Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-26 / 48. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP DIAKPARLAMENT 1996. február 26., hétfő Jobb tanulási- és munkalehetőségeket kértek a diákok Kérdések össztüzében Késik az ifjúsági törvény — Biztató szó jutott a fiataloknak Indulásra készen, hazafelé fotó: lang Róbert Nem jöttek meg a miniszterek — Bár több közjogi méltóság, miniszter is jelezte, hogy részt kíván venni a diákparlamenten, távolmaradásuk szerintünk csak any- nyit jelent, hogy komolyan vesznek bennünket — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére Fehérvári András, a diákparlament egyik levezető elnöke, aki tegnap délután a városházán tartott összegező sajtótájékoztatót. — Persze nyilván emelte volna a rendezvény „fényét”, ha részt vettek volna a diákparlamenten, de tudták, hogy itt nem protokolláris látogatásra van szükség, ezért az ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakembereket küldtek maguk helyett. Mint mondta, a diákparlament sikeres volt, több mint ezer határozat és döntés született, s az össztüzeken résztvevő minisztériumi képviselők is értékelték a küldöttek munkáját. Úgy tetszik, hogy a minisztériumok nyitottak voltak, s ez garanciája is a megegyezések valóra válásának. A rendezvényt egyetlen •minisztérium támogatta. A diákoknak kétezer forintjába került a részvétel, s ebben az összegben az utazási költség nincs benne. Az ország 1200 középiskolája közül 500-ból érkezett küldött. Ők — az osztálylétszámok átlagának aránytalansága miatt — a diákság kétharmadát képviselték. A diákönkormányzatok támogatására 1996-ban egymilliárd forintot biztosít a kormányzat. Az ifjúsági szervezetek pályázatokkal juthatnak hozzá a működésüket segítő összeghez. A vezérkar Tegnap az országos diákparlament megválasztotta az Országos Diákönkormányzati Testület tagjait. A testület három budapesti tagja: Kanássy Ákos, Fehérvári Tamás és Balogh Judit, a vidéki tagok: Szamosi Krisztián (Balassagyarmat), Végsheő János (Nyíregyháza), Tarján Dóra (Szeged) és Mikó Gábor (Kaposvári műszaki középiskola). A 7 tag a diákvárosok képviselőivel alkotja majd azt a negyvenöt tagú országos testületet, amely az évente tervezett diákparlamentek között foglalkozik a diákönkormányzatok teendőivel. Diákérdekek és minisztériumi vélemények csaptak össze az országos diákparlament szombati fórumain. Az „össztűz” vendégei államtitkárok, a minisztériumok képviselői voltak. Mindenütt elhangzott: a diákok javaslatai, kezdeményezései tiszteletre méltóak, de a különböző szaktárcák anyagi támogatást nem tudnak adni. A vitafórumok nyolc tárgyköre a külpolitika, a környezetvédelem, az egészségmegóvás, a diákönkormányzatok működési feltételei, a pályakezdés nehézségei, a korosztályi önszerveződés, a diákérdekképviseleti reform és a diákvezetőképzés volt. A legnagyobb érdeklődés a diákönkormányzatok működésével és a pályakezdéssel foglalkozó fórumokat kísérte. A diákközösségekkel, korosztályi önszerveződéssel kapcsolatban dr. Virágh Rudolf, a Belügyminisztérium főosztály- vezetője és dr. Lamperth Mónika somogyi országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióvezető-helyettese került a diákok kérdéseinek kereszttüzébe. Elhangzott: a települési önkormányzatokat nem lehet kötelezni arra, hogy támogassák a diákönkormányzatok munkáját, de fontos volna az együttműködést kialakítani. Arra sincs reális esély, hogy ebben az évben megszületik a diákok által fontosnak tartott ifjúsági törvény. Dr. Lamperth Mónika ennek ellenére ígéretet tett, hogy napirend előtti felszólalásában tájékoztatja az Ország- gyűlést a diákparlament munkájáról. A diákönkormányzatok működéséről, a diákjogokról Szabó titánnal, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárával és Radó Péterrel, a Civil Kapcsolatok Igazgatóságának vezetőjével megállapodtak a küldöttek egy Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács létrehozásáról, és ennek pályázatokhoz kapcsolódó támogatásáról is. A Munkát! című fórumon elfogadták a diákok javaslatát, hogy minden felsőoktatási intézmény készítsen részletes tájékoztatót a képzés körülményeiről, a várható munkalehetőségekről. A munkaügyi központok szintén állítsanak össze részletes tájékoztatót a felsőoktatási intézménybe fel nem vett diákok munkalehetőségeiről. A fiatalok szerint félő, hogy a nyugdíjkorhatár felemelésével még kisebb esélyük lesz az elhelyezkedésre. A pályakezdési segély megszüntetésével kapcsolatosan Vízi György, a Munkaügyi Minisztérium képviselője elmondta: új segélyezési formákkal ezután is támogatni fogják a pályakezdő munkanélkülieket. Dr. Koncz István, a Nemzeti Gyermek' és Ifjúsági Közalapítvány titkára, címzetes államtitkár a diákérdekképviseleti reformról szóló össztűzben ígéretet tett a diákoknak, hogy néhány héten belül megkezdődik annak a számítógépes hálózatnak a kiépítése, amely a középiskolák közötti információáramlást segíti. A diákok szociális állapotát elemző össztűz vendége dr. Bíró Boldizsár, a Népjóléti Minisztérium államtitkára és Antalóczi Attila, a Mentálhigiénés Programiroda ifjúsági kabinetjének vezetője volt. A diákok legtöbb kérdése a szenvedélybetegségekre és a családalapításra vonatkozott. Javaslataik között volt például az is, hogy több állami támogatás jusson a szenvedélybetegségek megelőzésére, és hogy elevenítsék fel a családlátogatás hagyományait. Dr. Bíró Boldizsár támogatta azt a fölvetést, hogy a családsegítő szolgálatok más szakértőkkel közösen találkozzanak a középiskolás diákokkal, hogy a családdal, családalapítással kapcsolatos problémáikra választ adjanak. A Külügyminisztérium vállalja, hogy szakmai segítséget nyújt a nemzetközi diákkonferenciákon való részvételhez, de anyagi támogatást nem tud adni, és a Külügyi Bizottság működésének technikai feltételeit sem tudja biztosítani. Ezt a külkapcsolattokkal foglalkozó fórumon mondta Erdős André, a Külügyminisztérium államtitkára. Az Életteret! című környezet- és természetvédelmi fórum vendégei á Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársai voltak. Bakonyiné dr. Mózer Judit főosztályvezető és Gellért Zita főmunkatárs ígéretet tett arra, hogy a diákszervezetek rendszeres tájékoztatást kapnak a minisztériumtól a környezetvédelmet érintő programokról, pályázatokról. A környezetbarát termékek támogatása azonban nem megoldható. A diákvezetők képzéséről Mórocz Jánost, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának tagját faggatták a küldöttek. Az alapítvány támogatja egy egységes alapképzés létrehozását, a résztvevők számára szállást és étkezést biztosít, de sem szakembereket, sem pénzt erre nem tud adni. Jakab Edit-Tamási Rita VÉLEMÉNYEK A PARLAMENTRŐL Szunyogh Katalin (miskolci Berzeviczy Kereskedelmi Szakközépiskola): — Nem teljesen jött be, az, amit vártunk. A javaslataink közül többet elutasítottak. Én a diákvezetőképzéssel kapcsolatos szekcióban dolgoztam. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány biztosított minket arról, hogy támogatja a diákvezetők képzését, de anyagilag nem járul hozzá. Reke Gusztáv (debreceni Beregszázi Pál Szakközépiskola): -— Eredménye a parlamentnek az országos diákönkormányzati testület tagjainak megválasztása, valamint az a 12 szekció, amely igen fontos kérdéseket vitatott meg. Jól éreztem magam Kaposváron a háromnapos rendezvényen is, hiszen jó programok voltak. Évente kellene megrendezni a diákparlamentet. Talmácsi Péter (budapesti Pataky István Híradásipari Szak- középiskola): — Jó, hogy minisztériumi szinten is figyeltek a diákparlamentre, ám számos pénzügyi kérdésben nem született közös nevező; nem egyeztek a diákok és a minisztériumok érdekei. Persze volt számos ellenpélda is: abban a szekcióban, amelyben én dolgoztam egyebek mellett ígéretet kaptunk annak a számítógépes hálózatnak a kiépítésére, amely majd a középiskolák közötti információáramlást segíti. Szigethy Endre (debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium): — A kaposvári diákparlament sokkal színvonalasabb volt, mint az 1993-as egri, ám még mindig fejlődnünk kell, hiszen sokszor nevetséges hozzászólások is nehezítették a munkát. Mindenképpen csalódás volt, hogy Magyar Bálint kultuszminiszter egyetlen órát sem tudott szakítani arra, hogy meglátogassa a diákparlamentet. Komássy Ákos, a Budapesti Önkormányzati Középiskolák Szövetségének elnöke: — Eredmény, hogy fontos megegyezések születtek a diákok és a kormány, valamint az állam különböző fórumainak képviselői között. Mindez jó alapot teremt a működő, intenzív diákélethez. Úgy tűnik viszont, hogy nem nőttünk még föl a demokráciához: a viták során nem egyszer fiktív problémákkal, ellenvetésekkel kérdőjelezték meg maguk a diákok a diákparlament legitimitását. Szepesi Miklós (diákönkormányzatokat segítő pedagógus), Tóth Hajnalka és Lórincz Anita (debreceni Móricz Zsigmond Közgazdasági Szakközépiskola) közösen mondta el véleményét: — Visszatetsző, hogy nem láttuk itt a diákszervezetek regionális képviseletét. Úgy tűnik, hogy a MAKK kikiáltotta magát országos jelentőségű szervezetnek, bármihez csak rajtuk keresztül lehet hozzáférni, hiszen a kormány őket ismeri el országos szervezetnek. A két diákparlament között működő Országos Diákönkormányzati Tanács tagjait úgy választották meg, hogy mindenki jelöltethette magát, aki 40 szavazatot összegyűjtött. Nincs biztosítva a régiók képviselete a tanácsban. A Magyar Bálintot képviselő politikai államtitkár pedig bántó tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot: a diákok konkrét javaslatait pontosan nem idézett törvényekre hivatkozva utasította el. Nemere Zita (budapesti Mechatronika Szakközépiskola és Gimnázium): — Az Össztüzek során a diákjogokkal foglalkozó szekciónk javaslatainak 60-70 százalékát el tudtuk fogadtatni, tehát ezen a területen eredményes volt a diákparlament. Huszti Franciska (kiskunfélegyházi szakközépiskola): — A diákélettel, a szabadidős rendezvényekkel foglalkozó szekcióban dolgoztam. Szomorú, hogy ezek finanszírozására nincs pénz. Tehát anyagilag nem támogatják az elképzeléseinket. Gál Mónika (kecskeméti Kandó Kálmán Postaforgalmi Szak- középiskola): — Azért jöttünk, hogy megvitassuk a középiskolások, az oktatás helyzetét, javaslatokat fogalmazzunk meg, hogy valamivel könnyebb legyen diáknak lenni holnap. Akik elfogadták a meghívást - a minisztérium és az önkormányzatok képviselői - bizonyították, hogy komolyan vesznek bennünket. Azért is jelentős ez a rendezvény, mert a diákérdekvédelmi szervezetek segítségével végre létrejöhet az iskolák közötti kommunikáció. — Remélem ebből mindtöbb megvalósul Sós Rita (egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet): — Ez a rendezvény lehetőséget adott arra, hogy a diákok érdekei is előtérbe kerüljenek az országos és intézményi szintű döntéseknél. Fontos, mert módot adott a diákok jogainak tisztázására, megújítására, hogy azok érvényesek legyenek a mai viszonyokra. Jó buli volt! Szavazás ide, vitafórumok oda, azért a parlamenti küldöttek is megengedhetnek maguknak egy kis lazaságot. Főleg ha diákparlamentről van szó... Amerikai katonát, tűzoltóautót és katonai bakancsot szerezni az éjszaka közepén még könnyű volt, Gyergyai Albertról egyperces előadást tartani már sokkal nehezebb. A tizenegy csapat azonban derekasan állta a sarat a péntek éjszakai vetélkedő. A rekeszizmok viszont kis-híján felmondták a szolgálatot. A fiúk szoknyába és tűsarkúba bújva limbóztak. Akinek ez még mindig nem volt elég a jóból, az verset is írhatott a cipőíuzőszontó- pöcökről vagy az indexfény- visszahúzórugóról, esetleg a harckocsizó zsiráfról. S ha valakinek még ezután is maradt egy kis fölös energiája, kötelet kimerülésig húzhatott. A pálmát a Lila Libák vitték el. Szombaton már csak a karikás szemek és a hektoliterszám fogyó kávé sejtetett valamit a görbe éjszaka hangulatából: a fórumokon az ifjak ismét a szokott hevességgel támadtak az államtitkárokra. Az egész napos komolyságot aztán hajnalig tartó buli oldotta.' A kártyajátékon szendvicset, masszázst avagy csókot lehetett igényelni. Egész nap szólt a Parlamenti Rádió, kívánságműsorral, játékkal, mikrofon elé hurcolták a „legekef’is: a legfrissebb és a legmesszebbről érkezett küldöttet. Szó mi szó: mozgalmas napokat töltött Kaposváron a több mint ötszáz résztvevő. Véleményüket egy mondatban foglalták össze: jó buli volt... (Jakab) Labdát Pallér Andrea (Budapest): — Korábban azért volt a fiatalság apoliti- kus, mert nem rúghatott labdába, nem engedték meg, hogy valóban politizáljon. Csak látszatpolitizálást folytathatott. A diákparlamenttől azt várom, hogy végre értelmet nyerjen a politizálásunk. A diákoknak most is csak elvileg vannak jogaik, gyakorlatilag nem. A diákparlament dolga ezeket a jogokat megszerezni. A korábbi évekhez képest mindenesetre már látható az előrelépés. Változtatást Németh Vilmos (soproni Vas- és Villamosipari Szakközépiskola és Gimnázium): — Az idei diákparlamenttől többet várok, mint az eddigiektől. Nemcsak olyan problémák megfogalmazását, ami szűkén értelmezve a diákságot érinti, hanem azt is, hogy szó essen a rendszerváltás diákságot sújtó rendelkezéseiről: olyan elfelejtett jogszabályokról, kedvezményekről, amelyek az „átkos” rendszerben még segítették a diákokat. Ezek azonban a KISZ megszűnésével elfelejtődtek. Ma ha valamilyen segítség kell, alapítványokhoz szaladgálunk. Ezen változtatni kellene. Családias légkört Horváth Éva (a budapesti 12. számú Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskola): — Olyan iskolában lenne jó tanulni, ahol családias a légkör, közvetlenebb a tanárok és a diákok kapcsolata, szabadabb az oktatás, az iskolai programok. Ma a tanárok szinte semmit nem tudnak a tanítványaikról, pedig egyre több a lelkileg sérült, szorongó gyerek. Ez adódik az életkorunkból is: ez amolyan „nehéz kor”. A bőrünkön tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb, kilátástalanabb a helyzetünk: mind több az olyan szülő, aki nem tudja vállalni gyermeke taníttatását. Felelősséget! Fazekas Csaba (szegedi Ady Endre Kollégium diákönkormányzatot segítő pedagógusa): — Szükség lenne arra, hogy a diákok ne csak megfogalmazni, hanem érvényesíteni is tudják a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Tény viszont: ahhoz, hogy a diákönkormányzatok érdekvédelmi munkát is el tudjanak látni az iskolai döntésekben, ehhez anyagi feltételek is kellenek. Értékelést Tóth Sándor (szegedi Fodor József Gimnázium és Élelmiszeripari Szakközépiskola): — Változást várok. Azt, hogy emberszámba vegyék a diákokat, értékeljék az intelligenciájukat. Az iskola az élet egy köztes állomása. Nagyon fontos, de a következő állomás még fontosabb... Márpedig az elhelyezkedésünk, a jövőnk nagyon bizonytalan. Országos önkormányzatot Komássy Ákos, a Budapesti Önkormányzati Középiskolák Szövetségének elnöke: — Azt, hogy fölálljon az országos diákönkormányzati testület, amely legitim diáktestületként működik majd, s felsőbb fórumokon is elfogadják. így a középiskolások véleménye — a főiskolai és egyetemi diákszervezetekhez hasonlóan — nagyobb súlyt kaphat saját életük alakításában, s „beleszólási” lehetősége van a közoktatási törvény módosításába is.
