Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24 / 47. szám

1996. február 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP DIÁKPARLAMENT 19 A RÉSZTVEVŐK A PARLAMENTRŐL Szabó Ákos (bajai III. Béla Gimnázium): — Elsősorban érdekvédelmi fórum a diák­parlament. Az itt felvetett problémákat „magasabb” szinten is kénytelenek meg­ismerni, hiszen az egész or­szág területéről érkeztek fia­talok, a helyzetkép tehát át­fogó. Ismerve egymás gond­jait, talán a megoldás is egy­szerűbb lesz. Kiss Orsolya (nagyatádi Ady Endre Gimnázium): — A parlament összefogja az if­júságot és reméljük, megol­dást kapunk a minket ért igazságtalanságokra. Hajdú Márk (szegedi Gábor Dénes középiskola): — A diákság általános hely­zetén javítani kell. Sok he­lyen nem veszik figyelembe a tanulók jogait; ezen változ­tatni kell. Kaposváron már el lehet kezdeni ennek érdeké­ben az érdemi munkát. Fekete Tibor (dombóvári 516. sz. szakmunkásképző): — A jelenlegi és a későbbi diákságért kell összefogni. Ezért nagy a tétje a mostani tanácskozásnak. Kovács Krisztián (pécsi kereskedelmi és szakmun­kásképző): — A diákok jo­gait feltétlenül tisztázni kell, amit szükséges részletesen eléjük tárni. Jó lenne, ha Ka­posváron szó esne a diákok egészségügyi védelméről is. Fontos ugyanis, hogy a szel­lemi fejlődés mellett biztosí­tott legyen a testi védelem is. Pallér Andrea (budapesti Petőfi közgazdasági szakkö­zépiskola): — Egymás éle­tét, lehetőségeit érdemes ala­posan megismerni. Ha ez si­kerül, akkor lehet igazán ha­tásos eredményt elérnie a di­ákparlamentnek. A mostani találkozó egyik meghatározó feladata, hogy garanciákat munkáljon ki a diákok jogai­nak biztosításához. Acs Melinda (ßudapest): — Fölfigyeltek ránk, végre van visszhangja a mozgolódásá­nak. Ezt persze nem csak magunknak köszönhetjük, hanem annak: ez a generáció hamarosan választópolgár lesz: a politikusok kénytele­nek számolni velünk. Szálai Zsanett (zalaeger­szegi Zrínyi Miklós Gimná­zium): — Több mint ötszá­zan jöttünk, hogy megpró­báljunk változtatni a helyze­tükön, hogy bebizonyítsuk: lehet és kell is figyelni a diá­kokra, s nem lehet a „fejük fölött” dönteni. Kevés a lehe­tőségünk, hogy magasabb szintre is a eljuttassuk véle­ményünket, mert kevés a megfelelő fórum. Ez a mos­tani egy ilyen lehetőség. Diákküldöttek „égen” és a földszinten FOTÓ: LANG RÓBERT A középiskolás diákok szeret­nék elérni, hogy az őket érintő kérdésekben, a velük kapcsola­tos döntések meghozatala előtt kikérjék a véleményüket, s hogy képviselőik ott lehessenek az if­júságpolitikával és érdekképvi- selükkel foglalkozó fórumokon. Ennek legmegfelelőbb módja az, hogy létrehozzák az Orszá­gos Diákönkormányzati Taná­csot, amelyet a pénteken Kapos­váron kezdődött rszágos Diák­parlamenten választanak meg. Közel 500 küldte el képviselő­jét. A többség távolmaradását a rendezők elsősorban az infor­mációáramlás hiányával magya­rázzák, ám a mintegy félezer diák ittlétét jelentős előrelépés­nek tartják az 1993-ban Egerben megrendezett diákparlamenthez képest, ahol mindössze 250-en vettek részt iskolájuk képvisele­tében. A résztvevők legnagyobb saj­nálatára — bár számos közjogi méltóságot és minisztert meg­hívtak — a vezető politikusok egyike sem fogadta el a meghí­vásukat, így Magyar Bálint mű­velődési és közoktatási minisz­ter sem, akit pedig mint legille­tékesebbet nagyon vártak. Le­vélben üdvözölte a diákparla­mentet Göncz Árpád köztársa­sági elnök és Hóm Gyula mi­niszterelnök. Mindketten annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jelentős és a jövő szem­pontjából fontos fórum a kapos­vári diákparlament, s hogy a di­ákság politikai érdeklődése je­lentős érték. Átgondolt és fele­lősségteljes munkát kívántak a parlament résztvevőinek, s az itt elfogadott reális célok megvaló­sításához sok sikert. A tanácskozást megnyitó ple­náris ülés után a diákparlament még pénteken szekcióüléseken folytatta munkáját. A 12 szekció szombaton is előre megadott ügyrend szerint ülésezik. Esze­lt többszáz résztvevő eligazítása nem volt egyszerű feladat rint szó lesz a diákönkormányza­tok jogi és gazdasági önállósá­gáról, a helyi szervezetek meg­alakulásának fontosságáról és feltételeiről, a sport- és kulturá­lis rendezvényekhez szükséges háttér megteremtéséről — s hogy mit tehetnek mindezért az illetékes minisztériumok —, to­vábbá a pályakezdő fiatalok helyzetéről, s ezen belül is arról, hogy olyan elavult struktúrák szerint tanítják a diákokat, ame­lyek nem alkalmasak arra, hogy felkészítsék őket a munkaerőpi­acon való megjelenésre. A szekciüléseken elhangzot­takat vasárnap értékelik a diák­parlament résztvevői, majd megválasztják az Országos Diá­könkormányzati Tanácsot. Díszvendégek Az 1996. évi Országos Di- ákparlameht díszvendégei: Vizy György és Bagics La­jos a Munkaügyi Miniszté­rium osztályvezetői, Gáspár Károly, a Népjóléti Minisz­térium főosztályvezetője, Karácsony Mihály, a Nem­zeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kurátora, Rácz József, a Pszichológiai Társaság osztályvezetője, Horváth Attila, az Országos Közoktatási Intézet főigaz­gató-helyettese és Gálos Kálmán, az Oktatáskutató Intézettől. Vegyenek komolyan Balatinszky Ákos (szegedi Tömörkény István Gimnázium): — A diákönkormányzatok jogainak kiter­jesztését várom. Ma a diákoknak legfeljebb egyetértési joguk lehet a véleményünket, sok helyen még mindig nem veszik elég komolyan, nem működnek megfelelően a diákönkormányza­tok. A környezet- és természetvédelmi szekció tagjaként azt vá­rom, hogy javaslatokat fogalmazhatunk meg például a táboro­zások támogatásáról vagy a médiák felhívó szerepéről a kör­nyezetvédelemben. Álláspontközelítő Kustán Szabolcs (zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium): — Nem túl sokat várok a diákparlament- től. Tiszteletre méltó a kezdeményezés, de szerintem nincs rális esély a céljaink, programjaink megvalósítására. Távol áll egy­mástól a diákok, s a róluk határozatokat hozók álláspontja... Áz ilyen és hasonló rendezvények talán segítenek, hogy ez a távol­ság csökkenjen, de még idő kell ahhoz, hogy a diákok érdekvé­delmi szervezetei, csoportjai megfelelően működjenek. Segítséget Adorján Adrienn a hatvani Városi Diák Liga (Vádli): — Nálunk most alakulnak a diákönkormányzatok. Et­től a rendezvénytől elsősorban azt várom, hogy segítséget ka­punk az érdekvédelmi szervezetek működéséhez: elmondhatjuk tapasztalatainkat, ötleteket gyűjthetünk. Azt is várom, hogy végre megkérdezhessem: ki felel azért, hogy a diákok vélemé­nyei, javaslatai eljutnak-e azokhoz, akiknek szánják. Ötleteket Gyapay Vica (keszthelyi Vajda János Gimnázium): — Az egész ország diákságát meg lehet mozgatni egy ilyen rendezvényen. Ez talán sokakat rádöbbent arra, hogy nem csak szépen hangoztatott szólam a diákérdekvédelem. Mi szeret­nénk, hogy ne csak elismerjék, hanem komolyan is vegyék a diákönkormányzatokat, a diákok véleményét. A működésünk­höz talán segítséget, ötleteket, támogatást is kapunk ezen a di­ákparlamenten. Mérföldkő Sólymos Gábor (Középiskolások Szövetségének elnöke): — Ez a rendezvény mérföldkő lehetne, ha ezentúl minden évben megrendezhetnénk. Most készül az új oktatási törvény, a diákok észrevételeit, tapasztalatait is szeretnénk el­juttatni azokhoz, akik ezeket a döntéseket hozzák, s így a mi ja­vaslataink is törvényekké válhatnának. És természetesen azt vá­rom, hogy ezen a hétvégén minden résztvevő nagyon jól érezze magát. Diákvezető-képzést Göncz Sándor (szegedi Móra Ferenc szakközépiskola): — Jó lenne, ha a diákparlament a mostaninál is olajozottabban működne. Fontos, hogy megoldottá váljon a diákvezetők képzése. Célszerű lenne összehangolni a helyi és az országos oktatásukat. Ez ugyan sok energiát igényel, de ké­sőbb feltétlenül megtérül. Ébresztőt Csípai Roland (budapesti Pataky István Híradás- technikai szakközépiskola):'— A diákparlament egyik feladata, hogy felrázza a diákságot. Azért, hogy csökkenjen a jelenlegi, már-már mérhetetlen mértékű passzivitás. A diákparlament másik feladata, hogy következetesen képviselje a tanulók jo­gait, s gondoskodjon azok betartatásáról is. Meghallgatást Tarján Dóra (szegedi Radnóti gimnázium): — A diákparlament elképzeléseit a hallgassa meg a kormány. A tanulókat is közvetlenül érintik a gazdasági döntések. Ezért fon­tos, hogy a kormány tudjon a tanulók véleményéről. Ha a diák­parlament és a kabinet között létrejön a kapcsolat, az már ered­mény. Következetességet Bárdossy Szabolcs (budapesti II. Rákóczi Ferenc gimnázium): — A diákparlament következetesen képvi­selje tagsága érdekét. Ehhez szükséges, hogy a szekcióprogra­mok ne csak üres beszéd szintjén maradjanak, hanem meg is va­lósuljanak. Tisztázó vitát Kapus Katalin (szegedi Radnóti Miklós gimná­zium): — Tisztázni kell a diákság helyzetét. Fel kell mérni a ta­nulók jogait, s ezt a diákparlamentnek érvényesítenie kell. Lé­nyeges az is, hogy a szervezet újult erővel harcoljon minden ta­nulóért. Partnerséget Talmácsi Péter (Budapest): — A közoktatási törvény változik szeretnénk a választásba mi is beleszólni. Partnerséget kínálunk és kérünk a minket érintő kérdésekben. A küldöttek mondják Balogh László (gyöngyösi Vak Boty- tyán Ipari Szakközépiskola): — A sorsuk foglalkoztatja a diákokat. Egyre többen nyúlnak az alkoholhoz, a kábítószerekhez, esnek áldozatul diszkóbaleseteknek, Ez azt bizonyítja, hogy nem találják a helyüket. A „gyökértelenség”, a kilátástalannak érzett helyzet sodorja a devianciákig a fiatalokat. Félnek a jövőtől: az okta­tási rendszerből kikerülve nincs hova menni, a tandíjak miatt egyre nehe­zebb a továbbtanulás, munkát találni pedig szinte lehetetlen. Vincze Vanessza (Miskolc) Most ő a Parlamenti rádió műsorvezetője: — A közeljövőben megszülető tanügyi reformok foglalkoztatják leginkább a fiatalokat, az, hogy kell-e érettségizni történelemből, mennyi tandíjat kell fizetni, milyen továbbtanulási lehető­ségek lesznek. A mostani rendezvény résztvevőit pedig elsősorban az, hogy az itt elhangzott javaslatoknak lesz-e eredménye. Winkler Zsolt, (a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium): — A tanulás — lassan a gimnázium is — egyre in­kább az anyagi helyzettől függ. Drá­gák a tankönyvek, fizetni kell a kü­lönórákért, mert különben nem tudjuk teljesíteni az iskola egyre magasabb követelményeit, és a tandíjat is ki kell valamiből fizetni. Mindenki a megél­hetésért küzd, elviselhetetlenné válik a feszültség: a szülő ideges, a csalá­dok szétesnek. A gyerek egyedül ma­rad a problémáival, kapaszkodót ke­res, és meg is találja azt a galerikban, a drogban, az alkoholban. Tamási Péter, (Budapest): — Minket sem hagy hidegen például a tandíj­kérdés, hiszen a most végzős középis­kolások jövőíe főiskolások, egyete­misták lesznek, valamint a közokta­tási törvény módosítása, amelybe sze­retnénk mi is beleszólni. Balogh László, (Hatvan): — Legjob­ban az érdekel bennünket, hogy az itt hozott határozatok hogyan jutnak majd el az illetékesekhez. És hogyan tudjuk majd ellenőrizni megvalósítá­sukat. Adorján Adrienn, (Hatvan): — Az érdekel, hogy miként tudjuk majd el­lenőrizni azoknak a diákvezetőknek a munkáját, akiket itt Kaposváron meg­választunk. Halász Péter (Kaposvár): Mi fog­lalkoztat bennünket leginkább? A sor­sunk. Bőikéi Zsolt (hatvani Bajza gimná­zium): — Sok fiatalt érdekel az okta­tás, a kultúra. A zöld mozgalmaknak köszönhetően ezreket „fertőzött meg” a környezetvédelem. Úgy gondolom, hogy az utóbbi években nőtt a politika és a történelem iránt érdeklődők ará­nya is. Spies Nikolett, (pécsi horvát nyelvű gimnázium): — A tanulókat egyre in­kább a saját lehetőségeik foglalkoztat­ják. Ezért érthető, hogy a jogaikat igyekeznek minél jobban megismerni. Természetesen a szórakozás és a sport sem marad ki a mai fiatalok életéből. Erre is nagy szükség van. Dobó Agnes (szombathelyi 411. sz. iskola): — Környezetében az oktatás nehézségei kerül egyre gyakrabban szóba. A tandíj, a különféle anyagi nehézségek sok diáknak okoz nehéz­séget. Ez különösen mostanában ak­tuális. így a hasznos diák-ötleteknek jelenleg nagy szerepe van. Majár János, (a hatvani Kodály gimnázium): — A jövő izgatja legin­kább a fiatalokat. Választ keresnek arra, hogy tudnak tovább találni, mást a munkavállalási lehetőségeit latol­gatja. Ismerősei közül sokakat érdekel még a sport, és a politika is. Müller Erik, (Baja diákpolgármes­tere, a Bereczki Máté Kertész- és Gé­pészképző Szakközépiskola): — Az alapvető probléma az, hogy nehéz fölkelteni a fiatalok érdeklődését. Vá­rosunk szabadidős program-kínálata igen gazdag, érdeklődés azonban nincs. Ezt okozhatja a diákok túlter­heltsége, de a passzivitás is. Fel kell rázni a fiatalokat. Ez a háromnapos feltöltődés többek között erre is jó. Jéger Zsuzsa (kaposvári Széchenyi kereskedelmi szakközépiskola): — A fiatalokat elsősorban a szabadidő ér­dekli. Értelmes eltöltése azonban rit­kán sikerül, pedig ha összefognánk, hegyeket mozgathatnánk meg. Fiata­lok vagyunk, és ezt élvezni kell! Országos diákcsúcs Kaposváron

Next

/
Thumbnails
Contents