Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-09 / 59. szám
20 SOMOGYI HÍRLAP AZ OLVASÓ KÉRDEZ 1996. március 9., szombat Ma dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter válaszol a SOMOGYI HÍRLAP olvasóinak tegnap feltett kérdéseire Akit a bársonyszék megváltoztat, érdemtelen rá, hogy beleüljön Ma Suchman Tamás válaszol a Somogyi Hírlap olvasóinak tegnap feltett kérdésére. A kérdések és a feleletek most sem férnek el egy újságoldalon. Ennek az oldalnak a nyomdába küldésekor még javában érkeztek a kérdések. A folytatás hétfőre marad. Dr. Suchman Tamás szocialista párti politikus, privatizációs miniszter azonban kérdés nélkül is szükségesnek tartotta elöljáróban leszögezni a következőket: „Szívesen válaszoltam és válaszolok a jövőben is minden választópolgári kérdésre. Engedjék meg azonban az olvasók, hogy kérdés nélkül is mondjak valamit. Azt, hogy kinevezésem óta napi 12-16 órát dolgozom. Tudom, ez magánügy. Felvállaltam és felvállalom azokat a gondokat, amelyek akár a választókörzetben, akár a megyében vagy az országban jelentkeznek és amelyeket korábban is vállaltam. Jó lelkiismerettel mondom és vallom, hogy akit a miniszteri bársonyszék megváltoztat, az érdemtelen arra, hogy beleüljön. Azok a politikai konfliktusok, amelyeket az elmúlt időszakban a kormányban, a frakcióban, a koalícióban felvállaltam, reményeim szerint azt jelzik az olvasónak, hogy hű akarok maradni azokhoz az értékekhez, és gondolatokhoz, amelyeket az elmúlt négy évben vagy az 1994-es választási ciklusban vallottam. Tisztában vagyok persze azzal, hogy az állampolgárokat saját élethelyzetük, saját szociális problémáik érdeklik elsősorban, s nem a politikusok konfliktusai és problémái. Azzal is, hogy az ígéretekből már elege van a társadalomnak és azzal is, hogy minden ígéret és minden kimondott szó annyit ér csak, amennyi megvalósul belőle. A személyes találkozás persze jobb mint az írásban küldött üzenet, de amikor szavaimat a Somogyi Hírlapnak telefonon diktáltam, felemelem a fejem és úgy érzem, mintha a kérdező - vagyis az olvasó - szemébe néznék. Fogadjanak el vagy bíráljanak ezzel a tudattal a jövőben is.” Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter Szántó Sándor, Marcali, tel.: 314-733.- Azt kérdezem a miniszter úrtól: ugye, érdemes volt meghagyni a bajuszát, mert össze- akaszkodáskor ez előnyt jelentett egy másik bajuszossal szemben.- Nem személy szerint akaszkodtunk össze Bokros Lajossal, így teljesen mindegy; hogy volt-e bajuszom vagy nem. Voltak bizonyos nézetek, amelyeket nekem, mint szocialista politikusnak kötelességem a választáskor és egész politikai pályafutásom során tett ígéreteim miatt betartani. Azt gondolom, hogy lehetett volna szerencsésebb is kettőnk együtt munkálkodása és találkozása a politikai pályán. Tekintettel arra, hogy korábban 4 évet jó szakmai együttműködésben töltöttünk el a Budapest Banknál. Csapó Tamás, tel.: 563-805.- Miben látja az SZDSZ országos elnöksége és az Ön között fennálló „kibékíthetetlen” ellentétet?- Az SZDSZ országos elnöksége, vezető körei és közöttem valóban úgy tűnik már, hogy kibékíthetetlen az ellentét, de csak akkor, ha éppen valaminek ki akarnak nevezni. Az elmúlt egy év során mindennek ellenére azt hiszem, korrektül tudtam együttműködni a koalíciós partnerrel, a koalíciós miniszterekkel. Itt külön kiemelném Kuncze Gáborral való együttműködésemet. Ez a jövőben is így lesz. Személyes ügyeimet az ország érdekei alá rendelem, és nem lehet kára a koalíciós kormányzásnak az, hogy éppen szeretnek vagy nem. Névtelen:- Gondolt-e a kormány arra, hogy felülvizsgálja a munkanélküli segélyeket? Itt, a Bala- ton-parton a vállalkozóknál — butikosoknál, vendéglősöknél — egy-egy családtag mindig fölveszi a munkanélküli segélyt. Tudok arról is, hogy a polgármesteri hivatalnál fölmondott egy terepfelügyeló', elment munkanélküli segélyre. Utána fölvettek helyette valakit. A másik kérdésem: van, aki százezreket vesz fel a lakásából, szociális segélyért mégis bemegy. Javaslom, adjanak mindenkinek aki kér szociális segélyt, de írassák rá az ingatlanara, és ezt előzőleg közöljék is vele. Majd az örökösök kamatostul fizessék vissza. Biztosan nem lesz ennyi szociális segélyt kérő'.- A munkanélküli segélyezés kérdése valóban nagyon sok ellentmondást vet föl a társadalomban. Az új munkaügyi miniszter új elveket próbál megfogalmazni, kidolgozni, tekintettel arra, hogy a társadalom igazságérzete sok helyütt jogosan ütközik meg azon, hogy olyanok is részesülnek a munkanélküli segélyben, akik nem érdemesültek rá, miközben mások a létminimum határán élnek vagy leginkább tengődnek. Mosdós, tel.: 377-370.- Nekem és a nővéremnek összesen 170 ezer forint kárpótlási jegyünk van. Mit tegyünk vele? A második ciklusban kértük, azóta nem tudunk mit kezdeni vele.- A kárpótlási jegyekkel szemben az egész évben és mindaddig, amíg kárpótlási jegy lesz, vagyont biztosítunk. Nagyon szerencsésen zártuk az első kárpótlásijegy-részvény- cserét. Folytatjuk tovább az áramszolgáltatókkal. Arra törekszem, hogy semmiféle hátrány ne érje az eredeti kárpótoltakat és méltó cserelehetőséget tudjunk biztosítani. Gács János, Balatonboglár- Az állami tulajdon a népé, a magyar nemzeté. Mégis elsősorban külföldi tulajdonba adták és adják. Nem fél attól, hogy a sok külföldi között idegenek leszünk a saját hazánkban?- A privatizáció - bármenynyire is hihetetlen - elsősorban magyar tulajdonosokat teremtett. A külföldiek tulajdonlása 17 százalék volt 1995 első félévéig. Azóta 26-28 százalék lett - és ez már nem nagyon emelkedik tovább. Persze jobb lett volna, ha több magyar tulajdonosjutott volna magyar tulajdonhoz. Ez azonban elsősorban pénz kérdése volt. Én hiszek abban, hogy a polgárosodással együtt a magyar nemzeti tőke is kialakul. Dr. Metz József, a fonyódi rendelőintézet vezetője- 1994 július 1-től van jogszabályi lehetőség a járóbeteg-ellátás úgynevezett funkcionális privatizációjára. A fonyódi rendelőintézetben dolgozó szakorvosok gazdasági társaságot kívánnák erre a középfokú ellátásra szervezni. Mi az oka, hogy bár a Népjóléti Minisztérium legutóbbi Egészségügy korszerűsítésének programja c. kötetében is preferálják ezt az ellátást, két éve óta nem lehet előre lépni, és sem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, sem a Népjóléti Minisztérium hathatós támogatást ez ügyben nem ad.- A fonyódi rendelőintézet privatizációjával többször találkoztam. A körzeti MSZP-s országgyűlési képviselővel, dr. Lövey Lászlóval beszéltünk erről. Az ügy még nem lezárt, ezért részletesebb választ most még nem tudok adni. Kelevizi Fehér László, Ke- leviz tel.: 85/313-036- Kérem Suchman Tamást, hogy sürgősen intézkedjen: miért nincs a kelevizi határban privatizációra kijelölt terület. Ami előzőleg volt, azt, fölfalták” a vidékiek. Kelevizen viszont elég sok személynek van kárpótlási jegye.- Kárpótlásra kijelölt területekről a kárpótlási hivatal gondoskodik, ellenben az önkormányzatok és gazdálkodó szervezetek kérésére a kárpótlásra kijelölt területek bővítése vagy éppen kivonása ügyében valóban nekem kell gondoskodnom. Amennyiben Kelevízről írásban érkezik ez ügyben beadvány, természetesen foglalkozunk vele. Friez Károlyné, Zamárdi, Jókai u. 4.- Ha Ön lemondásra kényszerülne vagy leváltanák, lelkiismerete és szíve szerint fel- venné-e a felajánlott avagy jogosan járó végkielégítést? Ha felvenné, nem érezne-e bűntudatot, hogy emberek ezrei élnek a létminimum alatt? Ha mégis bűntudatot érezne, és etikátlannak tartaná a felvett összeget, felajánlaná-e a kisnyugdíjasoknak és a nehéz körülmények között élő nagycsaládosoknak?- Remélem, hogy nincs napirenden sem lemondásom, sem leváltásom. Egyébként a fizetésemet nyugodt lelkiismerettel veszem föl, úgy érzem, sikerült eredményt elérnem, amióta ezt a tevékenységet végzem. Bűntudatot azoknak kell érezniük, akik nem megérdemelt, és nem az ország javára való munka után mégis végkielégítést vesznek fel. Azt azonban tudni kell, hogy a végkielégítés járhat munkatörvénykönyv alapján, s_ járhat külön juttatás szerint. Én bármennyire is érzem úgy, hogy jól végzem a munkámat, mégsem vennék föl külön végkielégítést. A Munka törvény- könyv szerint, mint minden foglalkoztatott, én is felveszem azt, de remélem, erről ma nincs szó. Bűntudatom nincs amiatt, hogy az emberek ezrei létminimum alatt élnek, viszont naponta küzdők azért, hogy ne éljenek így. Számos politikai konfliktust felvállaltam emiatt az elmúlt időszakban, s felvállalok a jövőben is függetlenül attól, hogy miniszter vagyok-e vagy csak országgyűlési képviselő esetleg még az sem. Ádám László, Hetes polgármestere.- Miniszter úr! Lát-e esélyt arra, hogy a privatizációs többletbevételekből támogatás jut a létrehozandó területfejlesztési tanácsoknak? Hogyan ítéli meg a kistérségi fejlesztési lehetőséget?- A privatizációs többletbevételeket fontosnak tartom felhasználni, ha nem is közvetlenül a területfejlesztési tanácsokban, de a térségi fejlesztések számára fontosnak tartom felhasználni. Ebbe természetesen bele kell érteni a kis térségi fejlesztést is. A fontos az, hogy értelmes célra használjuk, köz- gazdasági szabályok és feltételek szerint és piacgazdasági meggondolásokból. Kéthely, Petőfi u. 2/A.- Azt gondoltam, hogy a privatizációból származó bevételek a kisembereknek jobb élet- körülményeket biztosítanak. Tehát valami a befolyt összegekből visszafordítható különböző területekre. Nem vagyok biztos benne, hogy ez elérhető. Ön szerint igen, és hogyan?- A privatizációból származó bevételek akkor javítják a kisemberek életkörülményeit, ha tartós gazdasági növekedést lehet megteremteni a privatizáció által. A 475 milliárd forintos privatizációs bevételen felül 450 milliárd forintos fejlesztésben is megállapodtunk az elmúlt évben, amelyből csaknem 70 milliárd forint erőműfejlesztés formájában az idén meglesz. Remélem, Inkén a viták ellenére indul a fejlesztés, úgy, mint Csepelen, Debrecenben. Most tárgyalunk arról, hogy Dunaújvárosban is. Ez több mint 70 milliárd forint, és ez a 450 milliárd forintnak a része. Ha a privatizációt úgy számítjuk össze, hogy mennyi fejlesztés származik belőle és mennyi a bevétel, akkor ez tartós növekedési pályára állíthatja az országot. Ebben vagyok érdekelt. Vitáimnak egy része a volt pénzügyminiszterrel is erről szól. Telefon: 320-954- Mit javasol azoknak a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek, akiknek töredék a kárpótlási jegyük, és egység- csomagot nem tudnak megvenni. Mit tegyenek vele? Dobják el, vagy van megoldás?- A kárpótlási jegy cserét bár megígérte 1993-ban az akkori MDF-es kormány, nem hajtotta végre. Ebben az évben 80 milliárd forintnyi vagyont fogunk felkínálni. Minden kárpótlási jeggyel szemben felajánlunk, és az akció addig folyik, amíg az embereknél kárpótlási jegy van. Szeretném, ha nem kétszer szenvednének kárt. Borsi Józsefné, Hedrehely, Szabadság u. 65.- Anyósom hadiözvegy. Azt szeretném tudni, kapható-e rá a 75 000forint. Van két fia — 1937-ben és 1942-ben születtek —, azokra is jár-e az 50 000 forint? Ha lehet, levélben kérek választ.- A hadiözvegy írásban juttassa el hozzám a kérdését. Válaszolni rá újságban ugyanis túlságosan bonyolult volna. Telefon: 313-342- Miért kellett az Antall- kormány által megkezdett privatizációval tovább folytatniuk az ország tönkretételét? Tönkretenni egy jól menő mezőgazdaságot, egy jól működő háztáji termelést. Felső' tízezerből felső százezret, a rendszerváltás előtti dolgozó népből hatmillió koldus országát csinálni, egy jól menő Kaposvári Húskombinátot kiárusítani, a dolgozókat létbizonytalanná tenni?- Nem az Antall-kormány által megkezdett privatizációs stílust folytattuk, hanem értékén adtuk el a magyar állami tulajdont. Ezt jól jelzi, hogy amíg a vagyon 57 százalékáért 230 milliárd forint folyt be az államkasszába, addig a 8-9 százalékért - amelyet mi privatizáltunk - 430 milliárd forint. Magam sem értek egyet a mezőgazdaság szétverésével. A kormányzat és magam is mindent megteszünk azért, hogy legyen egy jól működő magyar mezőgazdaság. Jelzi ezt a törekvésemet, hogy a legjobb 28 állami gazdaság privatizációját nem folytatjuk, hanem tőke- szerkezetében megerősítjük, és más nagyüzemekkel együtt alkalmassá tesszük az integrációs szerep betöltésére. A Kaposvári Húskombinát nem volt jól menő cég, hanem több milliárdos adósságot halmozott fel. Nem kiárusítás történt, hanem az üzem megmentése, hogy működjön. A sorsát egyébként folyamatosan figyelemmel kísérem, s eddig mindig felléptem a dolgozók érdekében. Ezt teszem a jövőben is. Láncsik Károly nyugdíjas, Balatonboglár, tel.: 352-859- Korrektnek tartja-e a miniszter úr a BB Rt részaránytulajdon megítélését azokkal a nyugdíjasokkal szemben, akik 1992 előtt mentek nyugdíjba? Jóllehet akár 40 évet is ledolgoztak az üzemnél. Ezzel szemben akik az említett időpontban még dolgoztak akárcsak 5-10 évet is, komoly anyagi haszonhoz jutottak. Az érintettek kihez és mikor fordulhattak kárpótlásért?- A balatonboglári részvény- társaságnál a részaránytulajdon kérdését megvizsgáltatom, s a kérdezőnek írásban válaszolok.- Tóthné- Tudni szeretném a Balaton Füszért valós helyzetét a privatizációval kapcsolatban.- A Balaton Füszért privatizációját folytatjuk. Tanácsadó céget választottunk ki. Az a törekvésem, hogy a Füszért a két megyében betöltött szerepét megőrizze, és értéken legyen eladva úgy, hogy a foglalkoztatottak száma stabilizálva legyen. Vas Vincéné, Marcali, Berzsenyi u. 92.- Hallottuk, hogy eladó lesz a Margitsziget. Mi jogon és miért kell ezt csinálni?- A Margitszigetet nem adjuk el, szóba sem került a privatizációja. Telefon: 365-067- Úgy tudom, Ön bankár volt, mivel jobban tud számolni, mint én, ezért kérdem: 1995-ben 12.200 forint volt a minimálbér. Levonások után mennyi ebből a megkapott ösz- szeg? Mert ennyi volt a fizetésem. 1996-ban 14.500 forint a minimálbér. Gondolom, hogy ennyi lesz a fizetésem. Ebből a levonások után mennyit kell kézhez kapnom?- Tragikusnak tartom én is, hogy a mai árviszonyok mellett a minimálbér ilyen alacsony. Igyekszünk olyan kormányzati munkát folytatni, hogy a gazdaság rendbetétele után mindenki számára korrekt megélhetési viszonyokat lehessen biztosítani. Telefon: 84/360-258 Ray- ner Gábor- Megkönnyebbült-e, amikor a Bokros Lajos távozott a helyéről?- Nem megkönnyebbülés kérdése, hogy Bokros Lajos távozott a helyéről. A vitája velem is másokkal is nem emberi volt, hanem szakmai, közgazdasági, illetve politikai. Tihanyi Istvánná, Berzence- Van egy rakás kárpótlási jegyünk. A kárpótlási jegy tulajdonosa sajnos, felhasználni nem tudja, mert írástudatlan, ő beteg, ezért mi próbáltuk leadni helyette, de sajnos, nem megy, így nem tudunk mit kezdeni vele. Kérdésem: mi a teendő ilyenkor?- A kárpótlási jegy felhasználásáról igyekszünk a jövőben még több tájékoztatást adni a sajtón keresztül. Áprilisban folytatjuk a kárpótlási jegyek részvényre történő cseréjét. Erről a Somogyi Hírlapban is korrekt tájékoztatás jelenik majd meg.
