Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-20 / 43. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1996. február 20., kedd Részvény kárpótlási jegyért is Február 21-én fejeződik! be a BorsodChem-részvények nemzetközi értékesítése. A felkínált csomagot hatszorosan jegyezték túl az érdeklődők. A kibocsátási ár 12,45 dollár. Február 26-án indul a hazai piacon a nyilvános forgalombahozatal. A belföldi magánszemélyek kárpótlási,jegy és készpénz kombinációjával is vásárolhatnak. Ez esetben 5 darab részvény 7 258 forint és egy darab kárpótlási jegy ellenében jegyezhető. Keresett a Kékkúti ásványvíz A Kékkúti Ásványvíz Rt. tavaly összesen 825,3 millió forint értékű terméket értékesített; adózás előtti nyeresége 95,1 millió forintot tett ki. A társaság vezetői az elmúlt esztendőt kedvezőtlennek ítélték, elsősorban a csomagolóanyagok árának nagymértékű növekedése, továbbá a kormány megszorító intézkedései és a turista- forgalom csökkenése miatt. Bíznak abban, hogy az idén növekszik a cég forgalma. Megkezdődött a Kékkúti Ásványvíz külföldi értékesítése: máris szállítanak Szlovákiába, s tárgyalásokat folytattak argentínai kivitelről is. A Boszniában állomásozó amerikai hadsereg ugyancsak vevője lett a Kékkúti Ásványvíznek. Új exportőr az agrárpiacon A bécsi központú nemzetközi kereskedőház, a Vienna Trade GmbH budapesti leányvállalata bekapcsolódott a magyar agráripari termékek exportjába. A Vienna Trade Magyarország a múlt esztendőben mintegy 250-300 millió forint értékben exportált elsősorban • szántott zöldséget, gyümölcsféléket, konzerve- ket, gabonát. A tengerentúlon Kanada, USA és Japán, Európában elsősorban a skandináv országok, valamint Németország és Ausztria vásárol közvetítésükkel magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkeket. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,22 Osztrák schilling 14,11 USA-dollár 143,74 ECU (Európai Unió) 181,63 Olcsó permetnek árt a leve Óvakodjunk a gyanús eredetű növényvédő szerektől! A múltbeli esetekből le kellene vonni a tanulságokat, hogy az idén hasonlók ne fordulhassanak elő. Már csak azért se, mert a gazdálkodók meglehetősen sok tanulópénzt fizettek értük. Mondhatni, ez volt a mottója a Növényvédelmi Társaság legutóbbi klubösszejövetelének. A szakemberek bonckés alá vették a tavalyi növény védőszerbotrányt, amikor is - mint emlékezetes - az Alföld egyes térségeiben, Kiskőrös, Kecel és Soltvadkert környékén teljesen hatástalan maradt a kémiai védekezés. A Bács-Kiskun megyei nö- vényegészség-ügyi és talajvédelmi állomás munkatársai a vizsgálat lezárása után arra a következtetésre jutottak, hogy a kárvallott gazdálkodók feketepiacról származó, alacsony hatóanyag-tartalmú, külföldi növényvédő szereket használtak. Olyan eset is előfordult, hogy jóval olcsóbb és silány minőségű vegyszereket árusítottak drága, márkás készítmények dobozában. A tavalyi ügy kapcsán tanulságul szolgálhat az is, hogy olyan vállalkozók kaptak engedélyt az árusításra, akik nem rendelkeztek a veszélyes, mérgező szerekkel dolgozók számára elengedhetetlenül szükséges alapfokú szakmai végzettséggel. Szent-Miklóssy Ferenc, a Növényvédelmi Társaság klubjának elnöke szerint az ilyen és hasonló esetek elkerülése végett gyakoribb ellenőrzésekre lenne szükség, továbbá a jelenleginél jóval szigorúbb, visszatartó hatású büntetésekre, bírságokra. Sajnálatosnak tartja, hogy az ellenőrző szerveknél a létszámleépítés éppen olyan időszakra esett, amikor a növényvédő szert forgalmazók száma az 1990 előttihez viszonyítva a többszörösére nőtt. A növényvédelmi szakemberek abban látnák a kivezető utat a jelenlegi helyzetből, ha javulna az együttműködés a gyártók, a kereskedők és a felhasználók között. A termék útjának lerövidítése ugyanis nagyobb biztonságot nyújtana a gazdálkodók számára. A termelőknek azt tanácsolják : óvakodjanak az olcsó, kétes helyről származó, alkalmilag árusított, nem gyári csomagolású növényvédő szerek vásárlásától. (Újvári) Pénz nélkül nincs jövője a területfejlesztésnek A területfejlesztési alap reformja nélkül nem lehet sikeres a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény sem. Ezt Jákli Péter megyei főjegyző mondta. Hozzátette: az alap mint speciális állami erőforrás hiába tekint vissza két és fél évtizedes múltra, ha ma már nem képes hatékonyan finanszírozni az új intézményi és szervezeti rendszer törekvéseit. Jákli Péter szerint — aki tagja a területfejlesztési alap reformját kidolgozó bizottságnak — a térségek fejlődőképességében meglevő különbségek tovább nőhetnek, hiszen az államház-' tartási reform során csökken az állami feladatvállalás. Jóval kisebb lesz a költségvetésből finanszírozott alapok száma. Ugyanakkor növekszik a kedvezményezett térségek száma, s területfejlesztés nem csupán a válságkezelést és az elmaradottság színvonalának mérséklését jelenti, hanem az innovációt, az ágazatok térbeli terjedése előtti akadályok felszámolását is. Az alap decentralizálása új együttműködést és munkamegosztást követel a központi és a területi szervezetektől, s ki kell dolgozni az alap elosztásának módszereit. Az alap reformjának szolgálnia kell az Európai Unióhoz való csatlakozást és az EK finanszírozás kompatibilitását. — Mire használták eddig az alapot? — Háromnegyed részét infrastruktúra-fejlesztésre fordították, Borsod és Szabolcs megyében gáz- és telefonfejlesztésre. Véleményem szerint az infrastruktúra-fejlesztés nem cél, hanem eszköz. Az infrastrukturális támogatásokra 3,5- ször több pénzt adtak mint a munkahelyteremtő beruházásokra. Eddig Észak- és Észak- kelet-Magyarország, ezen belül Szabolcs-Szatmár megye kapta a legtöbb támogatást. Szabolcs valóban elmaradott megye, de a támogatások ilyen koncentrációja mégsincs arányban az elmaradott települések számával, a népesség arányával és az elmaradottság mértékével. Szakmailag nehezen indokolható, hogy két megye a támogatások közel 80 százalékát kapta, míg a Dél- Dunántúl négy megyéje, ahol az elmaradott és munkanélküliséggel sújtott települések jó része található, összesen 4,25 százalékát. A 167 kedvezményezett településsel rendelkező Szabolcs megye 150-szer több támogatást kapott, mint a 156 problémás települést hordozó Baranya. — Mit mutatnak a finanszírozás nyugati tapasztalatai? — A két regionális ösztönzési rendszer között nagy különbségek vannak. Nyugat-Eu- rópában regionális fejlesztésre sokkal több pénzt fordítanak, mint nálunk. Nagyobb a regionális támogatásban részesülő területeken élő népesség aránya, támogatják a szerkezeti Jákli Péter megyei főjegyző válságba került iparvidékeket. Nyugat-Európában elsősorban a feldolgozóipart és az exportképes szolgáltatást, Magyarországon pedig az infrastruktúrát. Mindezzel együtt a területfejlesztési támogatási rendszer felülvizsgálatához és egy új ösztönzési szabályozás megalkotásához nálunk ma kedvezőek a feltételek. — Ehhez mire van szükség? — Fontos az üzleti megközelítés erősítése, a társfinanszírozás kialakítása. Szükség van alkalmas pénzintézeti háttérre, a decentralizált források pénzügyi szervezőinek kijelölésére, a különleges vállalkozói övezetek kedvezményrendszerének a meghatározására. Fel kell tárni a regionális koncessziók lehetőségeit; erősíteni kell a regionális fejlesztést segítő marketingmunkát és természetesen a pénzügyi intézmények létrejöttét. Lengyel János ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Nincs pánik a tőzsdén Folytatódott a múlt héten elkezdődött árkorrekció hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén. A pénzügyminiszter lemondásának híre tovább nyomta a részvényárakat, de a brókerek véleménye szerint a csökkenésben nem ez volt a meghatározó tényező. A papírok jóval a pénteki záróárúk alatt nyitottak, de a többségnél már nem volt lényeges csökkenés. A BUX határidős piacán azonban 180-200 pontos elszámolóár-zuhanások voltak, ami mutatja, hogy a befektetők és a brókerek egyaránt további árfolyamesésre számítanak. Az Egis 4400 forinton zárt, de a részvények többsége ennél 40-50 forinttal alacsonyabb áron cserélt gazdát. A Richter 4050 forintos nyitóárról 3910 forintig csökkent, majd 4 ezer forinton fejezte be a kereskedést. 1400 forint körüli áron keltek el a Aío/-papírok, a záróárúk 1420 forint lett. Az OTP 1100 forinton nyitott, záráskor 1170 forint volt az árfolyama. A bank papírjainak többségére 1150-1160 forintos áron kötöttek üzleteket. A főíe.r-részvényekkel 110- 120 forint közötti árakon kereskedtek, záráskor 115 forintot adtak értük. A Pick árfolyama 6Í00 forintra esett. A kárpótlási jegyek 214 forinton zártak. Az áremelés biztos, a kompenzáció nem A kormány vasárnapi ülésén döntött a vezetékes energia- hordozók árainak változásáról. Eszerint március l-jétől a vezetékes földgáz átlagára 25 százalékkal, a villamos energiáé 18 százalékkal emelkedik. A közcélú villamosművekben és hőtermelő létesítményekben termelt gőz és melegített víz ára is módosul. A legújabb energiaár-emelés végrehajtása csak kompenzációval képzelhető el - közölte hétfőn Por- páczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének alelnöke. Az érdekképviseleti szervezet a költségarányos árak híve. Március 1. és június 30. között vizsgálják felül termelési költségeiket az energia- szolgáltató vállalatok. A vállalati költségek az erőművekben, a gáz-, és az áramszolgáltatóknál ekkor lesznek pontosan kimutathatók. A szövetségnél indokoltnak tartják a legkisebb költség elvének érvényesítését. Nem lehet azonban a mostani energiaár-emelést a legrászorultabbak kompenzációja nélkül végrehajtani. A költségvetés az áremelés során befolyt többletből segítse a rászorulókat - hangzik a szövetség véleménye. A sertésállomány alakulása 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. ezer |. ||. III. |V. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. db negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév negyedév QHÜS GRAFIKAI A sertésállomány az elmúlt öt esztendőben mintegy a felére csökkent. A tenyésztők az 1990 évet tartották az aranykornak, amikor majd minden lakosra jutott egy sertés. A mélypont 1994-ben következett be: ekkor 5 millió disznót tartottak nyilván. Számuk a múlt év első negyedévében tovább csökkent, a második negyedévtől a támogatásoknak köszönhetően ismét elindult az állomány gyarapodása. Az áremelkedések miatt csökkent a kereslet a boltokban Fellendülést vár a Pro-Coop^ A megye több mint száz telepü- segítségével sokkal gyorsabb és lői árak emelkedése miatt fokolésének százötven boltjába szállít a Kapos Pro-Coop Kft. A társaság hét Áfész társulásával jött létre, s lett a megye egyik legnagyobb beszerző és elosztó cége, mely huszonöt embernek ad munkát. — Mintegy 80-85 milliós árukészlettel rendelkezünk, a raktárunkban több mint négyezer árucikk található — mondta Vajda László, a kft ügyvezető igazgatója. — A legkisebb településre is havonta három alkalommal szállítunk. A tavalyi forgalmunk több mint egymilliárd forint volt, s ez csaknem félmillió forinttal több, mint az előző évben. A nemrégiben bevezetett vonalkódos számítógépes rendszer egyszerűbb a raktárkészlet ellenőrzése, a számlázás és a szállítások előkészítése. Úgy tűnik, helyes döntés volt, hogy csatlakoztunk az országos Pro- Coop lánchoz, mert könnyebb a beszerzés, sokkal inkább biztosított az árualap. Mint az igazgató elmondta: a közüzemi díjak és a termelői árak emelkedését ők is megérezték, a kereslet csökkent, az idei év első két hónapjában a forgalmuk visszaesett, a novemberi és decemberi több mint százmilliós árbevétel után most negyvenmillió forinttal volt kevesebb. A napi cikkekből is kevesebb fogy, és főleg a vegyiáruk iránt lett kisebb az érdeklődés. Januárban a termezatosan, 8-12 százalékos áremelésre kényszerültek. A költségek emelkedését most még nem kellett figyelembe venni. — A tavasztól mi is fellendülést várunk. A 2400 négyzetméteres raktárunkba új, korszerűbb állványrendszert szerelünk fel, hogy áttekinthetőbb legyen az árukészlet. Ez mintegy másfél millió forintos beruházás lesz. A 4-5 méter magas raktárállványokhoz szükséges targoncákat és az alapanyagot már megvásároltuk. Ä szállítást a jelenlegi négy tehergépkocsi helyett öt végzi majd. Továbbra is szervezünk árubemutatókat, tavasszal országos és regionális akciókat is tartunk. (Jakab) Hektáronkénti 4 tonnás hozamot érnek el a termelők Magyar búza világpiaci áron A magyar búza ármozgása szorosan követi a világpiaci tendenciákat. A világpiaci ár pedig azért emelkedik, mivel 1992 óta a felhasználás magasabb, mint a világtermelés. Lényegesen növekedett a fejlődő országok fizetőképes kereslete. Elsősorban Kína vásárol a korábbinál több búzát. Ez egy folyamatosan növekvő árspirált eredményezett a piacon. A világ évi 100 millió tonnás termésének 20 százalékát Kínában értékesítik. Erről Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, T akar- mánygyártók és -kereskedők Szövetségének főtitkára nyilatkozott az MTI-nek tegnap. Makay György közölte: az évtized elején a magyar búza ára még a világpiaci ár felett volt. A világpiacon — a jelentős támogatás miatt — nyomott árak alakultak ki. Ez a helyzet 1992-ben a kereslet növekedésével együtt megváltozott. A drágulás természetesen hatással volt a magyar búzatermelésre is. Az exportárak növekedésével a hazai feldolgozók is magasabb áron vették a termelőktől a gabonát. Az áremelkedés attól függetlenül tapasztalható, hogy a magyar- országi piaci egyensúly biztosítása érdekében időről időre korlátozták ennek a gabonafajtának a kivitelét. Jelenleg is a búza az engedélyköteles termékkörbe sorolt, és a múlt év vége óta gyakorlatilag nem exportálható. A növekvő árak számottevően javították a termelők jövedelmezőségét. Jelenleg a búza vetésterülete hazánkban mintegy 1 millió hektár. Ezen 4,2-4,3 tonna hektáronkénti hozamot érnek el a termelők. A búzatermelés színvonalát csak intenzív módon lehet növelni. így 1997- 1998-ra 4,5-5 tonnára növelhető a terméshozam. Ez elegendőnek tűnik egy mérsékelt export kielégítésére, valamint a magyarországi kereslet fedezésére is.
