Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-11 / 60. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. március 11., hétfő Akit a bársonyszék megváltoztat, érdemtelen rá, hogy beleüljön A privatizációs siker is a miniszter bizonyítványa Folytatjuk dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter válaszait a Somogyi Hírlap olvasóinak pénteken feltett kérdéseire. A kér­désekre adott feleletek azonban — ilyen még nem volt! — a má­sodik újságoldalra sem fértek rá. Ezért a befejező rész holnapi számunkra marad. Suchman Tamás - miután válaszolt a kérdésekre - szükséges­nek tartotta még a következőket elmondani:- Ebben a fordulóban teljesen véletlenül volt néhány kérdés, me­lyet névtelenül adtak be, ezért s nem személyiségi jogaimat sértő megfogalmazásaik miatt nem válaszoltam rá. Egy politikusnak amíg a pályán van mindent fel kell vállalni és mindent el kell vi­selni. Ehhez persze nemcsak lelki erő, hanem bátorság is kell. Ugyanezt várom el azoktól is, akik a névtelenség homályába akarnak bújni, arcuk felvállalása helyett. Az'egyébként névvel el­látott, de ugyancsak pikért megjegyzésekkel kísért kérdéseket a jövőben is szívesen megválaszolom, ha a kérdező ezt tartja fon­tosnak. A majdnem 100 kérdés elolvasása, amelyet a Somogyi Hírlap üzenetrögzítőjén nekem küldtek, arról győzött meg, hogy a somogyi olvasók reálisan látják a világot, jól ítélik meg önma­guk helyzetét a politika „ármánykodásai közepette”. Hiszek ab­ban, hogy elfogadják tőlem, mi nem helyettük akarunk dönteni és nem nélkülük értük, hanem velük. A szolgálat akkor értelmes, ha igénybe veszik és elfogadják azt. Az emberi cselekvések üzenete mindig csak egy lehet: azt tedd meg másokért, amit önmagadért is megtennél. Ne többet, s ne kevesebbet. így jutsz el ahhoz, hogy életednek értelme legyen. Koveczki László vállalkozó, tel.: 84/320-891 — 1991-ben építettem hús­üzemet világbanki és belföldi hitelből Ehhez elektromos há­lózatot kellett kiépítenem mint­egy 900 méter hosszú légveze­téket és egy transzformátorál­lomást kellett beállítanom. Ez 1 millió 160 ezer forint volt. A vi­lágbanki hitel kamata 41 száza­lék. A Dédász hozott egy nyilat­kozatot: mondjak le a tulajdon­ról, mert nem köt a hálózatra. De közben mégis rákötöttek, most pereskedünk, mert én visszatartottam 500 ezer forin­tot, ami az anyagár volt. Ebbcíl bírósági per lett, amit én elvesz­tettem. Az indok az volt: nem gyakorlat az, hogy magánvál­lalkozó vagy kft tulajdonában elektromos forrás legyen. A kö­vetkező' papírt már aláírtam. Az üzem 60 millió forint értékű', azóta is működik. Most az energiaszektorok privatizálása folyik. Hol kereshetem az iga­zamat? Van egyéb ügyem is, amelyben szeretném miniszter úr segítségét kérni. — Kérem a kérdezőt, hogy március 11 -én vagy 12-én reg­gel 8 órakor keressen fel Buda­pesten a Pozsonyi u. 58. szám alatti irodámban. Tóth Csaba, tel.: 85/340-746 — Foglalkozik-e az idén az országgyűlés a tb-törvénnyel, amely szabályozná a nyugdíj- korhatárt? Mert úgy gondo­lom, ez sok embert érint, pél­dául az édesanyámat is, akit előnyugdíjba akarnak küldeni, de bizonytalan, hogy el lehet-e menni vagy sem. — A társadalombiztosítási törvénnyel és a nyugdíjkorha­tárral is foglalkozik majd az or­szággyűlés. A parlament a dön­téskor mérlegeli majd azoknak a helyzetét, akiket közvetlenül érint a nyugdíjkorhatár eme­* lése. Addig még nagyon sok társadalmi és szakmai vitát folytatunk le, hogy a vélemé­nyeket széles körben megis­merhessük. Vincze Lajos tel.: 320-125 — Érdeklődve várom a vá­laszát arra, hogy az 1994 tava­szán az AV Rt humánpolitikai igazgatósága által indított, részben állami tulajdonú gaz­dasági társaságokba igazgató- sági és felügyelő-bizottsági tagságra regisztrált szakembe­rek adatbankja működik-e? Került-e sor tagsági visszahí­vásra, Somogybán hány meg­bízás jött, továbbá miként fel­ügyelik a kisebbségi állami va­gyont és hozadékát a társasá­gokban? — Több száz embert érintett az állami tulajdonú cégek igaz­gatótanácsainak, felügyelőbi­zottságainak felülvizsgálata, és több száz embert hívtunk vissza ezekből a megbízásokból még­pedig nem politikai, hanem ki­zárólag szakmai, alkalmassági okok miatt. A kisebbségi állami vagyon ugyanolyan, mint a többségi. Védelmével és az ál­lami érdek védelmével külön szervezet foglalkozik a va­gyonkezelőnél. Névtelen — A privatizációs visszaélé­seket miért nem vizsgálják ha­tározottabban? — A privatizációs visszaélé­sek kivizsgálása nem az én kö­telességem, de minden segítsé­get megadok az illetékes állami szerveknek ahhoz, hogy feltár­ják az igazságot. Telefon: 313-113 — Miért nem jár szociálpo­litikai támogatás vagy kedvez­ményes hitel termelőszövetke­zeti lakás megvásárlásához? Vagy ha igen, milyen támoga­tás jöhet szóba? — A szociálpolitikai támo­gatásra vonatkozó kérdést konkrét kérdésnek tekintem, és a telefonálót írásban tájékozta­tom. Ángyán Józsefné, Marcali, ősz u. 70. t — Tudjuk, nagy harcot foly­tatott azért, hogy a privatizáci­óba befolyt összeg bizonyos hányadát új munkahelyek lé­tesítésére fordítsák. Van-e konkrét elképzelése arról, me­lyek azok a lehetőségek, amely révén a mezőgazdaságban, az iparban vagy a kereskedelem­ben történő befektetések segí­tenék a magyar gazdasági helyzet javulását és az infláció csökkentését? — Továbbra is harcot folyta­tok azért, hogy a privatizációs bevételeket úgy használjuk fel, hogy új munkahelyek létesülje­nek, növekedjék a magyar gaz­daság és hogy megélhetése le­gyen az embereknek. Természe­tesen vannak konkrét elképzelé­seim, melyeket már többször ki­fejtettem, s melyeket április 30- án a kormány elé fogok tárni. Kosztolánczi Jánosné Kapos­vár — Miért csak azok kaphat­nak nyugdíjkiegészítést a kár­pótlási jegyeik után, akik 1991 december 31-ig töltötték be a 60. évüket? Miért nem nyug­díjkorhatárhoz kötötték ezt a dátumot? Nem érzi-e a minisz­ter úr, hogy ez a rendelet mó­dosításra szorul? — A kárpótlási jegy tulajdo­nosok nyugdíjkiegészítéséről az előző kormányzat döntött. A rendelet módosításának szük­ségességét már többen felvetet­ték. A kérdésre kiegészítő vá- - laszt fogok küldeni. Varjaskéri Tibor, Kéthely, Hunyadi u. 28. Tel.: 338-005 — 1985 május 30-án meg­tartott hagyatéki tárgyaláson az apámtól örököltem 52,70 aranykorona értékű szántóföl­det és 7,2 aranykorona értékű erdőt, amit a tsz bérel. Kértem a tsz-t, hogy az erdőre szüksé­gem van. Azt mondták, az erdő jogomat megszüntették, és szántóként tartják nyilván. Jo­gos-e a tsz művelésiág-változ- tatása a tudtom nélkül? — A kérdés konkrét, és ha­gyatéki eljárással függ össze. Az iratok hiányában nem tudok válaszolni rá. A kérdezőt sze­mélyesen ismerem, az ügyet ki fogom vizsgáltatni. Lakatos Ferenc, Somogy vár, Kossuth L. 89. Tel.: 340-196 Milyen tanuló volt a privati­zációs miniszter? — Jó tanuló voltam az isko­lában. A további részletekről személyesen szívesen. Telefon: 311-295 — Gondolkodott-e azon, hogy az eladott cégek magáno­sítása során lesz-e fizetőképes vásárlója azokon az árakon az energiának, amelyeket majd a francia villamostulajdonos, a gáz esetében pedig a külföldi vásárló fog meghatározni a magyar kisfogyasztók szá­mára. A jelenlegi ár sem meg­fizethető már a lakosság jelen­tős részének. Azokat az árakat pedig, amelyeket egy külföldi cég szab majd meg Magyaror­szágon, meg tudják-e fizetni a magyar fogyasztók? — Az energiaáremelés és a privatizáció között nincs oko­zati összefüggés. Az energiaá­rakat továbbra sem a szolgálta­tók tulajdonosai fogják megál­lapítani. Erre pontos Icormány- s döntés van, hatásköre lesz a jö­vőben is az energiahivatalnak, az ipari miniszternek, és kizáró­lag inflációs elemekből összeál­lított képlet alapján'számíthat- ják ki egységesen az egész or­szágra vonatkozólag. Többször elismertem már - és most is megteszem -, hogy az energia­árak lassan olyan terheket je­lentenek a lakosság egy részé­nek, melyeknek alig képes ele­get tenni. Telefon: 06-60/937-911 — Ön azt mondta, hogy to­vábbra is vidéki, szüksége van erre a közegre, amelyben nyers és őszinte a szó, és súlya van a mondatoknak. Szíveskedjen megmondani, hol érzi a kis­ember, hogy szükség van az ő őszinte szavára? Hol van súlya az ő mondatának? A kisem­bernek már nagyon nagy szük­sége lenne a nagy emberek őszinte szavára és az embere­ket megnyugtató cselekedete­ire. Tudna-e erre legalább egy példát mondani? — Minden hétvégén to­vábbra is vidéken vagyok, ha­zautazom. Szükségem van ne­kem, a politikusnak arra, hogy - ahogy a kérdező minősíti önmagát - úgynevezett kisem­ber, tehát a választópolgár őszinte legyen, és higgye el, hogy ,súlya van annak, amit mond. Mi ha nem tennénk mást, azt sem tartom kevésnek, hogy szintén őszinték vagyunk: feltártuk az ország valós gazda­sági helyzetét, elmondtuk, hogy megszorítások nélkül nem lehet fenntartani az ország költségve­tési egyensúlyát. 1994-ben az önkormányzati választások előtt egy héttel, mert szükséges volt az energiaáremelés, végre­hajtottuk; azt nem halasztottuk el, pedig politikailag vesztet­tünk rajta. Azt gondolom, ez is az őszinteség kategóriája. A kérdező ha bármely somogyi fórumomra eljön, továbbiakat is hallhat tőlem. Bognár István, tel.: 424-447: — Toponáron az ügyészség állásfoglalása szerint is 2200 kárpótlási kijelölés aranyko­rona törvénysértő volt, a 22 ezer 2-es földalapról nem jelöl­tek ki semmit. Mikor várható az újabb kijelölés? — A toponári földkijelölés ügyével személyesen foglalko­zom, s a közösséget is és a kér­dezőt is tájékoztatni fogom. Bálint András, tel.: 219-329 — Ha a pártok privatizáció­jára kerülne sor, melyiket hir­detné meg elsőnek, és mire köl­tené a befolyt összeget? — Elvileg lehet a pártokat is privatizálni, de ahogy a politika megítélését látom, ma nem hi­szem, hogy bármelyikre vevő lenne. Kontra Zoltánná, Hajmás, Fő u. 3. — Lesz-e lehetőség arra, hogy a 30 ezer forint alatti kárpótlási jeggyel rendelkezők is bekapcsolódhassanak a részvénycserébe. — Lesz lehetőség 30 ezer fo­rint alatti kárpótlási jeggyel rendelkezők részvénycseréjére is a következő ütemekben. Telefon: 422-088 Férjemet 7 éves kora óta ne­velőszülők nevelték, ők tanít­tatták, és minden költséget vi­seltek. A nevelőszülőket mi te­mettük el. Az ő vagyonuk után kárpótlást akartunk igényelni, de azt mondták: nevelt gyer­mek nem igényelhet kárpót­lást. Igazságosnak tartja-e ezt a kisemmizést? — A nevelt gyermek kizárása nem igazságos a kárpótlásból, azonban a törvényen ma már nagyon nehéz lenne változtatni. Ujj Imre, Marcali. Telefon: 311-289 — A miniszter úr által a pri­vatizációban elért eredmények közismertek. Ismertek az ellen­zék részéről az eredményeket nem egyszer támadó vélemé­nyek is. Ha előre ismerte volna az elmúlt évek nem egyszer méltánytalan kritikáját, akkor is vállalta volna a funkciót? — Sem szándékaimat, sem tö­rekvéseimet sem vállalt kötele­zettségeimet nem kívánom vál­toztatni annak ismeretében, hogy akár az ellenzék, akár má­sok támadásainak tüzében vég­zem munkámat. Azért vállal­tam a funkciót, mert megtiszte­lőnek éreztem a felkérést és ki­hívásnak a feladatot, de ehhez hozzátartozik, hogy éreztem magamban annyi erőt, hogy az eddigi tendenciákon változtas­sak. Talán sikerül. Győrfi István József, tel.: 315-166 — Privatizációs pályázaton részt vett-e Ön vagy bármely hozzátartozója, és azt sikerült- e elnyerni? — Privatizációs pályázaton nem vettem részt és a családom egyetlen tagja sem. Nem is fog részt venni. Ezért természete­sen nem is nyertünk. Helye­sebbnek tartanám, ha a kérdező utánajárna, és nem nekem kel­lene igazolnom. Névtelen- Emelt fővel jár-e 8-10 év múlva majd az országban, amikor Magyarországon már csak külföldi állampolgárok lesznek, övék lesznek a gyárak, üzemek, s az unokáinak el meri-e majd mondani, az or­szág kiárusításában a papának is nagy része volt?- A tulajdon közel 70 száza­léka magyar, illetve állami tu­lajdonban marad. Higgye el ne­kem a kérdező, hogy a tőkének csak akkor fontos a nemzeti­sége, ha az adott ország érdeke­ivel ellentétesen működik. Ha kenyeret ad, tehát munkát biz­tosít, ha adót fizet és beillesz­kedik az adott ország gazda­sági-társadalmi viszonyrend- szerébe, akkor nincs jelentő­sége,hogy külföldi-e vagy sem. Egyébként néhány száz azok­nak vállalatoknak a száma, amelyeket külföldiek privatizá­ció útján szereztek meg, ellen­ben 25 ezer újonnan alapított külföldi tulajdonú vállalkozás van Magyarországon, amelyek az export közel 70 százalékát adják. Ezek a tények, azt hi­szem, elgondolkodtatóak. Marcali, Berzsenyi u 5.- Nőnap alkalmából a mar­cali lányok, asszonyok privati­zálhassák a miniszter urat, ezt kérjük öntől. Tiszteljen meg bennünket egy üzenettel: de ne azzal hogy szépek és okosak le­gyünk, mert azok vagyunk. To­vábbi sikereket kívánunk a mi­niszter úrnak a munkájához- Remélem, hogy feleségem nem olvassa a Somogyi Hírlap­nak ezt a számát. De ha nem túl vénen, ifjúságomra emlékez­tetnek, az - hadd valljam be jól esik. És higgyétek el, azért dolgozom, hogy mindnyájunk­nak jobb legyen és köszönöm a jó kívánságokat. (A privatizá­lásról máshol máskor és másfé­leképpen.) Telefon: 85/329-357- Mesztegnyő határában levő természetvédelmi erdőt és gyepet visszakapja-e a jogos tulajdonos, vagy illetéktelen személyek kezébe kerül.- Egységesen kívánja a kor­mány rendezni a természetvé­delmi erdőket, s egyéb termé­szetvédelmi tulajdonokat. A kérdező türelmét kérem. Vol József Balatonboglár, tel.: 350-18L- Az állami vállalatok pri­vatizációjánál a Démász-rész- vényeknél az újság először azt írta, hogy három részvényért lehet váltani négyet, a végén az lett, hogy harmincezer fo­rintért negyvenezret. Ha van huszonkilencezer forint ala- nyi jogon kárpótolt részvé­nyem, s veszek még egyet, ak­kor elvesztem az alanyi kárpó- toltságom. Mikor lesz azok­nak a kis embereknek is lehe­tőségük, hogy állami vállala­tokból részvényt vásárolhas­sanak, akiknek nincs 30 ezer forint értékű kárpótlási je­gyük. Jó lenne, ha a kis embe­rek is be tudnák váltani a kárpótlási jegyüket, mert már nem sok lehetőségük van. .- A kérdésre már korábban válaszoltam. Telefon: 310-080- Alanyi jogú kárpótlási je­gyért kapott összegen Globex szövetkezeti üzletrészt vásárol­tam. Az Apeh ezt nem fogadja el befektetésnek személyi jöve­delemadó visszatérítésnél. Jogállamban ez hogy történhet meg?- A kérdést továbbítom a Pénzügyminisztériumnak, de a választ tőlem várja. Táska, Kossuth u. 7., tel.: 312-097- Hadifogoly voltam, kap­tam kárpótlási jegyet és néze­getem a szekrényben. Hogyan tudom értékesíteni a jegyet, 75 éves vagyok, a földet nem tu­dom megmunkálni. Mi lesz a sorsa a kárpótlási jegynek? 100 ezer forint értékű kárpót­lási jegyem van.-Áprilisban újra indul a kár- pótlásijegy-részvénycsere. A részletekről a Somogyi Hírlap­ban lehet tájékozódni. Dr. Cseke László, tel.: 422-340- Miért nem foglalkoztat az ÁPV több belföldi könyvvizsgá­lót. A nagy nemzetközi könyv- vizsgáló cégek árai is szakér­telme is tapasztalatom szerint eléggé megkérdőjelezhetők.- Nagymértékben megválto­zott a belföldi, illetve külföldi könyvvizsgálók alkalmazásá­nak aránya a belföldiek javára. Név nélkül- Önök könnyedén, egysze­rűen, okosan tudják rendezni a kis emberek sorsát, a vidéki ember is a körülmények ki­szolgáltatottja. Az önök által bezárt körből nem tud kitörni. Kérem, adjon ötletet és taná­csot, hogy két fős család havi bruttó 15 ezer forintos fizetés­ből hogyan tartsa fenn életét, hogyan privatizáljon?- Nem szoktam név nélküli kérdésekre válaszolni, de a kér­dezőnek akár sok millió neve is lehet. Fogadja el tőlem: én sem vagyok, s mi sem vagyunk kí­vül a körön, s ha lesz erőnk együtt törünk ki. Legyen hoz­zánk bizalommal. Telefon: 423-841- Ön szerint miért kell egy állandóan 10-30 millió forin­tos nyereséggel záró állami mezőgazdaságot privatizálni? Ha kellett, miért nem az ott dolgozóké volt az elsőbbség a kivásárlásban? Több haszna van-e az államnak a már pri­vatizált vállalatból, mint az előtti állami néven futó mező- gazdaságból?- Az állami mezőgazdasági tulajdon privatizálását befejez­tük. A törvény mint már emlí­tettem a szombati számban, a továbbiakban tartós állami tu­lajdoni körben tartja az állami vállalatokat. Horváth László Balatonsza- badi- Egy szociálliberális kor­mányvezetés mellett helyes-e az, hogy több százezer forint fi­zetést kapó állampolgár halá­lát követően temetéséről az ál­lam gondoskodik. Ugyanakkor 12 ezer forintból élő nyugdíjas temetését a család vállalja. Mi­vel magyarázza ön ezt?- Ha véleményünk van, azt bátran mondjuk ki. Tényeket ugyanígy. Ön nem nevesített, én nevesítek: Grósz Károly a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnöke volt. A történe­lem ítél a tettek felett, a poli­tika tényei azt mutatják, hogy munkásságának egy adott és meghatározó szakaszában le­hetővé tette a reformfolyama­tok beindulását. Ilyen egy­szerű a magyarázat.

Next

/
Thumbnails
Contents