Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-19 / 66. szám

1996. március 19., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Ki mint költségvet... Letelt a hetvenöt nap, a költségvetésre kiszabott idő. Az országos sarokszámok parlamenti elfogadása után ennyi­vel kell ugyanis minden településen (a képviselők közül 50 szá­zalék plusz 1-nek) rábólintani a helyi költségvetésre. Ezt meg­előzően bizottsági ülések sora teremt alkalmat az érdekegyezte­tésre, a racionális kompromisszumra: ha faragni kell, akkor azt honnan és mennyit lehetséges vagy szükséges. Merthogy ma­napság faragni, megtakarítani, a fillért élére állítani, nadrágszí­jat húzni, karcsúsítani, spórolni és takarékoskodni kell (már a megannyi szinonima is jelzi) mindenütt. És ez ma már húsba v.ág, vérveszteséggel jár: intézmények, emberek szenvedik el hatását. Csurgó, aminek hírét sokáig csak Csokonai, és a diákvárosi mivolt fémjelezte, ma mindinkább a költségvetés mumusától kap publicitást. A tavalyit meddő viták, egymásnak feszülő, ám egymásnak nem feltétlenül ellentmondó érdek jellemezték. Az önkormányzati gimnázium és a közösségi ház beruházása men­tén betonba kötött frontok a 14 fős testületben pattot hoztak, s miután a polgármester minden tőle (és az általa képviselt meg­győződéstől) telhetőt megtett, lemondott. Ma, ha csúszásban is van, de épül a közösségi ház, vele más csinálni, mint befejezni, nemigen lehet. Csakhogy, vélik a szembenállók, a vállalkozás erőn felüli, belerokkanhat a városi kassza. Idén is lesz költségvetés Csurgón, ez aligha kétséges. Mint ahogy az is nehezen vitatható: végre el kellene hatá­rozni, melyik út a helyes (vagy a kevésbé helytelen) és azon egy irányba kellene tolni a szekeret. Kezdve a költségvetéssel, ami után minden esetben közel 6000 csurgói polgár arat. Hogy mit, az az őket képviselő testületen múlik. Ezeréves a magyar iskola Emlékek az oktatásról A magyar iskola ezer éves év­fordulójára a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet oktatástör­téneti kiállítást rendezett, ame­lyen Mayer György kaposvári pedagógus gyűjteményét: a népoktatás Somogy megyei dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők. A tegnapi kiállításmegnyitón Fekete József, az intézet igazga­tója köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta: a honfoglalás 1100. évfordulóját méltató ün­nepségek sorozata méltatlanul háttérbe szorítja az iskola és kultúrtörténet millecentenáriu- mának jelentőségét, holott a magyar iskola ezer éves törté­nete a Szent Márton-hegyi Ko­lostor (a mai Pannonhalma) megépítésével, az első „kolos­tori iskola” létrehozásával kez­dődött. Mayer György elmondta: ti­zenöt évvel ezelőtt kezdte meg szenvedélyes gyűjtőmunkáját. Első, s azóta is legféltettebb kincse egy 1756-os első ma­gyar nyelvű verses földrajz könyv, a legrégebbi pedig egy 1726-ból, Vörsről származó Canonica Visitatio (Egyházlá­togatási jegyzőkönyv). A gyűjtemény Kaposváron, a megyeházán március végéig látható, majd Barcsra, Tabra és Marcaliba kerül tovább. T. R. Tiszta szívűek Bogláron Dr. Szíj Rezső művészettörté­nész a tiszta szívűek közössé­géről beszélt tegnap Balaton- bogláron. Közöttük járt. Ha­gyományaikat ápoló, értékeit őrző emberek állták körbe a középiskolai kollégium auláját végtelen békét sugárzó festmé­nyek előtt. Méltó volt a hely­szín a Bagó Bertalan festőmű­vész és kiváló pedagógus em­lékére rendezett tárlathoz. A művészettörténészt is magával ragadta a közönsége. Nem volt szükség a szokásos értékelésre, több szó esett a szeretetről. Ge­nerációk tisztelegtek Bagó Ber­talan művészete előtt, és emlé­kezhettek városuk alkotó kor­szakára, amelynek részesei le­hettek, amelynek a festőművész teremtője volt. Rég volt Boglá­ron kiállítás megnyitó ilyen né­pes közönséggel. Az emberek tegnap megálltak egy pillanatra és átérezhették az együvé tarto­zás örömét. Az értékes képeket Rán- csikné Bagó Erika, a művész leánya válogatta. Az emlékkiál­lítást Menyhártné Huszár Haj­nalka, a művelődési ház és Gáspár László a kollégium igazgatója rendezte. G. M. Megyei múltidéző a millecentenáriumon Uradalmak, műemlékek (Folytatás az 1. oldalról) A két kiállítás valójában egy harmadikkal teljes igazán, ugyanis a Somogy Megyei Le­véltár „feudális” termében lát­ható, középkori okleveleket felvonultató emlékanyaggal ad szemléletes történeti képet a hajdanvolt megyéről. Dr. Kolber István a megyei közgyűlés elnöke méltatta a ki­állításokat, kiemelve megnyitó­jában, hogy a megyeházán be­mutatott uradalmas Somogy gazdag fotóanyaga, a térképek, a levéltári dokumentumok, cse­lédlevelek, kérelmek, beadvá­nyok, „regulák”-, nemcsak a múltba vezetnek vissza, hanem tanulságosak annak is, aki So­mogy mai agrárgazdaságának gondjaival néz szembe. Annyi bizonyos, hogy a megyei levél­tár és a megyei önkormányzat műemléki tervtárának doku­mentációja beszédessé tette a képet, s nem csak a mostani al­kalomból, ugyanis éppen húsz éve jelent meg a levéltár kiadá­sában dr. Szili Ferenc cseléd­sorsot vallató tanulmánya az uradalmas Somogyból. A kasté­lyok, majorságok, puszták vi­lága szemléletes és országos vi­szonylatban is egyedülálló ké­pet mutat a megye múltjából. A válogatás tudományos és tech­nikai megjelenítése dr. L.Szabó Tünde, dr. Szili Ferenc, dr. Ma­rek János, Csonka Béla és Ma­kai Károly munkáját dicséri. A „kivitelező” a megyeházán és a városi művelődési központban is Dómján Tamás, aki az utóbbi helyszínen az L. Szabó Tünde és ifjú Lőrincz Ferenc által ké­szített műemlékfotókat ren­dezte tárlattá. A somogyi mű­emlékvédelem, mint a közgyű­lés elnöke hangsúlyozta, nem­csak a megőrzött értékekre le­het büszke, hanem arra is, ahogy összefogást mozgósítva, a fellelhető kezdetektől máig óvja az egyházi, világi, népi építészet több mint ötszáz em­lékét. A megyei tervtár mostani válogatása a legfontosabbakra irányítja a látogatók figyelmét, köztük is a két „gyöngyszem­ként” méltatott Európa Nostra- díjas együttesre, a szennaira és a szántódpusztaira. T. T. Marcaliban 15 cég foglalkoztatja a munkavállalók felét Adófizetők a városházán Tegnap Marcaliban a városhá­zán találkoztak az önkormány­zat vezetőivel a város legtöbb adót fizetői. Dr. Sütő László polgármester elmondta: Mar­cali tizenöt legnagyobb mun­káltatója fizeti a helyi adók több mint 50 százalékát, s ezek a cégek foglalkoztatják a bérből és fizetésből élők felét. A rendhagyó beszélgetésen megegyeztek abban, hogy ez­után rendszeresen találkoznak majd, hiszen a munkáltatóknak és a város vezetőinek közösek az érdekei. A cégek, vállalko­zások első emberei arra is kí­váncsiak, hogy mire fordítják az általuk befizetett adókat. A jövőben — a polgármester ígé­rete szerint — ebbe is nagyobb beleszólásuk lesz. Természete­sen nem arról van szó, hogy a megválasztott képviselők he­lyett döntenek, de jobban figye­lembe veszik majd a cégeknél is felhalmozott szaktudást és tapasztalatokat. Dr. Sütő László szerint a hatékony városmene­dzseléshez az önkormányzat­nak is szüksége van a külön­böző, jól képzett szakemberek tanácsaira. A polgármester munkatársunknak elmondta: a vállalkozások vezetői azt kér­ték, hogy továbbra is szektor­semleges versenyhelyzetet biz­tosítsanak számukra. (Lengyel) Ásványok világa A fekete antimonittól a rózsaszín málnapátig, a csalfa szfaleszittől a zöld malahitig varázslatosan sejtelmes ásvány-gyönyörségeket láthat minden érdeklődő, aki megtekinti Kaposváron a MTESZ székházban Benkő Géza ásványgyűjtő tegnap nyílt kiállítá­sát. Az ásványok: színek és formák; évezredek óta közvetve vagy közvetlenül az ember anyagi világát szolgálják — mondja Benkő Géza. A kiállítás, amely tükrözi a készülő Kapos­vári Asványmúzeum anyagát a Szász Érchegységtől Kazahsztánig, Zairétől Brazíliáig kitekin­tést nyújt a világra. fotó: lang Róbert Helyi adó Somogymeggyesen Ettől az évtől kezdődően, lakásonként — évente — 1600 forint helyi adót vetett ki a somogymeggyesi ön- kormányzat. Az óvodások után 27 ezer 500, az iskolá­sok után 41 ezer forinttal kénytelenek kiegészíteni az állami támogatást. Az 1991- ben átadott, mintegy 20 mil­lió forintos költséggel meg­épült vízközmű árát is még három évig törlesztik. Sziporkáztak a Ki mit tud?-on A Somogy Megyei Műve­lődési Központ által szerve­zett, a balatonboglári műve­lődési házban tartott III. Sziporka Gyermek Ki mit tud? területi döntőjén arany minősítést kapott néptánc kategóriában az Ördöngös Táncegyüttes (Lengyeltóti); vers-, próza- és mesemon­dás kategóriában Balogh Brigitta, Csóra Ibolya, Szántó Judit (Balatonlelle), Csonka Linda (Somogyvár) és Szalai Attila (Somogyba- bod); a hangszeres zenészek között pedig a bogiári Fu­vola szextett. Autóbusz ütközött személyautóval Csokonyavisontán vasárnap egy barcsi autós személy- gépkocsival az egyenes út­szakaszon áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, és összeütközött a Kapos Vo­lán autóbuszával. A hibás autós és utasa súlyosan megsérült. Előadás a népiskolákról A katolikus népiskolák tör­ténete címmel dr. Jandrics István tartott előadást a marcali IKSZ-házban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége összejövetelén. A rendezvény is része volt a magyar iskolarendszer ezer évéről megemlékező elő­adássorozatnak. Hangverseny az atádi zeneiskoláért A nagyatádi állami zeneok­tatás támogatásáért szerve­zett hangversenyt az atádi zeneiskola és a helyi műve­lődési ház. Ezen Kenedi Ti­bornak az atádi zeneiskola igazgatójának zongorajáté­kát hallhatta a közönség. Itt rendezték meg a huszon­nyolc éves nagyatádi zene­oktatást bemutató kiállítást is. A bevételt az alapítvány javára ajánlották föl. Nagyatádon várakoznak A debreceni menekülttáborból tegnap elindult a bosnyák haza­települök első, ötvenhárom fős csoportja. Ők az elsők akik az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­sága által szervezett önkéntes hazatelepülési akcióban vesz­nek részt. A bosnyákokat szál­lító autóbusz azonban csak Nagyatádig jutott el, mert hiá­nyoztak a hazatérésükhöz szük­séges horvát garanciák. A ma­gyar hatóságok ugyanis csak akkor járulnak hozzá a mene­kültek hazaszállításához, ha a kormány a horvát hatóságoktól garanciát kap, hogy biztosítják a menekültek biztonságos át­utazását. Ez a dokumentum tegnap még nem érkezett meg ezért az autóbuszuk csak Nagy­atádig ment, s várhatóan csak ma utazhatnak tovább. Szeretnénk, ha nemcsak olvasó­ja, hanem ajánlója is lenne a So­mogyi Hírlapnak. Ezért kérjük, hogy szervezzen ismerősei, bará­tai körében új előfizetőt lapunk­nak. Azok között a jelenlegi előfize­tők között, akik új megrendelőt szerveznek a Somogyi Hírlapnak, a Balaton Füszért Kereskedelmi Részvénytársaság vásárlási utal­ványait sorsoljuk ki, amelyet a cég bármelyik áruházában be lehet váltani. A nyertes előfizetők név­sorát lapunk szombati számában közöljük. A sorsolás előtt kézbe­sítőnk az új megrendelőt személye­sen felkeresi, és ajándékkal is ked­veskedik. Kérjük előfizetőinket, hogy ha szerveznek új előfizetőt, akkor az itt látható megrendelőlapot kitölt­ve küldjék vissza. A borítékra nem kell bélyeget ragasztani, a postai díjat kiadónk a levél érkezése után kifizeti. !_£<.-----------------------------------------------------------------------1 i Megrendelőlevél i I a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1996..............................-tői i I Előfizetési időszak: I I egy hónap Hűikét hónap | | Előfizetés díja: 625 Ft 1250 Ft | I Beszervező előfizető: Név.......................................................................... i Lakcím:................................................................... | ■ Beszervezett előfizető: Név........................................................................... i Lakcím:......................................................................| A jelenlegi előfizetőink között, akik új előfizetőket szerveznek, e I megrendelőlevél beküldésével, a BALATON FÜSZCRTKCACSKCDCIMI I I RCSZVCNVTÁRSASÁG által felajánlott vásárlási utalványokat sorso- I ■ lünk ki. Havi 11 ezer dolláros szerződés az amerikaiakkal Palackozó a cukorgyárban (Folytatás az 1. oldalról) Mielőtt a texasi Brown and Root céggel megállapodtak volna, alapos vizsgálatnak ve­tették alá a kaposvári vizet. Az ellenőrzés során kiderült: a cukorgyári víz megfelelő minőségű, palackozásra al­kalmas. Az amerikaiak nagy­teljesítményű víztisztítóit már a kuvaiti háborúban és a Szo­máliái bevetéseknél is hasz­nálták. A gépeket jól felkészí­tett szakemberek kezelik. A termelés folyamatos lesz, amely szigorú higiéniai kö­rülmények között folyik. Mű­szakonként várhatóan húsz embert foglalkoztatnak. Érte­sülésünk szerint a Kaposcu- komak havonta 11 ezer dollár bevételt hoz az üzlet. A rész­vénytársaság legalább 20 mil­lió forintot tervez az amerika­iakkal kapcsolatos együttmű­ködésből. Az elnök-vezér­igazgató tegnapi tájékoztató­ján belejentette azt is: megkö­tötték az idei termelői szerződéseket. A gyárnak összesen 12 ezer hektáron termelik a cukornak való alapanyagot. Becslések sze­rint az 500 ezer tonna répából 55 ezer tonna cukrot nyernek. A cég idei bevétele mintegy 5 milliárd forint lesz. Termé­keik 40 százalékát exportál­ják, jelenleg olasz és horvát kereskedőknek szállítanak cukrot, szárazszeletet és me­laszt. (Harsányi) Tisztelt Előfizetőnk!

Next

/
Thumbnails
Contents