Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-14 / 38. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. február 14., szerda Szlovákia engedélyezte a le­szerelt német erőműből Paksra szállítandó fűtőelemek tranzit* ját. Mojmír Seliga, a Szlovák Atomenergia Felügyelet szóvi­vője szerint a „zöld utat” már február 8-án megadták. A 235 fűtőelemet három különleges vasúti kocsiban április végéig szállítják Paksra. Merényletet terveznek cse­csen harcosok az ukrán fővá­rosban, Borisz Jelcin orosz el­nök kijevi látogatása idejére - állítja Olekszandr Morusz, a be­tiltott ukrajnai szélsőjobboldali mozgalom, az UNA-UNSZO sajtótitkára. Jelcin április 4-én utazik Ukrajnába, hogy Leo- nyid Kucsma államfővel aláírja az orosz-ukrán alapszerződést. A magyar gazdaság túljutott a mélyponton, és fokozatos növekedésre van kilátás - ál­lapította meg Otto Wolff von Amerongen, a Német Gazda­ság Keleti Bizottságának el­nöke a Handelsblatt című lap­ban. A gazdasági szakember szerint Magyarországnak több mint tíz évre van szüksége a nyugati mintájú piacgazdaság kialakításához. Kína 150 ezer katonát vont össze a tajvani elnökválasztá­sok idejére kitűzött hadgyakor­latra. „Harcra készen állunk, de nem számítunk háborúra” - je­lentette ki Csiang Csun-ling tajvani védelmi miniszter. Kína 226 repülőgépet állomásoztat délkeleti partvidékén, Tajvan szigetével szemben. Iowai győzelme ellenére sem érezheti még magát nyeregben a republikánus elnökjelöltség megnyerésére legesélyesebb­nek tartott 72 éves veterán poli­tikus, Robert Dole kansasi sze­nátor. A hétfő esti pártgyűlése­ken a szavazatoknak kevesebb mint egyharmadát szerezte meg, alig néhány százalékkal megelőzve a keresztény jobb­oldal támogatását élvező Pat Buchanan kommentátort. Sikeres műtétet hajtottak végre Alekszandr Vengeroysz- kij dumaképviselőn. A szélső- jobboldali Vlagyimir Zsiri- novszkij pártjának második emberére lakásának közelében, kutyasétáltatás közben lőtt rá két ismeretlen tettes. Az egyik golyó a lábán találta el Venge- rovszkijt, aki az orosz vezetés több tagjával lakik egy házban. Újabb robbantással sem si­került szabaddá tenni az utat az előtt a húsz ember előtt, akik egy beomlott alagútban reked­tek Japánban, Szapporó köze­lében. A hatalmas szikla, amely rázúdult az országúti alagútra, maga alá temetett egy autó­buszt és egy személykocsit. A szerencsétlenül járt húsz ember nem ad életjelet magáról. Fogadás jobbról Szarajevóban már felsorakozott a bosnyák kormány díszszázada, hogy méltóképpen fogadja a fővárosba érkező Milan Kucsan szlovén elnököt, amikor a taka­rítónő még javában dolgozott a vörös szőnyegen fotó: feb/reuter / Évszázados szabadságküzdelem Miért harcolnak az északírek a britek ellen? A kikötőből korszerű iroda­központtá alakított londoni negyedben robbant bomba újabb nevekkel bővítette a terror áldozatainak listáját. 1969 óta Észak-írországban 3168, másutt 252 halálos áldo­zatot követeltek a merényletek. Valójában mi a gyökere a sok­szor katolikus-protestáns val­lásháború formájában is megje­lenő északír problémának? Az írek több évszázados szabadságküzdelme 1921-től eredményre vezetett: megala­kulhatott az ír Szabad Állam, majd az ír Köztársaság, a há­rom és fél milliós népesség mintegy 70 ezer négyzetkilo­méteren megkezdte a független állami életet. Északon 13 ezer négyzetki­lométeres területen, több mint másfél millió lakossal hat gróf­ság (megye) változatlanul Nagy-Britannia része maradt, igaz, belső autonómiával, amit 'az önálló helyi parlament is ki­fejezett. Az írek ugyanis ha­gyományosan katolikusok, de ezen az északi, ulsteri részen csekély protestáns többség van, őseik bevándoroltak vagy bete­lepítették őket. Általában a módosabb réte­gekhez tartoztak, s minden okuk megvolt arra, hogy lojáli­sak legyenek a koronához és Londonhoz. A katolikus írek hazájukban és Ulsterben az egyesítést, a hat grófság protes­táns többsége az adott helyzet fennmaradását kívánta. A feszültség 1968-ban, a Londonderry városában bekö­vetkezett véres összecsapással kezdődött, majd amikor 1969- ben brit csapatokat vezényeltek Észak-írországba, megalakult az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) katonai szárnya, amely ­a terrorizmus eszközeit is fel­használva - megkezdte a har­cot. Jó másfél évtizeden át tartott a szembenállás reménytelen időszaka, majd 1985-től, a brit és az ír kormány együttesen próbált tárgyalásos megoldást elérni. Nem kevés huzavona, után 1994 augusztusában létre­jött a tűzszünet, és megbeszélé­sek kezdődtek a Sinn Feinnel, az északír katolikusok megha­tározó politikai mozgalmával. ‘ A tárgyalások azonban lelas­sultak, sőt megszakadtak, ami­kor London azt követelte az IRA-tól, hogy szolgáltassa be a birtokában levő fegyvereket. Január végén Major brit mi­niszterelnök egy daytoni tí­pusú értekezletet sürgetett a válság megoldására, de az IRA február 9-én felmondta a tűzszünetet, majd nyomban bombát robbantott. Elnöki esélyek rivális-szemmel Jegor Gajdar volt orosz kor­mányfő szerint a kommunis­ták biztosan győznek, ha Bo­risz Jelcin indul a nyári elnök- választáson. Jelcin egykori szövetségese tegnapi moszk­vai sajtóértekezletén el­mondta: még a kommunisták­kal nem rokonszenvező vá­lasztók nagy része is úgy dön­tött mára, hogy semmi szín alatt nem szavaz Jelcinre. A liberális reformer szerint Csemomirgyin kormányfő­nek, vagy a fiatal Nyizsnij Novgorod-i kormányzó, Bo­risz Nyemcovnak sokkal több esélye lenne a, sikerre, mint a jelenlegi elnöknek. Gennagyij Szeleznyov, a duma kommu­nista elnöke viszont úgy véle­kedett, hogy Gennagyij Zju- ganov már az első fordulóban megszerezheti a győzelmet, ha a baloldal egységes jelöltje lesz. Az ismert orosz üzletem­ber, Konsztantyin Borovoj az Otkritoje rádiónak nyilatkozva azt állította: máris pánikhan­gulat uralkodik az orosz üzlet­emberek körében, és menekí­tik tőkéjüket. Sokan csoma­golnak, nem várva meg a kommunisták hatalomra jutá­sát és egy újabb államosítást. A Jelcin hosszabbítási szándékával kapcsolatban máris politikai öngyilkosságot emlegető hangok ellenére az államfő a kitart az indulás mellett és várhatóan a hét kö­zepén Jekatyerinburgban is bejelenti ezt. Erre utalt a szó­vivő is, aki közölte: a válasz­tásig Jelcin számos utat tervez. Somogyi Ferenc Bukarestben tárgyalt Kísérlet a kibékülésre Román és magyar részről is megvan a szándék arra, hogy folytassuk az alapszer­ződés nyitott kérdéseinek megoldását - jelentette ki Somogyi Ferenc külügyi ál­lamtitkár, aki tegnap Buka­restben tárgyalt. A magyar diplomata előbb ro­mán kollégájával, Marcel Di- nu\al, majd Teodor Melescanu külügyminiszterrel folytatott megbeszélést az alapszerződés­ről és a román-magyar megbé­kélési dokumentumokról. So­mogyi Ferencet fogadta Ion Ili­escu államfő is. „Napirendün­kön szerepel az, hogy megálla­podjunk a hogyan tovább bizo­nyos részleteiben” - közölte a tárgyalások szünetében a ma­gyar külügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára. Sorin Ducaru román külügyi szóvivő elmondta, hogy Iliescu elnök és Horn Gyula kor­mányfő márciusra tervezett ta­lálkozóját a román fél a doku­mentumok aláírása szempont­jából nem végső határidőnek, hanem ösztönzésnek tekinti. „Magyarország és Románia újabb kísérletet tesz a kibékü­lésre” címmel egyébként teg­nap interjút közölt Kovács László külügyminiszterrel a bé­csi Kurier. A cikkíró szerint Magyarország világosan Buka­rest tudomására hozta, hogy az Iliescu elnök által javasolt, a történelmi megbékélésről szóló dokumentum és a kisebbségek­kel kapcsolatos magatartási kó­dex nem helyettesítheti, legfel­jebb kiegészítheti a ma­gyar-román alapszerződést. Utóbbi megkötésének fon­tosságát hangoztatta rövid bu­karesti látogatásának végén Ri­chard Holbrooke amerikai kül­ügyi államtitkár-helyettes is. Moszkva kifogásolja a szerb tisztek elfogását Karadzsics jöhet-mehet Moszkva élesen bírálja a hábo­rús bűnökkel vádolt két bosz­niai szerb tábornok letartóztatá­sát. Karaszin orosz külügyi szóvivő önkényes akciónak minősítette Djordje Djukics és Aleksza Krszmanovics tábornok Hágába szállítását, ami szerinte nem segíti elő a daytoni béke- szerződés megvalósulását. Megkérdőjelezte a két szerb tá­bornokot elfogó muzulmánok akciójának jogosságát is. „Moszkva magyarázatot kér Hágától, és objektív vizsgálatot sürget a háborús bűnök ügyé­ben” - fogalmazott. Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő időközben nyugtalanítónak mi­nősítette azokat a sajtójelenté­seket, amelyek szerint Radovan Karadzsics, a háborús bűnök elkövetésével vádolt boszniai szerb vezető a közelmúltban négy NATO-ellenőrzési ponton is zavartalanul áthaladt. A daytoni megállapodás nem teszi kötelezővé a NATO-egységek számára a háborús bűnök elkövetésével vádolt személyek felkutatását, de lehetőséget ad arra, hogy őrizetbe vegyék az illetőket, ha rájuk bukkannak. Soros György Zágrábban Horvátország még messze van a nyitott társadalom elveitől, korlátozzák a sajtószabadságot, erős az elnök személyisége és a kormánypárt körüli összefonó­dás, s a másként gondolkozókat automatikuson gyanúba hozzák - hangoztatta a Feral Tribune című szatirikus hetilap legfris­sebb számában Soros György, aki nemrég rövid látogatást tett Zágrábban, s megbeszéléseket folytatott vezető horvát szemé­lyiségekkel. A neves magyar származású amerikai pénzember a horvát­országi helyzetre példaként hozta fel, hogy Tudjman elnök is szemrehányást tett neki, s a szemébe mondta, hogy „az or­szág árulóit támogatja”. Soros György hangsúlyozta, hogy a hatalom minden jól indokolt bí­rálatot is az állam elleni közvet­len támadásként él át, csaknem árulásként. A sajtószabadságot illetően még Belgrád is előny­ben van, ha az elektronikus médiát veszik alapul. A Feral példája mutatja, hogy Horvát­országban szóba lehet hozni a legérzékenyebb témákat is, de egyelőre csak kevesen vannak, akik hajlandók figyelni erre - mondta Soros György. El­mondta: amikor elég pénzt gyűjtött már össze, akkor hatá­rozta el, hogy jövedelme egy részét a nyitott társadalom eszméjének elősegítésére for­dítja. Kitért arra, hogy szemé­lyével kapcsolatban gyakran emlegetnek cionista összeeskü- vési teóriákat, a washingtoni külüggyel, a CIA-val és más hasonló szervezetekkel hozzák kapcsolatba. Elmondta:jöve- delmének forrásai jól ismertek, kész minden adatot nyilvános­ságra hozni üzleteiről. Arany Kamera-díjazottak Idén harmincegyedszer oszt­ják ki az Arany Kamerát, a legjelentősebb német televí­ziós díjat. A díjazottak között tévés személyiségek mellett a nemzetközi show-business ismert sztárjai, valamint egy szervezet is szerepelnek. Politikai tevékenységükért idén a Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédő mozgalom aktivis­tái kapnak Arany Kamerát a francia atomkísérletek elleni til­takozó akcióikért. Másodszor veheti át a díjat két színész: Ha­rald Juhnke és Marius Müller- Westemhagen. Az utóbbit éne­kesként is ismerheti a magyar közönség. A külföldiek közül a ha­zánkban is nemsokára fellépő Jósé Carre rast említhetjük, akiről honfitársnője, Montser­rat Caballé így nyilatkozott: „az évszázad hangja”. Az Arany Glóbusz után Arany Kamera jár Gerard Depardieu- nek. A francia színész 47 éves kora ellenére már 80 filmben szerepelt. Az indoklás szerint, azért kapja a díjat, mert „élete a film”. A hollywoodi sztárokat egy igazi legenda, Anthony Quinn képviseli. A kétszeres Oscar-dí- jas színész a maga 80 évével a legidősebb a kitüntetettek közül. A hölgyek közül Jodie Fos- tert tartották érdemesnek a díjra. A 33 éves, kétszeres Os- car-díjas színésznő újabban nemcsak játszik, hanem rendez, és produceri feladatokat is tel­jesít. A díjátadási ünnepséget Bálint-napon, február 14-én tartják. Ferenczy Europress Hölgyek kiélezett versenye az Oscar-díjért Tolonganak a sztárok „A nők éve!” - ezzel a cím­mel kürtölte világgá a legbe­folyásosabb szórakoztató­ipari szaklap, az Entertain­ment Weekly az idei versen­gést az Oscar-díjakért. A je­löltek listáját tegnap tették közzé Los Angelesben. Éles versengés várható a höl­gyek között. A nálunk ke­véssé ismert Elisabeth Shue a kritikusok elismerését vál­totta ki a Las Vegas-i történet című filmben nyújtott alakí­tásáért. A nagyobb nevek azonban háttérbe szoríthat­ják, hiszen a legjobb női ala­kítás Oscarjáért versenyben van Emma Thompson, Sharon Stone, Meryl Streep és Nicole Kidman is. A legjobb filmért járó díjért vetélkedhet az amerikai űrha­józás hőskorát megéneklő Apollo 13, a beszélni tudó kismalacról szóló Babe, a száműzetésben élő chilei köl­tőt, Pablo Nerudát közép­pontba állító A postás, a skót szabadságharc történetéből merítő Oroszlánszív, és a múlt századi Anglia vidéki életét ironikus-érzelmes színekben ábrázoló Értelem és érzelem. A díjra esélyes rendezők között van Chris Newman, Tim Robbins, Mel Gibson, Mike Figgis és Michael Radford. A legjobb férfi főszereplőnek je­lölték többek között Nicholas Cage-et, Richard Dreyfusst, Anthony Hopkinst, Sean Pennt és Massimo Troisit. Emma Thompson is számíthat az Oscarra FOTÓ: FEB

Next

/
Thumbnails
Contents