Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-18 / 65. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1996. március 18., hétfő A Sávház létezik 1996. március 9-én, szomba­ton társadalmi munkát végez­tünk (kertész jelenlétében!) Nem akarom elmarasztalni a városgazdálkodást (mert így is elég a gondjuk). A Sávház előtti fák eléggé elhanyagolt állapotúak voltak. Mi megtisztítottuk azokat és a bokrokat Gyarmati László szervezésében. Jó lenne, ha a jó példára felfi­gyelnének városunk lakói is, és környezetükben a hasonló tavaszi munkákat elvégeznék. Megjegyzem: csaknem 5 év­vel ezelőtt, az akkori főker­tész megígérte, hogy a Sávház előtti játszótérhez tartozó pa­dokat felújítják. Akkor azt ígérte, hogy Bőszénfáról a padokra való léceket már megrendelték, ami a mai na­pig sem ért ide. Több, mint 10 éve nem volt a gyerekeknek csúszda a ját­szótéren. E célra a lakóktól négyezer-ötszáz forintot szed­tünk össze, s miután az akkori alpolgármester úrral - Szita Károly - beszéltem, s megmu­tattam neki, mennyi pénz gyűlt össze, így megkönyörült rajtunk, s elintézte, hogy a gyerekek megkapják a csúsz­dát, ami akkor tizenhatezer­egyszáz forintba került. A játszótéren levő hinták láncait is saját pénzből vásá­roltuk. Jó lenne, ha egy kicsit jobban odafigyelnének az ille­tékesek, hogy a lehetőségeik­hez képest ne feledkezzenek meg rólunk. Tóth György Sávház, I. II/6. Visszaküldött nyugdíj Januárban érkeztem Sze­gedre a testvéreimhez, hogy addig sem fogy a gáz. Az idő viszontagsága miatt nem tudtam visszajönni, hogy a nyugdíjam felvegyem. Megbí­zást azért nem adtam, mivel minden szándékom az volt, hogy haza jövök, mire jön a nyugdíj, de nem sikerült az idő­járás miatt. A panaszom az, hogy vissza­küldték a nyugdíjam, és a mai napig sem kaptam meg. Kis nyugdíjamból egyedül élek. idős vagyok, a gyógyszert nem tudom kiváltani, a gázról nem is beszélve. Kétszer is írtam a MÁV nyugdíjfolyósító hivatalhoz, de nem válaszoltak. Ezért kérem: segítsenek. Özv. Lévai Béláné Balatonboglár, Munkácsy u. 16. Fejétől bűzlik a hal, de a farkánál kezdik pucolni... Személyi jövedelemadó be­vallásomat feladtam február elején. Február 29-én, az év szökőnapján levelet hozott a posta, pechemre az Apeh-től. Közük, hogy „adószám és belső tartalmi pontatlanság miatt bevallásom feldolgozha­tatlan”, három napon belül személyesen keressem fel a megyei hivatal ügyfélirodáját, ahol segítenek a hiba kijavítá­sában, adóvisszaigénylésem csak attól a naptól jogos, mi­után kijavítottam a hibát. Örültem, hogy rendbírságot még nem helyeztek kilátásba, mert hát ugye már „foga” van az Apeh-nek. Itt van ez a frá­nya költségvetési hiány, az el­titkolt jövedelmek a fekete gazdaságban, a jogtalan adó­jóváírások tömege, így hát kü­lönösen megnézik az adóbe­vallását annak, aki visszaigé­nyelni merészkedik (tájékoz­tatták az adózót e lap hasáb­jain is). Azok közé tartozom én is, mert x-et tettem a bevallásom első oldalán a megfelelő négyzetbe. Lesz ami lesz, há­rom órai részszabadságot be­jegyeztem a jelenléti ívbe, és elmentem a munkahelyemről, vittem az okmányokat, termé­szetesen a személyi igazolvá­nyomat is az Apeh megyei hi­vatalba. Többszöri eligazítás után végre egy kedves, fiatal hölgy udvariasan pártfogásába vette az ügyem. Pillanatok alatt elő­kereste „feldolgozhatatlan” adóbevallásom és annak mel­lékletét képező C táblát és kö­zölte: „Aranyág” befizetésem után nem vehettem igénybe a 300 forint adójóváírást, mert a befizetést gyűjtő és igazolást kiadó Népjóléti Minisztéri­umnak nem adtam meg az adószámát, csak a bankszámla számát írtam be,' lehet a NJM- nek nincs is adószáma, de ezt az Apeh nem tudhatja, és így az adórendelet szerint az adó­jóváírást nem lehet igénybe venni. Szíveskedjek tehát ezt a C táblán saját kézzel törölni és a javítást igazolni. Ez volt te­hát a hiba az adóbevallásom­ban. Természetesen ezt némi értetlenség után megtettem, és ezzel az adóbevallásom már feldolgozhatóvá vált, 300 fo­rinttal nőtt az ország belső pénzügyi egyensúlya, nekem pedig ugyanannyival csökkent a visszaigényelhető adóm. Pont! Pontot lehetne tenni, mert hát 300 forint nem egy egetrengető tétel. Nekem azonban három óra munka­időkiesésbe került, szeren­csémre útiköltség nem merült fel, de ha már Ujvárfalván laknék, akkor az oda-vissza út költsége meghaladná a fenti összeget, amiért én egyáltalán nem éreztem magamat hibás­nak. Azonban ez nem 300 fo­rint, ez annak az összegnek a 30 százaléka országosan, amely összeget az „Aranyág” jótékonysági alapra befizettek. Az annyiszor 1-2-3 óra munkaidőkiesés, ahány ügyfe­let érint. Az annyiszor 14 fo­rint postaköltség, ahány ügy­félnek az Apeh levelet küld. És az annyiszor 22 forint fe­lesleges postaköltség, ahány befizetőnek az NJM értesítést küldött. Végül is az államnak ez egy gazdaságos húzása, mert ezen csak ő keresett, és nem szá­molt azzal, hogy hány ember­ben ingatta meg az állam és az állami szervekben feltételezett bizalmat. Meggyőződésem, és azt minden befizető nevében jog­gal leszögezhetem, hogy nem az adókedvezmény igénybevé­tele végett fizettük be az „Aranyág” jótékonysági alapra, hanem a segíteni aka­rás a beteg gyermekek helyze­tén. Hihetetlennek tűnik előttem az, hogy az NJM nem ismeri az adórendeletet, ugyanis az adórendelet nem ír elő adószámot, csak a befize­tés célját és tényét határozza meg. Amennyiben nem így van és ez már csak a PM vagy az APEH túlbuzgóságából adódik, akkor egymást köte­lező lett volna időben értesí­teni. Az Apeh, akinek „foga” van, e fogasodással legalább a bölcsességfogát növelhette volna, ne csak a tépő- vagy szemfogát. Úgy tűnik, hogy a PM és az Apeh állam az államban, erre minden jogosítványukat az utóbbi időben megkapták. Ha a kormányon belül ők a leg­erősebbek, akkor ezt velünk szemben, „nyuszifül” adófize­tőkkel szemben, behívás és le­velezés nélkül is csökkent­hétté volna. Nem rabolt volna el tőlem 3 óra szabadidőt, ha a bosszantást meg is hagyja. Ezek után ne váljon közü­lünk senki olcsóbb államigaz­gatást a jövőben se, mert az íróasztal mindig is talált, vagy ha nincs, akkor kitalál magá­nak fontos munkát. Megteheti az általunk befizetett adóforin­tok terhére. Báli Gyula Kaposvár, Nádor u. 27. így lopják a biciklit Március 1-jén megjelent lap­jukban olvastam az Ellopták a kézbesítő kemping kerék­párját című írásukat, majd utána én is biciklimmel be­vásárolni mentem. Az Arany téri kispiaccal szemben, a húsboltban vásá­roltam hat szelet karajt (amit már hűtőben húsvétra szeret­tem volna tartalékolni) és fél kiló darált húst. A hét végére gondoltam, veszek becsinált levesnek csirkelábat, ezért a piros ház alatti átjárónál lela­katoltam a biciklimet, és a szatyraimat a kormányon hagyva betértem a baromfis boltba. Vevő nem volt, így hamar végeztem a vásárlás­sal. A boltból kilépve majd kővé meredtem, amikor azt láttam, hogy a lelakatolt bi­ciklimet szatyrostól, minde­nestől ellopták. Mindez már­cius 1-jén fél 9 és 9 óra körül reggel történt. Nem tudom elhinni, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy a lakat miatt há­tuljával felemelt biciklit visz valaki? Nekem a lábaimat jelen­tette ez a régi típusú női ke­rékpár, mivel fájós, beteg lá­baimmal nagyobb távra gya­logolni nem tudok. Újat venni pláne nem tudok, mivel kis nyugdíjas vagyok és sajnos, a januári emeléssel most érte el a 10 ezer forintot öregségi nyugdíjam, amit 30 év ledol­gozott munkámért kapok. Nagyon kérem Önöket, ha panaszommal az újságban foglalkoznak, akkor a neve­met ne közöljék. Nagyon szégyelem a szegénységemet. Köszönöm, ha elolvasták pa­naszos levelemet. Név és cím a szerkesztőségben Kaposvár Az útvesztő nem a bürokrácia A Somogyi Hírlap március 6-i számában Iváncsics Gyula bodrogi lakos A bürokrácia útvesztői címmel közölt leve­lére az alábbi választ adom. A cikkben szereplő megállapí­tások, illetve vélekedések szá­mos pontatlan körülményt tar­talmaznak, így mindenképpen szükséges a hasonló esetek megelőzésére az objektív tisz­tázás. Iváncsics Gyula 1995. december 30-án kereste fel fió­kunkat, és egy kötelező felelős­ségbiztosítási szerződést kötött egy másik gépkocsijára. Ekkor szóban közölte, hogy van egy kárügye, mivel egy IFOR gép­kocsival ütközött a kaposvári Fészek Áruháznál. Ügyinté­zőnk tájékoztatta, hogy jelentse be a kárt az előírások szerint írásban, hogy mielőbb rögzíteni tudjuk a kárképet, illetve kérte, hogy csatolja bizonylatait a kár összegének megállapításához, illetve mutassa be a gépkocsit. Tájékoztattuk arról is, hogy természetesen elsődleges a jog­alap tisztázása, a felelősség megállapítása, melyhez a rend­őrség határozata szükséges. Ez annál is inkább így volt, mivel az adatok szerint a két jármű kanyarodásban, illetve előzés­ben volt, a helyzet megítélése a kárleírás szerint nem volt egy­értelmű. Iváncsics Gyula a tájékozta­tást követően úgy nyilatkozott, hogy ő nem fordul hozzánk, hanem közvetlenül az IFOR- nál lép fel, különös tekintettel arra is, hogy ő kanadai állam­polgár. Ettől függetlenül 1996. ja­nuár 29-én, tehát több mint egy hónappal a baleset után mégis jelentkezett nálunk. Abban az időben rendkívül nagy volt a havazás, így kárszakértőnk nem tudott a helyszínre kimenni, ezért abban állapodtak meg, hogy Iváncsics Gyula kiviszi őt speciális gépkocsijával arra a helyre, ahol a sérült autót tá­rolja. Ez megtörtént — egyben jelzem, hogy a fényképek elké­szítését megelőzően a nagy ha­vat kárszakértőnk tisztította le a károsult gépkocsijáról. Időközben Iváncsics Gyula csatolta a rendőrség értesítését, mely szerint az ügyet további vizsgálatra és érdemi döntés meghozatalára az IFOR-hoz te­szi át, mivel a másik autót egy másik IFOR alkalmazott ve­zette. Ezen eljárásról, ennek eredményéről a mai napig nincs tudomásunk. Ügyfelünk ezt követően már ügyvédje útján jelentkezett. Ekkor közöltük vele, hogy szí­veskedjen közölni további, já­rulékos kárigényét, jelölje meg költségeit, és csatolja az ezzel kapcsolatos számlákat, egyéb iratokat. Tájékoztattuk arról is, hogy a jogalap tisztázása után kára az előírások szerint rende­ződhet. Ettől függetlenül tény, hogy Iváncsics Gyula a mai napig a további kárigénnyel kapcsola­tosan semmilyen bejelentést ná­lunk nem tett, így nem felel meg a valóságnak, hogy kérdé­sére választ nem adtunk. Nem­csak a szükséges választ kapta meg, hanem mi kértük a to­vábbi, részletes és bizonyíté­kokkal alátámasztott kárigény mielőbbi beterjesztését, de ő ezt a mai napig elmulasztotta. Tény az is, hogy Iváncsics Gyula a kárt több mint egy hó­nappal a balesetet követően je­lentette, kockáztatva ezzel azt, hogy a kárfelméréshez, a tény­leges kár megállapításához szükséges körülmények ennyi idő eltelte után később már nem tisztázhatóak. Mindezek mellett utalok arra is, hogy a mai napig csupán ki­dolgozás alatt áll az IFOR, a magyar állam, illetve a Magyar Biztosítók Szövetségének meg­állapodása a hasonló jellegű ká­rok rendezésére. A hatályos jog­szabályi előírások, az 58/1991. számú Kormány rendelet előírá­sai az ilyen esetekre nem terjed­nek ki, de ezt rajtunk számon- kémi nem lehet. Az eddigi intézkedések, a kár­felmérés kizárólag ideiglenes rendelkezés alapján történt és zajlik azzal, hogy a nálunk köte­lező felelősségbiztosítással ren­delkező ügyfelek kárait felmér­jük, majd az iratokat továbbítjuk Budapestre az illetékes szerve­zethez, a Magyar Biztosítók Szövetségének csoportjához. A levélben jelzett konkrét ügy speciális még annyiban, hogy Iváncsics Gyula gépkocsija kül­földi rendszámmal ellátott, fele­lősségbiztosítása így szintén külföldi. Ha — mint az az eddigi adatok alapján feltehető — a baleset bekövetkezéséért közre­hatása lesz, így ő is részbeni károkozóvá válhat, ezért adott esetben az ő külföldi felelősség­biztosítójának nyilatkozata is szükségessé válik az ügyben. Mindezek a körülmények azonban, a levélben felvetettek­kel együtt nem a mi hibánkra, ügyintézési késedelmünkre ve­zethetők vissza. Az objektív tá­jékoztatás érdekében és hangsú­lyozottan a hasonló problémák megelőzése miatt feltétlenül szükségesnek láttam mindezek közlését. Varga László igazgató Hungária Biztosító Rt Somogy Megyei Igazgatóság Kaposvár MÁZ haszongépjárművek 10% K SPECIALIS TÍPUSOK: SZIPPANTÓS, KONTÉNER-, KOMMUNÁLIS SZEMÉTSZÁLLÍTÓ Kedvező részletfizetési és lízingfeltételek! Telep: Vagép Rt. 4400 Nyíregyháza, Lujza u. 1. Tel.: 42/460-011 Fax: 42/460-007 | KÖZPONT: § HUNGARO HUNGAROMAZ Kft. NyfregyházaRozsrét, Pl.: 251 i*®SAÄ2KI Tol.: (42) 49-00-00,30/53-05-24, Fax: (42) 49-00-02 MÁRKAKÉPVISELET - SZERVIZ: Neolit Kft. 7623 Pécs, Megyeri u. 26. Telefon/Fax: (72) 313-251 U BERNER A teljesítmény összeköt Szereléstechnikai eszközök forgalmazásában élen járó nemzetközi vállalatcsoport magyarországi tagja, gyorsan fejlődő hálózatába olyan fiatal, kreatív képviselőt (üzletkötőt) keres Somogy megye területére, járműves ágazatba, (Kaposvári lakosok jelentkezését várjuk) aki saját területén a Bemer üzleti céljainak megfelelően alakítja a cég piaci részesedését. Tevékenysége kiterjed ügyfeleink rendszeres látogatására, és a lehetséges partnerek felkutatására. MUNKÁJÁT-főállásban,- korszerű (alap+jutalék) javadalmazási formában végzi,- számára intenzív képzést és a továbbiakban szükséges szakmai segítséget biztosítunk. ELVÁRÁSAINK:- középfokú végzettség,- műszaki ismeretek és gyakorlat,- a magas szintű feladatok ellátásához szükséges személyiségjegyek és szaktudás,- saját gépkocsi, jogosítvány, telefon. A fényképes pályázatokat az alábbi címre várjuk: Bemer Kft., 1097 Budapest, Táblás u. 34. Hivatkozási szám: CB2 (11883) Ki szállhat föl a buszra? 1996. február 29-én délután 4.10-es busszal szerettem volna hazajönni, miután befejeztem a munkámat, de engem nagyon megaláztak. Jelenleg kémény­seprőnek tanulok. Balatonbog- lárról jöttem volna a menetrend szerinti busszal Lengyeltótiba, de a sofőr nem engedett fel­szállni, mondván: kéménysep­rőt én nem szállítok. Ezért vár­tam még két órát a következő járatra, ahol szó nélkül felvett egy másik buszsofőr. A kérdé­sem a következő: jogában állt Vámosi Gyula buszsofőrnek, hogy engem nem engedett a menetrend szerinti buszra fel­szállni? Lehet, hogy az én pén­zem nem olyan, mint másé? Horváth Zoltán Lengyeltóti

Next

/
Thumbnails
Contents