Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-12 / 61. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. március 12., kedd Nőtt az idegenforgalom dollárbevétele A Magyar Nemzeti Bank adatai sze­rint 1995-ben 1 milliárd 714,2 millió dollár bevétel keletkezett a turizmus­ból, ami 20 százalékos növekedés egy év alatt. A kiadás 1 milliárd 55,6 mil­liárd dollár volt, ez pontosan tizen­négy százalékkal több az előző évinél. A többlet 658,6 millió dollár. Új információs iroda segíti a kis cégeket Budapesten tegnap avatták az Euro Info központok hálózatának magyar- országi állomását, amely a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesz­tési Rt (ITD Hungary) keretében mű­ködik. A központ feladata megismer­tetni a vállalkozásokkal az egységes európai piac politikai és gazdasági je­lentőségét, előmozdítsa az együttmű­ködést hazánk és az EU tagállamai között. A kis és közepes cégek piaci eligazodását segítő információs iroda működését az Európai Unió és a belga kormány támogatja. Lovászképzés ősztől harminc diákkal Lovászképzés előkészítését kezdte meg a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola. Az ötvenéves in­tézményben a lótenyésztési ismerete­ket kétéves alapképzés után kétéves speciális szakmai képzéssel sajátíthat­ják el a tanulók. Az agrárkamara és a magyar lovas szövetség kezdeménye­zésére szervezett iskola ősszel indul, egyelőre harminc diákkal. Fonyódi alapítvány a rászorulókért A fonyódi képviselő-testület az idei költségvetésében 200 ezer forinttal támogatja „A rászorulók megsegíté­séért” alapítványt. Az utolsó pillanat­ban született a döntés, mert az alapít­vány számláján az elmúlt évben mindössze ezer forint volt. Felmerült, hogy teljesíthetetlenné válnak a céljai. Az önkormányzat most jogelődje szándékát erősítette meg. Az alapít­ványt 1992-ben hozta létre a testület a város nehéz helyzetbe került állandó lakosú polgárainak megsegítésére, így kívánta bevonni a közösséget a szociális gondoskodásba. Évente 6-9 fonyódi idős embert vagy családot tudtak így segíteni a kuratórium lelkes tagjai. Megalakult az üvegipari szövetség Megalakult a Magyar Üvegipari Szö­vetség, az üvegipari szakma érdekvé­delmi és érdekképviseleti szervezete. A szövetséget 24 taggal üveggyártók, felhasználók és kereskedők alapítot­ták. Tagja lehet minden, a szakmával kapcsolatban lévő gazdálkodó szerve­zet, magánvállalkozó vagy természe­tes személy. A Magyar Üvegipari Szövetség tagsági viszonyt létesít a Budapesti Kézműves Kamarával. Fejlesztés a Geko győri gyárában A Geko Hungária Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt. rövidesen új gép­sort helyez üzembe győri gyárában. A cég mintegy 20 millió forintos beru­házással a babapiskóta-gyártás feltéte­leit teremtette meg. A Geko részese­dése ennek eredményeként várhatóan 20 százalékról 40 százalékra emelke­dik a hazai babapiskóta-piacon. Egyre népszerűbb a falusi turizmus A kereslet immár meghaladja a kíná­latot a falusi turizmusban. Ahhoz, hogy a jövőben ehhez a vidéki mun­kanélküliséget csökkentő tevékeny­ségre többen is vállalkozzanak, nem­csak a jelenleg meglévő adókedvez­mények fenntartása, hanem állami támogatás is szükséges, például a hi­giénés modernizációhoz. Erről szá­molt be tegnap sajtótájékoztatóján a Magyar Falusi és Tanyai Vendégfo­gadók Szövetségének elnöke, Csáky Csaba. Kapacitásuk évi mintegy 200 ezer vendégéjszaka. Húszezer magyar szabadalom Magyarországon jelenleg 20 ezer sza­badalom van érvényben. A legtöbb szabadalommal a gyógyszergyárak és a vegyipari cégek rendelkeznek, kö­zülük 1081 szabadalmával a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár az első. Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszer­vezetének szakértői szerint 2030 táján a kelet-közép-európai országokból várható a legtöbb szabadalmi bejelen­tés - a térségben végbemenő techni­kai fejlődés következtében. Erről Vedres András, a feltalálók egyesüle­tének főtitkára számolt be tegnap a Genius ’96 sajtótájékoztatóján. A privatizációs siker is a miniszter bizonyítványa A politikusnak, amíg a pályán van, mindent vállalni kell Ma befejezzük dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter vá­laszainak közlését. Olvasóink pénteken a Somogyi Hírlap üze­netrögzítőjén tetté fel kérdéseiket. Csaknem százan tisztelték meg szerkesztőségünket érdeklődésükkel. Suchman Tamás - miután válaszolt a kérdésekre - szükségesnek tartotta még a következőt elmondani: - Szeretném megköszönni a Somogyi Hírlap szerkesztőségének, hogy három lapszámon keresztül is párbeszédet folytathattam a Somogy megyei választópolgá­rokkal, az őket foglalkoztató nagyon fontos kérdésekről. Bizo­nyára nem sikerült mindig kielégítő, megnyugtató feletet adni, jóllehet, hogy számos esetben kell a jövőben közvetlenül intézni az ügyeket, s talán elfogadható válaszok születnek. Nem kenye­rem a magyarázkodás de egy kérdés kapcsán - mégis összegez­tem néhány dolgot s ezt szeretném megosztani az olvasóval. 1995. december 31-ig 73 rendezvényen, fogadóórán' vettem részt, s több száz panaszos ügyet vállaltam föl kötelességemet teljesítve, jóllehet az ügyek egy részében csak a gondos eljárást lehet garántálni, az eredményt sajnos nem. Elindítottam a vá­lasztási ciklusom legfontosabb célkitűzésének megvalósítását jelentő munkákat a választókörzet telefonellátásának illetve gázellátásának megvalósítását, azokon a településeken, ahol az önkormányzatok is akarják illetve a településen élő lakosság teherbíróképessége ezt lehetővé teszi. Sok közös munka van ebben és azt gondolom, hogy nem kis eredmény lesz, ha két év alatt sikerül ez. Közel száz pályázat ügyében jártam el (vízmű, gáz, tornaterem, iskolabusz, stb.). Szinte naponta intézem a város ügyeit, a polgármesterrel való szoros együttműködésben és természetesen az önkormányzat felkérésére. Most éppen a megye történetek egyik legnagyobb beruházásán az inkei erő­műfejlesztés megvalósításán dolgozom. Úgy tűnik sikeresek a tárgyalások annak érdekében is, hogy a tapsonyi és az iharosi üzem visszatérjen a Medicorhoz vásárlás útján, hogy munka­helyeket tudjunk stabilizálni illetve újakat létesíteni. Nem soro­lom tovább, ezek bőven beleférnek vállalásaimba, tehát bizto­san indulni fogok a következő parlamenti választásokon is emelt fővel. Bizalmukat és együttműködésüket kérve üdvözlöm a megye polgárait, a Somogyi Hírlap olvasóit, barátokat és kétkedőket egyaránt. Telefon: 446-018- Berzencétt, aki két évvel ezelőtt befizette az 50 ezer fo­rintot, mikor jut telefonhoz- Aki most fizette be Berzencén és Somogyudvarhelyen a tele­font, azok mikor kaphatnak?- Nemrégiben a posta el­nök-vezérigazgatójának meg­hívásával áttekintettük egy­részt az 5. számú választókör­zet telefonellátásának helyze­tét, és intézkedéseket tettünk a folyamatok felgyorsítására. Pénteken tárgyaltam e kérdés­ről utoljára a Matáv elnök-ve­zérigazgatójával. A tanácsko­záson részt vettek Berzence és és Somogyudvarhely polgár- mesterei is. Türelmet kér a Matáv. Bozsóki József, Szőlősgyörök, Köztársaság u. 38.- Négy évet szenvedtem fog­ságban, amelyre 400 ezer fo­rint értékű kárpótlási jegyet kaptam. Nem életjáradékra kértem, földet szerettem volna vásárolni, de mire megkaptam, semmit nem tudok vásárolni, és még életjáradékra sem tu­dom beváltani, mert csak a va­gyonit lehet. Kérdezem: mit kezdjek vele?- A kárpótlásijegy-részvény- cserére a válaszom ugyanaz,int a fentiekben. Telefon: 423-211- A nagyfokú privatizáció nem oda vezet-e, hogy sok üzem - pl. a cukorgyárak, az áramszolgáltatók - ha külföldi kézbe kerülnek, az előállított és itthon értékesített termékeik­nek az árát ők szabják majd meg, mi ennek az ellenkezőjére a garancia? Szeret-e ön nyak­kendőt viselni?- Az árakat ma nem az állam, hanem a piac, a kereslet- és kíná­lat szabályi határozzák meg. A magángazdaságra a piacgazda­ság kiépítésére szavazott az or­szág 1990-ben, végrehajtva ez­zel a politikai és gazdasági rend­szerváltást. Ha belföldi a tulaj­donos, ha külföldi, az árat a piac alakítja. Egyébként nem szere­tek nyakkendőt viselni. Gondo­lom, rossz néven veszik, ha gyakran meglazított nyakken­dővel állok a nyilvánosság elé. Ez talán azért van, mert nem örülök, ha bárki vagy bármi foj­togat. Erős György, Kaposvár, tele­fon: 320-727'- Ön szerint egy ország éle­tében mi a fontosabb: a pártok működése vagy az oktatás és az egészségügy? Míg az oktatásra és az egészségügyre egyre ke­vesebb pénz jut, a parlamenti pártok működésére a támoga­tást 30 százalékkal saját ma­guknak fölemelték.- A demokrácia és a több­pártrendszer, amely a választó- polgárok döntése alapján jött létre, bizony sokba kerül. Ez valóban nem igazságos akkor, amikor a kérdező által is emlí­tett területeken egyre feszítőbb gondok vannak. Szúnyog György, Marcali, Arany J. u.- Hol kényelmesebb ülni: a lovaskocsi bakján vagy a mi­niszteri bársonyszékben?- Ha az ember végzi a mun­káját, és jó a lelkiismerete emi­att, akkor majdnem mindegy. Ha a sorrend ismét fölcseré­lődne, akkor sem esnék két­ségbe. Arra azonban büszke vagyok, hogy saját erőmből ke­rültem az egyik helyről a má­sikra, s ha sikerül az ország né­péért tennem, akkor talán még elégedett is lehetek. Telefon: 310-927 ■ — Másokkal ellentétben miért tiltakozik az ellen, hogy a privatizációs bevételek egy ré­szével a külföldi adósságot tör- lesszük, hisz ezen kívül komoly kamatterhektől is megszaba­dulnánk.- Nem tiltakozom az ellen, hogy a privatizációs bevételek egy részét külföldi adósságtör­lesztésre fordítsák, én is azt val­lottam, hogy egy részét. De ha az egészet oda fordítjuk, akkor a kamat nyereséget a gazdaság növekedésére látom célszerű­nek felhasználni. Lehet, hogy a kérdező félreértette ezzel kap­csolatos állásfoglalásomat. Telefon: 85/361-159- Mi a véleménye a marcali volt belső laktanya legénységi szállásából kialakítandó 53 la­kás sorsáról. Egy székesfehér­vári kft-vel megkötött szerződé­sek és a vételár-előlegek befize­tésekor a kulcsátadás határide­jét 1995. december 31-ével vál­lalták. A következő határidő - hallomásból tudjuk - 1996. szeptember 30. Hogyan enged­hető meg, hogy egy ilyen kft 53 családot létbizonytalanságban tartson? Az épület állapota egy év óta nem változott. A pénzün­ket ki használja?- Minden esetben azonnal igyekeztem segíteni, amikor az 53 lakás építésének ügye el­akadt. (Hitel, szociálpolitikai kedvezmény stb.) Az elmúlt he­tekben többször személyesen tárgyaltam az OTP vezetésével, szerdán remélem már az utolsó egyeztető tárgyalást folytatjuk le, az OTP vezérigazgatójánál a polgármester, a vállalkozó és az OTP képviselőinek jelenlétében. Szeretném megnyugtatni az érintetteket, hogy lesz lakásuk. Pataki Jánosné, Csurgó, tele­fon: 471-335:- A csurgói tejüzem kb. 70 millió forint értékkel bírt, mi­ért kellett 5 millió forintért pri­vatizálni? Az új tulajdonosnak miért nincs határidős munka­helyteremtési kötelezettsége? Ez a privatizációs lépés kinek az érdekét képviselte?- A csurgói tejüzem privati­zációját nem a privatizációs szervezet végezte. A történet most már több éves. Az ott dol­gozókat szeretném emlékez­tetni, hogy sok évvel ezelőtt ka­rácsony hetében egyik este kezdtem el foglalkozni az ügy­gyei, s ha nem utasítják el az akkor tett javaslatomat, az üzem nem jutott volna erre a sorsra. A csurgói polgármester­rel többször tárgyaltunk ez ügyben. A közeljövőben sze­mélyesen ismét megpróbálom befolyásomat latba vetni, hogy a probléma megoldódjon. Horváth Dénes Kaposvár- Hogyan lehet az, hogy egy olyan gyárat megvesznek 50 millió forintért, ami még ab­ban az évben 1 milliárd 700 ezer forint jövedelmet hoz. Az MSZMP elnökhelyettese vette meg. Hogyan jön ilyesmi létre, s nem kellene-e értékbecslő ilyen gyárak eladásához?- Kérem a kérdezőt, tisztel­jen meg azzal, hogy levélben tájékoztat arról, hogy melyik cégről van szó, kivizsgáltatom. Telefon: 360-888-Mi lesz a bérkilöv cikkel, kapnak-e területet?- Az új vadászati törvény megalkotása során többször ki­fejtettem véleményemet, s azt tartom igazságosnak, hogy a bérkilövők épp úgy területhez jussanak, mint az egyéb társasá­gok. Berta Tamás, telefon: 310-733:- Egy mai magyar miniszter az öltözködését és megjelenését saját maga dönti el, vagy van, aki megteremti az imázsát?- A kérdező valószínűleg nem választ kért, csak meg akart sérteni. Nem tudott. Telefon: 315-625- Mivel magyarázza a mi­niszter úr, hogy a Démász- részvényeket hármat fizet, né­gyet kap elven kapjuk a kár­pótlási jegyekért.- A Démász-részvénycsere minden eddigi megoldásnál tisz­tességesebb. Ezt nem én mon­dom, hanem a tények bizonyít­ják azzal, hogy rekordidő alatt túljegyezték és már az új cserét kell előkészíteni, indítani. Telefon: 352-743- Miért került külföldi kézibe a Kaposvári Húskombinát áron aluli eladásra, amikor az újon­nan épült hűtőház kb. 350 mil­lió forintba került 1990-ben?- Sajnálom, hogy a kérdező elfelejtette, hogy több évet küszködtem azért, hogy a Ka­posvári Húskombinát több mint ezer dolgozójának kenyere le­gyen, s a megye ne veszítse el egyik legnagyobb vállalatát. A cég privatizációjához nincs és nem volt közöm. Mindez akkor történt, amikor ellenzéki képvi­selő voltam. Megköszönni nem kell, a kötelességemet teljesítet­tem, s nem akarom megbántani önt, de olvassa el a korabeli cikkeket a Somogyi Hírlapban vagy az országos lapokban. Balogh Ernő Kaposvár, tele­fon: 414-747- Mi a véleménye arról, hogy én mint becsületes adófizető ál­lampolgár, akárhány pártnak tagsági díjat fizetek. Mi a véle­ménye arról, hogy a szétváló pártok a napi sajtó szerint 20 millió forintokba kerülnek a költségvetésnek?- A pártok viszonylag sokba kerülnek az állampolgárnak. Ennél többet nem kívánok erről mondani. Jakab Istvánná Mezőcsoko- nya, telefon: 485-567- Mi az oka annak, hogy a balatonkeresztúri privatizálás során az édesanyám nem kap­hatta vissza a volt tulajdonát képező, utcasorban levő telket. Az árverés során többszörösére rálicitáltak. Tudomásom szerint ha mód van rá, a tulajdonosnak kellett volna adni a területet, s édesanyám megkaphatta volna a földterületét.- Balatonkersztúron, azt gondolom, nem privatizálás volt, hanem kárpótlási árverés, a részleteket nem ismerem, de ha megtisztelnek vele, írja le részletesen a történteket, akkor tudok rá válaszolni. Telefon: 336-116- Szüleim birtoka Kakpusz- tán volt, 1978-ban állami tulaj­donba került, kárpótlást nem kaptunk. Miért nem jár utána semmi? Akinek megvoltak a házromjai megkapták a kárpót­lást. Hogy lehet, hogy az egyik­nek jár, a másiknak nem?- Kérem a tisztelt olvasót, hogy panaszát írásban részle­tezve, küldje el hozzám. Varga László Kaposvár, Dési H. I. u. 1.- A tőzsde élénkülését meny­nyiben segítette az ön által irá­nyított privatizációs tevékeny­ség?- A tőzsde megélénkülése a külföldi befektetők bizalmának megváltozásával van összefüg­gésben. A stabilizációs program pozitív üzenete, s a több mint hárommilliárd forintos magyar- országi befektetés együttes hatá­sát kell e tekintetben mérni és fi­gyelembe venni. Természetesen folytatni kívánjuk a tőzsde élén­kítését több cégnek a tőzsdére való vitelével, a tőzsde kapitali- zációjának emelésével. Varga József, telefon: 311-420- Valóban olyan ,okos em­bernek tartja magát, hogy egy szaktekintély, Medgyessy Péter nem vállalta a pénzügyminisz­teri pozíciót korábban, ön egy falusi banktisztviselő létére képes lett volna elvállalni? Vagy a Horn úrnak akar ezzel tetszelegni?- Nem tartom magam okos embernek, de van mögöttem egy teljesítmény, amelyet úgy-hív­nak, hogy 900 milliárd forint. Elődeim híres nemzetközi szak- tekintélyek ennek töredékét sem tudták hosszú évek alatt megsze­rezni. Senkivel nem hasonlítot­tam össze magam, csak a felada­tot mértem föl, s az ország érde­keit, benne az önét is. Szívesen beszélgetnék önnel mint egy­szerű falusi banktisztviselő a gazdaságról, és mindarról, amit a társadalom felemelkedéséért tenni kell vagy kellene. Beszél­getésünk lehet nyilvános is. Telefon: 84/312-311- Mikor lesz eredményhir­detés a Siófoki KW privatizá­ciójával kapcsolatosan ?- A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalatot nem tudtuk megfelelően privatizálni. A cé­get szeretném megmenteni és felkértem az illetékeseket, hogy a MOL-ba történő apportálással stabilizáljuk a vállalatot, s pri­vatizációjáról így később is le­het dönteni. Most fontosnak a munkahelyek megőrzését, s a tevékenységhez szükséges piac biztosítását látom. * * * . Gyakorlatunknak megfelelően ezúttal is megkérdeztük a vá­laszadót: kinek ítéli oda a So­mogyi Hírlap ajándékát. A következő három személy kap a közeljövőben egy karórát. Az egyik karórát Friez Ká- rolyné Zamárdi, Jókai u. 4. szám alatt lakó kérdezőnek a másikat Bálint Andrásnak, aki a 219-329-es telefonról küldte kérdését. A harmadik karórát Erdős Györgynek a 320-727-es kaposvári telefonról kérdezett.

Next

/
Thumbnails
Contents