Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
1996. február 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Irodalmi stúdiósok országos versenyeken Talentumos sikerek Major Rita második lett Budapesten, az Ady Endre országos szavalóversenyen. Kovács Petra döntős lett Pápán, s különdíjat nyert, éppúgy mint társa, Kövesdi Zsanett. A nagyatádi Talentum Irodalmi Stúdió tagjainak sikereit Fejér Zoltán, az irodalmi műhely vezetője sorolja. A fővárosi rendezvényről pár napja tértek haza. Előtte Pápán a Mécs László tiszteletére rendezett szavalóversenyen vettek részt, figyelemre méltó teljesítménnyel. — A stúdió tagjai közül kilencen készülnek a televíziós kimit-tud?-ra — mondta Fejér Zoltán. — Szeretnénk hasonló jó eredményeket elérni. Hárman Veszprémben szerepelnek majd a versmondó-versenyen, ketten a József Attila-napokra mennek. S ott leszünk a keszthelyi helikonon is. Az idén lesz ötéves a stúdió, erre az alkalomra egy országos szavalóversenyt is szeretnénk rendezni Nagyatádon. Az irodalmi stúdió tagjai az utóbbi fél évében mindenütt szép eredményt értek el. Két hónapja Kaposváron ketten is a döntőbejutottak. S önálló műsorokkal lépnek föl a városi rendezvényeken is. (Németh) Seprűkészítő Szabásról Ha eladok két-három söprűt, akkor már jó napom van. Egy ötvenest kérek darabjáért. Nem sok, de ez is valami - mondta a 18 éves Horváth Etelka. A szabási fiatalasz- szonnyal Kutas határában találkoztunk.- Az élettársamat leszázalékolták, havonta hatezer forintot sem kap — mondta Horváth Etelka. - Gyerekünk, szerencsére, nincs még, mert elképzelni sem tudom, miből tartanánk el. Örülünk, ha nekünk jut mindennap ennivaló. Mindketten szegény családban nőttünk föl, otthonról nem kaptunk semmit. Egyre megtanítottak: a munka becsületére. Nem tanulhattam tovább, mert már tizenöt évesen dolgoztam... Azt mondják, jó a kézügyességem, ezért próbáltam meg az ágseprű kötését. Eleinte nehezen ment. Sokat elrontottam, de ahogy egyre többet csináltam, úgy lett egyre könnyebb. Most már naponta 10-12 seprűt is készítek. A vesszőseprűt azonban nehéz eladni. Ezért járja a fiatal- asszony ilyenkor is a környék falvait.- Télen a legrosszabb — mondta Horváth Etelka. — Az emberek behúzódnak a házukba; ritkán jönnek ki, hibába kiabálom, hogy söprűt vegyenek. Van úgy, hogy egész nap egy darabot sem tudok eladni. Olyankor persze szomorú vagyok, hiszen aznap semmit sem tudok vásárolni a boltban. Mást nem csinálhatok: fölpakolom a seprűket a biciklire, és továb- bállok. A környéken már jól ismernek. Sok kisbajomi, ku- tasi, szabási háziasszony használja az én seprűmet. Sajnos, mostanában egyre többször kell pénz nélkül tovább mennem. Harsányi Miklós Horváth Etelka, a szabási seprűkészítő - úton a falu felé Simon Istvánná az egyik csoport játékos foglalkozásait vezeti fotó: harsányi miklós Matricák a dohányzás ellen - egy nagyatádi óvodában Mesékkel az egészségért Egészségnevelésre is nagy gondot fordítanak a Rozsnyói úti óvodában. Ez a nagyatádi gyermekintézmény is részt vesz a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet dohányzásmegelőzési programjában. A Rozsnyói úti óvoda vezetői ezt a szülőkkel is megbeszélték; eredménye ugyanis majd a családi otthonokban mérhető. — Negyvenhét nagycsoportossal kezdtük ezeket a foglalkozásokat; naponta legalább egy órát szánunk rá — mondta Molnár Gyuláné óvodavezető. — Az 5-6 évesek életkori sajátosságainak megfelelően ösztönözzük őket, hogy kialakuljon bennük az egészséges környezet iránti igény. Szeretnénk elérni, hogy tiszteljék a dohányzást tiltó cseresznye matricát. Ezt egyébként a gyerekek hazaviszik, szobájukban is kiragasztják. Minden gyerek kapott mesekönyvet és kirakójátékot. Az óvónők mesélnek a foglalkozásokon, együtt báboznak, s közben a kicsik különböző viselkedésformákat ismernek meg. Olyan fogalmak tudatosodnak bennük - saját ismereteik szintjén - mint a betegség és az egészség, a füst ártalmai. S mindezt játékkal érik el. — Hamarosan összegezzük tapasztalatainkat — mondta az óvodavezető. — Kollégáim úgy látják: sok rejtett tudás is felszínre került ezeken a foglalkozásokon. Reméljük, hozzásegít, hogy egészségesebb szemléletű legyen a felnövekvő ifjúság. ' Németh István Fejleszti a Brotto cég a parketta- és lécfeldolgozást Hódít a tölgy Kispusztán A diófa a „menő” Kispusztán. Ebből dolgoznak föl legtöbbet most is, bár jóval nagyobb mennyiségben vásárol tölgyet és egyéb keményfát is a Diófa kft telepe. Jelentősen növeli ugyanis a tölgybútor- és parkettaléc kivitelét. Jól fizetnek nyugaton a magyar faáruért. Bár a parkettaléc előállítása aprólékos munkával jár és sok a hulladék, a kispusztai telep szállítmányait - mint Brotto Sante Giorgo ügyvezető igazgató, cégtulajdonos mondta - tisztességesen megfizetik. Szigorúak a minőségi követelmények Kispusztán. A technológiai előírások betartására ugyancsak ügyelnek, s még így is két köbméter parkettalécet állítanak elő egy műszakban. Eddig szinte csak diófát dolgoztak föl; a kft által előállított parketta kilencven százalékát ebből készítették. Nemrég növelték a tölgy arányát - az idén ez teszi ki már a felhasználandó anyag egytize- dét -, s vásároltak cseresznye- és vadkörtefát is. A Brotto cég tulajdonosa eddig is több millió forintot költött a kispusztai üzem fejlesztésére; három év óta folyamatos a beruházás. Új fa- feldolgozó gépeket állítottak munkába. Átszervezték a technológiát is - olasz mérnök irányításával. Két új fedett munkacsarnokot építettek Kispusztán, s ezer négyzetméteren térbetonnal látták el az üzemet. Itt tárolják a felvásárolt faanyagot. Legtöbb a dió, de két hónapja szállítanak már cseresznye- és tölgyfát, vadkörtét, s olasz nyárfát is. Több mint kétezer köbméter keményfát dolgoztak föl tavaly. Az egyműszakos üzemben tizenegy munkást foglalkoztatnak. Ä nyereség nagy részét visszaforgatják a vállalkozásába. (Németh) Két új kiadvány Nagyatádról Két új kiadványt is készítenek Nagyatádról. Az egyik a húszéves faszobrász-alkotótelepet mutatja be, a másik a városközpont térképe; mindkettőt a turisták tájékoztatására szánják. A két kiadványt a városi művelődési ház adja ki ezer példányban. Taranyi támogatás a rászorulóknak A taranyi önkormányzat szociális bizottsága arról döntött a héten, hogy az idén meghatározott rendszerben folyósítják az átmeneti segélyeket. Nemcsak pénzt adnak támogatásként, hanem vásárlási utalványt is, és indokolt esetben fizetik a segítségre szorulók közműtartozását. Több százan látták a babakiállítást Christine Dániel babakiállítását tegnap zárták be Nagyatádon a művelődési házban. Ez volt az utóbbi évek egyik leglátogatottabb tárlata. 60 babán hazánk különböző tájegységeinek jellegzetes öltözeteit mutatta be. Több száz érdeklődő nézte meg. Hat családot segít Rinyaszentkirály Hat családot segít Rinyszentki- rály állandó nevelési segéllyel. Az önkormányzat szociális bizottsága úgy határozott, hogy a rászorulók gyermekenként kétezer forintot kapjanak havonta. A támogatottak többsége - három gyerek után a maximum itt hatezer forint - a segélyt vásárlási utalványban kapja meg. Somogyszobi diákok országjáró túrán Elkészítette ez évi programtervét a Somogyszobi Gyermekliga, amelynek másfélszáz tagja van. Negyvenhét rendezvényt szervez: vetélkedőket, országjáró túrákat, s táborozni viszi Fonyódligetre a kisdiákokat. Ismeretterjesztő előadásokat is tartanak, például az ufókutatásról, és eredményes szerepléssel eljuthatnak a Kaszóban rendezendő országos vetélkedőre is. Minden héten hatvan kiló kenyeret hoz a somogyszobi pék Egy telefon Erzsébeten Korábban száznál is többen lakták a Nagyatádhoz közeli Erzsébetpusztát. Volt vasútállomása, a sertéstelep adott megélhetést a helybelieknek. Ma egy kilométert kell gyalogolni a buszmegállóig, és nincs munkalehetőség. Az erzsébetpusztaiak — alig ötvenen élnek itt — egy telefonon tartják a kapcsolatot a külvilággal. — Tizenkilenc éve van nálunk a telefon. A lábodi ön- kormányzat nemrég megvette, és egy utcai fülkébe akarta elhelyezni, a lakosság azonban úgy határozott, maradjon a lakásunkban — mondta Tóth János. —: Éjjel-nappal hívható nálunk minden segítség. Legtöbbször a rendőrséget kellett riasztani. Telefonálhatnak azonban hozzátartozóinak az idősek is, és őket is hívhatják. Tóth János leszázalékolt, a felesége és a fiuk munkanélküli. Ä havi 21 ezer forintjövedelmükből nem tudnának megélni, ezért sertést hizlalnak, csirkéket nevelnek. A takarmány nagy részét maguk termelik meg. — Segélyért soha nem fordultunk az önkormányzathoz, ezután sem tesszük — mondta Tóth Jánosné. — Amink van, beosztjuk. Hetente hatvan kiló kenyeret szállít helybe a somogyszobi pék; vásárolni általában Nagyatádra járunk. Nagyon nehéz lett a megélhetés. Korábban — mint mondta — félre tudtak tenni valamit. —- Amikor mindannyian dolgoztunk, megcsináltattuk a fürdőszobát. Ma már erre nem futná. Nincs itt egy bolt; semmi sincs, csak a telefon, ami összeköt bennünket más településsel. Nagyatádról járnak ki né- hányan állatokat tartani, több embernek van itt hobbikertje. Reggel jönnek, este mennek. Éppúgy, mint az a néhány fiatal, aki még itt él a pusztán. Németh István Kettős jubileum Nagyatádon Több jelentős fórum, találkozó, kiállítás színhelye Nagyatád a millecentenárium évében, ezekhez kapcsolódik a kulturális vetélkedők sora. A lakosságot a város programfüzetekben is tájékoztatja ezekről. Március nyit ja a rendezvények sorát; történésztalálkozó lesz, majd áprilisban a várossá válás 25. évfordulóját ünnepli Nagyatád. Meghívják az egykori tanítókat, s találkoznak az elszármazott atádiak is. Testvérvárosi vetélkedőket rendeznek határok nélkül. Az államalapítási ünnepséghez kapcsolódik a búcsú; nemzetközi kiállítást nyitnak, s átadják a faszob- rász-alkotótelepen készült műveket a városnak. A nagy rendezvények sora a köztársaság kikiáltásának napján zárul ünnepélyes kopjafa-állítással. N. I. Gyógyászati segédeszközök szaküzlete nyílt a nagyatádi kórház rendelőintézetében. Legtöbben eddig járókereteket, mankókat váltottak ki, és természetgyógyászati cikkeket vásároltak fotó: kőhalmi Szilvia
