Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-27 / 49. szám

1996. február 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1 Harmadára csökkent a támogatási keret Nem fenyegeti csőd a megye önkormányzatait Változó családtámogatási rendszer - Búcsú a gyermekgondozási díjtól Függetlenül a biztosítási időtől A kormány törvénytervezete szerint az április 15-től életbe lépő új családtámogatási rendszerben várhatóan megszűnik a gyermekgondozási díj. Amennyiben az Országgyűlés tör­vénybe iktatja a kormányzati előterjesztés, ezt már csak azok kaphatják, akiknek gyermeke április 15-e előtt született. A nehéz anyagi helyzet elle­nére a somogyi önkormány­zatokat nem fenyegeti csőd­veszély, nem kell látványos összeomlásra számítani. Ezt dr. Orosz Lászlóné, a Tákisz megyei igazgatója mondta a Somogyi Hírlapnak. Az új igazgató az előd dr. Várfalvi István BM-be való távozását követően, pályázattal lett első számú vezető. Dr. Orosz Lászlóné számára nem ismeretlen a Somogy megyei Területi Államháztar­tási és Közigazgatási Infor­mációs Szolgálat munkája, hiszen a szakmai létra szinte minden fokát bejárta. A szer­vezeti elődöknél is több évti­zedet töltött el. — Mi pontosán látjuk, hogy mi történik egy-egy ön- kormányzatnál, de nincsenek eszközeink ahhoz, hogy eze­ket a folyamatokat befolyá­solhassuk. Természetesen elmondhatjuk szakmai véle­ményünket, korrekciókat is javasolhatunk, a többi nem rajtunk múlik. Az önkor­mányzatoknak van ugyan sa­ját bevételi forrásuk, de hely­zetüket alapvetően a központi normatív támogatás határozza meg. Véleményem szerint fontos, hogy az önkormányza­tok időben tudomást szerez­zenek a tervezett változások­ról, hiszen így jobban fel lehet készülni akár arra is, hogy kevesebb pénz kapnak. Idő­ben megkezdett tervezéssel több nehézség is kiküszöböl­hető. Ez a pénzhiányt nem csökkenti, de a megoldást ár­nyalhatja. Az idén a változá­sok miatt később készül el az önkormányzatok költségve­tése, látjuk, hogy sokat küsz­ködnek, de mindezek ellenére látványos összeomlásra, csődhullámra nem kell számí­tani. Minden költségvetés je­lentős tétele a bér- és energia- költség: a megtakarítás, va­Az ezredfordulóig szóló táv­lati programot és részletes együttműködési tervet írt alá Pécsett Eszék-Baranya főis­pánja és a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. A testvér­megyék kapcsolataik sokol­dalú fejlesztését tűzték ki cé­lamint a racionális létszám és bérgazdálkodás a legfonto­sabb. — A megszorítások rá- kényszerítették-e az önkor­mányzatokat az intézményst­ruktúra átalakítására? — Még nem. Elsősorban az intézményeken belüli raciona­lizálás, összevonás a jel­lemző. Struktúraváltozást majd az államháztartási re­form bevezetése hozhat: új feladathoz átszervezett in­tézményekre lesz szükség. Az intézmények megszüntetése viszont komoly elhatározást és elszántságot igényel, hi­szen érdekeket sért. Nem vé­letlenül csak néhány ilyen kí­sérlet volt. — Az önkormányzatok át­térése a nettó finanszírozásra előnyös, vagy hátrányos? — Ez lényegesen nem vál­toztatja meg az önkormányza­tok anyagi helyzetét, az állam viszont garantáltan hozzá jut bevételeihez. Januárban 16, februárban 6 önkormányzat nem tett eleget állami kötele­zettségének. Azért nem tudták a teljes összegű adót és tb-t megfizetni, mert 13. havi bért fizettek és megduplázódtak a közterhek, másrészt a közös intézményeket fenntartó ön- kormányzatoknál nem elég a pénz a kötelezettségre, mert még nem kapták meg a másik településtől a nekik járó nor­matívát. Ezek a gondok átme­neti jellegűek. — Tavaly a somogyi ön- kormányzatok fele kapott az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatási keretéből... — Az idén a tavalyi összeg harmada áll rendelkezésre. Somogybán a rászorultsági kör nem változott, de a támo­gatás egyharmadára csökken. Tavaly 120 önkormányzat 500 millió forintot kapott, az idén talán ennek a harmadát... Lengyel János lul. A gazdaságon, a közigaz­gatáson kívül sok területet felölelő együttműködés kere­tében a partnermegyék szor­galmazzák kormányaik támo­gatását is a közlekedés, a ha­józás, a tőkeáramlás és a ke­reskedelem fejlesztésében. A tervezet szerint a gyermek- gondozási segélyt (gyes) és a gyermeknevelési támogatást (gyet) ezentúl biztosítási időtől függetlenül folyósítják majd. Ez utóbbi két juttatási for­mára csak az olyan családok lesznek jogosultak, amelyek­ben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 19 500 forintot, illetve egye­dülálló nők esetében a 23 400 forintot. Jó körülmények között él Ka­posváron az az idős asszony, akiről az a hír járta Balaton- szentgyörgyön, hogy szociális otthonba adták. (Lapunk február 5-i számában jelent meg a Riadó egy idős asszonyért című cikk.) — Hat éve viseli gondomat Suricescu Györgyné — tudtuk meg a 85 éves Máté Kálmánné- tól. — A férjem meghalt, gye­rekeim nincsenek. Egyedül ma­radtam öreg koromra. Mielőtt eltartási szerződést kötöttünk volna, a szomszédasszonyo­mon kívül ő volt az egyetlen, aki törődött velem. Amikor kórházba kellett mennem — mert műteni kellett a szememet — , a balatonszentgyörgyi plé­bánián dolgozó Suricescuné- hoz, fordultam, hogy legyen segítségemre. Nem is látogatott Magyarországon 1100 ügyész látja el hivatását; a pálya tekin­télye, elismertsége mindinkább megközelíti az elvárható szin­tet. Megszűnőben vannak a ko­rábbi létszámgondok, nem utol­sósorban annak köszönhetően, hogy az idén 19,5 százalékkal emelkednek a fizetések. Györgyi Kálmán kitért rá: A gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig jár; súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig tízéves korig. A gyerek egyéves kora után az anya helyett az apa is kérheti az ellátást. Ez a járandóság egyébként az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyerek után is megilleti a szülőt. Az 1996. április 15-e után született gyermekek után a gyermeknevelési támogatáshoz senki rajta kívül a kórházban, s amikor hazaengedtek, akkor is ő ápolt sokáig. Ezután kötöt­tünk eltartási szerződést. Van egy kis öreg házam, azt tudtam felajánlani cserébe a gondozá­sért. Suricescu Györgyné el­mondta: a szülei korán meghal­tak, a kislányának is hiányzott egy nagymama, így aztán — a néni kérésére — magukhoz vet­ték Máté Kálmánnét. Amikor Berzencére költöztek, termé­szetesen ő is velük ment. A ka­tolikus pap — akinek rokona­ként, Suricescuné a háztartását vezeti — szintén szívesen fo­gadta az idős asszonyt. Kiderült: máskor is kérte már Máténé, hadd maradjon néhány napig a balatonszentgyörgyi házában. Ilyenkor mint ahogy széles körben elterjedt véle­mény, hogy a magyar igazság­szolgáltatás túlzottan liberális, nem kellő szigorral bünteti a vétkeseket. Ugyanakkor tudni­való, hogy a börtön nem tekint­hető a társadalmi életbe való visszailleszkedés legjobb isko­lájának. Éppen ezért az elzárást büntetésként csak a legindokol­nem lesz szükség a 180 napos biztosítási időre. A juttatást az veheti igénybe, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel, s közülük a legfiatalabb már betöltötte har­madik életévét, de nyolcévesnél még nem több. Ha azonban az anyának a gyet folyósításának időtartama alatt újabb gyermek születik, a támogatás tovább jár. A gyet-t egyébként nem au­tomatikusan folyósítják. Az érintetteknek a lakóhelyük sze­rint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez kell igénylésüket benyújtaniuk, s a jegyző dönt majd a járandóságról. (Újvári) most is — a szomszédasszonyt kérték meg, hogy vásároljon neki, s hozasson ebédet az ön- kormányzattól. E célra pénzt is hagytak nála. Lányával együtt érthetetlennek tartja az eltartó, miért feltételezték róluk, hogy szociális otthonba adták a nénit, akinek a véleményét egyébként megkérdezhették volna az ag­godalmaskodók. Éppúgy a szomszédasszony és az eltartó is elmondta volna ezt, ha való­ban érdeklődnek a sorsa iránt. — Nincs és nem is volt szán­dékunkban szociális otthonba adni — szögezte le Surices­cuné. — Amíg a műtétem után felépülök, a kaposvári laká­sunkban élünk, ahol a lányom is tud segíteni, utána pedig visszamegyünk Berzencére. S. P. G. tabb esetekben kellene alkal­mazni. Már csak azért is, mert az elítélt személyiségét a bör­tönben töltött idő többnyire to­vább torzítja. Ezt a következményt már külföldön is egyre inkább fi­gyelembe veszik, s keresik a megelőzés módját. Egyik meg­oldás lehet az az új büntetési forma, hogy a társadalomra közvetlen veszélyt nem jelentő elítéltek „otthon raboskodnak”, s lakásukat csak alapos indok­kal hagyhatják el. N. Zs. Megállapodtak. Február 1- jétől visszamenőleg 10 száza­lékos béremelést kapnak a honvédségi közalkalmazot­tak. Szeptember 1-jétől to­vábbi 5 százalékos emelésre számíthatnak a honvédségi alkalmazottak. A honvédségi egészségügyi intézmények­ben dolgozók béréről külön tárgyalások kezdődnek. Elölt a vihar. Tegnap nyil­vánosságra hozták a KDNP képviselőcsoportjának hét­végi ülésén egyhangúlag el­fogadott nyilatkozatot. A dokumentum teljes támoga­tásáról biztosítja Giczy György pártelnököt, s le­szögezi, a frakcióvezető-vá­lasztás nem személye ellen irányult. Arról van szó, hogy „az elnöki és a frak­cióvezetői tisztség együttes ellátásának jelenleg nincse­nek meg a feltételei”. Igent mondanak. A SZDSZ képviselőcsoportja hétfőn részletesen foglalko­zott a médiakuratóriumok mai parlamenti választásá­val. Elhatározta, hogy for­málisan minden kuratóriumi tagot és tisztségviselőt meg­szavaz, bár egyes pártok tu­datosan figyelmen kívül hagyták a kölcsönös tole­ranciára épülő jelölési szisz­témát - azt az elvet, hogy nem ajánlanak más pártok számára irritáló, vagy elfo­gadhatatlan személyeket. Történelem és identitás. Ezzel a címmel kezdődött tegnap Budapesten egyhetes tanácskozás Ausztria, Cseh­ország, Szlovákia, Szlovénia és hazánk képviselőinek, va­lamint az Európa Tanács szakértőinek részvételével. Tévés megállapodás. A Magyar Kábeltelevíziós Há­lózatok Szövetsége és a Ká­beltelevízió Hálózat Üzemel­tetők Országos Szövetsége kezdeményezi a kötelező tagsággal járó szakmai ön- kormányzat, a kábelteleví­ziós kamara létrehozását. A döntést vezető testületeik a médiatörvény hatályba lé­pése után kialakult helyzet megtárgyalásakor hozták. Aggodalom. A Magyar Or­vosi Kamara szerint a magyar egészségügy a katasztrófa felé tart. Ezt akkor tették szóvá, amikor a parlamenti pártok egészségügyi szakér­tőivel konzultáltak. A meg­beszélésen az FKGP nem képviseltette magát. Baranyai együttműködés Jól van a balatonszentgyörgyi idős asszony Felesleges „aggodalmak” A legfőbb ügyész az igazságszolgáltatás szigoráról Börtön csak végső esetben Napirenden a tb-költségvetés A parlament tegnapi ülésén Ke­leti György honvédelmi mi­niszter bejelentette: a magyar katonák átadták a Horvátorszá­got Boszniával, összekötő Száva-hidat, amelyet az akna- mentesítés végeztével létesítet­tek. A Ház folytatta a tb költ­ségvetéséről szóló törvényter­vezet vitáját. A tavaly novem­berben beteijesztett változat­ban a tb-önkormányzatok null­szaldósra tervezték költségve­tésüket, de kiderült: a központi költségvetés nem biztosítja azt a 26 milliárd forintos többletté­rítést, amire számítottak. Napirend előtt egyébként Szájer József (Fidesz) kifej­tette: miniszterek lemondása esetén nem jár végkielégítés, és semmilyen díj a felmondási időre. Csiba Judit igazságügyi államtitkár válaszában rámuta­tott: a miniszterekre olyan jogszabály hatályos, ami sze­rint lemondás esetén is jár hathavi fizetés. Egy másik napirend előtti téma vitájában Szekeres Imre (MSZP) szélhámosnak minő­sítette Torgyán Józsefet az ol­csó lakások felépítésére tett ígérgetése miatt. A kisgazda elnök Szekerest gátlástalan hazudozónak nevezte, s állí­totta: a lakások felépülnek, mihelyt pártja kormányra ke­rül. S. Á. Az influenza nem jön, hanem megy Hetente 12 ezer influenzás megbetegedés fordul elő az osztrák fővárosban - hangzott el tegnap egy rádiós híradás­ban. Gyakori jelenség, hogy a már „lecsengett” járvány ilyen rövid időn belül visszatér? - tudakoltuk dr. Straub Ilonától, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjétől. A szakember hangsúlyozta: ilyen eset még nem fordult elő, s a rádióban kommentár nélkül közreadott néhány mondat sem ad okot aggodalomra. Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) heti értesítője nem említ efféle veszélyt. Tényszerűen közli viszont, hogy Ausztriában, az ország keleti és déli térségében de­cemberben izolálták először az A-vírust, s a járvány januártól teijedt el az országban. Vagyis feltehetően ott még nem ért vé­get a szokásos folyamat. A hazai járvány kezdete óta eltelt 9 hét alatt (a 10. hét ada­tait holnap értékelik) 462 ezren keresték fel panaszukkal az or­vost. A kilencedik héten azon­ban már 30 ezer alatt maradt a megbetegedések száma. A leg­kevesebbet Nógrádban és Tol­nában jegyezték föl, ahol meg is szüntették a jelentő szolgála­tot. Az idei járványnak eddig 117 halálos áldozata volt. (Cs. B. J.) Az utóbbi néhány esztendőben megsokasodott az ügyészek munkája. Különösen a büntetőügyek rónak rájuk minden ko­rábbinál nagyobb terheket - mondotta dr. Györgyi Kálmán, amikor összegezte a múlt év tapasztalatait. De február 29-én kiderül. Érdemes lesz odafigyelnie. Ilyen csak szökőévenként egyszer van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents