Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

1996. február 21., szerda 7 Gyakori gond a ledolgozott évek igazqlása Visszatér a munkakönyv Egy munkaügyi tanácskozás tanúsága szerint az idén első­sorban a munkaügyi ellenőr­zés, a nyilvántartás, valamint a munkakönyv újbóli beveze­tése foglalkoztatja a szakem­bereket. A munkakönyv ismételt beveze­tése minden munkavállalót érint. Várható tehát, hogy sok szó esik róla az Érdekegyeztető Tanács március 1-jei plenáris ülésén is. A Magyar Munkaadói Szövet­ség tegnap rendezett konferenci­áján a munkaügyi tárca illetéke­sei elmondták: még nem eldön­tött a kis könyvecske jövője. Sokak szerint bevezetése ke­véssé indokolt; adatait általában pótolják azok az igazolások, amelyeket a munkaadók nyújta­nak be munkavállalóikról. Az sem tagadható, hogy a munka- vállalók gyakran nehezen tudják dokumentálni a munkában töl­tött éveket. Vita van arról is, hogy a munkakönyv közokirat legyen-e, vagy sem, illetve hogy előfeltételként szolgáljon-e a dolgozó alkalmazásánál. A tartalmát illetőleg csak a munkavállalói oldal véli úgy, hogy a munkakönyvnek refe- renciajellegű iratnak kellene lennie. Hamar kitelik a pénzügyminiszterek ideje Rabártól Bokrosig A rendszerváltás óta eltelt öt év­ben öt pénzügyminisztert „fo­gyasztott el” az ország. Bokros Lajos egy évig bírta. Lehetséges utódjáról megkezdődtek az egyeztető tárgyalások. A sort Rabár Ferenc nyitotta meg. 1990. május 24-től december 19-ig állt a Pénzügyminiszté­rium élén. A rendszerváltás után ő szembesült először az IMF. kemény feltételeivel, és a taxis­blokád idején is helyt kellett áll­nia. Utódja, Kupa Mihály külö­nösen tűrőképesnek bizonyult: 1990. december 20-tól 1993. február 12-ig vezette a tárcát. A gazdaság egészének rendbetéte­lét célzó terveivel hívta fel ma­gára a figyelmet. Stílusát, humo­rát még az adófizetők is kedvel­ték. Örökét az 1993. február 24- e és 1994. július 15-e közötti időszakra Szabó Iván vette át. Ő ipari miniszterből lett pénzügy- miniszterré. Akkor állt a tárca élén, amikor vészesen csökkent a GDP, és a választásokat előké­szítendő, meghirdették a gyors­ítási programot. A választások után hivatalba lépett koalíciós kormánynak Békési László lett az első pénzügyminisztere. 1994. július 15-től 1995. február 28-ig töltötte be tisztét. Vannak, akik „az elvesztegetett egy év” kárvallottjának tekintik. A Hun­garHotels botrány után mondott le. Tőle Bokros Lajos vette át 1995. március 1-jétől a váltóbo­tot. Megszorító intézkedéscso­magja miatt a legnépszerűtle­nebb politikussá vált. Türelmi tartalékai február 18-án fogytak el, és a hónap végén búcsúzik. T. M. Hamisítatlan ősi néphagyomány Mohácsi farsangtemetés Farsangtemetéssel zárult hús­hagyó kedden a messzeföldön híres mohácsi busójárás. A ma­gyarországi horvátok egyik legnépesebb csoportját alkotó „ baranyai sokácok farsangva- sámapi felvonulása jobbára a városba látogató vendégek mu- lattatását szolgáló idegenfor­galmi látványosság, ám a hús­hagyó kedd a hamisítatlan ősi néphagyomány felelevenítésé­nek napja. A szomszédos szláv népek körében másutt is élő télűző-ta- vaszköszöntő népszokás — horvát nevén a „poklada” — az ószláv és a keresztény kultúr­kör elemeit vegyíti, s célja a termékenységvarázslás. A bir­kabundák, faálarcok viselésére jogosult felnőtt busók és ifjabb kísérőik, a színes rongyokba öl­tözött jankelék húshagyó ked­den végigjárják a várost, bezör­getnek a lányos portákra, és fa­hamuval töltött harisnyákkal püfölik el a ház visítozó fehér­népét, így kívánva nekik bősé­ges gyermekáldást. A gazdának pedig a jószág szaporulatát és a föld termését javító varázslato­kat mutatnak be, favilláikkal, kolompjaikkal és kereplőikkel űzvén el a rontó szellemeket az istállókból és a szántókról. A mohácsi busók napszállta előtt végigvonszoltak a városon egy deszkákból összerótt fekete koporsót, a távozó tél jelképét, melyet végül a főtéren rakott hatalmas máglya lángjai közé vetettek. A pattogó rőzsetűz fé­nyénél fürge ritmusú horvát körtáncot roptak. Esteledvén hazatértek, s az esti busóbálon vettek vidám búcsút az idei far­sangtól. Minisztériumi kijelentések, folborzolt önkormányzati kedélyek A nyugdíjbiztosító hiánya Tavalyi és idei költségvetéséről tárgyalt a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közgyűlése tegnap, és ismételten kénytelen volt megállapítani, hogy a nyugdíj-biztosítási alapban a múlt évben 18 milliárd forintos hiány mutatkozott. Érdekünk a kormány által szorgalmazott, a hiány okait földerítő átvilágí­tás - közölték az önkormányzat vezetői. Hozzátették, hogy a deficit szinte kizárólag az elmaradt bevételekből, elsősorban az ál­lami vállalatok járuléktartozá­saiból származik.' A testület képviselői azt is aláhúzták: az önkormányzat a parlamentnek tartozik beszámolással, emel­lett az Állami Számvevőszék is rendszeresen vizsgálta gazdál­kodásukat. A hivatali szervezet működési költségei tavaly 2 százalék alatt maradtak, ami nemzetközi viszonylatban is a legkisebbek közé tartozik. Meglehetősen indulatos rea­gálásokat váltottak ki a közgyű­lésen a pénzügyminiszternek az önkormányzat gazdálkodá­sát bíráló minapi kijelentései. Fölvetődött, hogy rágalmazá­sért feljelentik Bokros Lajost. Ettől végül elálltak, abban vi­szont egyetértettek, hogy az ügyészséghez fordulnak és vé­leményt kémek: mennyiben ütköznek a jogszabályokkal a pénzügyminiszter megjegyzé­sei. Ismeretes, hogy a nyugdíj- biztosítónak nincs az idei esz­tendőre jóváhagyott költségve­tése, holott a közgyűlés már ta­valy októberben elfogadta az első változatot, s eljuttatta a kormányhoz. Az önkormány­zat úgy véli: a tervezet - némi változtatással - ma is megállná helyét. Megoldást jelentene a hiány idei ismétlődésének ki­küszöbölésére az úgynevezett járulékplafon felemelése és az állami vállalatok tartozásainak befizetése. (Deregán) Törvényjavaslat és vita a polgári védelemről, a tűzoltóságról Tiltakozás az átszervezés ellen Kedden is napirend előtti felszólalásokkal kezdődött a Ház ülése, majd két olyan törvényjavaslat is terítékre került, amely életünk rendhagyó, vagy más szóval rendkívüli ese­ményeihez, a tűzoltóság, illetve a polgári védelem beavatko­zását igénylő történéseihez kapcsolódik. Gyimóthy Géza az FKgP nevé­ben szót emelt az ellen, hogy bizonyos mezőgazdasági szer­vezetek kettős irányítás alá ke­rüljenek. Értesüléseik szerint ugyanis van olyan terv, hogy az erdészeti, a földügyi, a növény- és állat-egészségügyi szak- igazgatást, a minősítő intézete­ket, a kárpótlási és földhivata­lokat a tervezett egységes me­gyei közigazgatási hivatalok alá rendelik; szakmai irányítá­suk azonban az FM-ben ma­radna. Kis Zoltán, az FM államtit­kára kijelentette: még semmi­lyen döntés nem született. Az említett, úgynevezett dekon- centrált szerveket - két sza­kaszban - most világítják át. Irányításuk pedig valószínűleg olyan marad, mint a jelenlegi, ha az FM eleget tud tenni a kormány bizonyos takarékos- sági igényeinek. A polgári vé­delemről szóló új törvény meg­alkotásával gyökeresen meg­változik a terület helyzete. Te­vékenysége - hosszú idő után először - újra civil feladattá vá­lik, s a tennivalókat államigaz­gatási, önkormányzati és pol­gári védelmi szervezetekre bíz­zák. Előtérbe kerülnek a béke időszakára jellemző, elsősor­ban humanitárius és katasztró­favédelmi feladatok. így az ár­vizeknél, a vegyi és hasonló baleseteknél nyújtandó segít­ség. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzol­tóságról szóló törvény szerint a gazdálkodó szervekben léte­sítményi tűzoltóság működte­tését rendelik el. Az önkéntes tűzoltóságok szervezeti formá­ját egyesületről köztestületre változtatják. Bevezetik a tűz­védelmi bírságot. (Simonffy) Energiaár-emelés lesz, kompenzáció - a kormány szerint - nem Aránytalan a kampány Számos közérdekű téma került terítékre a képviselőházban a keddenként szokásos Azonnali kérdések órájában. Ilyen volt az is, amit a fideszes Varga Mihály fogalmazott meg: lesz-e ellentételezésük a tavaszi-energiaár-emeléseknek? A kormányfő nevében vála­szoló Kuncze Gábor belügy­miniszter szerint nem lesz. Ezek az áremelések ugyanis már ismertek voltak a költség- vetés tervezésekor, és belekal­kulálták a különböző támoga­tási összegekbe. Az állampol­gárok az önkormányzatoknál rendelkezésre álló szociális ke­retekből juthatnak hozzájáru­láshoz, az egyes intézmények­ben az egyébként szűkös költ­ségvetési előirányzatok tartal­mazzák a megemelt energiaá­rak fedezetét. Rusznák Miklós (KDNP) fölidézte, hogy hetek óta az élelmiszer-ipari exporttámoga­tások csökkenése okozta pana­szoktól, katasztrófajóslatoktól és csibeosztogatástól hangos a sajtó. Szerinte szervezett kam­pányról van szó, amelynek hát­terében jól körülhatárolható vállalati kör áll. A közvéle­mény manipulálásának kárát a termelő, később a fogyasztó látja majd. A képviselő meg­kérdezte, mit tesz a kormány a zavart keltő nyerészkedők el­len. Kis Zoltán földművelés­ügyi államtitkár kifejtette: nem hiszi, hogy szándékos pánik­keltésről lenne szó, de a vélel­mezett veszteséghez képest va­lóban aránytalan méretű a kampány. A sertéshús esetében például a támogatás mérséklése kilónként 10-12 forintos felvá- sárlásiár-csökkenést indokolna a tényleges 35-40 forintos he­lyett. Egyes ágazatok erőfölé­nyüket akarják kihasználni, hosszú távon azonban ez nem megy. Termelői háttér nélkül nincs feldolgozóipar, 40-50 százalékos kihasználtsággal nem lehet nyereséges a terme­lés, a kormányzat pedig a köte­lező kvótán felül nem fog hoz­zájárulni olcsóbb alapanyag importjához. S. A. Adótörvény, adóelőleg, őrségváltás a pénzügyi tárca élén... Ön mit szól hozzá? Már a parlamenti tárgyalás, majd az idei első bérfizetések nap­jaiban éles bírálatok és viták kereszttüzébe kerültek az 1996. évi adójogszabályok. Most az SZJA-törvény módosítására készül a kormány, s napokon belül őrségváltás lesz a pénzügyi tárca élén. A két kormányzó párt egy-egy ismert közgazdász képviselőjét arról kérdeztük, mi a véleményük az adóügyi bonyodalmakról, s milyen fejlemények várhatók a gazdaságpolitikában. Ungár Klára (SZDSZ):-Az adózási szabályok tol- dozása, foldozása, és - attól függően, milyen lakossági kör voksait akarja megszerezni az MSZP - bizonyos csoportok kivételezettsége várható az év hátralévő részében.- Véleményem szerint széles rétegek számára már az is elvi­selhetetlen, hogy jelentősen nőttek adóterheik. A nehezen kezelhető számítási technikával együtt járó további levonások pedig sokkolják az embereket.-Az SZDSZ tavaly nyáron és ősszel több konkrét javasla­tot tett le a Pénzügyminiszté­rium asztalára. Ezek lényege: egyetlen adótábla, egyszerűbb számítási módszer, s adóked­vezmény azoknak, akiknek fő­állású jövedelmük mellett más bevételük is van. A PM illeté­kesei azonban kőkeményen ki­tartottak saját verziójuk mellett.-Emlékezhetünk: az MSZP őszi kongresszusán minden­képp be akarták jelenteni, hogy az Érdekegyeztető Tanács rábó­lintott az új adótáblára. Ezek után a szocialistáknak nem volt más választásuk, mint az új adótörvény elfogadása. Mára kiderült, hogy a törvény alapo­san félresikerült.- A pénzügyminiszter le­mondása nem volt váratlan - jó néhányszor kilátásba helyezte már -, legfeljebb az, hogy ép­pen most került sor rá.-Az államháztartási reform azonban nem egyetlen minisz­ter személyéhez kötődik, ezért meggyőződésem, hogy min­denképpen folytatódni fog. Békési László (MSZP):- Az idei szja-törvény készí­tőit jó cél vezérelte, de a kivite­lezés csapnivalóan sikerült.- A cél az volt, hogy lehető­leg mindenki egyformán viselje az adóztatás terheit, illetve, hogy az eltitkolt bevételek is adóztathatóvá váljanak. Csak­hogy ebben az esetben nem a jövedelmek eredete, hanem nagysága a mérvadó, ezért diszkriminatív megoldás és sú­lyos hiba a két lakossági cso­portra érvényes kétféle adó­szisztéma. Meg kell büntetni a csaló vállalkozókat - ez a tö­rekvés érvényesült abban, hogy végül a kettős adójóváírással és a 48 százalékos, példátlanul magas adókulccsal megszüle­tett a torz rendszer, amelynek végrehajtása, követése szinte lehetetlen.-Ellentmondást látok a tör­vény szövege és az APEH ál­lásfoglalása között is. El tudom képzelni, hogy később éppen az APEH bünteti meg a munkálta­tókat, ha a törvény betűje sze­rint nem a maximumot vonják le.- Rossz tehát az egész rend­szer, mégis azt hiszem, hogy generális módosítására talán csak jövőre kerül sor. Pedig többen előre jeleztük a kabinet­nek, hogy bajok lesznek. Hibás a kormány, ám azok is, akik át­Új előirányzat. Az MSZP képviselőcsoportja ma tár­gyalja meg azt a módosító­csomagot, amely alapvetően megváltoztatja a társadalom- biztosítás ez évi költségveté­séről szóló javaslatot. A pénz­ügyi és a népjóléti tárca szak­értői dolgozták ki, s önálló képviselői indítványként ter­jesztik a parlament elé. A vál­tozások nyomán a tb- alapok hiánya nem haladja meg a kormány által elfogadott 17,8 milliárd forintos határértéket. Cáfolat. Kiss Elemér, a Mi­niszterelnökség közigazgatási államtitkára rendkívüli sajtó- tájékoztatón cáfolta Bokros Lajos hétfői nyilatkozatának néhány állítását. Leszögezte, hogy a kormány támogatja az államháztartási reform végre­hajtását: tíznél több ezzel kap­csolatos előterjesztés szerepel a kabinet által kezdeménye­zett törvényhozási program­ban. Az sem felel meg a való­ságnak, hogy a kormányülé­sen a miniszter valamennyi javaslatát elvetették. Európa embere. Kedden a Parlamentben átadták Kozma Imre atyának, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökének az amerikai Reader’s Digest ma­gazin Az év embere Európában kitüntetését. Az ünnepségen megjelent Gál Zoltán házelnök és a parlamenti pártok számos vezetője. Nincs hatáskör. Az Alkot­mánybíróság visszautasította azt az indítványt, amely szerint az Országgyűlés alkotmányt sértett, mert nem írta ki a NATO-csatlakozás ügyében kezdeményezett népszavazást. Rámutatott, hogy a parlament kifogásolt határozata konkrét döntést tartalmaz, ezért nem minősül sem jogszabálynak, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközének. Megalakultak. Megtartotta első ülését a Cigányügyi Koor­dinációs Tanács, amelynek fel­állításáról tavaly döntött a kor­mány. A testület elsődleges fel­adata, hogy elősegítse az érin­tett tárcák és hatóságok együttműködését, ösztönözze a cigányság helyzetének javítását célzó tervek megvalósulását. Élénkülő határforgalom. A Jugoszlávia elleni ENSZ-em- bargó tavaly november 24-i feloldása után a magyar-jugo- szláv határforgalomban élénkü­lés prognosztizálható — állapí­tották meg a MÁV és a jugo­szláv államvasutak képviselői Szegeden. A két küldöttség megállapodott arról, hogy a to­vábbiakban közösen keresik a forgalomnövekedés kiaknázá­sának lehetőségeit, amiért is létrehoznak egy kétoldalú ál­landó bizottságot. hajtották a parlamenti szava­zást. Bokros Lajos csak egyike a felelősöknek.-Tartok attól, hogy Bokros távozása után lelassul a gazda­ság átalakításának folyamata, ezért sajnálom, hogy utódom ezt a megoldást választotta. Takács Mariann SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA___________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents