Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-17 / 41. szám

1996. február 17., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Nyitott pince, borsátor a millecentenáriumra Védik Kőröshegy hírét Kilencvenhét tagja van a kő­röshegyi hegyközségnek. Megalakulásuk óta tartott első ülésükön úgy döntöttek: csatlakozni kívánnak a „Pünkösdi bortúra — Nyitott pincék” nevű akcióhoz, ame­lyet az Interkoncert Iroda szervez. A rendezvénysorozat május végén indul majd. Papp László elnök és Kiss Ist­ván hegybíró ismertette a társa­ság előtt álló lehetőségeket. Molnár Ákosné gazdajegyző ezzel kapcsolatban azt mondta: szakmai továbbképzéseket is szerveznek, de jelenleg a leg­fontosabbnak a hegyközség vé­delmét tartja. — Meg kell őrizni a kőrös­hegyi borok tájjellegét — mondta. — Nehezményezem, hogy a törvényben nem kapott valamiképpen hangsúlyt az, hogy a hegyközség területén a borozókban, vendéglátóhelye­ken a helyi borokat kínálják. Molnár Ákosné beszélt arról, hogy a tagok toborzása jelenleg is tart. Nehezíti a szervezést, hogy a szőlőhegy kedveltsége miatt sok a távoli, kaposvári vagy budapesti. tulajdonos. Március végén, miután lezárul­nak a tagfelvételek, pályáznak majd állami támogatásra. Kőröshegyen hagyománya van az :.Orbán-napi borverseny­nek. A gazdajegyző elmondta, hogy ezt a — minőség őrzését célzó — hagyományos ver­senyt az idén is megrendezik Kőröshegyen. Elvárják erre a hegyközség területén szőlőt művelő borosgazdákat, termé­kükkel egyetemben. A mille- centenáriumi ünnepségsorozat keretében augusztus 17-én bor­sátort állítanak fel. C. A. Tejtermékek Nagybcrcnyből A nagyberényi ter­melőszövetkezet tejfeldolgozó kft-je mintegy 25 iskolába, óvodába, boltba, vendéglátó-ipari egységbe szállítja termé­keit. A tejnek 80 százalékát saját tehenészetük szállítja, a többit környékbeli gazdálkodóktól vásárolják föl. Háromféle tejfölt és zacskós és kannás tejet kínálnak. A nagyberényi tejüzemben hét szakember dolgozik. fotó: török anett Forró dzsessz Siófokon Nagy sikerű koncertet adott a siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban a Hot Jazz Band. A remek dixieland zenét játszó együttes Párizsban megnyerte az Armstrong emlékversenyt, így egyre több külföldi meghívást kap. Mégis rendszeresen vissza­jár Siófokra. A csapat vezetője, Bényei Tamás a Balaton-parti városban született, családja most is itt él. A dzsessz-szel a helyi zeneiskolában ismerkedett meg; tanára, Apáti János vendégmű­vészként fellépett velük — szép gesztus volt ez a tanítványtól. Langyos vízből szeretnének meleg vízbe kerülni Som közfürdőt építene Melegvizes fürdőt építené­nek Somban, a jelenlegi fut- ballpálya helyén. Végleges döntés ezzel kapcsolatban áprilisban születik majd. — 200 ezer forintért készíttet­tük el a falunk rendezési tervét — mondta tegnap Lenkey Ti­bor polgármester. — A focipá­lyát és a mögötte lévő több hektáros területet mindenkép­pen ipari hasznosításra szán­tuk. Ha nem sikerül kialakíta­nunk a fürdőt, akkor bevásár­lóközpont, benzinkút kerül — egyebek között — a helyére. A polgármester bizakodva beszélt arról: a Siófok kör­nyéki települések bizottsága, amelyben tizenhat önkor­mányzat képviselteti magát, áprilisban dönt arról, erre a célra fordítja-e összegyűjtött tőkéjét, a mintegy húszmillió forintot. Ennyibe kerülne ugyanis körülbelül egy ter­melő kút megfúrása. A lehető­ségért Ádánd is kapaszkodik, de Lenkey Tibor úgy tudja: míg az ő vizük 61 fok meleg, a szomszédé mindössze 23, ami nem igazán alkalmas a meleg­vizes fürdőnek. — Elemi érdeke a települé­seknek, hogy valamiképpen meghosszabbítsák az üdülési szezont — mondta a polgár- mester. — Pénzünk a működ­tetés során még gyarapodna is, hiszen részvénytársaságot kell mindenképpen alapítani, ha elkezdjük a munkát. Barkóczy Gellért országgyűlési képvi­selő is ígért húszmillió forint­nyi segítséget: ez az első neki­rugaszkodáshoz, a pontos ter­vezéshez elég. Számítunk a tu­risztikai piacon érdekelt cé­gek, vállalkozások érdeklődé­sére is. A víz jó, hiszen ugyanez él­teti a nagyberényi Oázis pan­ziót is. A somiak azonban mindenki számára elérhető közfürdőt akarnak, mint ami­lyen Igáiban vagy Tamásiban is van. A melegvíz kimozdí­taná a langyos vízből Somot; számos munkahelyet terem­tene, és a helyi adóból befolyó összeget is lenne mire elkölte- niük. Czene Attila Kockázatos álmok és kifizetődő tervek a Balatonnál Újra a fövenyes partokért Bár hó fedi tó partját, több te­lepülésen a fövenyes stran­dokról álmodoznak. Hogy va­lósággá váljanak, a költségve­tés-készítéskor kell meghatá­rozni, mi a megvalósítható. A balatonboglári képviselő-tes­tület több millió forintot szán a lidóprogramra. A fövenyes strandokat látogat­ják ugyanis legszívesebben a város vendégei. Csakhogy van-e megvalósítható, vi­szonylag olcsó megoldás? Pár napja Alexy Rezső siófoki ter­vezőmérnök volt az önkor­mányzat mellett működő tu­risztikai tanácsadó társaság vendége. Ő készítette munka­társaival azokat a terveket, amelyeknek engedélyeztetése rövidesen lezárul. Több évti­zedes tapasztalatok birtokában mondta el, hogy kockázatos a déli parton a homokos stran­dok újraépítése. A képviselők és szakemberek mégis arra a következtetésre jutottak, hogy megéri. Az 1970-80-as években a Vituki a tengereken szerzett ismereteket igyekezett model­lezni, de kiderült, hogy azt nem lehet átültetni a balatoni viszonyokra. A déli oldalon a homokos partokat néhány éven belül elmossa a víz. Bala- tonmáriafürdőn 5-6 év alatt eltűnt, Berényben 1985-ben már az átadást követő 9. na­pon. Viszont Balatonbogláron évek óta a gyerekek paradi­csoma a fiumei kis strand. Igen, de ott Fehér János, mondhatni magánszorgalom­ból, egész nyáron gondozza. Sok Fehér Jánosra lenne szük­ség, vagyis állandó gondosko­dásra. Ez ugyanis olyan beru­házás, amely az átadással nem fejeződik be. Ha elhanyagol­ják, időről időre pénzt követel. A figyelem tehát olcsóbb. Balatonbogláron három te­rületen terveznek fövenyes ré­szeket. A vízügyi és környe­zetvédelmi hatóságok már nem zárkóznak el mereven a települések törekvéseitől. Az Alexy és Társa Bt a déli parton több helyre készített terveket: Szemesre, Siófokra is. Van ugyanis olyan megoldás, amely figyelembe veszi a tu­lajdonviszonyokat, s megtartja a partvédő műveket. A bogiári terv megvalósítása után, bár készültek áramlástani tanul­mányok, hatásvizsgálatokkal figyelik a szélirányok által meghatározott vízmozgást. Jó szolgálatot tesznek ezzel a ké­sőbbi feladatok meghatározá­sában. (Gáldonyi) Vezetékes ivóvíz minden házban - megtakarításból Tíz új család Kerekiben — Mi csak a saját erőnkre támaszkodhatunk. Hiába ad­tunk be többször is pályázatot céltámogatásra, legutóbb út­építésre, mindig csalódnunk kellett — mondta Horváth János, Kereki polgármestere. — A normatív állami pénzek mellett csak a gépkocsik súlya­dójából befolyó csekély összeg jelentkezik a költségvetés be­vételi oldalán. Biztos, hogy mindössze a kötelező feladatok ellátására futja az idén. Horváth János beszélt arról is, hogy az elmúlt öt évben a Balatonföldvárral a szétválás­kor kötött megállapodás ér­telmében a gyerekek általános iskolai tanulmányaihoz, il­letve az orvosi ügyelet fenn­tartásához nem kellett hozzá­járulni.(Idén azonban már fi­zetni kell mindenért.) Az így megtakarított pénzből tudták vezetékes ivóvízhez juttatni a falu minden lakóját, és az ön- kormányzat hozzájárult a gáz­programhoz. A négykilométe­res főutca mindkét oldalán járdát építettek. — Nagy eredménynek tar­tom, hogy a fiatalok helyben építkeznek — mondta Hor­váth János. — Tavaly egyetlen család költözött el a faluból, és tíz új telepedett meg nálunk. M. G. Ságváron kevesebb árut vámoltak A ságvári vámudvar forgalma 40 százalékkal csökkent; ezt a szakemberek a tavaly életbe lé­pett 8 százalékos vámpótléknak és a forintleértékelésnek tulaj­donítják. Az is közrejátszik, hogy a vámudvar kissé távol esik a kamionok útvonalaitól. Siófoki festőművész akvarelltárlata Siófoki festőművész, a 75 éves Tarr Lajos alkotásaiból rendez­tek kiállítást állították ki Veszp­rémben. A mester rajztanárként nemzedékeket nevelt, s négy év­tizede láthatók képei különböző tárlatokon. Ezúttal akvarelleken balatoni tájakat mutat be, ezút­tal elsősorban Siófokot, Tihanyt. Székelykaput állít Balatonfenyves A centenáriumát ünneplő Bala- tonfenyvesen szeretnék emléke­zetessé tenni az évfordulót. Lombár Gábor polgármester ezért látogatott Székelyudvar­helyre, s ott megállapodott, hogy erdélyi faragók Fenyvesen szé­kelykaput és zenepavilont építe­nek. A testvértelepülés ajándéka - zenei műsorokkal - növeli a Balaton-parti község vonzerejét. Díszmadártenyésztők a Széchenyiben Keszthelyről, Székesfehérvár­ról, Pincehelyről jött Siófokra az a 40 galamb- és madártenyész­tő, s a siófokiakkal együtt csak­nem 500 galambot, 30 fajta pin­tyet, papagájt vonultatott fel ezen a kiállításon. A 28 éve ala­kult siófoki Galambtenyésztő Egyesület szervezte a bemutatót a Széchenyi általános iskolában. Sportoló bankárok Siófokon Csaknem 400 banki dolgozó részvételével rendezik ma Sió­fokon a Kereskedelmi és Hitel­bank Rt hagyományos sportta­lálkozóját. Hét sportágban mérik össze erejüket; egyebek között lovaglásban és sakkban. A ver­senyek zárása után este a Magis­tern szállodában lesz álarcos bál. Kilenc faluért kilenc orvos Az ádándi központi irányítással létrejött Siófok városkörnyéki orvosi ügyeleti társulásba kilenc község lépett be, köztük Balato- nendréd, Szabadi, Nyim, Nagy- berény, Ságvár, Siójut, Som és Zamárdi. A szerződést most írták alá, de az ellátás rendszere ez év elejétől működik. A tapasztala­tok kedvezőek. A feladatok ellá­tásához állami támogatásként 20 forintot kapnak lakosonként, az önkormányzatok pádig további 10 forintot fizetnek állampolgá­raik után a szervezetnek. Az ügyeletet kilenc szakorvos látja el délután 4 órától reggel 7 óráig, illetve a hétvégeken. A társulás vezetője dr. Dávid László, Ádánd jegyzője lett, a helyettesítési feladatokkal dr. Orsi Mihályt, a helyi háziorvost bízták meg. A legfontosabb, hogy megküzdjön azért, amit szívesen tesz Versek és maszkok A balatonlellei Király Erika a kö­zelmúltban megnyerte a III. orszá­gos Csokonai Vitéz Mihály vers- és prózamondó versenyt. Arról beszél­gettünk, mi mindent jelentenek egy tizenhét esztendős fiatal leány életé­ben a versek. Meglepő fordulatokat kínálnak. Ki­rály Erika a kaposvári Csokonai gim-. názium növendéke. A balatonboglári általános iskolába járt, s Petrovics Je­nóné, a leilei iskola igazgatója mutatta be dr. Klujber Lászlónak, aki egyen­gette a szakmai előmenetelében. Mégis édesanyja a legjelentősebb személyiség, aki a versek szeretetével korán megismertette; először az esti mesélések alkalmával, később a ver­senyekre készültek együtt. Édesanyja a közönség igényességével segített formálni az előadást. Évek óta hívják városi programokra is közszereplő­nek. — Mindenekelőtt a színművészetit szeretném megpróbálni. Tartozom ennyivel magamnak; azt választottam, amit szeretek csinálni. A legfontosabb az ember életében, hogy megküzdhes- sen azért, amit szívesen tesz. A két évvel ezelőtti országos verseny, ahol első lettem, megszilárdította ezt az el­határozásomat. — Miért fontosak a versek? — Másként mutatják meg a világot. A valóságon túli dolgokat is láttatják. Tudom, ha nem lettek volna a versek, más ember lennék. Folyamatosan formáltak. — Milyenné tettek? — Úgy állítottam fel az életem, mint egy jelmezbált. Mindennap más álarcot veszek fel. Ezek is valahol önmagamat mutatják. — Hiszen az a legnagyobb baj, hogy az emberek álarcot viselnek. — Igen, de könnyebben megérte­nék egymás személyiségét, ha figyel­nének arra, hogy a másik álarca egyé­niségének lényegét hordozza. Nem tartja magát eminens diáknak, de van valami fontos plusz az éle­tében. Négy éve az első Csokonai Versenyen fedezte fel Hamung Jó­zsefié nyugdíjas pedagógus. Janu­ártól szállásadója is. Láthattuk a tévé­ben is, most hírolvasó a Kapos rádió­ban. Lám, a versek munkához is jut­tatták. Gáldonyi Magdolna Király Erika, a Csokonai versmondó­verseny győztese fotó: lang Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents