Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

1996. március 13., szerda 5 Szerdahelyi válságtervek Naponta egyszer bevásárolnak a boltban fotó: török anett Mindössze egy kutya- és egy csirketenyésztő próbál meg­állni a lábán az eddei vidé­ken. A vállalkozók rendre el­kerülik a bekötőúton megkö­zelíthető kis települést. A szé­lesen elterülő utca délidőben szinte teljesen kihalt. A „főté­ren”, nyitott buszváróban fia­tal nő húzza szorosabbra ka­bátját. A metsző, télvégi sze­let mégsem tudja kivédeni. Kovács Csilla 22 éve él a Ed­dán, a szüleinél. Négy társá­val naponta megjárja az utat faluja és Fonyód között, ahol egy káeftében dolgozik. — Eléggé kihalt a falu, a fiatalok elvándoroltak. A tu­catnyi tizenéves Somogy- sárdra és Iádra jár szórakozni, az idősebbek meg egymás­hoz, egy kis beszélgetésre — mondta, majd buszra szállt. Kis csapat közeledett a kö- vesúton. A boltból jöttek. Az idősebb asszony hátán batyu. Micisapkás fiatalember, lenge öltözetben, nyűtt puló­verben sietett utána. — Azelőtt segédmunkás voltam a Surjánnál, de annak vége... Munkanélküli lettem — mondta. Huszonhét évesen nem is nagyon igyekszik elhelyez­kedni. Azt mondta: van egy kis „mellékese”, meg a jára­dék, abból megél. Anyja há­zában negyedmagával, har­mincezer forintból gazdál­kodnak havonta. — Nem kérek segélyt, amíg dolgozni tudok. Csak az öregeket sajnálom; ott ácsin­góznak naponta a boltban, és nem tudnak vásárolni. Néha megszánja őket valaki és vesz nekik kenyeret. Legtöbben éheznek... Az önkormányzat úgy-ahogy segít, de annak sincs pénze. Bevezették a gázt, a vizet, nem futja többre. Valamikor rengeteg állat volt a faluban,- megter­mett a búza, a kukorica, az árpa. A fiatalok is tudtak dol­gozni, de elvették az emberek munkakedvét. Amíg ki nem öregedett az idősebbje, a jádi téeszben kereste meg a bete­vőt. Ha az önkormányzat csődbe megy, minden veszni fog. Megyeri János, Edde pol­gármestere szerint nincs any- nyi pénz, amit el ne tudnának osztani segélyekre. A két­százhatvannyolc lelkes Ed- dén a lakosság 30 százaléka munkanélküli; ugyanilyen arányú a kisebbség, 35 száza­lékuk nyugdíjas és csaknem hetven gyerek iperedik. Mindössze kilencven ember fogható munkára. Évente 618 ezer forint rendkívüli segélyt osztanak ki. Ha mindenki ré­szesülne belőle, személyen­ként 2300 forint ütné a mar­kukat havonta. S bár a több­szörösen hátrányos helyzetű •településen egy személyre több állami támogatást kap­nak, mint Somogyjádon, mégsem elég a pénz. Két és fél millió forint a költségve­tési hiányuk. — Ez az összeg a műkö­désre is kevés, és ha nem kap­juk meg az állami többlettá­mogatást, augusztusra „be­csukhatjuk a boltot” — mondta a polgármester. __ Várnai Ágnes Felkészítették az erőgépeket a tavaszi munkákra Megújuló talajerő Kadarkúton Ahogyan az állami költségvetés vergődik, úgy vergődünk mi is - mondta Balogh József, Ka- posszerdahely polgármestere. Válságtervet kellett készíteni: költségvetésükben a 21 millió forintos bevétellel szemben 26 millió forint a kiadás. —v A szükségmegoldást, az intézmények költségeinek to­vábbi lefaragását szeretnénk elkerülni. Egymillió forinttal kevesebbet fordítunk segé­lyekre. Csak azok kapják, aki­ket éppen a megfagyástól és az éhenhalástól ment meg. Kaposszerdahelyen a lakos­ság 15-20 százaléka él nehéz helyzetben. Megoldást csak az jelentene, ha új letelepülőkkel, vállalkozásokkal és intézmé­nyekkel gazdagodhatna a falu. A „bevándorlás” azonban vagy Somogyi Árpád csornai gazda és a göllei Korona Faluszö­vetkezet között hónapok óta tart a háborúskodás. A gazda bírósághoz fordult; másfél éve tart a kálvária. Csorna határában vásárolt két, egymással határos földterületet Orbán Ottó polgármester és Somogyi Árpád helybéli gazda. A polgármester bérbe adta bir­tokát a göllei Korona Faluszö­vetkezetnek, Somogyi Árpád pedig a For Life segélyszolgá­latnak ajánlotta föl egy részét, s ott helikopter-leszállópályát épített. — A két telek közt levő út az én tulajdonom, én gondosko­dom a tisztán tartásáról is — mondta Somogyi Árpád. — A szövetkezet gépei azonban ezen jártak be a területükre, az utat lezáró sorompót felfeszítették, a leszállópályát is megrongál­ták, s ráadásul ide rakták le a szemetet is. Azóta a leszállópá­lyát a segélyszolgálat nem tudja használni, mert veszélyessé vált. Bírósághoz fordultam. Végül a batéi körjegyzőséget jelölte ki ügyintézőnek a So­mogy Megyei Közigazgatási Hivatal. Összehívták az érintet­teket, de a tárgyaláson velem szóba sem álltak. Néhány napja kaptam meg a döntést: elutasí­tották a birtokvédelmi kérel­memet. Kovács Ernő, a göllei Ko­rona Faluszövetkezet elnöke el­ismeri, hogy azon a szeptem­beri napon a napraforgó-beta­karítást végző gépek átmentek az úton. — A sorompót nem feszítet­ték fel az embereink, hanem felnyitották. Azt elismerjük, hogy a leszállópályát jelző cö­hat éve megszűnt. Elfogytak az akkor kialakított telkek, s ezzel mintha a fejlődés is megállt volna. Pedig az intézmények akár a mostani lakosság kétsze­resét is el tudnák látni. A falu most egy konzorcium létreho­zását tervezi, amelynek az ön- kormányzat is tagja lenne, és 21 telek kialakítását és értékesíté­sét valósíthatnák meg. — Előnyét és hátrányát is érezzük annak, hogy a „város tövében” élünk — mondta a polgármester. — Előny, mert munkalehetőséget ad, hátrány, mert a megyeszékhely intéz­ményei konkurenciát jelente­nek az intézményeinknek. A leglényegesebb azonban: mi a város kényelmét és a tiszta, fa­lusi környezetet szeretnénk öt­vözni. (Jakab) löpök közül kettő kettő eltört, és a kombájnokról is lehullha­tott némi napraforgó-marad­vány. Ez egyszer fordult elő, azóta elkerülik a gépeink azt az utat. Megtérítjük a kárt, de en­nek az összege nem több száz­ezer forint, mint azt Somogyi Árpád állítja. A bíróság a csornai körjegy­zőségre küldte tovább az ügyet, onnan pedig hatásköri össze­férhetetlenség miatt került a ba­téi körjegyzőségre. — Január 10-én kaptuk meg az anyagot — mondta Puskás Béla építésügyi előadó —, a határozathozatal határideje március 10-e volt. Előzetes egyeztetésre összehívtuk az érintetteket, a megbeszélésen részt vett Somogyi Árpád és a Korona szövetkezet képviselői is. Somogyi Árpád nem vette tudomásul, hogy csak előzetes tájékozódásról van szó, a hely­színi szemlére és a döntésre csak ezután kerülhet sor. Kifo­gásolta, hogy nincs jelen Or­bán Ottó polgármester, minő­síthetetlen hangot használt, tárgyalni nem volt hajlandó, az ügyintézőket korrupcióval vá­dolta, a szövetkezet embereit megfenyegette. Ezek után nem volt más választásunk, mint hogy meghozzuk a döntést: a károkozást megállapítottuk, ezt a szövetkezet is-elismerte, de a kár összegében a felek nem tudtak megegyezni. Ál­lamigazgatási úton nem lehet fellebbezni, de polgári pert in­dítására lehetőség van. Somogyi Árpád nem él ez­zel a lehetőséggel, mert úgy tartja: nincs értelme. Saját maga veszi kezébe ügye kép­viseletét: a területet fegyvere­sekkel őrizteti. Jakab Edit Az őszi vetések fejtrágyázását végzik a kadarkúti mezőgazda- sági szövetkezet dolgozóit. Két hete kezdték, s már végeztek 160 hektár repcével és 137 hek­tárnyi árpával. Gelencsér Lajos, a szövetke­zet elnöke elmondta: a 300 hek­tár őszi búza fej trágyázását most fejezik be, utána a rozs következik. Egyúttal kihordják a szerves trágyát is. A kadarkúti szövetkezet 1800 hektáron gazdálkodik; itt meghatározó a növénytermesz­tés. Csak a repce, a napraforgó és a búza értékesítéséből mint­egy 45 millió forint bevételt terveztek; ezt a három növényt 300 hektáron termelik. A szö­vetkezet elnöke elmondta: ta­valy 150 millió forint volt a be­vételük, s az idén többre számí­tanak. Jelentős a fafeldolgozá­suk is: kis üzemük raklapokat és különböző rekeszeket készít. Ebből mintegy 20 millió forint a bevételük. — Nélkülözhetetlen a több lábon állás — mondta az elnök. — A szövetkezet komplex szolgáltatással is foglalkozik; bármilyen mezőgazdasági munkát vállalunk, emellett a növényvédelmet is elvégezzük. A gépek felkészítését már befejezték; 15 nagy erőgépet el­lenőriztek. Most az aratógépek alkatrészbeszerzése és a nö­vényvédő berendezések javí­tása ad munkát a szerelőknek. (Harsányi) Támaszra szoruló kutasiak A keresőképes lakosság húsz százaléka munkanélküli Kuta­son. Az önkormányzat negy­venkettőnek fizet jövedelem- pótló támogatást. Tavaly há­rommillió forintot költöttek a munkanélküliekre, s egymillió forintot átmeneti segélyezésre. A szociálpolitikai keretből 283 ezer forint jutott a mozgáskor­látozottaknak és közel kétszáz­ezer a közgyógyellátásra. A most készülő költségvetésből is legalább ennyivel szeretnék a település lakóit támogatni. Hét iskola diákjai a versmondó-versenyen Hét környékbéli iskola ötven­hat alsó tagozatos tanulója vett részt a közelmúltban Nagyba­jomban megrendezett vers- és prózamondó versenyen. A leg­jobb versmondónak járó díjat a somogysárdi Kaponya Henriett és a kaposmérői Laki Ádám kapta. A prózamondók közül a böhönyei Beck Zoltán és a me- zőcsokonyai Bogdán Tamás bi­zonyult a legjobbnak. Betegoktatás Mosdóson Az idén is indul betegoktató program az asztmás gyerekek­nek Mosdóson a Somogy me­gyei Tüdő- és Szívkórházban. A 8-10 éves gyermekeket ápri­lis 15 és 26-a között fogadják a szakemberek. A két hétig tartó programok során az úszás, a re- laxáció és a légzőtorna mellett megismerkedhetnek az asztmá­val, a gyógyszerek helyes hasz­nálatával, s elsajátíthatják az életmóddal kapcsolatos legfon­tosabb ismereteket is. Fűtési támogatás Kaposmérőben Az idei télen eddig 236 ezer fo­rintot költött a kaposmérői ön- kormányzat a falu lakóinak me­legedésére. Hárman a tüzelő­olaj vásárlásához kaptak segít­séget, hárman a fűtési rendsze­rük átalakításához, tizenkilen­cen pedig az egyéb fűtési mó­dok kiegészítésére. Fegyveresek őrzik a területhatárokat Csornai magánháború Sántos nem hisz a csodákban A forráshiányt tartja az önkormányza­tok legnagyobb gondjának Antalné Ke­resztes Mária sántosi polgármester. A Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének tagjaként sem rejti véka alá a véleményét. — Egy-egy jelentősebb beruházáskor min­dig örültem, hogy előrelépünk, de mosta­nában keserű a szám íze. Nem látok kiutat. Csőd felé sodródnak az önkormányzatok. Sántoson is szorul a nadrágszíj. A képvi­selőtestület hozott néhány döntést, hogy növelje a helyi forrásokat. Tagjai — bár tisztában vannak azzal, hogy ezáltal nem lettek népszerűbbek — felemelték a szociá­lis étkeztetés díját, 1600-ról 2200 forint lett a kommunális adó. A polgármester, aki az előző ciklusban is a település vezetőjevolt, azt tartja: sok az irigye, de ezzel nem törő­dik. Úgy véli: amit tesz, a falujáért teszi. Milyen egy jó polgármester? — Merjen mindent magára vállalni, higgyen önmagának, és ne várjon a cso­dára. A testülettel az egész településért kell dolgoznia, hogy a kommunális, szociális, kulturális és szabadidős feladatokat megva­lósítsák. Nem kell félni a nem kötelezően előírt önkormányzati feladatoktól; keresni kell a kiskapukat és futni a jó ötletek után. A kábeltévé is jó kezdeményezés. Műso­rait 108 család nézi. Antalné fontosnak tartja a nyilvánosságot. A közelmúltban al­kalmi riporterként tűnt fel a képernyőn. Göncz Árpád köztársasági elnökkel — amikor Balás Béla kaposvári megyéspüs­pökkel közösen elhelyezték a templom alapkövét — ő készített interjút. Áz elképzelésekről annyit mond: a szennyvíztervek már jó ideje megvannak, ám a kivitelezésre még várni kell. A köror­vossal együtt beadtak egy pályázatot be­tegápolói szolgálat kiépítésére. A környező falvak elesettjeinek is jó hír ez, ám még nem kaptak értesítést a 10 ezer ECU-ről. Lőrincz Sándor Antalné Keresztes Mária sántosi pol­gármester fotó: kőhalmi Szilvia Somssich Imre nevét veszi fel az iskola Névadóra készül Hetes A hetesi általános iskolában és óvodában elindult az új igazgatónő, Karsai Józsefné személyiségközpontú peda­gógiai programja. A szülők körében is népszerűek ezek az elképzelések. Nemcsak a he­tesei, leendő első osztályos gyerekek szüleit, hanem a környékbeli településen élő­ket is érdekli az újszerű neve­lési program. Karsai Józsefnétől megtud­tuk: március 19-én és 20-án nyílt napon ismerkednek a pedagógusok tevékenységé­vel a szülők, s az utána követ­kező napokban lesz mód gyermekeik beírattatására. A jövő tanévben egyébként egy első osztály indítását tervezi az intézmény; húsz-huszon- ötös létszámmal. Az iskola most a március végi alapítványi napra készül, amelyen a település ifjúsági és felnőtt művészeti csoport­jai lépnek közönség elé. Az igazgatónő a nyári tervekről is beszélt. Június 7-8-án ren­dezik meg a névadó ünnepsé­get; az iskola ugyanis saárdi Somssich Imre, egykori hetesi gróf nevét veszi fel. Ő épít­tette a millennium évében az egykori katolikus iskolát. A névadóra meghívták a család tagjait. Az első levél már megjött: a Belgiumban élő Somssich Pongrác jelezte ér­kezését. (Lőrincz) Eddán a jószándék kevés SOMOGYI HÍRLAP —. SOMOGYI TÁJAK_____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents