Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

1996. február 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Irodalmi stúdiósok országos versenyeken Talentumos sikerek Major Rita második lett Bu­dapesten, az Ady Endre or­szágos szavalóversenyen. Ko­vács Petra döntős lett Pápán, s különdíjat nyert, éppúgy mint társa, Kövesdi Zsanett. A nagyatádi Talentum Irodalmi Stúdió tagjainak sikereit Fejér Zoltán, az irodalmi műhely ve­zetője sorolja. A fővárosi rendez­vényről pár napja tértek haza. Előtte Pápán a Mécs László tisz­teletére rendezett szavalóverse­nyen vettek részt, figyelemre méltó teljesítménnyel. — A stúdió tagjai közül ki­lencen készülnek a televíziós ki­mit-tud?-ra — mondta Fejér Zoltán. — Szeretnénk hasonló jó eredményeket elérni. Hárman Veszprémben szerepelnek majd a versmondó-versenyen, ketten a József Attila-napokra mennek. S ott leszünk a keszthelyi heli­konon is. Az idén lesz ötéves a stúdió, erre az alkalomra egy or­szágos szavalóversenyt is sze­retnénk rendezni Nagyatádon. Az irodalmi stúdió tagjai az utóbbi fél évében mindenütt szép eredményt értek el. Két hó­napja Kaposváron ketten is a döntőbejutottak. S önálló műso­rokkal lépnek föl a városi ren­dezvényeken is. (Németh) Seprűkészítő Szabásról Ha eladok két-három söprűt, akkor már jó napom van. Egy ötvenest kérek darabjáért. Nem sok, de ez is valami - mondta a 18 éves Horváth Etelka. A szabási fiatalasz- szonnyal Kutas határában ta­lálkoztunk.- Az élettársamat leszázalékol­ták, havonta hatezer forintot sem kap — mondta Horváth Etelka. - Gyerekünk, szeren­csére, nincs még, mert elkép­zelni sem tudom, miből tar­tanánk el. Örülünk, ha nekünk jut mindennap ennivaló. Mind­ketten szegény családban nőt­tünk föl, otthonról nem kaptunk semmit. Egyre megtanítottak: a munka becsületére. Nem tanul­hattam tovább, mert már tizen­öt évesen dolgoztam... Azt mondják, jó a kézügyességem, ezért próbáltam meg az ágsep­rű kötését. Eleinte nehezen ment. Sokat elrontottam, de ahogy egyre többet csináltam, úgy lett egyre könnyebb. Most már naponta 10-12 seprűt is ké­szítek. A vesszőseprűt azonban ne­héz eladni. Ezért járja a fiatal- asszony ilyenkor is a környék falvait.- Télen a legrosszabb — mondta Horváth Etelka. — Az emberek behúzódnak a há­zukba; ritkán jönnek ki, hibába kiabálom, hogy söprűt vegye­nek. Van úgy, hogy egész nap egy darabot sem tudok eladni. Olyankor persze szomorú va­gyok, hiszen aznap semmit sem tudok vásárolni a boltban. Mást nem csinálhatok: fölpakolom a seprűket a biciklire, és továb- bállok. A környéken már jól ismernek. Sok kisbajomi, ku- tasi, szabási háziasszony hasz­nálja az én seprűmet. Sajnos, mostanában egyre többször kell pénz nélkül tovább mennem. Harsányi Miklós Horváth Etelka, a szabási seprűkészítő - úton a falu felé Simon Istvánná az egyik csoport játékos foglalkozásait vezeti fotó: harsányi miklós Matricák a dohányzás ellen - egy nagyatádi óvodában Mesékkel az egészségért Egészségnevelésre is nagy gondot fordítanak a Rozs­nyói úti óvodában. Ez a nagyatádi gyermekintéz­mény is részt vesz a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet do­hányzásmegelőzési prog­ramjában. A Rozsnyói úti óvoda vezetői ezt a szülőkkel is megbeszél­ték; eredménye ugyanis majd a családi otthonokban mér­hető. — Negyvenhét nagycsopor­tossal kezdtük ezeket a foglal­kozásokat; naponta legalább egy órát szánunk rá — mondta Molnár Gyuláné óvodavezető. — Az 5-6 évesek életkori sajá­tosságainak megfelelően ösz­tönözzük őket, hogy kialakul­jon bennük az egészséges kör­nyezet iránti igény. Szeret­nénk elérni, hogy tiszteljék a dohányzást tiltó cseresznye matricát. Ezt egyébként a gye­rekek hazaviszik, szobájukban is kiragasztják. Minden gyerek kapott me­sekönyvet és kirakójátékot. Az óvónők mesélnek a foglalko­zásokon, együtt báboznak, s közben a kicsik különböző vi­selkedésformákat ismernek meg. Olyan fogalmak tudato­sodnak bennük - saját ismere­teik szintjén - mint a beteg­ség és az egészség, a füst ár­talmai. S mindezt játékkal érik el. — Hamarosan összegezzük tapasztalatainkat — mondta az óvodavezető. — Kollégáim úgy látják: sok rejtett tudás is felszínre került ezeken a fog­lalkozásokon. Reméljük, hoz­zásegít, hogy egészségesebb szemléletű legyen a felnö­vekvő ifjúság. ' Németh István Fejleszti a Brotto cég a parketta- és lécfeldolgozást Hódít a tölgy Kispusztán A diófa a „menő” Kispusztán. Ebből dolgoznak föl legtöbbet most is, bár jóval nagyobb mennyiségben vásárol tölgyet és egyéb keményfát is a Diófa kft telepe. Jelentősen növeli ugyanis a tölgybútor- és parkettaléc kivitelét. Jól fizetnek nyugaton a ma­gyar faáruért. Bár a parketta­léc előállítása aprólékos mun­kával jár és sok a hulladék, a kispusztai telep szállítmányait - mint Brotto Sante Giorgo ügyvezető igazgató, cégtulaj­donos mondta - tisztességesen megfizetik. Szigorúak a minőségi köve­telmények Kispusztán. A technológiai előírások betartá­sára ugyancsak ügyelnek, s még így is két köbméter par­kettalécet állítanak elő egy műszakban. Eddig szinte csak diófát dolgoztak föl; a kft által előállított parketta kilencven százalékát ebből készítették. Nemrég növelték a tölgy ará­nyát - az idén ez teszi ki már a felhasználandó anyag egytize- dét -, s vásároltak cseresznye- és vadkörtefát is. A Brotto cég tulajdonosa eddig is több millió forintot költött a kispusztai üzem fej­lesztésére; három év óta fo­lyamatos a beruházás. Új fa- feldolgozó gépeket állítottak munkába. Átszervezték a technológiát is - olasz mérnök irányításával. Két új fedett munkacsarno­kot építettek Kispusztán, s ezer négyzetméteren térbeton­nal látták el az üzemet. Itt tá­rolják a felvásárolt faanyagot. Legtöbb a dió, de két hónapja szállítanak már cseresznye- és tölgyfát, vadkörtét, s olasz nyárfát is. Több mint kétezer köbmé­ter keményfát dolgoztak föl tavaly. Az egyműszakos üzemben tizenegy munkást foglalkoztatnak. Ä nyereség nagy részét visszaforgatják a vállalkozásába. (Németh) Két új kiadvány Nagyatádról Két új kiadványt is készítenek Nagyatádról. Az egyik a húsz­éves faszobrász-alkotótelepet mutatja be, a másik a városköz­pont térképe; mindkettőt a turis­ták tájékoztatására szánják. A két kiadványt a városi művelő­dési ház adja ki ezer példányban. Taranyi támogatás a rászorulóknak A taranyi önkormányzat szociá­lis bizottsága arról döntött a héten, hogy az idén meghatáro­zott rendszerben folyósítják az átmeneti segélyeket. Nemcsak pénzt adnak támogatásként, ha­nem vásárlási utalványt is, és in­dokolt esetben fizetik a segít­ségre szorulók közműtartozását. Több százan látták a babakiállítást Christine Dániel babakiállítását tegnap zárták be Nagyatádon a művelődési házban. Ez volt az utóbbi évek egyik leglátogatot­tabb tárlata. 60 babán hazánk különböző tájegységeinek jel­legzetes öltözeteit mutatta be. Több száz érdeklődő nézte meg. Hat családot segít Rinyaszentkirály Hat családot segít Rinyszentki- rály állandó nevelési segéllyel. Az önkormányzat szociális bi­zottsága úgy határozott, hogy a rászorulók gyermekenként két­ezer forintot kapjanak havonta. A támogatottak többsége - há­rom gyerek után a maximum itt hatezer forint - a segélyt vá­sárlási utalványban kapja meg. Somogyszobi diákok országjáró túrán Elkészítette ez évi programter­vét a Somogyszobi Gyermek­liga, amelynek másfélszáz tagja van. Negyvenhét rendezvényt szervez: vetélkedőket, ország­járó túrákat, s táborozni viszi Fonyódligetre a kisdiákokat. Ismeretterjesztő előadásokat is tartanak, például az ufókutatás­ról, és eredményes szerepléssel eljuthatnak a Kaszóban rende­zendő országos vetélkedőre is. Minden héten hatvan kiló kenyeret hoz a somogyszobi pék Egy telefon Erzsébeten Korábban száznál is többen lakták a Nagyatádhoz közeli Erzsébetpusztát. Volt vasút­állomása, a sertéstelep adott megélhetést a helybelieknek. Ma egy kilométert kell gya­logolni a buszmegállóig, és nincs munkalehetőség. Az erzsébetpusztaiak — alig ötvenen élnek itt — egy tele­fonon tartják a kapcsolatot a külvilággal. — Tizenkilenc éve van ná­lunk a telefon. A lábodi ön- kormányzat nemrég megvette, és egy utcai fülkébe akarta el­helyezni, a lakosság azonban úgy határozott, maradjon a la­kásunkban — mondta Tóth János. —: Éjjel-nappal hívható nálunk minden segítség. Leg­többször a rendőrséget kellett riasztani. Telefonálhatnak azonban hozzátartozóinak az idősek is, és őket is hívhatják. Tóth János leszázalékolt, a felesége és a fiuk munkanél­küli. Ä havi 21 ezer forintjö­vedelmükből nem tudnának megélni, ezért sertést hizlal­nak, csirkéket nevelnek. A ta­karmány nagy részét maguk termelik meg. — Segélyért soha nem for­dultunk az önkormányzathoz, ezután sem tesszük — mondta Tóth Jánosné. — Amink van, beosztjuk. Hetente hatvan kiló kenyeret szállít helybe a so­mogyszobi pék; vásárolni álta­lában Nagyatádra járunk. Nagyon nehéz lett a megél­hetés. Korábban — mint mondta — félre tudtak tenni valamit. —- Amikor mindannyian dolgoztunk, megcsináltattuk a fürdőszobát. Ma már erre nem futná. Nincs itt egy bolt; semmi sincs, csak a telefon, ami összeköt bennünket más településsel. Nagyatádról járnak ki né- hányan állatokat tartani, több embernek van itt hobbikertje. Reggel jönnek, este mennek. Éppúgy, mint az a néhány fia­tal, aki még itt él a pusztán. Németh István Kettős jubileum Nagyatádon Több jelentős fórum, találkozó, kiállítás színhelye Nagyatád a millecentenárium évében, ezek­hez kapcsolódik a kulturális ve­télkedők sora. A lakosságot a vá­ros programfüzetekben is tájé­koztatja ezekről. Március nyit ja a rendezvények sorát; történész­találkozó lesz, majd áprilisban a várossá válás 25. évfordulóját ünnepli Nagyatád. Meghívják az egykori tanítókat, s találkoznak az elszármazott atádiak is. Test­vérvárosi vetélkedőket rendez­nek határok nélkül. Az állam­alapítási ünnepséghez kapcsoló­dik a búcsú; nemzetközi kiállí­tást nyitnak, s átadják a faszob- rász-alkotótelepen készült mű­veket a városnak. A nagy ren­dezvények sora a köztársaság kikiáltásának napján zárul ünne­pélyes kopjafa-állítással. N. I. Gyógyászati segédeszközök szaküzlete nyílt a nagyatádi kórház rendelőintézetében. Legtöbben eddig já­rókereteket, mankókat váltottak ki, és természetgyógyá­szati cikkeket vásároltak fotó: kőhalmi Szilvia

Next

/
Thumbnails
Contents