Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-19 / 66. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. március 19., kedd Állami támogatás nem csak jól értesülteknek 200 ezer csapvesszőt oltott A siófoki Fridrich György és családja ezen a télen mintegy 200 ezer csapvesszőt, gyümölcsfaoltványt készített. Pincéjük présházában dolgoztak, segítőkkel. 2.8 hektáron gazdálkod­nak — lassanként ki kell már húzódni a „terepre”, a met­szésre váró növények közé. — Akinek apróbb területe van csak, s megteheti, az jobb, ha még nem veszi elő a metszőol­lót — javasolja Fridrich György. — A rügyek fele a ké­nyesebb szőlőfajtáknál és a csonthéjas gyümölcsösöknél, amelyek mély fekvésű területen fekszenek, elfagyott. S ha a ko­rai metszőket meglepi még egy fagy, ennél is nagyobb lehet a veszteség. Közeledik a kuko­rica vetésének a kezdete, ideje beszerezni a gyomirtókat is. A borok második-harmadik lefej­tése épp úgy időszerű, rövide­sen kezdődnek a versenyek. Fridrich György, aki csak a szabad idejében gazdálkodik, főállásban tizenkét település gazdajegyzője, a küszöbö náló munkákat igyekszik megszer­vezni a hozzá tartozó területen. Hiszen a beszerzés így olcsóbb, és a gépek működtetése is ész­szerűbb közös fenntartással. — Azt szeretnénk, ha nem csak a jól értesültekhez jutná­nak el az állami támogatások összegei — mondta még Frid­rich György. — Emiatt hat te­lepülésen tájékoztatást adtunk az agrárgazdasági célok idei évi költségvetési támogatásáról. A lehetőségek azonban idő köz­ben is változtak, ezért most egy nagy fórumot tervezünk, péntek délután hat órára a siófoki vá­rosháza nagytermébe. Ezen a Magyar Tudományos Akadé­mia kutatóintézetének munka­társai, bábolnai szakemberek és villányi borosgazdák is taná­csokat adnak a térség gazdálko­dóinak. (Czene) A kormány szándéklevelet írt Tankönyvcentrum nyílt Budapesten Aláírt privatizációs szerződések Az egyszerűsített privatizációs eljárás első listáján szereplő 71 cég közül 30-nál már aláírták a szerződéseket. A szerződéskö­tésre alkalmas további hét cég­nél még kétséges, hogy sor ke­rül-e az állami tulajdonrész ér­tékesítésére. A menedzserfor­dulóba került 34 cég közül 22- re jelezte vásárlási igényét a vezetés, ötnél pedig már bizo­nyosan pályázatot írnak ki. EU-csatlakozásról döntöttek Ha ma lenne a népszavazás, a magyar lakosság 46 százaléka szavazna az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett, és csupán 12 százaléka ellene - derült ki abból az Eurobaromé- ter elnevezésű felmérésből, amelyet az EU megbízásából végeztek el 19 kelet-közép-eu- rópai országban. Ugyanakkor a NATO-tagságot a magyar la­kosság csupán 32 százaléka támogatná egyértelműen, 22 százalék határozott ellenzővel szemben. Feketekereskedelem ellen harcolnak A fekete olajkereskedelem erő­teljes visszaszorítását, illetve felszámolását tűzte ki elsődle­ges céljául a bírósági végzéssel létrejött Észak-magyarországi Olajipari és Kereskedelmi Ka­mara. Az öt észak-magyaror­szági és négy alföldi területi kamarát képviselő szervezet je­lenleg egy, a területi kamarákra építkező országos testület, a Magyar Olajipari Kamara lét­rehozásai1’ szorgalmazza. Ennek azonban gátat vet a gazdasági kamarákról szóló törvény. Fejlesztésre költ az Avonmore Hatvanmillió forintot szán fej­lesztésre az idén a pásztói Avonmore Korlátolt felelős­ségűtársaság. Az ír tulajdonban lévő tejipari1 vállalkozás első­sorban tárolóhelyiségeit bővíti, de költ majd épületei, eszközei felújítására is. A társaság már tavaly jelentősen bővítette ter­melését, üzemi szintű eredmé­nye elérte a 80 millió forintot, mindezek ellenére a tavaly még veszteséggel zárta az évet. Idén már mindenképpen nyereségre számít a korlátolt felelősségű társaság. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,04 Osztrák schilling 14,08 USA-dollár 145,82 ECU (Európai Unió) 183,41 Többek között ezt vállalta Ma­gyarország abban a szándékle­vélben, amelyet megküldött a Nemzetközi Valutaalapnak, s amely alapján az IMF ügyve­zető igazgatósága jóváhagyta a készenléti hitelmegállapodás iránti kérelmet. A levélben vá­zolt gazdaságpolitikai program szerint az ország külső egyen­súlya alapvetően az export erő­teljes növekedése nyomán to­vábbjavul, a folyó fizetési mér­Áz utóbbi évtizedekben rit­kán fordult elő, hogy a költ­ségvetésben bevételi többlet keletkezett volna. Még na­gyobb ritkaság, hogy ezt az év elején, s nem a betakarítás után könyvelhette el az ál­lamkassza. Az idei esztendő első két hónapjában összesen 23,6 milliárd forintot kitevő több­let alakult ki. A kiadásokat meghaladó bevétel januárban tetőzött, s elérte a 33,5 milli­árd forintot, hogy aztán a feb­ruári 10 milliárd forint hiány a kéthavi többletösszeget az említett mértékre mérsékelje. Örüljünk-e ennek a többlet­nek vagy szomorkodjunk mi­atta? Tartósnak ítélhetjük vagy kérészéletűnek? A bevételi többlet egysze­rűen azt jelenti, hogy egy adott időszakban a költségve­tés kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt. Egy leg hiánya az 1995-ös 2,4 mil­liárd dollárról 1996-ban 2 mil- liárdra, 1997-ben pedig 1,5 mil- liárdra csökken. A nettó külföldi adósságál­lomány folyamatosan mérsék­lődik, mivel a tőkebeáramlás meghaladja a fizetési mérleg deficitjét. A program szerint az idén az államháztartási kiadások a GDP-hez viszonyítva 5 száza­lékos, a bevételek 1,5 százalé­országban, amelyben nincs infláció, ám nagy a kapacitá­sok kihasználatlansága és a munkanélküliség, az a költ­ségvetés, amely a társadalmi fizetőképes keresletet csök­kenti, nem előnyös. Nálunk, ahol az infláció még mindig nem takaréklángon ég, a fize­tőképes kereslet ilyetén csök­kenése kedvezőnek mondható - a szilárd pénzérték, a tartós növekedés e fontos feltétele szempontjából. Ez azt is je­lenti, hogy a hitelfelvételre nem szoruló költségvetés te­ret enged a magángazdaság­nak a hitelpiacon. Vagyis a saját, s ezzel a társadalmi fo­gyasztást is mérsékelve na­gyobb lehetőséget nyújt a gazdaságnak termelési, szol­gáltatási vagy forgalmazási célok elérésére, gépek, be­rendezések, vagy/és anyagok, alkatrészek vásárlására. Ezért az infláció leküzdésének fon­kos arányban mérséklődnek. Ezt hagyta jóvá az Országgyű­lés az idei költségvetési és tár­sadalombiztosítási mérlegek elfogadásakor. így 1996-ban az államháztartás hiánya a GDP 4 százaléka alatt marad. A költségvetés kiigazítását jövőre is folytatni kell, még­pedig a kiadások további legkevesebb 2 százalékos GDP-arányos csökkentésé­vel, az adósságszolgálati ter­hek 1 százalékos mérséklé­sével, valamint az adókul­csok lefaragásával. Az ál­lamháztartás hiánya jövőre a GDP 3 százalékára csök­kenhet. tos mozzanata a költségvetési deficit csökkentése. Az azon­ban, ami idén januárban és februárban történt, még csak villanásnyi jel, egyszeri ese­mény, s nem lehet belőle az egész esztendő költségveté­sének alakulására következ­tetni. Egyrészt márciusban je­lentős kamatfizetés esedékes, s ez növeli a kiadásokat. Más­részt ha a társadalombiztosí­tásnak nem sikerül hiányát kinnlevőségeinek behajtásá­val és takarékossággal a ter­vezett mértékűre csökkente­nie, az szintén a költségvetést terhelné. Kedvező, hogy az idén már működik az új in­tézmény, az államkincstár, amely ésszerűen egységesíti az eddig szétaprózott gazdál­kodását. A költségvetés stabi­litására azonban továbbra is ügyelnie kell a pénzügyi kormányzatnak. Bácskai Tamás A hazai tankönyvpiac teljes kí­nálatát bemutató tankönyvcent­rum nyílt hétfőn Budapesten az V. kerületi Kódex Könyváru­házban. A boltban a diákok, a szülők és a pedagógusok nem­csak megtekinthetik a választé­kot, hanem —? tanév közben — meg is vásárolhatják az elve­szett, megrongálódott kiadvá­nyok pótlására, vagy otthoni tanuláshoz, tanításhoz kiegészí­tésként szolgáló könyveket. A megnyitó alkalmával Ma­róit Istvánná, a könyváruházát működtető Könyvtárellátó Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a Kht a partnerekkel kötött meg­állapodás alapján a szervezett iskolai tankönyvellátásba nem Dr. Bálint György országgyű­lési képviselő lett az SZDSZ újonnan alakult agrártagoza­tának elnöke. Terveik között szerepel egy országos számí­tógépes információs hálódat kialakítása mellett a szakmai „tereferékre” alkalmas ag­rárklubok életre keltése.- Az országot járva szinte nap mint nap tapasztalom, hogy a gazdálkodók hiányolják a munkájukhoz szükséges infor­mációkat - mondja az elnök. - Ebből született a gondolat, hogy az SZDSZ megyei szer­vezeteinek számítógépes rend­szerén keresztül ellássuk a tér­ségben élő termelőket külön­féle piaci, értékesítési, beszer­zési tudnivalókkal. Mivel az or­szágos számítógépes háttér rendelkezésre áll, a rendszer májustól működőképes lehet. Az agrártagozat tervei között szerepel még az olyan, úgyne­vezett „nyitott agrárklubok” létrehozása a városokban és falvakban, ahol a mezőgazda­Élénkül Emelkedő részvényárfolyamok­kal és néhány nagy tételű üzlet­kötéssel nagy forgalommal in­dult a hét a BÉT-n. Jelentősen erősödtek a gyógyszergyári részvények: az Egis új csúcsár­folyamon, 5550 forinton, a Rich­ter 5145-ön zárt. A MoZ-papírok stabil 1800-1820 forint közötti áron forogtak, az 1800 forintos végső ár azonban 10 forinttal alacsonyabb a múlt heti záróár­nál. Ezen az árfolyamon az utolsó pillanatban egy 69 ezer darabos részvénycsomag cserélt gazdát. Az OTP részvényeit ele­kapcsolódik be. A tanév köz­beni árusításon kívül kizárólag könyvtári igényeket elégítenek ki az átvett tankönyvekből. Az igazgató beszámolt arról is, hogy új vállalkozásuk otthont ad az oktatáshoz kapcsolódó közhasznú szolgáltatásoknak is. így például a Taninfo Bt — áprilistól júniusig, illetve au­gusztustól októberig — hetente ingyenes számítógépes szak­képzési és továbbképzési ta­nácsadást tart az üzletben. Ezen kívül a választható szakmákról és a budapesti átképzési, illetve továbbképzési lehetőségekről is tájékoztatást adnak az érdek­lődő diákoknak, pályakezdők­nek és munkanélkülieknek. sági termeléssel kapcsolatos szakmai és szervezeti kérdése­ket lehetne megvitatni.- Mi az álláspontja az agrár­tagozatnak a heves vitát kiváltó exporttámogatásokról ?- Nem tartom oly nagy hibá­nak ezek csökkentését. A piac- gazdasághoz való közeledésnek egyik szükséges, ám rossz vele­járója az exporttámogatás. Sokkalta jobb lenne, ha a ter­melési rendszerek jól illesz­kednének az Európai Unió pia­cainak szerkezetéhez, illetve az árak eleve magukban foglalnák azt az összeget is, amelyet a je­lenlegi exporttámogatás nyújt. Persze, erre még várni kell. Az átmeneti időszakban szük­ség van a kivitel támogatására. De ennél nagyobb figyelmet kellene fordítani arra - s remé­lem, hogy ez 1996-ban sikerül az agrárkormányzatnak -, hogy az anyagi segítség elsősorban a legjobban rászorulókhoz, az alapanyagot előállító agrárvál­lalkozókhoz, a termelőkhöz jusson el. (Újvári) a tőzsde inte 1500-1510 forint közötti áron adták, a nap végére 1470 forintra csúszott vissza az ár. A másik bankpapír 50 forinttal gyengült, 18 ezer forint lett az Inter-Európa Bank záróárfo­lyama. A Fofóx-részvények ára 137 forintra nőtt. A Danubius árfolyama 1700 forintos nyitóár­ról folyamatosan emelkedett 1830 forintra. Több mint 100 millió forintos üzlet született a Zalakerámia-részvényekrs, 5180 forintos árfolyamon. A kárpótlási jegyek ára 312 fo­rintra emelkedett. Költségvetési többletbevétel Bálint gazda tervei Hazánk csatlakozását 2000 körűire jósolják Kérdőívet küld az EU Húsvét után küldi meg az Eu­rópai Unió Magyarország kor­mányának azt a kérdőívet, amely alapján a bizottság elké­szíti a csatlakozást megelőző országtanulmányt - jelentette be Hans Beck, az Európai Unió budapesti nagykövete tegnap. Az eurodiplomata hozzá­tette, hogy Magyarország csat­lakozásának idejét 2000 körűire prognosztizálja. Az ennél ko-, rábbi dátum már csak az ilyen­kor szokásos procedúra bonyo­lultsága miatt sem reális. A tárgyalások megkezdésé­nek időpontja a kormányközi konferencia befejezésétől füg­gően legkorábban 1997 végén 1998 elején aktuális, ám a ta­pasztalatok szerint, az egyez­mények ratifikálása is eltart legalább 2-3 évig. A nagykövet más témában elmondta még, hogy a Phare-támogatások pri­oritását a jövőben a magyar kormány és az EU bizottságá­nak párbeszéde alapján hatá­rozzák meg, az első javaslatot azonban mindenképpen a ma­gyar kormánytól várják. Hans Beck emlékeztetett arra, hogy Phare-keretből 1990 óta 570 millió ECÜ-t fordítot­tak többek között magyar kis- és nagyvállalkozások fejleszté­sére. Egyebek mellett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány országosan kiépített háló­zatának közvetítésével. Úgy látta, hogy a mai Ma­gyarországon több párhuzamos szervezet is foglalkozik ugyan­ezzel a feladattal. Egyszerűsített privatizáció kisebb bonyodalmakkal Az egyszerűsített privatizációs eljárás első listáján szereplő 71 cég közül 30-nál már aláírták a szerződéseket — jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Buglos Katalin, az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt egyszerűsített privatizációs igazgatóságának képviselője. A szerződéskötésre alkalmas 37 cég közül hétnél még kétséges, hogy sor kerül-e az állami tulaj­donrész értékesítésére. A mene­dzser-fordulóba került 34 cég közül 22-re jelezte vásárlási igényét a menedzsment, ötnél pedig már bizonyosan pályáza­tot írnak ki. Buglos Katalin elmondta: a hét cégnél különféle okok miatt késlekedik a szerződéskötés. Kettőnél még nem dőlt el az elővásárlási jog érvényesítése, további kettőnél pedig a pályá­zat nyertese elállt a szerződés- kötéstől - itt a második legjobb ajánlattevő veheti meg a céget. Van példa arra is, hogy a cég felszámolás alá került, így a nyertes nem megvásárolja meg. A menedzser-fordulóban lévő cégek közül kettőnél a fel­számolás megindulása miatt nem folytatódhat a privatizáció. A vezetőknek kétféle bejelen­tési kötelezettségük volt: vagy élnek a versenyen kívüli vásár­lás lehetőségével, vagy olyan pályázatra tesznek javaslatot az APV Rt-nek, amelyben ked­vezményes technikát lehet al­kalmazni. Harmadik esetben a menedzsment maga bonyolítja az újabb privatizációs pályáza­tot. Annál a 22 cégnél, ahol a menedzsment vásárolni kíván, április végéig kell benyújtani az ajánlatokat. Buglos Katalin be­számolt arról, hogy a második lista 48 cégére eddig 150 befek­tetői dokumentumot adtak el. A portfolióban hét vendéglátóipari cég kisebbségi állami tulajdon részét kínálják eladásra. Ezek között a kis jegyzett tőkéjű, né­hány alkalmazottat foglalkoz­tató cégektől kezdve az üzlethá­lózattal rendelkező a nagy társa­ságokig mindenféle méretű vál­lalkozás szerepel. A hét cég jegyzett tőkéje együttesen 507,8 millió forintot tesz ki. A társaságokban az ÁPV Rt össztulajdonának ér­téke 178 millió forint, ez átlago­san 35 százalékos részesedés­nek felel meg. A névleges va­gyont 203,7 millió forint össze­sített limitáron kínálják megvé­telre, vagyis a névértékre vetítve 114 százalékos átlagáron. Ez jóval felülmúlja a második lista 60 százalékos átlagos limitárait, jelezve: a vendéglátóipari cégek az átlagosnál értékesebbek. Az idén a fogyasztói áremelkedés a múlt évi 28,3 százalékról 20 százalék körülire csökken, 1997 utolsó negyedévében pedig egy számjegyűre mérséklődik. A bruttó nemzeti termék (GDP) nö­vekedése a tavalyi második félévi lassulás után az idén szinten marad, jövőre pedig már emelkedik, s eléri a 3 százalékot.

Next

/
Thumbnails
Contents