és észak-boszniai területekről érkezett Nagyatádra. Szebre- nica, Banja Luka, Kozluk és Tuzla településekről érkezet­teknek nincs hova menniük. Mint azt Horváth Lajos a tábor vezetője elmondta, nekik any­nyi az esélyük, hogy később esetlegesen föderációs terüle­ten helyezhetik el őket, ugyanis falvaikat, házaikat le­rombolták, s az érvényes nem­zetközi szerződések szerint is ezek a területek szerb ellenőr­zés alá kerülnek. Eddig mind­össze hatvan-hetven menekült hagyta el a, tábort, s költözött haza különböző segélyszerve­zetek és magánszemélyek közreműködésével. A tábor­vezető szerint az ellátás a tá­borban az eddigi szinten ma­radt, azonban elfogytak az adományok. Kiosztásra csak használt ruhák kerülhetnek, il­letve a katolikus egyház há­romezer márkás adományának egy részéből jut húsvétra édesség és gyümölcs. Hétfőn este Debrecenből érkezett egy 54 fős hazatelepülni szándé­kozó csoport, akik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által szervezett akció első résztvevői. ők várhatóan csak jövő kedden indulhatnak majd to­vább Boszniába, miután a tár­gyalások eredményre vezettek és a horvát hatóságok — egy­szerűsített eljárással — szer­vezetten, vízum nélkül is át­engedik Horvátország terüle­tén a menekültekből álló cso­portot. (Németh)

Next

/
Thumbnails
Contents