Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-14 / 63. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1996. március 14., csütörtök A hadigondozottak háromnegyedét kizárja a törvény 10. paragrafusa Méltánytalanság a kárpótlásban- A halálunkat várják - mondta a síró asszony a telefonba. — Arra számítanak, hogy előbb-utóbb kihal ez a szerencsétlen nemzedék; így akarják megoldani a kárpótlásunkat. Hiába álla­pították meg a jogosultságomat az 50 ezer forintra, tavaly azt ígérték, idén űzetnek, most meg azt mondják, majd jövőre... Több ezer igénylés Bevallom, nem nagyon értet­tem a dolgot, ezért Knézics Jó­zsefiéhez, a kaposvári polgár- mesteri hivatal hadigQndozot- takkal foglalkozó szakértőjéhez fordultam. — A panaszos hölgy hadi­árva, aki az 1994. évi XLV. törvény értelmében a jogtalanul megvont járadéka fejében 50 ezer forint egyösszegű tén'tésre tarthat igényt. Ennek a kifizeté­sét-azonban — csak a hadiár­vákra vonatkozóan — költség- vetési okokra hivatkozva való­ban 1997-re halasztották. Az önkormányzatoknak ezt a ren­deletet is be kell tartaniuk, nem miattunk késik a kifizetés. — A törvény megjelenése után hányán fordultak kére­lemmel a hivatalhoz2 — Több ezren. Sajnos, jelen­tős részükkel nem tudtunk ér­demben foglalkozni, mert a törvény 10. paragrafusa egyér­telműen kimondja, hogy csak az 1949. január 1. előtt hadi- gondozásban részesülőket ve­hetjük figyelembe, akkor, ha el­látmányuk ezen időpont után szűnt meg. Az iratokból tudjuk, hogy a 8980/1946. ME számú rendelet alapján nagyon sok já­rulékfizetést megvontak még 1949 előtt, ezeket a károsulta­kat kizárja a törvény a hadi- gondozási jogosultságból. Az egyösszegű térítésre egyébként — hadirokkantaktól, özvegyek­től és árváktól — 1995. decem­ber 31-ig 27? igénylést vettünk át. Ebből 86-ot tudtunk kedve­zően elbírálni, 58-at kellett el­utasítanunk, 98 ügyben az ira­tok hiányossága miatt még nem tudtunk határozni. — Gondot okoz a bizonyíté­kok beszerzése? — A hadigondozásba vételi és a megszüntető határozatokat is a helyi közigazgatás készí­tette. Az elmúlt ötven évben annyi változás volt ezekben a szervezetekben — gondoljunk csak a kis települések tanácsai­nak összevonására vagy a járá­sok megszüntetésére —, hogy nem csoda, ha elkallódtak az ira­tok. Kaposváron ilyen szem­pontból nincs gond: minden ügyirat megtalálható. Sok eset­ben nincs is mit keresni. Nemrég fölkereste hivatalunkat egy asz- szony, aki a háború idején 13 éves volt. Édesapja eltűnt a har­cokban, édesanyját az oroszok agyonlőtték, erről dokumentu­mai vannak. A szerencsétlen sorsú gyérek annak idején cse­lédnek állt, hogy magát és fo­gyatékos kistestvérét eltartsa és nem fordult árvaellátásáért a ha­tóságokhoz. így hiába számít kétszeresen is hadiárvának, ké­relmét el kellett utasítanunk. 1949 igazságtalan A Hadirokkantak, Hadiöz­vegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének me­gyei alelnöke, Jobban János is a 10. paragrafust kárhoztatja. — Az előző országgyűlés utolsó előtti ülésnapján szüle­tett ez a törvény, hát olyan is, mint amit az utolsó pillanatban csapnak össze. Egy történelmi igazságtalanságot próbáltak or­vosolni úgy, hogy újabb súlyos méltánytalanságot teremtettek. Az 1949-es dátummal a jogo­sultak háromnegyedét kizárták a kártalanításból. Az aknák, szanaszét hagyott lőszerek még az ötvenes években is robban­tak, ha szántás közben beléjük vágott az eke. Sokan csak ak­kortájt jöttek meg hadifogság­ból, egy életre megnyomo- rodva. Hát hogy tudták volna ezeknek az embereknek a rok­kantságát 1949 előtt megállapí­tani? Előttem az országos szö­vetség tavaly augusztusi statisz­tikája: a nyugdíjfolyósító igaz­gatóságokon 26 ezer 822 hadi- gondozottat tartott nyilván, s mindössze 4700-an kaptak egyösszegű kártérítést. A szö­vetség a törvény megjelenése óta szorgalmazza a módosítást. Tavaly szeptemberben minden országgyűlési képviselőhöz el­juttattuk levelünket, és támoga­tásukat kértük a 10. paragrafus megváltoztatásához, hogy a kárpótlás összegszerűségében és hozzátartozói körében azo­nos elvek érvényesüljenek a háború és az önkény áldozatai­val kapcsolatban. Ha nem lesz foganatja a levelünknek, az or­szágos szövetség az alkot­mánybírósághoz fordul. Ma­gam is tervezem, hogy panaszt tegzek az állampolgári jogok országgyűlési biztosánál, mert az 1949-es1 év indokolatlanul, önkényesen került a törvénybe, és különbséget tesz igényjogo­sult és jogosulatlan hadigondo­zott között, holott a sérelmek azonosak. — Kezemben egy levél, ame­lyet a kártalanításból kizárt hadiárva panaszára írt válasz­ként egy somogyi országgyű­lési képviselő. Ebben az illeté­kes minisztérium politikai ál­lamtitkára elismeri az eset mél­tánytalanságát, de költségve­tési okokra hivatkozva kéri a megértést. — Az eset nem méltányta­lan, hanem tarthatatlan, meg kell változtatni a törvényt. Egyébként meggyőződésem, hogy a hadigondozottak köz- alapítványának költségvetésé­ben a szükséges pénz is rendel­kezésre áll, állami kiegészítésre nem lesz szükség a kártalanítás teljes körűvé tétele során sem. Az önkormányzati határoza­tok törvényességi felügyeletét a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal gyakorolja. Dr. Vörös Tamásnál, az igazgatási és ha­tósági főosztály vezetőjénél ér­deklődtem a hadigondozottak kárpótlási ügyeiről. Körültekintéssel — Somogybán 1995. decem­ber 31-ig az egyösszegű kártala­nításról 2219 határozat született. Ebből 702 volt jogos igény, 683 elutasító végzés készült, és 834 ügy még folyamatban van. Az első fokú határozathozó önkor­mányzatok megkülönböztetett körültekintéssel jártak el, hoz­zánk ugyanis az elbírált esetek­nek csak töredéke került, össze­sen 83. Az elutasító határozatot 55 esetben tartottuk megalapo­zottnak, két esetben új adatok beszerzése lehetővé tette a hatá­rozat megváltoztatását, 60 eset­ben új eljárás lefolytatására uta­sítottuk az önkormányzatot, 20 ügyben még nem döntöttünk. Egyébként hivatalunk is kiter­jedt levelezést folytat a szüksé­ges iratok beszerzése érdekében. — Mi a véleménye az emlí­tett jogszabályról? — Itt egy járadékról és egy kárpótlásról rendelkező tör­vényt szerkesztettek egybe a jogalkotók. Talán szerencsé­sebb lett volna külön joganyag­ban szabályozni a két területet, így a pénzügyi fedezet biztosí­tása is egyszerűbb lenne. — A törvény módosításáról vannak-e hírei? — Tavaly ősszel mende­monda szintjén szóba került az esetleges módosítás, de az utóbbi hónapokban nem hallot­tam róla. Katona Csongor Szociális étkeztetés nyugdíjasoknak Kaposváron hat klubja van az időseknek, ahol a nyugdíjasok kellemes környezetben tölthetik idejüket, s naponta háromszori ét­kezésre is lehetőségük van. Ez azért fontos, mert sokan egészségi állapotuk miatt nem tudják önmagukat ellátni. A reggel nyolctól délután rtégyig nyitva tartó klubokba járók figyelnek társaikra, odafigyelnek a másik bajára. Bejutni nem nehé?, csak oda kell menni, és jelentkezni. — Aki megteheti, hazaviszi az ételt, aki orvosi igazolást hoz mozgáskorlátozottsá­gáról, annak tiszteletdíjas gondozóink szál­lítják házhoz az ennivalót — mondta Sza- nyi Jánosné, a gondozási központ vezetője. — Eddig jövedelemkategóriák szerint kel­lett fizetniük, de ez nem volt igazságos, ezért kidolgoztunk egy új fizetési módot. Ezt kedden fogadta el a közgyűlés, így a jövőben nyugdíjuk 19 százalékát fizetik be a nálunk ebédelők. A kétfogásos ebéd mi­nőségét próbáljuk javítani, de nehéz házi- kosztot produkálni, Konyhánkon most nyolcszázhuszonhárom ebédet főzünk, de kilencszáz adagot is készíthetünk. Ezen a héten fejeződik be felújítása, így a jövő hét­től ismét a megszokott időben juthatnak ételhez nyugdíjasaink. — Az étel elfogadható, örülünk, hogy ilyen is van. A lényeg, hogy kapjunk nyug­díjat, amiből ki tudjuk fizetni — mondják a már jóllakottan üldögélő nyugdíjasok. — Szórakozni nem kötelező, de gyógyszerre és az élelemre áldozni kell. Sz. R. Egy mosoly az ebéd mellé... fotó: király Kaposvári öreg­diákok találkozója Tegnap délután a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szak- középiskolában találkozót tar­tott a Kaposvári Öregdiákok Baráti Köre. Az 1911-ben a Kaposvári- Felsőkereskedelmi Iskola volt diákjaiból alakult Végzettek Szövetsége tevé­kenységének és hagyománya­inak folytatására vállalkozó öregdiákok előadásokat hall­gattak meg. Torma Károly, az 1986-ban újjá alakult baráti kör tevékenységét ismertette, sok anekdotával fűszerezve. Dr. László Imre közgazdász professzor Az iskola az a hely, ahol igazságosan mérik az érdemeket címmel tartott előadást. Kordován Gyula volt neves tanáraikról emlér kezett meg. Jobban János a hajdani diákélet eseményeit és az életkezdés lehetőségét boncolgatta előadásában. Ho­gyan tovább öregdiákok? címmel Szita Ferenc mondott gondolatébresztő szavakat. A kör tagjai hagyományaikhoz híven egy fát is elültettek. Az a jó, ha van benne bor - tartósítja a tölgyfát Az utolsó kicsi hordó Az utolsó hordót ajándéknak készítette fotó: török anett — Régen szUret végére megvolt a következő évi rendelésem is, utána már csak a kisebb javításokat tudtam vállalni. Ma alig akad munka; nincs pénze a népnek. Vissza is adtam az ipart. A szabályok sem ked­veznek a nyugdíjasnak. Palka Imre kádármester mondta ezt Kaposmérőben. Családi örökségként szállt apáról fiúra — négy generá­ción át - ennek a szakmának a szeretete. Most megszakad a sor: neki csak leánygyermeke van. Palka Imre még kézi szer­számokkal tanulta a hordóké­szítést. Ma már géppel csinál­ják, mondta, úgy kifizetődőbb. — Hoztak hozzám olyat, al­földi kádár csinálta gépen, amit már új korában javítani kellett volna. Régen nem vet­tek hordót kontártól, A gondos gazda tudta: jó bort csak jó hordóban lehet tartani. Borvi­dékeken kezelik is a hordót: diópáccal vonják be, s akkor levegőzik. Az a jó, ha mindig bor van benne, mert az im­pregnálja a fát. Harminc évig dolgozott ká­dárként Palka Imre; egy hordó volt a napi norma. Ma már nem menne ez a nagy hajtás. Néhány éve kíváncsiságból megpróbálta, de belátta: nem hozható vissza az ifjúság. Nyugdíjasként javításokat vál­lalt; új hordót csak magának készített, esetleg ajándékba. Épp egy ilyen kis asztali hor­dón végzi most is az utolsó si­mításokat. A legkisebb hor­dója 2,5 literes, a legnagyobb ezerliteres. — A műhelyemben van két gép és sok kéziszerszám. Első­sorban tölgyfával dolgoztam, de használható a szelídgeszte­nye, a szeder- és az akácfá is. A munka legkényesebb része a hajlítás. Ha elérte a megfelelő hőfokot, akkor hajlik a fa. Az ötven éve, inas koromban ké­szített hordóimat még egyszer sem kellett javítani. A kemény munkával töltött évtizedek után járó nyugdíjjal nincs oka dicsekedni: csak 12 ezer forint. Ha megbízást nem is vállal már, a műhelyt nem záija be. A ház körül mindig akad tennivaló, szükség van az ezermesterre. Izményi Éva Nagyfelhasználók, asztalosok, tüzépek, fuvarozók, figyelem! Fenyő fűrészáru, faforgácslap, farostlemez kis és nagy tételben, belföldi és export értékesítésre kapható! Érdeklődni: Gold-Biznisz Kft. Cím: 8000 Székesfehérvár, Piac tér 8. Tel./fax: 06-22/340-201 06-22/340-202 Üi: Dunkl József (12074) Ünnepeltek a nyugdíjasok Száznyolcvan nyugdíjas'és a város polgármestere is részt vett Nagyatádon a Limpex Konzervgyár ebédlőjében a vállalat nyugdíjas szakszer­vezeti klubjának találkozóján. A száznyolcvan résztvevőt Tóth Ferenc tájékoztatta a szervezet munkájáról. A Baj­társi Szövetség a volt tiszti klubban tartott összejövetelt, ahol a 2. számú általános is­kola 7/a osztályos tanulói ad­tak műsort a tiszteletükre. Honfoglaló őseinkről Idei programját a honfoglalás millecentenáriuma jegyében állította össze a nagyatádi Őszi napfény nyugdíjas klub. Hétfőn a honfoglalás törté­nelmi előzményeiről hallgat­ták meg Bacsa Antalnak a 2. számú általános iskola taná­rának előadását, majd megis­merkedtek azokkal a kisdiá­kokkal, akik egy országos pá­lyázaton a korról írt dolgoza­taikkal vettek részt. A nyugdí­jasklub májusban Ópuszta­szerre is ellátogat. Csurgó őszirózsái a Parlamentbe mennek Továbbra is aktívan élik nyug­díjas napjaikat a csurgói idő­sek: az Őszirózsa Nyugdíjas­klub férfi tagjai legutóbb a hölgyeket köszöntötték a nő­nap alkalmából. De a jövő hét sem telik program nélkül, a nyugdíjasok egynapos kirán­dulásra Budapestre utaznak, ahol a magyar törvényhozás, a Parlament épületében tesznek látogatást. Tanácsadó idősek Látrányban A látrányi idősek klubja a település motorja. Tóth László polgármester gyakran megfor­dul náluk és szívesen megbe­széli a nyugdíjasokkal a falu időszerű tennivalóit. A napok­ban rendeztek szép nőnapi kö­szöntőt és együtt szervezték meg a március 15-i megemlé­kezést is. Tervezik, hogy a klub csatlakozik a megyei szövetséghez. Nagycsepely a falu öregjeiért Nagycsepely lakosságának megközelítőleg fele nyugdíjas korú, csaknem száznyolvanan vannak. Igény szerint a helyi óvoda biztosítja részükre a főétkezést, amelyért százti­zenöt forintot kell fizetniük. A kiadós és ízletes adagból még egy szerény vacsorára is marad annak, aki beosztja. Az önkormányzati hivatal Dobos Gyuláné hivatalsegédet bízta meg kapcsolattartásra: bevá­sárol, beszerzi a szükséges gyógyszereket és az ebédet a rászorulóknak házhoz szál­lítja. Mindehhez gépkocsit is biztosít. Fogadónap hadigondozottaknak A Hadirokkantak, Hadiözve­gyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének me­gyei szervezete végre helyi­séghez jutott. Ezentúl minden hónap első hétfőjén délelőtt fogadónapot tart az érintettek­nek Kaposváron a Fő utca 37. szám alatt a III. emeleten a nyugdíjas szövetség irodahe­lyiségében.

Next

/
Thumbnails
Contents