Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

20 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. március 9., szombat Ma dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter válaszol a SOMOGYI HÍRLAP olvasóinak tegnap feltett kérdéseire Akit a bársonyszék megváltoztat, érdemtelen rá, hogy beleüljön Ma Suchman Tamás válaszol a Somogyi Hírlap olvasóinak teg­nap feltett kérdésére. A kérdések és a feleletek most sem férnek el egy újságoldalon. Ennek az oldalnak a nyomdába küldésekor még javában érkeztek a kérdések. A folytatás hétfőre marad. Dr. Suchman Tamás szocialista párti politikus, privatizációs minisz­ter azonban kérdés nélkül is szükségesnek tartotta elöljáróban leszögezni a következőket: „Szívesen válaszoltam és válaszolok a jövőben is minden vá­lasztópolgári kérdésre. Engedjék meg azonban az olvasók, hogy kérdés nélkül is mondjak valamit. Azt, hogy kinevezésem óta napi 12-16 órát dolgozom. Tudom, ez magánügy. Felvállaltam és felvállalom azokat a gondokat, amelyek akár a választókörzet­ben, akár a megyében vagy az országban jelentkeznek és ame­lyeket korábban is vállaltam. Jó lelkiismerettel mondom és val­lom, hogy akit a miniszteri bársonyszék megváltoztat, az érdem­telen arra, hogy beleüljön. Azok a politikai konfliktusok, ame­lyeket az elmúlt időszakban a kormányban, a frakcióban, a koa­lícióban felvállaltam, reményeim szerint azt jelzik az olvasónak, hogy hű akarok maradni azokhoz az értékekhez, és gondolatok­hoz, amelyeket az elmúlt négy évben vagy az 1994-es választási ciklusban vallottam. Tisztában vagyok persze azzal, hogy az ál­lampolgárokat saját élethelyzetük, saját szociális problémáik ér­deklik elsősorban, s nem a politikusok konfliktusai és problémái. Azzal is, hogy az ígéretekből már elege van a társadalomnak és azzal is, hogy minden ígéret és minden kimondott szó annyit ér csak, amennyi megvalósul belőle. A személyes találkozás persze jobb mint az írásban küldött üzenet, de amikor szavaimat a So­mogyi Hírlapnak telefonon diktáltam, felemelem a fejem és úgy érzem, mintha a kérdező - vagyis az olvasó - szemébe néznék. Fogadjanak el vagy bíráljanak ezzel a tudattal a jövőben is.” Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter Szántó Sándor, Marcali, tel.: 314-733.- Azt kérdezem a miniszter úrtól: ugye, érdemes volt meg­hagyni a bajuszát, mert össze- akaszkodáskor ez előnyt jelen­tett egy másik bajuszossal szemben.- Nem személy szerint akaszkodtunk össze Bokros La­jossal, így teljesen mindegy; hogy volt-e bajuszom vagy nem. Voltak bizonyos nézetek, amelyeket nekem, mint szocia­lista politikusnak kötelességem a választáskor és egész politikai pályafutásom során tett ígére­teim miatt betartani. Azt gondo­lom, hogy lehetett volna sze­rencsésebb is kettőnk együtt munkálkodása és találkozása a politikai pályán. Tekintettel arra, hogy korábban 4 évet jó szakmai együttműködésben töl­töttünk el a Budapest Banknál. Csapó Tamás, tel.: 563-805.- Miben látja az SZDSZ or­szágos elnöksége és az Ön kö­zött fennálló „kibékíthetetlen” ellentétet?- Az SZDSZ országos el­nöksége, vezető körei és közöt­tem valóban úgy tűnik már, hogy kibékíthetetlen az ellentét, de csak akkor, ha éppen vala­minek ki akarnak nevezni. Az elmúlt egy év során mindennek ellenére azt hiszem, korrektül tudtam együttműködni a koalí­ciós partnerrel, a koalíciós mi­niszterekkel. Itt külön kiemel­ném Kuncze Gáborral való együttműködésemet. Ez a jö­vőben is így lesz. Személyes ügyeimet az ország érdekei alá rendelem, és nem lehet kára a koalíciós kormányzásnak az, hogy éppen szeretnek vagy nem. Névtelen:- Gondolt-e a kormány arra, hogy felülvizsgálja a munka­nélküli segélyeket? Itt, a Bala- ton-parton a vállalkozóknál — butikosoknál, vendéglősöknél — egy-egy családtag mindig fölveszi a munkanélküli se­gélyt. Tudok arról is, hogy a polgármesteri hivatalnál föl­mondott egy terepfelügyeló', elment munkanélküli segélyre. Utána fölvettek helyette vala­kit. A másik kérdésem: van, aki százezreket vesz fel a laká­sából, szociális segélyért mégis bemegy. Javaslom, adjanak mindenkinek aki kér szociális segélyt, de írassák rá az ingat­lanara, és ezt előzőleg közöljék is vele. Majd az örökösök ka­matostul fizessék vissza. Bizto­san nem lesz ennyi szociális segélyt kérő'.- A munkanélküli segélye­zés kérdése valóban nagyon sok ellentmondást vet föl a tár­sadalomban. Az új munkaügyi miniszter új elveket próbál megfogalmazni, kidolgozni, tekintettel arra, hogy a társada­lom igazságérzete sok helyütt jogosan ütközik meg azon, hogy olyanok is részesülnek a munkanélküli segélyben, akik nem érdemesültek rá, miköz­ben mások a létminimum hatá­rán élnek vagy leginkább ten­gődnek. Mosdós, tel.: 377-370.- Nekem és a nővéremnek összesen 170 ezer forint kár­pótlási jegyünk van. Mit te­gyünk vele? A második ciklus­ban kértük, azóta nem tudunk mit kezdeni vele.- A kárpótlási jegyekkel szemben az egész évben és mindaddig, amíg kárpótlási jegy lesz, vagyont biztosítunk. Nagyon szerencsésen zártuk az első kárpótlásijegy-részvény- cserét. Folytatjuk tovább az áramszolgáltatókkal. Arra tö­rekszem, hogy semmiféle hát­rány ne érje az eredeti kárpótol­takat és méltó cserelehetőséget tudjunk biztosítani. Gács János, Balatonboglár- Az állami tulajdon a népé, a magyar nemzeté. Mégis első­sorban külföldi tulajdonba ad­ták és adják. Nem fél attól, hogy a sok külföldi között ide­genek leszünk a saját hazánk­ban?- A privatizáció - bármeny­nyire is hihetetlen - elsősorban magyar tulajdonosokat terem­tett. A külföldiek tulajdonlása 17 százalék volt 1995 első fél­évéig. Azóta 26-28 százalék lett - és ez már nem nagyon emelkedik tovább. Persze jobb lett volna, ha több magyar tu­lajdonosjutott volna magyar tu­lajdonhoz. Ez azonban elsősor­ban pénz kérdése volt. Én hi­szek abban, hogy a polgároso­dással együtt a magyar nemzeti tőke is kialakul. Dr. Metz József, a fonyódi rendelőintézet vezetője- 1994 július 1-től van jog­szabályi lehetőség a járóbe­teg-ellátás úgynevezett funk­cionális privatizációjára. A fonyódi rendelőintézetben dolgozó szakorvosok gazda­sági társaságot kívánnák erre a középfokú ellátásra szer­vezni. Mi az oka, hogy bár a Népjóléti Minisztérium leg­utóbbi Egészségügy korszerű­sítésének programja c. köteté­ben is preferálják ezt az ellá­tást, két éve óta nem lehet előre lépni, és sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, sem a Népjóléti Minisztérium hathatós támogatást ez ügyben nem ad.- A fonyódi rendelőintézet privatizációjával többször ta­lálkoztam. A körzeti MSZP-s országgyűlési képviselővel, dr. Lövey Lászlóval beszéltünk er­ről. Az ügy még nem lezárt, ezért részletesebb választ most még nem tudok adni. Kelevizi Fehér László, Ke- leviz tel.: 85/313-036- Kérem Suchman Tamást, hogy sürgősen intézkedjen: miért nincs a kelevizi határban privatizációra kijelölt terület. Ami előzőleg volt, azt, fölfal­ták” a vidékiek. Kelevizen vi­szont elég sok személynek van kárpótlási jegye.- Kárpótlásra kijelölt terüle­tekről a kárpótlási hivatal gon­doskodik, ellenben az önkor­mányzatok és gazdálkodó szer­vezetek kérésére a kárpótlásra kijelölt területek bővítése vagy éppen kivonása ügyében való­ban nekem kell gondoskodnom. Amennyiben Kelevízről írás­ban érkezik ez ügyben bead­vány, természetesen foglalko­zunk vele. Friez Károlyné, Zamárdi, Jókai u. 4.- Ha Ön lemondásra kény­szerülne vagy leváltanák, lelki­ismerete és szíve szerint fel- venné-e a felajánlott avagy jo­gosan járó végkielégítést? Ha felvenné, nem érezne-e bűntu­datot, hogy emberek ezrei él­nek a létminimum alatt? Ha mégis bűntudatot érezne, és etikátlannak tartaná a felvett összeget, felajánlaná-e a kis­nyugdíjasoknak és a nehéz kö­rülmények között élő nagycsa­ládosoknak?- Remélem, hogy nincs na­pirenden sem lemondásom, sem leváltásom. Egyébként a fizetésemet nyugodt lelkiisme­rettel veszem föl, úgy érzem, sikerült eredményt elérnem, amióta ezt a tevékenységet végzem. Bűntudatot azoknak kell érezniük, akik nem meg­érdemelt, és nem az ország ja­vára való munka után mégis végkielégítést vesznek fel. Azt azonban tudni kell, hogy a végkielégítés járhat munkatör­vénykönyv alapján, s_ járhat külön juttatás szerint. Én bár­mennyire is érzem úgy, hogy jól végzem a munkámat, még­sem vennék föl külön végki­elégítést. A Munka törvény- könyv szerint, mint minden foglalkoztatott, én is felve­szem azt, de remélem, erről ma nincs szó. Bűntudatom nincs amiatt, hogy az emberek ezrei létminimum alatt élnek, viszont naponta küzdők azért, hogy ne éljenek így. Számos politikai konfliktust felvállal­tam emiatt az elmúlt időszak­ban, s felvállalok a jövőben is függetlenül attól, hogy minisz­ter vagyok-e vagy csak or­szággyűlési képviselő esetleg még az sem. Ádám László, Hetes pol­gármestere.- Miniszter úr! Lát-e esélyt arra, hogy a privatizációs több­letbevételekből támogatás jut a létrehozandó területfejlesztési tanácsoknak? Hogyan ítéli meg a kistérségi fejlesztési le­hetőséget?- A privatizációs többletbe­vételeket fontosnak tartom fel­használni, ha nem is közvetle­nül a területfejlesztési taná­csokban, de a térségi fejleszté­sek számára fontosnak tartom felhasználni. Ebbe természete­sen bele kell érteni a kis térségi fejlesztést is. A fontos az, hogy értelmes célra használjuk, köz- gazdasági szabályok és feltéte­lek szerint és piacgazdasági meggondolásokból. Kéthely, Petőfi u. 2/A.- Azt gondoltam, hogy a pri­vatizációból származó bevéte­lek a kisembereknek jobb élet- körülményeket biztosítanak. Tehát valami a befolyt össze­gekből visszafordítható külön­böző területekre. Nem vagyok biztos benne, hogy ez elérhető. Ön szerint igen, és hogyan?- A privatizációból származó bevételek akkor javítják a kis­emberek életkörülményeit, ha tartós gazdasági növekedést le­het megteremteni a privatizáció által. A 475 milliárd forintos privatizációs bevételen felül 450 milliárd forintos fejlesztés­ben is megállapodtunk az el­múlt évben, amelyből csaknem 70 milliárd forint erőműfejlesz­tés formájában az idén meglesz. Remélem, Inkén a viták elle­nére indul a fejlesztés, úgy, mint Csepelen, Debrecenben. Most tárgyalunk arról, hogy Dunaújvárosban is. Ez több mint 70 milliárd forint, és ez a 450 milliárd forintnak a része. Ha a privatizációt úgy számít­juk össze, hogy mennyi fejlesz­tés származik belőle és mennyi a bevétel, akkor ez tartós növe­kedési pályára állíthatja az or­szágot. Ebben vagyok érdekelt. Vitáimnak egy része a volt pénzügyminiszterrel is erről szól. Telefon: 320-954- Mit javasol azoknak a kárpótlási jeggyel rendelke­zőknek, akiknek töredék a kárpótlási jegyük, és egység- csomagot nem tudnak meg­venni. Mit tegyenek vele? Dob­ják el, vagy van megoldás?- A kárpótlási jegy cserét bár megígérte 1993-ban az akkori MDF-es kormány, nem hajtotta végre. Ebben az évben 80 mil­liárd forintnyi vagyont fogunk felkínálni. Minden kárpótlási jeggyel szemben felajánlunk, és az akció addig folyik, amíg az embereknél kárpótlási jegy van. Szeretném, ha nem kétszer szenvednének kárt. Borsi Józsefné, Hedrehely, Szabadság u. 65.- Anyósom hadiözvegy. Azt szeretném tudni, kapható-e rá a 75 000forint. Van két fia — 1937-ben és 1942-ben szület­tek —, azokra is jár-e az 50 000 forint? Ha lehet, levélben kérek választ.- A hadiözvegy írásban jut­tassa el hozzám a kérdését. Vá­laszolni rá újságban ugyanis túlságosan bonyolult volna. Telefon: 313-342- Miért kellett az Antall- kormány által megkezdett pri­vatizációval tovább folytatniuk az ország tönkretételét? Tönk­retenni egy jól menő mezőgaz­daságot, egy jól működő ház­táji termelést. Felső' tízezerből felső százezret, a rendszervál­tás előtti dolgozó népből hat­millió koldus országát csi­nálni, egy jól menő Kaposvári Húskombinátot kiárusítani, a dolgozókat létbizonytalanná tenni?- Nem az Antall-kormány ál­tal megkezdett privatizációs stí­lust folytattuk, hanem értékén adtuk el a magyar állami tulaj­dont. Ezt jól jelzi, hogy amíg a vagyon 57 százalékáért 230 milliárd forint folyt be az ál­lamkasszába, addig a 8-9 szá­zalékért - amelyet mi privati­záltunk - 430 milliárd forint. Magam sem értek egyet a me­zőgazdaság szétverésével. A kormányzat és magam is min­dent megteszünk azért, hogy legyen egy jól működő magyar mezőgazdaság. Jelzi ezt a tö­rekvésemet, hogy a legjobb 28 állami gazdaság privatizációját nem folytatjuk, hanem tőke- szerkezetében megerősítjük, és más nagyüzemekkel együtt al­kalmassá tesszük az integrációs szerep betöltésére. A Kaposvári Húskombinát nem volt jól menő cég, hanem több milliár­dos adósságot halmozott fel. Nem kiárusítás történt, hanem az üzem megmentése, hogy működjön. A sorsát egyébként folyamatosan figyelemmel kí­sérem, s eddig mindig fellép­tem a dolgozók érdekében. Ezt teszem a jövőben is. Láncsik Károly nyugdíjas, Balatonboglár, tel.: 352-859- Korrektnek tartja-e a mi­niszter úr a BB Rt részarány­tulajdon megítélését azokkal a nyugdíjasokkal szemben, akik 1992 előtt mentek nyugdíjba? Jóllehet akár 40 évet is ledol­goztak az üzemnél. Ezzel szemben akik az említett idő­pontban még dolgoztak akár­csak 5-10 évet is, komoly anyagi haszonhoz jutottak. Az érintettek kihez és mikor for­dulhattak kárpótlásért?- A balatonboglári részvény- társaságnál a részaránytulajdon kérdését megvizsgáltatom, s a kérdezőnek írásban válaszolok.- Tóthné- Tudni szeretném a Bala­ton Füszért valós helyzetét a privatizációval kapcsolatban.- A Balaton Füszért privati­zációját folytatjuk. Tanácsadó céget választottunk ki. Az a tö­rekvésem, hogy a Füszért a két megyében betöltött szerepét megőrizze, és értéken legyen eladva úgy, hogy a foglalkozta­tottak száma stabilizálva le­gyen. Vas Vincéné, Marcali, Ber­zsenyi u. 92.- Hallottuk, hogy eladó lesz a Margitsziget. Mi jogon és miért kell ezt csinálni?- A Margitszigetet nem ad­juk el, szóba sem került a priva­tizációja. Telefon: 365-067- Úgy tudom, Ön bankár volt, mivel jobban tud szá­molni, mint én, ezért kérdem: 1995-ben 12.200 forint volt a minimálbér. Levonások után mennyi ebből a megkapott ösz- szeg? Mert ennyi volt a fizeté­sem. 1996-ban 14.500 forint a minimálbér. Gondolom, hogy ennyi lesz a fizetésem. Ebből a levonások után mennyit kell kézhez kapnom?- Tragikusnak tartom én is, hogy a mai árviszonyok mellett a minimálbér ilyen alacsony. Igyekszünk olyan kormányzati munkát folytatni, hogy a gazda­ság rendbetétele után mindenki számára korrekt megélhetési viszonyokat lehessen biztosí­tani. Telefon: 84/360-258 Ray- ner Gábor- Megkönnyebbült-e, ami­kor a Bokros Lajos távozott a helyéről?- Nem megkönnyebbülés kérdése, hogy Bokros Lajos tá­vozott a helyéről. A vitája ve­lem is másokkal is nem emberi volt, hanem szakmai, közgaz­dasági, illetve politikai. Tihanyi Istvánná, Berzence- Van egy rakás kárpótlási jegyünk. A kárpótlási jegy tu­lajdonosa sajnos, felhasználni nem tudja, mert írástudatlan, ő beteg, ezért mi próbáltuk le­adni helyette, de sajnos, nem megy, így nem tudunk mit kez­deni vele. Kérdésem: mi a te­endő ilyenkor?- A kárpótlási jegy felhasz­nálásáról igyekszünk a jövőben még több tájékoztatást adni a sajtón keresztül. Áprilisban folytatjuk a kárpótlási jegyek részvényre történő cseréjét. Er­ről a Somogyi Hírlapban is kor­rekt tájékoztatás jelenik majd meg.

Next

/
Thumbnails
Contents