Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
1996. február 24., szombat SOMOGYI HÍRLAP DIÁKPARLAMENT 19 A RÉSZTVEVŐK A PARLAMENTRŐL Szabó Ákos (bajai III. Béla Gimnázium): — Elsősorban érdekvédelmi fórum a diákparlament. Az itt felvetett problémákat „magasabb” szinten is kénytelenek megismerni, hiszen az egész ország területéről érkeztek fiatalok, a helyzetkép tehát átfogó. Ismerve egymás gondjait, talán a megoldás is egyszerűbb lesz. Kiss Orsolya (nagyatádi Ady Endre Gimnázium): — A parlament összefogja az ifjúságot és reméljük, megoldást kapunk a minket ért igazságtalanságokra. Hajdú Márk (szegedi Gábor Dénes középiskola): — A diákság általános helyzetén javítani kell. Sok helyen nem veszik figyelembe a tanulók jogait; ezen változtatni kell. Kaposváron már el lehet kezdeni ennek érdekében az érdemi munkát. Fekete Tibor (dombóvári 516. sz. szakmunkásképző): — A jelenlegi és a későbbi diákságért kell összefogni. Ezért nagy a tétje a mostani tanácskozásnak. Kovács Krisztián (pécsi kereskedelmi és szakmunkásképző): — A diákok jogait feltétlenül tisztázni kell, amit szükséges részletesen eléjük tárni. Jó lenne, ha Kaposváron szó esne a diákok egészségügyi védelméről is. Fontos ugyanis, hogy a szellemi fejlődés mellett biztosított legyen a testi védelem is. Pallér Andrea (budapesti Petőfi közgazdasági szakközépiskola): — Egymás életét, lehetőségeit érdemes alaposan megismerni. Ha ez sikerül, akkor lehet igazán hatásos eredményt elérnie a diákparlamentnek. A mostani találkozó egyik meghatározó feladata, hogy garanciákat munkáljon ki a diákok jogainak biztosításához. Acs Melinda (ßudapest): — Fölfigyeltek ránk, végre van visszhangja a mozgolódásának. Ezt persze nem csak magunknak köszönhetjük, hanem annak: ez a generáció hamarosan választópolgár lesz: a politikusok kénytelenek számolni velünk. Szálai Zsanett (zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium): — Több mint ötszázan jöttünk, hogy megpróbáljunk változtatni a helyzetükön, hogy bebizonyítsuk: lehet és kell is figyelni a diákokra, s nem lehet a „fejük fölött” dönteni. Kevés a lehetőségünk, hogy magasabb szintre is a eljuttassuk véleményünket, mert kevés a megfelelő fórum. Ez a mostani egy ilyen lehetőség. Diákküldöttek „égen” és a földszinten FOTÓ: LANG RÓBERT A középiskolás diákok szeretnék elérni, hogy az őket érintő kérdésekben, a velük kapcsolatos döntések meghozatala előtt kikérjék a véleményüket, s hogy képviselőik ott lehessenek az ifjúságpolitikával és érdekképvi- selükkel foglalkozó fórumokon. Ennek legmegfelelőbb módja az, hogy létrehozzák az Országos Diákönkormányzati Tanácsot, amelyet a pénteken Kaposváron kezdődött rszágos Diákparlamenten választanak meg. Közel 500 küldte el képviselőjét. A többség távolmaradását a rendezők elsősorban az információáramlás hiányával magyarázzák, ám a mintegy félezer diák ittlétét jelentős előrelépésnek tartják az 1993-ban Egerben megrendezett diákparlamenthez képest, ahol mindössze 250-en vettek részt iskolájuk képviseletében. A résztvevők legnagyobb sajnálatára — bár számos közjogi méltóságot és minisztert meghívtak — a vezető politikusok egyike sem fogadta el a meghívásukat, így Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter sem, akit pedig mint legilletékesebbet nagyon vártak. Levélben üdvözölte a diákparlamentet Göncz Árpád köztársasági elnök és Hóm Gyula miniszterelnök. Mindketten annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jelentős és a jövő szempontjából fontos fórum a kaposvári diákparlament, s hogy a diákság politikai érdeklődése jelentős érték. Átgondolt és felelősségteljes munkát kívántak a parlament résztvevőinek, s az itt elfogadott reális célok megvalósításához sok sikert. A tanácskozást megnyitó plenáris ülés után a diákparlament még pénteken szekcióüléseken folytatta munkáját. A 12 szekció szombaton is előre megadott ügyrend szerint ülésezik. Eszelt többszáz résztvevő eligazítása nem volt egyszerű feladat rint szó lesz a diákönkormányzatok jogi és gazdasági önállóságáról, a helyi szervezetek megalakulásának fontosságáról és feltételeiről, a sport- és kulturális rendezvényekhez szükséges háttér megteremtéséről — s hogy mit tehetnek mindezért az illetékes minisztériumok —, továbbá a pályakezdő fiatalok helyzetéről, s ezen belül is arról, hogy olyan elavult struktúrák szerint tanítják a diákokat, amelyek nem alkalmasak arra, hogy felkészítsék őket a munkaerőpiacon való megjelenésre. A szekciüléseken elhangzottakat vasárnap értékelik a diákparlament résztvevői, majd megválasztják az Országos Diákönkormányzati Tanácsot. Díszvendégek Az 1996. évi Országos Di- ákparlameht díszvendégei: Vizy György és Bagics Lajos a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetői, Gáspár Károly, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, Karácsony Mihály, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kurátora, Rácz József, a Pszichológiai Társaság osztályvezetője, Horváth Attila, az Országos Közoktatási Intézet főigazgató-helyettese és Gálos Kálmán, az Oktatáskutató Intézettől. Vegyenek komolyan Balatinszky Ákos (szegedi Tömörkény István Gimnázium): — A diákönkormányzatok jogainak kiterjesztését várom. Ma a diákoknak legfeljebb egyetértési joguk lehet a véleményünket, sok helyen még mindig nem veszik elég komolyan, nem működnek megfelelően a diákönkormányzatok. A környezet- és természetvédelmi szekció tagjaként azt várom, hogy javaslatokat fogalmazhatunk meg például a táborozások támogatásáról vagy a médiák felhívó szerepéről a környezetvédelemben. Álláspontközelítő Kustán Szabolcs (zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium): — Nem túl sokat várok a diákparlament- től. Tiszteletre méltó a kezdeményezés, de szerintem nincs rális esély a céljaink, programjaink megvalósítására. Távol áll egymástól a diákok, s a róluk határozatokat hozók álláspontja... Áz ilyen és hasonló rendezvények talán segítenek, hogy ez a távolság csökkenjen, de még idő kell ahhoz, hogy a diákok érdekvédelmi szervezetei, csoportjai megfelelően működjenek. Segítséget Adorján Adrienn a hatvani Városi Diák Liga (Vádli): — Nálunk most alakulnak a diákönkormányzatok. Ettől a rendezvénytől elsősorban azt várom, hogy segítséget kapunk az érdekvédelmi szervezetek működéséhez: elmondhatjuk tapasztalatainkat, ötleteket gyűjthetünk. Azt is várom, hogy végre megkérdezhessem: ki felel azért, hogy a diákok véleményei, javaslatai eljutnak-e azokhoz, akiknek szánják. Ötleteket Gyapay Vica (keszthelyi Vajda János Gimnázium): — Az egész ország diákságát meg lehet mozgatni egy ilyen rendezvényen. Ez talán sokakat rádöbbent arra, hogy nem csak szépen hangoztatott szólam a diákérdekvédelem. Mi szeretnénk, hogy ne csak elismerjék, hanem komolyan is vegyék a diákönkormányzatokat, a diákok véleményét. A működésünkhöz talán segítséget, ötleteket, támogatást is kapunk ezen a diákparlamenten. Mérföldkő Sólymos Gábor (Középiskolások Szövetségének elnöke): — Ez a rendezvény mérföldkő lehetne, ha ezentúl minden évben megrendezhetnénk. Most készül az új oktatási törvény, a diákok észrevételeit, tapasztalatait is szeretnénk eljuttatni azokhoz, akik ezeket a döntéseket hozzák, s így a mi javaslataink is törvényekké válhatnának. És természetesen azt várom, hogy ezen a hétvégén minden résztvevő nagyon jól érezze magát. Diákvezető-képzést Göncz Sándor (szegedi Móra Ferenc szakközépiskola): — Jó lenne, ha a diákparlament a mostaninál is olajozottabban működne. Fontos, hogy megoldottá váljon a diákvezetők képzése. Célszerű lenne összehangolni a helyi és az országos oktatásukat. Ez ugyan sok energiát igényel, de később feltétlenül megtérül. Ébresztőt Csípai Roland (budapesti Pataky István Híradás- technikai szakközépiskola):'— A diákparlament egyik feladata, hogy felrázza a diákságot. Azért, hogy csökkenjen a jelenlegi, már-már mérhetetlen mértékű passzivitás. A diákparlament másik feladata, hogy következetesen képviselje a tanulók jogait, s gondoskodjon azok betartatásáról is. Meghallgatást Tarján Dóra (szegedi Radnóti gimnázium): — A diákparlament elképzeléseit a hallgassa meg a kormány. A tanulókat is közvetlenül érintik a gazdasági döntések. Ezért fontos, hogy a kormány tudjon a tanulók véleményéről. Ha a diákparlament és a kabinet között létrejön a kapcsolat, az már eredmény. Következetességet Bárdossy Szabolcs (budapesti II. Rákóczi Ferenc gimnázium): — A diákparlament következetesen képviselje tagsága érdekét. Ehhez szükséges, hogy a szekcióprogramok ne csak üres beszéd szintjén maradjanak, hanem meg is valósuljanak. Tisztázó vitát Kapus Katalin (szegedi Radnóti Miklós gimnázium): — Tisztázni kell a diákság helyzetét. Fel kell mérni a tanulók jogait, s ezt a diákparlamentnek érvényesítenie kell. Lényeges az is, hogy a szervezet újult erővel harcoljon minden tanulóért. Partnerséget Talmácsi Péter (Budapest): — A közoktatási törvény változik szeretnénk a választásba mi is beleszólni. Partnerséget kínálunk és kérünk a minket érintő kérdésekben. A küldöttek mondják Balogh László (gyöngyösi Vak Boty- tyán Ipari Szakközépiskola): — A sorsuk foglalkoztatja a diákokat. Egyre többen nyúlnak az alkoholhoz, a kábítószerekhez, esnek áldozatul diszkóbaleseteknek, Ez azt bizonyítja, hogy nem találják a helyüket. A „gyökértelenség”, a kilátástalannak érzett helyzet sodorja a devianciákig a fiatalokat. Félnek a jövőtől: az oktatási rendszerből kikerülve nincs hova menni, a tandíjak miatt egyre nehezebb a továbbtanulás, munkát találni pedig szinte lehetetlen. Vincze Vanessza (Miskolc) Most ő a Parlamenti rádió műsorvezetője: — A közeljövőben megszülető tanügyi reformok foglalkoztatják leginkább a fiatalokat, az, hogy kell-e érettségizni történelemből, mennyi tandíjat kell fizetni, milyen továbbtanulási lehetőségek lesznek. A mostani rendezvény résztvevőit pedig elsősorban az, hogy az itt elhangzott javaslatoknak lesz-e eredménye. Winkler Zsolt, (a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium): — A tanulás — lassan a gimnázium is — egyre inkább az anyagi helyzettől függ. Drágák a tankönyvek, fizetni kell a különórákért, mert különben nem tudjuk teljesíteni az iskola egyre magasabb követelményeit, és a tandíjat is ki kell valamiből fizetni. Mindenki a megélhetésért küzd, elviselhetetlenné válik a feszültség: a szülő ideges, a családok szétesnek. A gyerek egyedül marad a problémáival, kapaszkodót keres, és meg is találja azt a galerikban, a drogban, az alkoholban. Tamási Péter, (Budapest): — Minket sem hagy hidegen például a tandíjkérdés, hiszen a most végzős középiskolások jövőíe főiskolások, egyetemisták lesznek, valamint a közoktatási törvény módosítása, amelybe szeretnénk mi is beleszólni. Balogh László, (Hatvan): — Legjobban az érdekel bennünket, hogy az itt hozott határozatok hogyan jutnak majd el az illetékesekhez. És hogyan tudjuk majd ellenőrizni megvalósításukat. Adorján Adrienn, (Hatvan): — Az érdekel, hogy miként tudjuk majd ellenőrizni azoknak a diákvezetőknek a munkáját, akiket itt Kaposváron megválasztunk. Halász Péter (Kaposvár): Mi foglalkoztat bennünket leginkább? A sorsunk. Bőikéi Zsolt (hatvani Bajza gimnázium): — Sok fiatalt érdekel az oktatás, a kultúra. A zöld mozgalmaknak köszönhetően ezreket „fertőzött meg” a környezetvédelem. Úgy gondolom, hogy az utóbbi években nőtt a politika és a történelem iránt érdeklődők aránya is. Spies Nikolett, (pécsi horvát nyelvű gimnázium): — A tanulókat egyre inkább a saját lehetőségeik foglalkoztatják. Ezért érthető, hogy a jogaikat igyekeznek minél jobban megismerni. Természetesen a szórakozás és a sport sem marad ki a mai fiatalok életéből. Erre is nagy szükség van. Dobó Agnes (szombathelyi 411. sz. iskola): — Környezetében az oktatás nehézségei kerül egyre gyakrabban szóba. A tandíj, a különféle anyagi nehézségek sok diáknak okoz nehézséget. Ez különösen mostanában aktuális. így a hasznos diák-ötleteknek jelenleg nagy szerepe van. Majár János, (a hatvani Kodály gimnázium): — A jövő izgatja leginkább a fiatalokat. Választ keresnek arra, hogy tudnak tovább találni, mást a munkavállalási lehetőségeit latolgatja. Ismerősei közül sokakat érdekel még a sport, és a politika is. Müller Erik, (Baja diákpolgármestere, a Bereczki Máté Kertész- és Gépészképző Szakközépiskola): — Az alapvető probléma az, hogy nehéz fölkelteni a fiatalok érdeklődését. Városunk szabadidős program-kínálata igen gazdag, érdeklődés azonban nincs. Ezt okozhatja a diákok túlterheltsége, de a passzivitás is. Fel kell rázni a fiatalokat. Ez a háromnapos feltöltődés többek között erre is jó. Jéger Zsuzsa (kaposvári Széchenyi kereskedelmi szakközépiskola): — A fiatalokat elsősorban a szabadidő érdekli. Értelmes eltöltése azonban ritkán sikerül, pedig ha összefognánk, hegyeket mozgathatnánk meg. Fiatalok vagyunk, és ezt élvezni kell! Országos diákcsúcs Kaposváron
