Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1996. február 1., csütörtök A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat véleménye a kormány tervezetéről Legyen társadalmi vita Farsangi batyúsbál nyugdíjasoknak Az idén is megrendezte far­sangi bálját a tabi nyugdíja­sok klubja, együttműködve a Vöröskereszt városi szerve­zetével és a mozgáskorláto­zottak körzeti csoportjával. A művelődési központban tartott rendezvény célja az, hogy segítse az idősebb kor­osztály és a mozgásukban korlátozottak kikapcsolódá­sát - ebből a szempontból is sikeres volt a tabi batyúsbál. Új vezetőség az atádi egyesületben Új vezetőséggel dolgozik az idén a nyugdíjasokat és kato­naözvegyeket tömörítő Nagyatádi Bajtársi Egyesü­let. Az érdekvédelmi szerve­zet félszáz tagja Kálmán Fe­rencet választotta meg elnök­nek. Hamarosan felveszik a kapcsolatot a város többi nyugdíjasszervezetével. Még hatásos a védőoltás Még érdemes influenza el­leni védőoltást kérni a nyugdíjaskorűaknak. Az ANTSZ megyei intézetéhez érkezett 2000 oltóanyagból most ingyen kaphatnak a 60 év fölöttiek. A védőoltást a háziorvostól kell kérni. A szakemberek szerint az időskorúakra különösen ve­szélyes szövődmények ki­védése érdekében hasznos a védőoltás. Kárpótlási jegyért életjáradék A vagyoni sérelemért kárpó­toltak 1995. december 31-ig kérhették kárpótlási jegyük életjáradékra váltását. Ta­valy az Országgyűlés tár­gyalta ugyan azt a törvény- módosító javaslatot, amely 1996-ra is meghosszabbí­taná az életjáradékra váltás benyújtásának határidejét, de végszavazásra e témában nem került sor. A megyei igazgatóságok jelenleg is el­fogadnak ilyen igényeket, ám határozatot hozni csak a törvényt módosító parla­menti szavazás után tudnak. Házhoz viszik Mikén az ebédet A nehezen járható utak mi­att megnőtt a falusi idősklu­bok dolgozóinak munkája, hiszen ilyenkor sokan nem tudják felkeresni az otthont, és számukra házhoz kell vinni az ebédet. Mikén pél­dául az otthon valamennyi dolgozója ebédet hord ki nap mint nap déltájban. Hu­szonegy idősre főznek a mi­kei nyugdíjasklubban. A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat Somogy Megyei Tes­tületé Kozma Sándomé elnök­letével tegnap tartotta ülését. A tanácskozáson egyetlen napi­rendi pontként a nyugdíjrend­szert átalakító, 1997. január 1- jétől bevezetésre , kerülő kor­mánytervezetet vitatták meg. A Népjóléti, a Munkaügyi és Igazságügyi Minisztérium tör­vénytervezetét Kisdeák Mária, a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság Somogy megyei igazgatója is­mertette. Az elképzelés lé­nyege, hogy 1997-től egysége­sen 62 évre emelkedne az öreg­ségi nyugdíjkorhatár, a nők ese­tében ez — bizonyos átmene­tekkel — tíz év alatt valósulna meg. Tervezik a jogosultsághoz szükséges szolgálati idő emelé­sét is. Megszűnne az idős korú munkanélküliek előnyugdíjazá­sának lehetősége és a koren­gedményes nyugdíj is. A terve­zet indoklása szerint tarthatat­lan a nyugdíjalap tartós és egyre emelkedő vesztesége, amit természetesen nem a rossz gazdálkodás, hanem a nyugdíj- igény növekedése okoz. A ke­resők és a nyugdíjasok arányá­nak jelentős romlása várható a következő évezred első évtize­dében, nagy létszámú korosz­tály — a Ratkó-gyerekek — kerül nyugdíjas korba. Az Eu­rópai Unióhoz kívánatos csat­lakozásnak is alapfeltétele a szociális rendszer teljes átalakí­tása, így a nyugdíjkorhatár kö­zelítése az európai mértékek­hez. Az ismertető után kialakult vitában részt vevők elismerték, Rendelési idő előtt fél órával benépesül a kis orvosi váró. Jó­részt idősebbek jönnek ilyenkor - injekcióra, vérnyomást ellen­őriztetni vagy felíratni a szokott gyógyszert -, hogy ne kelljen ezért a tömegben várakozni. Korán kezdte a főzést Andok Józsefné, hogy idejében a rende­lőbe érjen. Csipetkés krumplile­vessel és palacsintával várja majd a hazatérő családot, első­sorban főiskolás unokáját. Lakó­telepi lakásban él együtt a három generáció, s mindenkinek meg­van a feladata. A nagymama főz. Nem érzi magát feleslegesnek; szükség van rá, s figyelmes a család.- Karácsony óta nem jártam a boltban; síkos az út, inkább a lá- nyomék mentek bevásárolni. Andokné csaknem két évti­zede nyugdíjas, és naponta hat­ás szükségesnek tartották a nyugdíjrendszer átalakítását. Kifogásolták viszont, hogy nem átfogó, az érintett társadalmi csoport minden kérdését szabá­lyozó tervezet készült, jószeri­vel csupán a korhatár emelésére szorítkozik. A jövő évtől terve­zett bevezetést korainak tartot­ták. Igaz ugyan, hogy a nők korhatáremelését már egy ko­rábbi törvény elrendeli, de a végrehajtást legalább 15-20 év alatt tartják megvalósíthatónak. Figyelmen kívül hagyja a kor­mány elképzelése, hogy ezeket a változtatásokat egy munka- nélküliség gondjaival csökkenő reálbérrel küzdő társadalomban kell végrehajtani. Véleményük szerint ezek a tényezők kima­radtak a mérlegelésből, kizáró­lag gazdasági szempontok alap­ján készült a tervezet. Nem ve­szik figyelembe, hogy a nők nagyobb része végez kevésbé kvalifikált, a szervezetet fizika­ilag igen megterhelő munkát. Ötvenöt éves korukra sokuk mozgásszervi elváltozások, ge­rincbetegségek, krónikus vissz- érgyulladás és egyéb betegsé­gek miatt gyakrabban kénysze­rülnek betegállományba. A munkaadók a gyakori hiány­zóktól rövid úton megszaba­dulnak, így az ötvenöt év fölötti korosztályban tömeges munka- nélküliség prognosztizálható. Elfogadhatatlannak tartották a tanácskozás résztvevői az ál­lam kivonulási szándékát a nyugdíjak finanszírozásából, hiszen működő vagyon nélkül az egész rendszer összeomlana. Az európai korhatárhoz igazítás igénye is téves elképzeléseken féle gyógyszert kell szednie. Ha­vonta kétezer forintot költ rá. S ki tudja, mennyire drágul tavasz- szal? Hetven fölött már elhaszná­lódott a szervezet, látását szür­kehályog nehezíti. Bogdán Györgyné a vérnyo­másmérés után lázmérőt kap: rossz közérzetre, hidegrázásra panaszkodik. Az asszisztensnő nem is engedi haza: meg kell várni az orvost. — Mióta a házunkat kisajátí­tották és panelba költöztünk, mindenféle betegség elér. Cso­dálom 90 éves anyósomat, aki még ma is frissen dolgozgat ott­hon. Nekem nem volt munkahe­lyem; a családot láttam el. Sze­rencsére a lányomat nem kellett hajnalban kirángatni az ágyból óvodás korában, sem a menzai kosztra rászoktatni. Nem volt kapkodás, kiabálás. Reggelente alapul, hiszen ahhoz az egész szociális rendszert, a jövedel­meket, a biztosítást lehetővé tevő megtakarításokat is az eu­rópaihoz kellene hasonlóvá tenni. A tervezet megvalósítása a következő tíz évben körülbelül 3 millió embert érintene és csa­ládtagjaikat. Ez a társadalom­nak olyan jelentős része, amelynek a véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért a kormány tör­vénytervezetének társadalmi vi­tára bocsátását javasolják. A vita végén a testület a kö­vetkező határozatot fogadta el:- A nyugdíjrendszer re­formja, korszerűsítése szüksé­ges, de hosszabb átfutási idő, legkevesebb 15-20 év szüksé­ges megvalósításához, és az érintett korosztály minden kér­dését szabályozni kell.- Amíg a nyugdíjbiztosítási alap olyan vagyoni helyzetbe nem kerül, hogy önállóan ellát­hatja feladatát, addig az állam­nak garanciát kell vállalnia a nyugdíjak kifizetéséért.- A nők korhatáremelése - speciális helyzetük miatt - kü­lön elemzést kíván. Meg kell vizsgálni az 1997-es bevezetés minden lényeges várható kö­vetkezményét, csak utána lehet dönteni.- A törvénytervezet beveze­tése az ország lakosságának közel egynegyedét érinti, és hátrányosan változtatja meg. Éppen ezért elengedhetetlen a társadalom véleményének kiké­rése, az összes érdekelt meg­hallgatása a döntés előtt. Katona Csongor mindig erre gondolok, mikor lá­tom, hogy korai órákban nyűgös kicsiket vonszolnak az anyukák. Nem csoda, ha az örökös roha­násban felnőtt és gyerek egy­aránt ideges. Az egyetlen férfi várakozó Táncos István, arcszíne a sza­badban töltött évekről árulkodik. Hetven évéből nyugodtan leta­gadhatna néhányat. Sosem volt beteg; a magas vérnyomása csak két hónapja jelentkezett. Hosszú évekig gázállomás- kezelőként dolgozott, amit akkor nem fizettek meg túl jól. Igaz, abból is megéltek tisztességesen. A hús és a kenyér akkori árát ál­lítja szembe a mostanival, s a nyugdíjjal. Hiába, előbb-utóbb ráterelődik a szó a nehézségekre. Fiatalságuk emlék, ám a számlá­kat fizetni, gyógyszert kiváltam - mai gond. Izményi Éva Palacsinta és krumplispogácsa az unokának Félórák a rendelőben A nyugdíjak kiszámításának módja 1996-ban Változó szorzószámok Sok mendemonda kering mostanában a nyugdíj kö­rül. Csapóné dr. Tóth Margitot, a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazga­tóság nyugellátási osztály- vezetőjét arról kérdeztük: mire számíthatnak az idén a nyugdíjkorhatárt elérők, változtak-e a nyugdíj meg­állapításának szabályai? — A nyugdíj megállapításá­nak alapvető módszerében nincs jogszabályi változás. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe beszámítható éveknél az úgynevezett valo­rizáció — a beszámítható években keresett munkabé­rek felszorzása — módosult. A nyugdíjat az 1988. január elsejétől elért keresetek alap­ján kell kiszámítani, és min­den, a jogszabályban megje­lölt évet bizonyos szorzó­számmal fel kell szorozni. Ennek oka az infláció. Az idén érvényes szabály szerint az 1988-ban elért ke­resetet 324,2 százalékkal kell szorozni. Egy példa: ha valaki idén megy nyugdíjba és 1988-ban 100 ezer forint volt a keresete, ezt mi 324 ezer 200 forinttal számoljuk. Az 1988-as éven kívül 1992- ig minden évet az adott évre érvényes szorzószámmal felszorzunk. A nyugdíjmegállapítás módszerében másik változás az úgynevezett sávos deg- resszió. Közérthetően: ha 1995. december 31-ig az át­lagkereset 20 ezer forint alatt volt, teljes egészében beszámítottuk. Az efölötti részt korlátozással tudtuk fi­gyelembe venni. 1996. ja­nuár elsejétől a figyelembe vehető teljes átlagkereset részt huszonötezer forintban írja elő a jogszabály, s efö­lött kell csak korlátozni. — Érvényben v'an-e 1996-ban a nyugdíj újbóli megállapításának lehető­sége? — 1996. február 29-ig mód van a nyugdíj újbóli megállapítására. Azok élhet­nek vele, akiknek nyugdíjas­ként harminchat hónapon át keresete volt és ez magasabb, mint aminek alapján a nyug­díjat megállapították, feltéve, ha vállalta a nyugdíjjárulék megfizetését. Ez a lehetőség 1996. március 1-jétől meg­szűnik. — Van-e változás a nyugdíjkorhatárban ? — Különösen a nőket, de a férfiakat is foglalkoztatja a korhatár emelése. Sok kér­dést kaptak munkatársaink is, jelenleg a hatályos jog­szabályról tudok beszámolni és ez azt hiszem megnyug­tató. A hatályos jogszabály kimondja, hogy a nők korha­tára 1996-ban ötvenhat év. Tavaly is ez volt, de a tb- törvényben van választási lehetőség. Az a nő, aki az ötvenötödik életévét betöl­tötte igénybe veheti az öreg­ségi nyugdíjat. Ez mindad­dig így van, amíg a korhatár emeléséről külön törvény ' nem jelenik meg, ez — fele­lős nyilatkozatok szerint — legkorábban 1997-ben kép­zelhető el. Mindebből kö­vetkezik, hogy addig a nők ötvenöt éves korukban nyugdíjba mehetnek. — Ügy hallottuk, hogy megszűnik az előnyugdíj lehetősége. így van-e ez? — Az előnyugdíjról az 1991. évi IV. Tv. — az úgy­nevezett foglalkoztatási — törvény rendelkezik. Tavaly július elsején rögzítették, hogy az előnyugdíj megszű­nik, de ennek életbelépését is külön törvényhez kötöt­ték. Mindaddig tehát, amíg ez a külön törvény meg nem születik, addig az előnyug­díjat meg lehet állapítani. Előnyugdíjra a nők ötven- kettedik, a férfiak ötvenhe- tedik életévük betöltésük után jogosultak, feltétel az, hogy 180 napon át munka- nélküli járadékban részesül­jenek, az öregségi nyugdíj­hoz szükséges húsz év, il­letve a résznyugdíjhoz szűk- ’ séges tizenöt év szolgálati idővel rendelkezzenek és még az is, hogy a munkaü­gyi kirendeltség számukra nem tud megfelelő álláshe­lyet biztosítani és javaslatot tesz az előnyugdíjra. — Mi a helyzet a koren­gedményes nyugdíjazással? — A másik nyugdíjfajta, ami külön törvényen alapul, a korengedményes nyugdíj. Már tavaly is lényeges vál­tozás volt az, hogy a mun­káltatónak kell vállalnia — ha dolgozóját korengedmé­nyes nyugdíjba küldi — a nyugdíj előre, egy összegű kifizetését a munkavállaló nyugdíjkorhatárának betöl­téséig. Ez a szigorítás indo­kolt volt, mert sok munkál­tató kérte dolgozója koren­gedményes nyugdíjazását, de a befizetést igen gyakran elmulasztotta. A várt hatást a jogszabály módosítása el­érte, sikerült kiszűrni azokat a cégeket, akik nem fizettek. Egyéb vonatkozásokban a tavalyihoz képest nincs vál­tozás. K.Cs. A vállalkozók gondolnak idős korú társaikra Nyugdíjpénztárat alapított a Kisosz. A szakmai munkában részt vesz a szervezet tiszte­letbeli elnöke, Kupa Mihály ex-pénzügyminiszter is. A nyugdíjpénztárnak tagja le­het minden Kisosz tag, illetve egyéni és társas vállalkozó, se­gítő családtag és alkalmazott. A kötelező tagdíj egységesen havi 2 ezer forint. A kötelező tagdí­jon felül bárki rendszeres vagy eseti többlet befizetést is telje­síthet. A tagokat garanciák vé­dik: minden résztvevő egyben á pénztár tulajdonosa és a pénz- tárvagyon teljes egészében a tagság vagyona. Mint Kertész Rezső, a Kisosz megyei titkára és a nyugdíjpénztár igazgatósá­gának tagja elmondta: céljuk, hogy minél több vállalkozó csatlakozzon a hálózathoz. — A vállalkozók idős ko­rukban is jól kívánnak élni, ezért várhatóan sokan befizetik a tagdíjat — mondta Kertész Rezső. — A befizetett pénzt kamatoztatjuk: üzleti vállalko­zásokba, állampapírokba fek­tetjük. A nyugdíjpénztár munkatár­sai úgy tervezik, hogy az idén 1500 tagjuk lesz. Igazán akkor lesz tőkeerős a nyugdíjpénztár, ha legalább ötezren fizetik a tagdíjat. Ez várhatóan néhány év alatt megvalósulhat. (Harsányi) Vén rádiók közt, boldogan A kaposvári id. Kovács Géza rádiószerelő mesterről való­ban elmondható, hogy nem ma kezdte a szakmát. Már tízéves korában, a 30-as évek elején megépítette első kris­tálydetektoros készülékét, amit később az egy- és két- lámpás „világvevők” követ­tek. A neves Boskovits-mű- helyben kapott segédlevelet 1941-ben. Később a televí­ziók javításában is jártasságot szerzett. Ma nyugdíjasként is a rádiók közt érzi igazán jól magát. Fia műhelyében gyűj­teményének féltett darabjait reparálja és a kíváncsisko­dóknak be is mutatja. FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents