Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-23 / 46. szám

1996. február 23., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A somogyiak elutasítják a korhatár emelését Kemény érvek sora a nyugdíjtervezet ellen SOMOGYI HÍRLAP________S. Pap Gitta jegyzete / Eletérvek Embertelen, brutális, agresszív. Ezekkel a jelzőkkel minősítették a megye több tízezer dolgozóját képviselő szakszervezeti elnökök a kormány tervezetét a nyugdíjkorhatár emeléséről. Indulatosan, kertelés nélkül, igazuk tudatában mondták el véle­ményüket a volt szakszervezeti vezetőnek, aki — mint emlékeztet­ték is rá — nem utolsósorban az ő jóvoltukból került a törvényho­zásba. A nyugdíjkorhatár egységesen 62 évre való emelése mindent fi­gyelembe vesz, csak az embert nem — summázta mondanivalóját Kozma Sándomé, a megyei nyugdíjbiztosító önkormányzat el­nöke, az építők szakszervezeti szövetségének vezetője. A munkás­nők többsége a nehéz fizikai igénybevétel miatt már 50 éves korára kidől a sorból. Mozgásszervi elváltozások, gerincbetegségek, kró­nikus visszérgyulladás miatt gyakran kényszerülnek betegállo­mányba. A munkaadók pedig rövid úton megszabadulnak a hiány­zóktól. Az 55 év feletti korosztályra—ha a törvénytervezet megva­lósul — tömeges munkanélküliség vár. Az emberek úgy érzik, a kormány nem akarja, hogy ebben az or­szágban sokáig éljenek a nyugdíjasok — fogalmazták meg többen is az emberek félelmét a tegnapi tanácskozáson. Különben figye­lembe vennék a halálozási arányokat. A Világbank által készített halálozási tábla szerint Magyarorszá­gon a nők 89 százalékos valószínűséggel élik meg az 55. és 82 szá­zalékos valószínűséggel a 62. életévüket. A férfiaknál még elkese­rítőbbek az adatok: fiaink születéskor várható élettartama 64 év. Marad még két évük a nyugdíj után. Ha megérik. Mert a magyar férfiaknak csak alig több mint fele éli meg a 60. évét. (Folytatás az 1. oldalról) Emlékeztetni kívánják az MSZP somogyi képviselőit, hogy választási kampányuk­ban a nyugdíjkorhatár emelés­sel kapcsolatban nem erre tet­tek ígéretet. A tiltakozó levélhez — me­lyet az MSZOSZ vezetőihez is eljuttatnak — csatlakozott a megyében a nyorridász-, a tex­tiles- és a vasas szakszervezet is. Amikor a nyugdíjkorhatárt a nyugat-európaihoz igazítják, tegyék hozzá az ottani béreket is — mondta Kiss Katalin, a Masterfil Rt üzemi tanácsának vezetője, aki maga is három műszakban dolgozik. Dr. Ke­lemen Tibomé, a Vasutas Szakszervezet vezetője is úgy vélte: nem mérte fel a kor­mány a tervezet megalkotása előtt az emberek szociális helyzetét, enélkül pedig hiába hivatkozik nyugati statiszti­kákra. Dr. Galabár Emil, a Me- dosz vezetője arra hívta fel a törvényalkotó figyelmét, hogy a döntések meghozatala előtt számolni kell annak hatásával, következményeivel. Varga József, aki munkaadó­ként és a gazdasági kamara képviseletében vett részt az eszmecserében, a dolgozók körében meginduló menekü­Jeles a diplomatától A városháza dísztermének nagyméretű faliképére mutatva, amely a vár visszafoglalását áb­rázolja, jegyezte meg Donald M. Blinken a nagykövet: látni­való, hogy nem az amerikaiak az első „látogatók” itt, ők vi­szont most a békesség, a barát­ság szándékával érkeztek. En­nek adta tanújelét a délelőtti ta­lálkozón a katonai bázisok megtekintése során Kaszper József ezredes, állomáspa­rancsnok mellett, két „civil” kí­sérője is, előbb Kovács József taszári, majd Szántó János ka- posújlaki polgármester. A városi és a megyei önkor­mányzatok vezetői a megbeszé­léseken szóba hozták a kapcso­latok további kiszélesítését. Donald M. Blinken is megje­gyezte, hogy a gazdaságban és más területeken ezek mélyülni fognak. Minden településen igény van az amerikai tőke be­vonására, Kaposvárnak és a környékének tagadhatatlanul jók erre az esélyei — hangsú­lyozta a nagykövet. A seregek vonulása miatti kártérítésekről azt tudtuk meg, hogy megnyug­tatóan haladnak a ma­gyar-amerikai kormányközi tárgyalások. Az igények elbírá­lása után a magyar kormány té­ríti meg majd a károkat, az amerikai kompenzáció nyúj­totta fedezetből. Volt a látogatásnak egy sze­mélyes vonatkozása is. Mint kiderült, Blinken asszony édes­anyja Kaposváron született. Vera Blinken elmondta: anyja, akire ma is büszkén, s hálával gondol, megtartotta magyarsá­gát, magyar szóra is tanította. Van egy intézmény, ahol kü­lönös izgalommal várták a nagykövetet és feleségét. A Zrínyi Ilona Általános Iskolá­ban — tizenegy éve folyik itt angoltagozatos képzés — Új­vári Miklós igazgató és a tanári kar, meg egy osztályra való kí­váncsi gyerek köszöntette a vendégeket. Az angolul pergő párbeszédben a tanulók alapo­san kifaggatták Donald M. Blinkent foglalkozásáról, hob­bijáról, s arról, hogy hányszor és hol találkozott Clinton el­nökkel. Nem maradt el a tudás jutalma: vagy százkötetes, an­gol nyelvű könyvcsomaggal gyarapodott az iskola könyv­tára. Kérdésünkre, hogy milyen benyomásokkal távozik a diá­kok közül, az udvarias, ám bő­beszédűnek aligha mondható amerikai diplomata tömören annyit válaszolt: ha tehetné, a legmagasabb osztályzatot, a je­lest adná az iskolának. Tröszt Tibor Ellenőrzött Lendület Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bizalom- és biztonsá­gerősítő intézkedéséről szóló bécsi dokumentumot 54 ország írta alá 1994-ben. Ebben azt is rögzítették, ha valamely ország­ban egy idegen hadsereg erői ál­lomásoznak s létszámuk megha­ladja a 13 ezret, a dokumentum aláíróit kötelesek meghívni a te­vékenységük ellenőrzésére. Bár az amerikai IFOR-erők létszáma egyidőben ezt a számot nem ha­ladta meg soha, mégis úgy érez­ték, minden ország megnyu­godna, ha látnák, mi is folyik Magyarországon, illetve Bosz­niában. Ezért az Egyesült Álla­mok felkérte a magyar kor­mányt, hívja meg az aláíró or­szágok képviselőit. 18 ország fogadta el az invitálást és vett részt hétfőtől csütörtökig egy megfigyelésen Kaposváron és Taszáron. A három nap tapaszta­latairól tegnap tanácskoztak Ba- latonföldváron. — Az amerikaiak nagyon nyíltan és segítőkészen mutatták meg a megfigyelőknek a ma­gyarországi bázisaikat — mondta a Somogyi Hírlap kér­désére válaszolva Árvái Zoltán vezérőrnagy, a HM Információs és Ellenőrzőközpontjának igaz­gatója, aki magyar részről házi­gazdája volt a küldöttségnek. — Bemutatták a logisztikai köz­pont működését, a repülőteret, a helikopterbázist és az egészség- ügyi központot egyaránt. Az ér­tékelésnél az is kiderült: a meg­figyelők mindent a Bécsi Do­kumentum szellemének megfe­lelő állapotban találtak. Ezt erősítette meg Le if Kuel- ler, a svéd hadsereg dandártá­bornoka, a megfigyelőcsoport vezetője is: — A csoport egyön­tetű véleménye volt, hogy a te­vékenységük semmiféle szem­pontból nem jelent veszélyt. Látszik, hogy magyar részről is sokat áldoztak a délszláv béke megteremtése érdekében. Ezért külön köszönet jár, akárcsak a küldöttség munkájának magas szintű szervezettségéért. Merle J. Bennett, az EBESZ amerikai területi igazgatója el­mondta: a tapasztalatokról min­den ország megfigyelője jelen­tést küld Bécsbe, s ezt a követ­kező ülésen értékelik a doku­mentum aláírói. Varga Ottó Riválisok vagy együttműködő szervezetek? Törvényre váró kamarák Somogybán hatezerötszáz tagja van a kézműveskamarának. Ez a szám talán már véglegesnek is tekinthető, bár a tagnyilvántartás állandóan változik, és a regisztrá­ció a kamarák szervezésének egyik legnehezebb állomása volt — mondta tegnap dr. Horváth Ferenc, a Somogy megyei Kéz­műveskamara titkára. Dr. Horváth Ferenc szerint a kamaráknak mielőbb tárgyalni kell, hogy rendezzék a különböző átfedéseket, mindhárom szerve­zet számára előnyösen. Ez nem könnyű feladat, elsősorban az anyagiak miatt. A tagdíjbevéte­lekről van szó, ez törvényi szabá­lyozás hiánya miatt inkább kon­kurensekké, semmint együttmű­ködő felekké teszi a kamarákat. Az is előfordult, amikor egyik kamara a másik alá ígért, csak: hogy a vállalkozó oda fizesse a tagdíjat és ott regisztráltassa ma­gát. — Tisztázni kell, hogy ki szá­mít ma Magyarországon kézmű­vesnek, hogy milyen feltételek szerint bírálják el azt, hogy egy vállalkozás, ipari, kereskedelmi, vagy mezőgazdasági jellegű-e — tette hozzá a kézműveskamara titkára. A kézműveskamarához elvileg 217 szakma képviselői tartoznak. A kamara öt tagú apparátusát a napra kész tagnyilvántartások el­készítése, az elnökség döntései­nek végrehajtása foglalja le. Eze­ken kívül a kézműveskamara előtt olyan feladatok állnak, mint a mestervizsga megszervezése. — A mestervizsga várhatóan szélesebb körben lesz kötelező, mint eddig volt. Az első tíz szakma mestervizsga bizottságá­nak vezetői nemrég tettek esküt. Most szervezzük más szakmák képviselőinek vizsgáztatását is. Addig azonban, míg a jogszabá­lyok nem változnak, sikert ezen a téren sem érhetünk el — mondta dr. Horváth Ferenc. B. Zs. Bolhási falugyűlés gázberuházásról Falugyűlésen tájékoztatta az önkormányzat a Bolháson élőket, hogy mibe kerülne a vezetékes gáz bevezetése a faluban. A csatlakozás meg­oldható a somogyszobi fürt­höz, de az előzetes számítá­sok szerint a százezer forin­tos egyszeri költséget sokan nem tudják megfizetni. Az igényt a napokban felmérik. 90 ezer forint sportszerekre Kilencvenezer forintot sza­vazott meg a kaposvári Né­meth István Általános Isko­lának az Egészséges életmó­dért alapítvány kuratóriuma. A Hajrá gyerekek pályázaton nyert vásárlási utalványon sporteszközöket vásárolnak. Kaposvári toldis mohácsi sikere A kaposvári Toldi-lakótelepi Általános Iskola és Gimná­zium 3. évfolyamos gimna­zistája: Balázs Izolda a Mo­hácson rendezett országos népdaléneklési versenyen harmadik helyezést ért el (felkészítő tanára Dorogi Ist­ván). Fenesi András harma­dikos középiskolás a Termé­szet Világa folyóiratban - A szalagok evolúciója címmel - hirdetett matematikai pá­lyázaton az M. Gardner ame­rikai matematikus által alapí­tott különdíj II. helyezettje lett (Héra Zoltán a tanára). Egészségnevelésről Nagyatádon A felsőlégúti megbetegedé­sek gyógyításáról tartott előadást a nagyatádi Rozs­nyói úti óvodában a szülők­nek Báli Györgyné. A tájé­koztatón 70-en vettek részt. Zamárdi véradóit vacsorára hívták Jótékonysági bált rendezett a zamárdi Kerámia hotelben a vöröskereszt helyi szerve­zete. A tombolán kisorsolt ajándékokat vállalkozók ad­ták össze; a bevétel 52 ezer forint. A pénzen ingyen va­csorára hívják a 80 véradót. Kapolyhan 25 kicsi jár az óvodába Évek óta nem csökkent a napközi otthonos óvodában a kicsik száma Kapolyon. Az önkormányzati gyermekin­tézményben most 25-en jár­nak egy összevont csoportba. A faluban évek óta azonos a kicsik száma, így az óvoda most is 24-25 ovisra számít. Téli napok Balatonszabadiban Csütörtök: a kapa, a mocsár, az abrosz és a trafik — Elvből nem kértem eddig soha tá­mogatást, mert beleutálnék úgyis a sok procedúrába, amire hozzájuthatnék a pénzhez — mondta Hermecz Mihály, aki feleségével és kisunokájával mű­veli 20 holdját. — Számomra érthetet­len egyébként, hogy a paraszt nem tudja eladni, amit megtermelt, közben a munkás meg éhezik. Én támogatom az államot, ez a helyzet, nem pedig az állam engemet. A Fridrich György gazdajegyző ál­tal szervezett mezőgazdasági fórumra csaknem harminc kíváncsi gyűlt össze. Köztük Kálmán Mihály, aki jelenleg mentőápolóként dolgozik. — Ki tudja, mit hoz a jövő? Meglehet, hogy a vé­gén én is kapát fogok — mondta. Balatonszabadi földjét már a római korban is művelték, lakták; a Pusztato­ronynál például négyezer darab sester­tiust, a mai forintnál jóval veretesebb pénzt találtak. Ugyanitt bukkantak Szent István királyunk vincellérjének pecsétjére. A török időkben aztán a falu lakóit a muzulmán hit harcosai egy kilométerrel odébb, mai helyükre kergették. Az akkori nádasban, mo­csárban bujdokoltak. Az eltelt évszázadok alatt juthatott volna idő a csapadékot elvezetni képes árokrendszer kiásására. Balatonsza­badi már most fél az olvadástól. A bol­tokat, az iskolát tegnap is a sártengert kerülgetve lehetett csak megközelí­teni. Kevés a pénz, nem jut mindenre. A pénzügyileg csaknem lehetetlen álla­potba került falu lakóinak egy része a csodában reménykedik. Felröppent például a hír, hogy a focipálya alatt fo­lyó patakban meleg víz bugyog, de ennek — tegnap utánajártunk — nincs semmi alapja. Mások a Siófok várossá válásakor elcsatolt, hosszú Balaton- parttal rendelkező Sóstó-Fürdőtelep visszacsatolásától várnának fellendü­lést. Tény: az ottaniak túlnyomó része még mindig Balatonszabadiban te­metkezik. Erre a visszacsatolásra azonban Szerenka József polgármester szerint semmi esély. A falu azért az utóbbi években épí­tett egy kis falut magának; a Mako- vecz Imre által tervezett lakótelep köré ugyan senki nem állogatott átjárhatat- lan szögesdrótot, a kapcsolatok eléggé felszínesek. Túlnyomórészt távoli te­lepülésekről költöztek ide a lakók, je­lenleg pedig Siófokra járnak dolgozni, oda viszik a gyerekeiket is iskolába. Itt él például a város korábbi polgármes­tere, Molnár Árpád, dr. Kovacsics Ist­ván, a bíróság elnöke, Lénárt Ferenc tűzoltóparancsnok, a jónevű ügyvéd, dr. Szász István, a körzet MSZP párt- alapszervezetének vezetője, Szenté Imre és több sikeres vállalkozó. Nagy a cúg mostanában errefelé, mert a védő erdősávot az önkormány­zat nemrég egyik napról a másikra en­gedte kivágni. Tegnap a Dózsa étte­remben sundám-bundámról beszélget­tek az emberek egy pohár sör mellett. Tény: a felzúdulás miatt a legények le­tették a baltát és ígéretet kapott a falu a polgármestertől, hogy pótlásul cseme­téket telepítenek. Igaz, eljár majd né­hány év Balatonszabadi fölött, amire ezek felnőnek. Kurdi Piroska, az üzlet tulajdonosa arról is beszélt: befuccsolni látszik a vendéglátás. Igaz, a sok alkoholistát nem engedi be. A fehér damasztabro­szokat így is műanyagra kellett cserél­nie, mert állandóan összekoszolják, tönkreteszik. A faluban, szerinte ren­geteg a zugkimérés. Szóval: napi tíz adag meleg ételt ad el. — Úgy gondol­tam, hogy ABC-t nyitok az étterem he­lyén, az úgy sincs a telepen. — Inni jobban szeret a falu, mint enni — ezt erősítette meg tegnap Fux- hoffer Zsolt is. A fiatal vállalkozó na­ponta akár több száz, dobozkába cso­magolt, illetve jópár óriási, csudaszép „hidegtálat” készíthet, de egyetlen fa­lat sem fogy Balatonszabadiban: Sió­fokon adja el mindet. Meglehet, hamarosan trafik nyílik a falu közepén. Cikksorozatunkban en­nek hiányáról olvasva tegnap két vál­lalkozó járt a polgármesternél — meg­beszélni a részleteket. Czene Attila lési hullámra hívta fel a fi­gyelmet. Mint mondta, az elő­nyugdíj megszüntetése miatt ugrásszerűen nőni fog a mun­kanélküliek száma. Gondolt-e a kormány a munkáért sorban álló fiata­lokra? A munkához sem jutó frissen végzett szakmunkások hogyan szerezzék meg a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati időt? Meg tudna-e élni 14 500 forintos nyugdíjból vagy minimálbérből a minisz­terelnök vagy egy országgyű­lési képviselő? — szegezték a kérdéseket a szakszervezeti vezetők a kormányzó párt képviselőjének. Dr. Egerszegi László elis­merte: nem veszi figyelembe a tervezet a foglalkoztatási kö­rülményeket. Sokkal mélyebb probléma a nyugdíjazás kér­dése, mint ahogy kezelik. A korhatár emelése önmagában szerinte sem jelent megoldást. Úgy vélte — társadalmi nyo­más miatt — , valószínűleg név szerinti szavazással vok­solnak majd a parlamentben. Arra a kérdésre, hogy az igen vagy a nem gombot nyomja-e meg, nem sikerült választ ki­csikarni a képviselőből, annyit azonban elárult, hogy a nyug­díjbiztosítási önkormányzat javaslatát fogja támogatni. (S. Pap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents