Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-05 / 30. szám

1996. február 5., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Határon túli magyarok a médiumokban Ne csak függelék legyen Enyhül az adószigor Nagy visszhangot váltott ki az az információ, amit az Új Vasár­napi Dunántúli Napló kapott szombaton Puch László baranyai országgyűlési képviselőtől. Eszerint a szocialista parlamenti frakció gazdaságpolitikai munkacsoportja javasolta: módosít­sák a nem csak bérből élők adóelőleg-fizetésének módját. A jelentés szerint az Apeh el­nöke a változtatást a hét fo­lyamán jelenti be. Más forrá­sok úgy tudják: a nagy vissza­tetszést kiváltó előleglevo­nási rendet az adóhatóság egymaga nem módosíthatja. A normál adótábla és a béradótábla bevezetését - mint ismeretes - az alkotmá­nyossági vizsgálat törvényes­nek találta. Eszerint kell havi 3-4 ezer forinttal több adóe­lőleget fizetniük, azoknak, akiknek az év során bármily kis bér jellegű bevétele je­lentkezik. S noha a követ­kező évi adóbevallásnál az Apeh a különbözetet vissza­téríti, az infláció miatt külö­nösen rosszul járnak azok, akiknek a béren kívüli plusz- jövedelmük lényegesen ke­vesebb volt, mint az előre le­vont összeg. A baranyai kép­viselők eredetileg a bányász­járadékot kívánták különvá­lasztani a nem bér jellegű jut­tatásoktól, de várhatóan kike­rülnek az szja-előleg fizeté­sének úgynevezett negyven százalékos besorolásából az egyszeri tiszteletdíjak és a kis összegű kifizetések is. Puch László elmondta: a törvénymódosítás által érin­tett állampolgárok visszame­nőleg, január elsejétől adóz­hatnak a kedvezőbb besoro­lás alapján, ha ezután nem lesz más bér jellegű bevéte­lük. Készülődés, szembenállás Pártesemények a politikai és a parlamenti tavasz jegyében Tanácskozott az MSZP országos választmánya. Befejeződött a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának kétnapos ülése. Cáfolattal rukkolt ki az MDF ügyvezető elnöke. Aktívaülést tartott a Munkáspárt és márciusi terveit hirdette meg a MIÉP. Röviden: változatos politikai hétvégét zártunk. Igen fontos, hogy miként je­lenik meg a határon túl élő magyarság az itthoni médiá­ban. Ebben szerepük van a kinti stúdióknak, szerkesztő­ségeknek - hangzott el két ta­nácskozáson is a hét végén. A határon túl élő magyarok ér­dekképviseleti szervezeteinek képviselői a Magyarok Világ- szövetségében sajnálattal állapí­tották meg, hogy a Magyar Tele­vízióban és a Magyar Rádióban általában csak a belpolitikai hírek függelékeként, vagy csak akkor esik szó róluk, amikor valami ku­riózumot szolgáltatnak. Örven­detes viszont, hogy a médiatör­Több mint ötszázan használ­hatnak jelenleg megkülön­böztető jelzést, kék fényt az autójukon. Magas ez a szám. Hamarosan megtizedelik, tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságon. Egy 1993-ban született határozat értelmében a politikai és a társa­dalmi élet vezető személyiségei, a minisztériumok, a közintézmé­nyek, a bankok vezetői kérhettek engedélyt megkülönböztető jel­zés használatára - mondotta munkatársunknak dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazga­tója. Mintegy félezren meg is kapták. A jelentősen megnöve­kedett forgalom azonban nem visel el ennyi megkülönbözte­Az úgynevezett ügynöktörvény kapcsán az átvilágítás, a közélet tisztasága, az információs ön­rendelkezési jog gyakorlása, a társadalmi önismeret lehető­sége volt a témája a Nyilvános­ság Klub szombati vitanapjá­nak a Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetemen. Az esemény valamennyi fel­kért előadója — Szente Zoltán és Halmai Gábor alkotmányjo­gász, Eörsi István író, Litván György történész és Varga László, a Fővárosi Levéltár igazgatója — különböző al­kotmányossági, illetve morális aggályokat fogalmazott meg a fenti jogszabállyal és annak tervezett módosításával kapcso­latban. (Az egyes fontos tiszt­ségeket betöltő személyek el­lenőrzéséről szóló törvény mó­dosításának vitáját kedden kezdi meg az Országgyűlés.) vény értelmében a szórványma­gyarság képviselői is helyet kap­nak a közszolgálati médiumok kuratóriumában. A résztvevők sajnálatukat fejezték ki amiatt is, hogy a meghívást találkozójukra a hat parlamenti párt közül csak az MSZP delegációja fogadta el. Visegrádon 22 tv-állomás 50 szakembere vett részt egy ta­nácskozáson, amelyen megálla­pították: a határon túli magyarok stúdióinak működése azért rend­kívül fontos, mert a nyelvi kul­túra ápolása, a nemzeti identitás megőrzése is feladatuk. Ezért szorgalmazzák a műsorok cseré­jét, s ebben támogatja őket az MTV is. tést. Ezért a Belügyminisztérium úgy döntött, hogy a kék lámpák számát jelentősen csökkenti. Az engedélyeket minden év­ben meg kell újítani. A tavalyiak februárban lejárnak, de most csupán 40-50 megújítását terve­zik. Megmarad az ország felső vezetőinek, a kormány tagjainak az engedélye, de államtitkárok­nak, gazdasági területek vezető­inek nem hosszabbítják meg az engedélyét. Félő azonban, hogy a szigor előbb-utóbb lazul, s is­mét több kék fényes autó szá­guldozik az utakon. - Aligha lesz így - mondotta Túrós And­rás főigazgató -, az engedélyek kiadását ugyanis magamhoz vontam, és csak az én aláírá­sommal adhatók ki az engedé- ' lyek. (Koós) Nikolits István, a polgári tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nem fo­gadta el a rendezők meghívását, mert - mint a felkérést lemondó levelében fogalmazott - a kor­mányindítvány előterjesztője- ként nem tartja indokoltnak, hogy a tudományos tanácsko­záson részt vegyen. Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának el­nöke az előadásokat követő hozzászólásában annak a véle­ményének adott hangot, hogy a kormányelőteijesztéssel szem­ben valamennyi titkosszolgá­latnak szerepelnie kellene az ügynöktörvényben, ezért mó­dosító javaslatot nyújt be a par­lamenti vita során. A Nyilvánosság Klub vita­napot követő közgyűlésén megválasztották a szervezet új, 9 tagú ügyvivői testületét. A Magyar Szocialista Párt Or­szágos Választmányának ülé­sén kiderült: egyelőre sem a pártelnöki, sem pedig a vá­lasztmányi elnöki posztra nem érkezett más jelölés a jelenlegi tisztségviselőkön kívül. A tag­ság a mostaninál kisebb lét­számú, operatív elnökség fel­állítását szorgalmazza. A vá­lasztmány .azt szeretné, ha markáns politikai személyisé­gek kerülnének be a veze­tésbe. Nem alakult ki még végleges álláspont az általános elnökhelyettesi vagy az ügy­vezető elnöki tisztség létreho­zásáról. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója úgy döntött, hogy Körmendi-Ékes Judit, Bárány Anzelm, Hankiss Ag­nes és Teliér Gyula lesz jelölt­jük az új rádiós és televíziós testületekbe. Ezenkívül egyez­tetést javasol az ellenzéki pár­Magyarországon első ízben rendeztek olyan konferenciát, amelyen a számítógépes nyomdai szerkesztés szakem­berei cserélik ki tapasztalatai­kat. Az egri tanácskozáson, gyártó és forgalmazó cégek is bemutatják termékeiket. Ratkovics Péter, a konfe­rencia szakmai vezetője el­mondta: a számítástechnika 6- 8 éve tört be világszerte a nyomdaiparba. A fejlett tech­toknak arról, hogy kiket jelöl­jenek közösen a három köz- alapítvány elnökhelyettesi posztjaira. A következő fél évben egyébként mintegy tíz témában indítványoznak majd törvénymódosítást. A Magyar Demokrata Fó­rum életének időszerű kérdése­iről Szabó Iván ügyvezető el­nök nyilatkozott. Cáfolta azt a lapértesülést, hogy a helyi szervezetek túlnyomó több­sége Lezsák Sándort jelölte az MDF elnöki tisztére. Állítása szerint hivatalos összesítés nem készült, az egyéb infor­mációk pedig fej-fej melletti eredményekről szólnak. Kitért arra, hogy átmeneti­leg valószínűleg javul a társa­dalom közérzete, mert a priva­tizációs végkiárusításból befo­lyó pénzek egy részéből eny­híteni lehet a megszorításo­kon. Ez a relatív, könnyebb nikával rendelkező országok­ban ma már a kiadványok nyomdai előkészítése, törde­lése, a képek színlebontása ki­zárólag számítógépes úton tör­ténik, azaz a papír csak a vég­terméknél jelenik meg a fo­lyamatban. A magyar szakemberek fel­vették a lépést a nyugatiakkal és a területtel foglalkozó vál­lalkozások lemaradását csak az a néhány hónap jelenti, időszak azonban a jövő év második felére véget ér, s utána még súlyosabb gondok­kal kell majd szembenézni. Az MDF vezetése úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nem időszerű a párt radikalizálódása. A Munkáspárt a továbbiak­ban nem tekinti baloldali párt­nak az MSZP-t. Ezt Thürmer Gyula jelentette ki a szervezet aktívaülésén. Szerinte a vezető kormánypárt jobboldali politi­kát folytat és ezzel a hazai tő­késkörök és a Valutaalap mö­gött álló pénzügyi csoportok érdekeit szolgálja. A Magyar Igazság és Elet Pártja nagygyűlésén Csurka István elnök kijelentette: már­cius 15-én nem állnak meg ott, ahol tavaly október 23-án. Akkor a józan ész azt diktálta, hogy egy bizonyos határon ne menjenek túl. Az élet azonban még elvi­selhetetlenebbé vált, a folya­matot irányítani kell. Ugyan­akkor most sem anarchiát akarnak, hanem rendezett, törvényeken belüli ellenállásra készülnek. ameddig az angol nyelvű szoftvereket átírják magyarra. Problémái inkább az alkal­mazó-felhasználóknak van­nak. A legmodernebb berende­zések drágák, ezért a cégek 2- 3 éves technológiákat vásárol­nak meg. A fejlődés legfőbb gátja, hogy máig nincs olyan oktatás hazánkban, amely egyesíti a számítástechnikai és a nyomdaipari ismereteket. Pártoló döntés. A Közgyűj­teményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete át­meneti megoldásként elfogadta az 1996-ra vonatkozó új bértáb­lát. A Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Tanácsá­ban létrejött megállapodás ugyanis garantálja a 19,5 száza­lékos bérfejlesztést. A kormány pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy nem hajt végre a szakmai törvényekkel ellen­kező létszámcsökkentést. Választás Cegléden. Időszaki választás kezdődött tegnap a 30 ezer lakosú Cegléden, a tavaly elhunyt polgármester megüre­sedett posztjának betöltésére. Összesen öt jelölt közt dől el, ki lesz a város új első embere. 35 körzetben járulhatnak az urnák elé. Délig hozzávetőleg a sza­vazásra jogosultak 10 százaléka adta le a voksát. A törvény előí­rása értelmében függetlenül at­tól, hogy hányán voksolnak, mindenképpen eldől, ki lesz az új polgármester. A szavazato­kat az esti órákban összesítik. Télkarnevál Keszthelyen. Zalából, Budapestről és az or­szág több megyéjéből érkezett 1500 gyermek részvételével rendezték meg a hétvégén a keszthelyi mólónál a Magyar- országi Gyermekbarátok Moz­galma télkarneválját. Többek között honfoglaláskori jelme­zek, íjászbemutató, néptáncmű­sor várta a millecentenárium jegyében egybegyűlt vidám gyermeksereget. A Munkáspárt a továbbiak­ban nem tekinti baloldali párt­nak az MSZP-t - jelentette ki Thürmer Gyula a Munkáspárt budapesti aktívaülésén. A Munkáspárt elnöke szerint a vezető kormánypárt jobboldali politikát folytat és ezzel a hazai tőkéskörök és a Valutaalap mögött álló pénzügyi csoportok érdekeit szolgálja. A politikus kifejtette: az MSZP jobbra to­lódásával űr keletkezett a ma­gyar belpolitikában, s ennek egy részét a Munkáspárt igyek­szik majd betölteni. Elutasítás. A Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének hétvégi tanácskozásán amellett foglaltak állást, hogy az 1996. január 24-i KIÉT-megállapo- dást ki kell egészíteni a hon­védségi közalkalmazottakra vonatkozó megállapodással. A résztvevők egyben elutasították a KIÉT-szakértők által elkészí­tett új bértáblázatot, mivel az náluk nem jelent érzékelhető il­letménynövekedést. Elhunyt Vámos László. Éle­tének 69. évében elhunyt Vá­mos László, az Operaház Kos- suth-díjas főrendezője és meg­bízott igazgatója. A kiváló szakembert hosszú betegség után érte utol a halál. Megtizedelik a kék fényeket Egy státusszimbólummal kevesebb Vita az ügynöktörvényről Számítógépes konferencia Egerben Milyen hideg van a világűrben? Mínusz 273 fok a mélypont Zöldhatársértök Mozgalmas hétvége volt a határainkon. Tiltott határát­lépés miatt 39, közokirat­hamisításért 15, ember- csempészésért 3, gépkocsi tiltott áthozataláért 2 sze­mélyt tartóztattak fel a ha­tárőrség munkatársai. Az országot illegálisan elhagyni szándékozók közül 10 román, 7 jugoszláv, 2 marokkói, 2 egyiptomi, 1 macedón, 2 bolgár és 9 tö­rök állampolgár volt. Befelé 4 jugoszláv és 2 román ál­lampolgár próbálkozott. Gyulánál 5,2 millió forint értékű, feltehetőleg lopott, Ford típusú személygépko­csit akart átcsempészni egy lengyel férfi. Ártándnál ma­gyar csempész akart átvinni a határon egy 3 millió forin­tot érő BMW-t. Az Endeavour (Törekvő) ame­rikai űrrepülőgép legénysége a közelmúltban kipróbált egy új űrruhát, mert a régebbiben „fáz­tak”. Ennek kapcsán vizsgálja szakírónk, milyen hideg van a világűrben? Földünkön a legelterjedtebb a Celsius-féle mérőskála. En­nek nulla pontja - normális légköri nyomáson - a víz fa­gyáspontján, illetve a jég olva­dáspontján van. A százfokos felső határt pedig a víz forrás­pontja jelöli ki. Ez a skála fel­felé szinte korlátlan, lefelé azonban csupán mínusz 273 fokig süllyedhet. Ez az abszolút nulla fok. Innen indul a tudo­mányos munkában, például a csillagászatban használt skála­rendszer, amit egy híres tudós­ról, Kelvinről neveztek el. Mí­nusz 273-nál azaz a 0 Kelvin­foknál nem létezik és nem is lé­tezhet hidegebb. Ezen a ponton az anyag elemi építőrészecskéi, a molekulák már nem mozog­nak, vagyis nem termelnek hőt. A mozgás ugyanis hőenergiát termel, amire a legegyszerűbb példa: ha futunk, kimeleg­szünk. A világűrben viszont más a helyzet. Légkör híján ott, ahol a Nap süti a Holdat (számoljunk most a megszokott Celsius-fokok- ban) plusz 130 fok meleg van, de egy holdbéli hegy árnyéká­ban már mínusz 150 fokos hi­deget mérhetnénk. Amikor em­berek jártak a Holdon, akkor űröltözékük napsütötte oldala ugyanilyen melegre hevült, a másik, árnyékos pedig ugyan­ilyen hidegre hűlt. De ez nem a világűr valódi hőmérséklete volt. A bolygórendszerünk lég­üres terében igen sok az elemi anyagi részecske és atom, ame­lyet a Nap sugároz szét. A leg­távolabbi bolygó, a Plútó fel­színe és a térbeli környezete nagyjából egyforma hőmérsék­letű: 200 Kelvin-fok. Elhagyva a Naprendszert, a csillagok kö­zötti térségbe érünk (a Tejút­rendszerünkön belül), ahol még lejjebb száll a Kelvin-hőmérő mutatója. Amennyiben megfe­lelő messzeségben vagyunk minden hősugárzó csillagtól, akkor 3 Kelvin-fok lesz csupán a hőmérséklet. Tehát majdnem lejutunk az abszolút nulla fo­kig. Ugyanennyi a hőmérséklet a Tejútrendszerünkön kívül is, a nagy messzeségben lévő csil­lagrendszerek közötti üres tér­ben. Ez már valóban az igazi vi­lágűr. A földi laboratóriumok­ban eddig előállított legjobb vákuum minden köbcentiméte­rében még tízmillió számra nyüzsögnek az atomok. Viszont a csillagrendszerek közötti tér egy-egy köbcentiméterében már átlagosan csak egy atom „lézeng”. J. Nagy János Különleges anyagból készül az űrruha. fotó: feb/reuter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents