Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-21 / 44. szám
1996. február 21., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Kazsoki vihar egy buszmegálló körül Egy buszforduló áthelyezése miatt ragadott tollat a Kazso- kért egyesület 25 tagja. Levelükben arról panaszkodnak, hogy a Kapos Volán Rt nem találta elég biztonságosnak az eddigi buszmegállót, ezért áthelyezte egy másik utcába. A hivatalos áthelyezést megelőző héten már nem állt meg a menetrendszerinti járat a régi helyen, s emiatt több utas — főleg a nyugdíjasok és a kismamák lemaradtak. Gondjaikról a Kapos Volán Rt vezérigazgatóját is értesítették. A Kapos Volánnál mindösz- sze annyit tudtak a történtekről, hogy Kazsokon volt valami gond, de már elrendezték.- A megálló áthelyezése miatt a gyerekek több mint egy kilométert kellett gyalogolni reggelenként — sérelmezte Borbély Mátyásné, a kazsoki posta hivatalvezetője, a levél egyik aláírója. — A városba igyekvő szakmunkástanulók pedig már hajnali négykor kénytelenek voltak útnak indulni. A „tökéletes” párbeszédre jellemző, hogy az egyik sofőr az utasoktól üzengetett a polgármesternek: csináltassa meg a buszfordulót. Boldog Géza polgármester elismerte: a forgalomból kivont buszforduló lejtős, síkos és jókora kátyúk éktelenítik. Jogosnak nevezte a Volán döntését. Borbély Mátyásné szerint az önkormányzat már tett lépéseket egy új buszváró megépítésére, de azt a KPM nem támogatta. A polgármester pedig állította: csak az egyesület támogatásával építtethet korszerű buszmegállót. Megoldásként addig is kőtörmelékkel szóratta le a buszfordulót, amit a Volán szakemberei jónak ítéltek. A kazsoki járatok tehát egy kis vargabetű után most ismét a szokásos helyen állnak meg addig, amíg újból ki nem fötrik a törmeléket. Aztán kezdődhet minden elölről. (Várnai) Olajban elúszott milliók — Szegény ember nem tud takarékoskodni — állítja György László, a nagyberki általános iskola igazgatója. Már annak is örülnek, hogy üzemeltetni tudják az iskolát és jut bér a pedagógusoknak. Az áremelkedések — különösen az energiaáraké — érzékenyen érintették az intézményt; egymillió forinttal többet kellett igényelniük az ön- kormányzattól ezeknek kiegyenlítésére. Tavaly a legtöbb pénzt, mintegy hatmillió forintot, 60 ezer liter olajra fizették ki. — Tizenhét éve, amikor átalakíttattuk az iskola fűtését, még korszerűnek és olcsónak számított az olajtüzelés — mondta az igazgató. — Most azon gondolkodunk, miként lehetne átalakítani a rendszert. Kértünk árajánlatot egy gázzal üzemelő kazán kialakítására, de kiderült: olyan biztonsági berendezéssel lehetne csak megépíteni, ami 20-25 millió forintba kerül. Ennyi pénzt egy összegben sehonnan sem tudnánk előteremteni, pedig a gázfűtéssel évente 300 ezer forintot takaríthatnánk meg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a konyhát is gőzüstökkel és olajkazánnal szereltük föl. Szerencsére az állami normatíva 41 ezer forintról 54 ezerre nőtt, s mert körzeti iskolaként működünk, ezen a címen több pénzt is igényelhetünk. Talán ez elég lesz a zavartalan működés biztosításához. (Várnai) Búza ötszázhatvan hektáron Már a tavaszra készülnek a göl- lei Béke Mezőgazdasági Szövetkezetben. Vétek József, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy időben elkezdték a műszaki berendezések felkészítését. A szövetkezet 1790 hektárnyi területen dolgozik. Az őszi vetéssel időben végeztek: búzát 560 hektáron, őszi árpát 60 hektáron vetettek, tavasszal pedig először a cukorrépamag kerül a földbe — 110 hektáron. Napraforgót 160 hektáron vetnek, kukoricát 550 hektáron. Göllében az idén százkilenc- venegymillió forint bevétellel számolnak. Fejlesztést nem terveznek, legutóbb ugyanis tavaly fordítottak erre tetemes összeget; a huszonhárommillió forintos beruházás során traktorokat, speciális talajművelő berendezést és kistraktort vásároltak. A göllei szövetkezet a térség egyik jelentős foglalkoztatója: 110 embernek ad munkát. Azt mondták, az idén mintegy 10 százalékos bérfejlesztésre számíthatnak. (Harsányi) Kaposfői „legek” - óránként kétszázat hajtogattak Tízezer hajó a nappaliban Az öt ügyes kezű kisdiák a papírhajókkal fotó: török anett Különös fogadalmat tett a tizenegy éves kaposfői Kris- bacher Péter a múlt év végén. A Megáll az ész című tévéműsor egyik adásában látott három fiatalt, aki nyolcezer papírhajót hajtogatott 6 hét alatt. A kaposfői általános iskola ötödikese elhatározta: ha törik, ha szakad, ezt túlszárnyalja. Megtette, s nem egyedül. Négy társa is volt: Dávid Zoltánnal, Tilk Zsolttal, Kovács Attilával és Ilija Istvánnal minden szabad percüket a nagy próbának szentelték. Péter édesanyja, aki buzdításával melléjük állt, elárulta, hogy fiában kicsi kora óta erős a bizonyítási vágy. Épp csak megtanult írni, amikor téli szünetre a tanító néni szorgalmi feladatként egy oldalnyi szöveg lemásolását adta. Péter a piros pontok reményében huszonkilenc oldalig meg sem állt, pedig a szülei szívesebben látták volna hógolyózni, mint a füzet fölött görnyedni. Egy hónap alatt tízezerkétszáz papírhajót készített az öt fiú; az eredmény hitelesítésére osztályfőnöküket kérték föl. Titokban még órán is hajtogattak. Szerencséjükre valamennyien jó tanulók, és félévi bizonyítványuk nem sínylette meg ezt a próbálkozást. Boszorkányosán ügyesek, s óránként kétszáz darabbal gyarapodott a papírflotta. Péterék házából gyorsan fogytak a Somogyi Hírlap számai; hajóvá váltak az uzsonnásszalvéták, zacskók, szaloncukorpapírok is. Legjobb alapanyagnak a telefonkönyv bizonyult - mondták ebből négyet használtak föl. Ez a papírhalmaz - a fiúk kiszámolták -, hét kilométer híján végigémé a Balatont. Hogy mire volt jó az egész? Csak próbára tették akaraterejüket, kitartásukat. Szívesen szerepeltek volna az azóta megszűnt Megáll az ész című műsorban. Levelet írtak a „Leg-ek”-et szerkesztő Rózsa Györgynek; válaszáig a tízezer papírhajó aprólékosan csoportosítva két kis dobozban pihen. Nem úgy a srácok - már újabb próbán törik a fejüket. Izményi Éva A költségvetés tíz százalékát segélyekre fizetik Hajmás apadó vonzereje Hajmáson alig háromszázan élnek. Jobbára nehéz sorsú, egyre szegényebb emberek. Mintha mély álmát aludná a kis település. — Csak az alapvető élelmiszereket veszik az itteniek, annyira nincs pénzük — mondta Lukács Antalné, a hajmási áfész-bolt vezetője. — Itt lehet igazán látni, hogy az elmúlt néhány év alatt rosz- szabb helyzetbe kerültek az emberek. A tartós élelmiszerekből havonta kétszer-há- romszor kell ámt hozatnom. Tejből jó, ha tíz liter fogy hetente: van egy tejcsamok, ott veszik meg a tejet, mert néhány forinttal olcsóbb. Kenyérből 40-80 kiló fogy el naponta. Zöldséget, felvágottat alig vesznek. — Elöregedett a falu, a fiatalok elmennek, mert nincs munkalehetőség. Én is gondoltam rá, hogy máshol talán könnyebb lenne, de harminchét éve itt élek, túlságosan kötődöm Hajmáshoz... Oroszi József valamikor a helyi téesz traktorosa volt. A szövetkezet megszűnése után, nyolc éve ment nyugdíjba. — Először mindig kifizetem a rezsit, aztán ami marad, azt osztom be. Az önkormányzathoz nem megyek segélyért, elég azoknak a maguk baja... Nyugdíjasklub nincs a faluban, nem járunk össze, de nem is lenne rá igény, közömbösek az itteniek. Nemrég rendezett az önkormányzat egy nyugdíjasnapot, arra is csak néhányan jöttek el. — Néha szeretnék Hajmástól messze kerülni. Sokszor utálatosak az emberek — mondja a nyolcadikos Scheich Agnes.— Mindenki szegény, kevés a pénz, és emiatt rosz- szak lesznek az emberek. Irigyek a másikra, kiveszett belőlük a segítőkészség. Begubóz- nak, magukba zárkóznak. Csak azért szereti a faluját, mert van egy húsz fős társaság, hasonló korúakból. Az ifjúsági klubba járnak le bulizni, beszélgetni. Hatler János polgármester szerint a legégetőbb probléma a munkanélküliség és az évek óta deficites költségvetés. — A fiatalok nagy része cigány származású — mondta. — Közülük is a nők vannak nehezebb helyzetben, a férfiaknak akad még munka az erdőben, , a fakitermelésnél. Nyolcmillió forintos költség- vetésünk tíz százalékát költjük segélyekre, támogatásokra, de még így sem tudunk annyit segíteni, mint amennyire szükség lenne. A 8 millió forintos bevétellel szemben 11 millió forintos kiadás áll. Beruházásra nem futja, pedig szükség lenne az út szélesítésére, a telefonhálózat bővítésére. A kultúrház építése három éve húzódik. Akkor pályázaton nyertünk négymillió forintot erre a célra, de az épület még ma sincs teljesen kész. Jakab Edit A magyaratádi iskola sikeres pályázata Nyolcvanezer forintot nyert a magyaratádi általános iskola az Egészséges Életmódért alapítvány pályázatán. Ezt az ösz- szeget az oktatási intézmény sportszerek vásárlására fordítja. Irodalmi színpad alakult Hetesen Irodalmi színpadot hoztak létre a hetesi fiatalok. Rónai Csilla magyar szakos tanárnő irányításával működik a közösség, amely — egyebek között — az iskola névadója tiszteletére rendezett emlékműsorra készül. A somogysárdiak is farsangoltak Az első és a második osztályos diákok társastánca nyitotta meg a farsangot Somogysárdon. Jelmezbemutatót is rendeztek, amelyen ötletes maskarákban vonultak fel a tanulók. Közép- iskolásokból álló zsűri értékelte a jelmezeket. A rendezvényt a somogysárdi iskola szülői munkaközössége is támogatta. Tisztelgés Csokonai emléke előtt Negyedik alkalommal, kilenc iskola diákjai részvételével rendezték meg Nagybajomban a Csokonai-napokat. A tanulók és a pedagógusok megkoszorúzták a víg poéta szobrát, majd rajzkiállítás nyílt az iskolában. Ács Attila, a nagyközség polgármestere köszöntötte a vendégeket. Közreműködött az intézmény gyermekkórusa, népi játék- és néptánc-szakköre, meg a nagybajomi vegyeskar. A gyerekek maszkákat készítettek, és tudásukat, ügyességüket vetélkedőkön mérték össze. Szűrővizsgálatok a kultúrházban Tüdő-, vese- és rákszűrést rendeztek Sántoson a művelődési házban. A település lakói örültek a lehetőségnek, és szép számban jelentek meg a vizsgálatokon. A helybéliek a szűrés után megmérették a vérnyomásukat és vércukorszintjüket is. A sántosi polgármesterasszony tanítja a szakma fortélyaira Jegyző lett a mikulásból Tavaly végzett a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán. Hogy Horváth Róbert népszerű volt az intézményben, az oklevélosztón átvett főiskolai díj is bizonyítja. Bár pedagógusdiploma lapul zsebében, katedra helyett a sántosi polgármesteri hivatalt választotta. A fiatal jegyző a veszprémi Államigazgatási Főiskolára jár: levelezőn próbálja megszerezni második diplomáját. Már diákként ízlelgette a „társadalmi életet”. A középiskolában a diákszövetség vezetője volt, a tanítóképző főiskolán pedig a hallgatói önkormányzat alelnöke. Tanítónak készült, ám amikor megismerte a pályát, mint mondta, azt tapasztalta: hiányzik belőle a hivatástudat. Pályaelhagyó lett, de cseppet sem bánja. Több pályázati felhívást is végigböngészett. A sántosi ragadta meg, mert abban az állt: kezdőt szívesen betanítunk. — A polgármesterasszony beváltotta ígéretét — mondta Horváth Róbert. — Mindenben segít, hiszen amikor ide szegődtem, azt sem tudtam, hogyan kell megírni egy idézést. Most már boldogulok magam is. Az igazi tanítómester azonban a gyakorlat. — Megismerte a falut? — A nagyszüleim falun éltek, de nemigen ismertem ezt az életformát. Másfél hónapos ittlétem alatt azt tapasztaltam: az idevalósiak sokkal önérzetesebbek, mint a városiak. Emiatt is izgalmas kihívás a mostani, jegyzői munka. Úgy vélem, a sántosiak befogadtak. Mielőtt Horváth Róbert megkapta volna jegyzői megbízását, több sántosi eseményen is részt vett. Ott volt a falugyűlésen, az öregek napján, és ő öltözött be mikulásnak. Most a sántosiak ügyes-bajos dolgait intézi. A törvényesség fölött őrködik, valamint tovább ismerkedik a faluval. Közben pedig tanul. Félévenként két-három konzultáHorváth Róbert, a sántosi jegyző fotó: kőhalmi Szilvia ciója van. Veszprémi vizsgáira készül, és az esküvőjére. Horváth Róbert ugyanis a nyáron vezeti oltár elé kaposvári kedvesét. Lőrincz Sándor A Kaposvölgye Mg. Szövetkezet igazgatósága értesíti a tagságát, valamint a külső üzletrész tulajdonosokat, hogy 1996. március 6-án, 9 órakor közgyűlést ^ A közgyűlés helye: Nagyberki, Kultúrotthon. Napirendi pontok: 1. Szövetkezet pénzügyi helyzetének rendezésére javasolt intézkedések megtárgyalása. 2. Egyéb ügyek, előterjesztések. Minden érdekelt megjelenésére számítunk. IGAZGATÓSÁG (9494)
