Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-22 / 69. szám

Megyei körkép; Mindentlátó agrár-komputerek # Csurgói költségvetés a 25. órában (3-4. oldal) Somogyi tájak: Őrtilos hegyes kinövése # Művészek vallomásai a Dráváról____________(5. oldal) Az önkormányzatoké a szó: Tegyük tisztává az utat # Bérelhető kaposvári lakások (8. oldal) VII. évfolyam, 69. szám Ára: 29,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1996. március 22., péntek TCLCPZLI SZERENCSEBÉRLET Rendkívüli akció! A részletükről érdeklődjön a totózókban és a bizományo­soknál! SZERENCSEJATEK RT. Adótorony a megyehatáron A Pannon GSM tele­fonrendszer átjátszótornya épül a bőszénfai tetőn, a 67-es út mentén. A hetven méter magas torony mellé a Dédász Rt kaposvári kirendeltsége építési osztályának szakemberei telepítettek oszlopos transzformátorállomást. Az átjátszó­torony mától léphet üzembe, javítva ezzel a Pannon rádió- telefonok vételét FOTÓ: LANG RÓBERT Megnézik, hova teszik a pénzünket Döntenek 400 ágyról — Négyszáz ágy leépítését, átalakítását, tervezik me­gyénkben az egészségügyben idén folytatódó szerkezetáta­lakítás során. A megyei kór­házak, az önkormányzatok és az ANTSZ szakmai vezetésé­nek egyeztetése azonban megelőzi a döntést, hogy mi­kor és hol szüntetnek meg újabb kórházi ágyakat. Ezt dr. Gimesi Mihály a Kaposi Mór megyei Kórház főigazgató főorvosa jelentette 6e tegnapi tájékoztatóján a megyei köz­gyűlés tanácsnokai előtt. Hozzátette: a sebészeti, gyermek-, és tüdőgyógyászati osztályok jöhetnek számítás­ban a „karcsúsításnál”, mely­nek során elsősorban a párhu­zamosságok megszüntetésére törekednek. Ösztönzik ugyanakkor az egymásra épülő tevékenységeket. (Folytatás a 3. oldalon) / Áprilisban kezdődik a televíziós rendszer átépítése Megalakult a Kapos Kábel Kapos Kábel néven közös gazdasági társaságot hozott létre a kaposvári önkor­mányzat és a DSP Kft a vá­rosi kábeltelevíziós rendszer fejlesztésére. A tulajdonosi arány 50-50 szá­zalék. A város apportértékkel vesz részt a társaságban. A cég — Az ENSZ az idei világna­pon a települések vízfelhaszná­lásának témáját helyezte elő­térbe. Mi úgy gondoltuk, és eb­ben az eddigi tapasztalataink is megerősítettek, hogy a legtöb­bet a gyermekek oktatásával és nevelésével érhetjük el. Ők igen fogékonyak, és meglepően szoros a kapcsolatuk a vízzel. Ez az idei rajzpályázat anyagá­nak értékelésekor is kiderült, ahol elsősorban nem is a művé­Tegnap 38 ország 140 kiállí­tójával és mintegy 370 hazai turisztikai vállalkozás részvé­telével megnyílt az Utazás '96 kiállítás Budapesten, a Hun- gexpo területén. Az első napon a szakma ismer­kedett meg egymás kínálatával, illetve fórumokon vett részt, két év alatt 200 millió forintot' költ a rendszer átalakítására és bővítésére. A munkákkal első­sorban kaposvári alvállalkozó­kat bíznak meg. Szita Károly polgármester elmondta: már három évvel ez­előtt szerepelt a városfejlesztési koncepcióban a kábeltelevíziós rendszer bővítése. Jelenleg 12 szi értékeket, inkább a tartal­mat, a vízhez való kötődést ér­tékeltük. A több mint 1700 pá­lyamű közt számtalan figye­lemre méltó rajzot találtunk. — Tavaly a vízfolyások, az élővizek állapota volt a fő téma. Kiderült, hogy nem túl rózsás a helyzet. Történt-e előrelépés egy év alatt? — A vízfolyások ötven szá­zaléka van karbantartható álla­potban, ez Somogybán is így konzultációkat folytatott. A nagyközönség ma délután két órától vasárnap délután hat óráig látogathatja a vásárt. A belépő­jegy 350 forintba kerül. Az Utazás 96’ legnagyobb somogy megyei résztvevője a Siotour Rt, amely önálló pavi­lonból kínálja szolgáltatásait. Hatezer programfüzettel illetve ezer kaposvári lakásban vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. Ah­hoz, hogy a város egész terüle­tét bevonják a rendszerbe, több száz millió forintra lenne szük­ség, amit a költségvetésből le­hetetlen előteremteni. Ezért ke­restek külső befektető társat a beruházáshoz. (Folytatás a 3. oldalon) van. A rendelkezésünkre álló pénzből csak ott tudunk be­avatkozni, ahol veszélyhelyzet kialakulásától kell tartani. Hogy mindenhova odaérjünk, évi húszmillió forinttal többre lenne szükségünk, ahhoz pedig, hogy a másik ötven százalékot kezelhetővé tegyük, sok száz­millió forintra. — Az idei, a települések víz- gazdálkodásának problémája hazánkban is egyre többször szerepel a szakemberek napi­rendjén. — Azért, mert nálunk is egyre égetőbb. Magyarorszá­gon az a legfőbb gond, hogy a vizet biztosító közüzemi ellátás fejlettebb, mint az, amelyik a szennyezett vizek kezelésével foglalkozó. (Folytatás a 3. oldalon) szálláshely katalógussal várják az érdeklődőket. Helyszíni érté­kesítés esetén tíz százalék ked­vezményt ajándékoznak a vásár­lóiknak. Szenna, Visz, Lengyel­tóti, Mesztegnyő és Buzsák szál­láshelyajánlatait a Falusi Turiz­mus Országos Szövetségének közös standján ismerhetik meg a látogatók. C. A. A magyar iskola első évszázadai Ezeréves a magyar iskola; a jeles évforduló alkalmából nyílt kiállítás a hazai iskola eíső évszázadairól tegnap Győrött, a Xantus János Múzeum Rómer Flóris kiál­lítótermében. A kezdetektől a mohácsi vészig terjedő időszakot felölelő tárlatot Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Nincs döntés nyugdíjügyben A kormány tegnap sem ho­zott határozatot a nyugdíj- korhatár emeléséről. A ka­binet úgy döntött: április közepén, a nyugdíjreform addigra elkészülő koncepci­ójának ismeretében foglal állást ebben a kérdésben - jelentette be a Kiss Elemér miniszterelnökségi államtit­kár. Részletek a 7. oldalon Adócsökkentéssel növelt bevételek A magyar kormány számára a legfontosabb tanácsom: az adórendszer átszervezésé­vel, mértékének drasztikus, átlagban 20 százalékra való csökkentésével növelje az állami bevételeket, segítve az egyének boldogulását - mondta Suzanne Bősze amerikai közgazdász, aki Milton Friedman Nobel dí­jas professzor „Kapitaliz­mus és szabadság” című munkáját fordította ma­gyarra. Tudóscsúcs Budapesten Tegnap megkezdődött Bu­dapesten az All European Academies közgyűlése. A szervezet tanácskozását Gál Zoltán is köszöntötte. A közgyűlés, amelynek egyik feladat az európai tudomá­nyos akadémiák közötti in­formációcsere elmélyítése, ma folytatódik. Szemléletváltozásra volna szükség Somogybán is Veszélyben a vizek világa A Siotour és öt somogyi falu is bemutatkozik vásárközpontban 510 kiállító csábít utazásra Kaposvári középiskolások Moliere nyelvén Színjátszó diákok Pécsen A francia nyelvű kultúra március huszadiki világün­nepe alkalmából rendezték meg a IV. Pécsi Frankofón Hetet, melynek keretében tegnap megkezdődött a franciául tanuló diákok színköreinek ötödik nemzet­közi fesztiválja. A diákszínjátszók pécsi talál­kozóján nyolc külföldi és hu­szonhat magyar középiskola csoportjai mutatkoznak be. A négynapos találkozón a csehor­szági Pisekből és Bmóból, a tö­rökországi Izmirből, a belgiumi Melle-ből, a romániai Aradról, a franciaországi Grenoble-ból és Challans-ból valamint a tu­néziai Sfax-ból érkezett kül­földi diákszínpadok mellett aszódi, balassagyarmati, buda­pesti, dabasi, gyulai, kaposvári, kecskeméti, miskolci, nagykál- lói, sárbogárdi, pécsi, puszta­szabolcsi, soproni, szegedi, szentesi és veszprémi középis­kolák színkörei mutatják be produkcióikat a pécsi helyőr­ségi művelődési otthon illetve a Művészetek Háza színpadán. Hazánkban már több mint har­minc középiskolában működ­nek francia nyelven játszó diákszínkörök, amelyek tagjai a pécsi fesztiválon külföldi tár­saik előadásainak tükrében ér­tékelhetik saját teljesítményü­ket. A fesztiválon két felnőtt színtársulat - a la rochelle-i Utopie Színház és az Alliance Francaise pécsi színjátszó cso­portja - is fellép. Családsegítők országos konferenciája Siófokon A szegénység ezerféleképpen mérhető. 1993-ban az ország lakosságának 45-55 százaléka minden számítás szerint a létminimum alatt élt, és a helyzet azóta sem lett jobb — ezt Ferge Zsuzsa szociológus, az ELTE tanszékvezető egye­temi tanára mondta tegnap Siófokon. A Családsegítők V. Orszá­gos Konferenciáján tartott előadásában a szakember ar­ról is beszélt: leginkább az alacsony iskolai végzettsé­gűek, a kisgyermekes csalá­dok és a cigányok élnek sa­nyarú körülmények között. Az elszegényedésbe a tár­sadalom világszerte viszony­lag könnyen belenyugodott. A modem jóléti állam kategóri­ája megszűnt, a régi, össze­tartó értékek érvénytelenekké váltak. Pedig elvárható lenne az össztársadalmi felelősség az egész közösség tulajdoná­ért. Ehelyett egymásért sem­mit vagy csak keveset vállaló egyének élnek egymás mel­lett. A tendencia egyre rosz- szabbodik: térségünk öt or­szágában, ahol háború nem dúl, a gyerekek 60-70 száza­léka szegénységben él. A mintegy háromszáz szakember ma szekcióülése­ken folytatja a munkát. (Jegyzetünk a 3. oldalon) (Czene) A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája A személyiség értéke Dr. Hörcsik Edit: Önámítás helyett igazságkeresés Az elmebetegségekben mindig tükröződik a társadalmi kor kultúrája. A betegeknél ma is felbukkannak a korra jellemző gondolatok: félelem az ufóktól, a háborúktól, a természetfeletti jelenségektől. Míg a századfor­dulón 4-5 százalék volt a neuro­tikusok aránya, ma a felnőtt la­kosság egyharmada küzd ezzel a pszichiátriai betegséggel. Vi­lágjelenség, hogy az emberek elfordulnak a hittől, bóvlihite­ket, bálványokat találnak ki, s ezzel újabb pszichés zavarok lépnek az életükbe. Ezt dr. Hörcsik Edit, pszichiáter főor­vos válaszolta a Somogyi Hír­lap kérdésstafétájára. Interjúnk a 4. oldalon. Dr. Hörcsik Edit Bár térségünkben ezt nem érezzük, Földünk vízkészletének csak töredéke a használható édesvíz. Amit viszont érzékelhetünk mi is, hogy ennek minősége egyre rosszabb. Ez azt jelenti, hogy egyre többet kell költeni a tisztításra, így egyre többe kerül az ivóvíz, Az ENSZ a 47. ülésszakán március 22-ét a Víz világnap­jává nyilvánította, azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet az aktuális problémákra. Hogy melyek ezek szűkebb hazánkban, arról György Bélával, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mű­szaki igazgatójával beszélgettünk.

Next

/
Thumbnails
Contents