Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-12 / 10. szám
1996. január 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Fordulatot hozhat ez az év a foglalkoztatásban Munkanélküliek Csurgón Csurgó képviselő-testülete a város cs a térség foglalkoztatási helyzetét négy éve tárgyalta először; akkor konkretizálták az élet diktálta feladatokat. Most úgy tűnik: 1996 akár határkő is lehet. Ez azonban sok tényezőtől függ. Részletesen elemezte a térségben végbement változásokat a munkaügyi központ kirendeltsége. Több mint 500 álláshely szűnt meg itt 1990-94 között a ruha-, a tej-, az építőipar, a MÁV, a vízügy és az oktatás leépítése folytán, s ehhez jött a Faktor szociális foglalkoztató felszámolása. Tavaly márciusra 23 százalékkal csökkent a városban a munkanélküliek száma, az év végére azonban megfordult a tendencia: 8 százalékkal nőtt. A nyolc megyei kirendeltség között így a 4-5. helyről az utolsó előttire csúsztak a 13,3 és 15,3 százalékos munkanélküliségi rátával. Olvasó Györgyné kirendeltségvezető szerint ennek egyik oka, hogy alig van látványos felmondás; A munkaadó megegyezik az alkalmazottjával; ha nem fizet végkielégítést, pár hónap múlva visz- szaveszi. A jövedelempótló támogatásban részesülők aránya Csurgón ugyan jobb a megyei átlagnál, de a 26-45 évesek 54 százalékos hányada lehangoló. A kirendeltségvezető bízik az elmozdulásban. Havonta 40- 42 álláshelyet közvetítenek. A bértámogatásra, közhasznú foglalkoztatásra, jövedelempótló támogatásra kifizetett évi 26 millió forint 470 ember kenyerét biztosítja. A privatizált egykori tejüzemben előbb-utóbb elindul egy másfajta tevékenység, áprilisban az Iharosi úton megkezdi működését az Indust- rik Elektrik kft. Már fogadják a jelentkezéseket. Az átképzések is átalakulnak; azoknak van nagyobb esélyük, akik egyéni átképzésen vesznek részt. A hivatalt sokan fölkeresik, nemcsak a nyilvántartott 1247 munkanélküli. Tevékenységük egyre inkább a szolgáltatás felé tolódik el. Horváth József Főként nyugdíjasok keresik föl a babócsai fürdőt Melegvízben politikáról Naponta alig húszán keresik föl a babócsai fürdőt. Télen kevés a látogató, legföljebb a nyugdíjasok jönnek. Nyáron naponta százan is váltanak jegyet. Most inkább csak a környékbeliek jönnek Babócsára - tudtuk meg Tischler Józsefnétól, a fürdő munkatársától -; a babó- csaiak mellett főleg komlósdiak, péterhidaiak a törzsvendégeik. Legutóbb néhány nagykanizsai vendégük is volt.- Érdemes ilyenkor is kinyi- tani, hiszen sok embernek életeleme a fürdőzés - mondta Tischler Józsefné. - A látogatók szeretnek elbeszélgetni a meleg vízben. Vannak olyanok is, akik órákat töltenek el nálunk. A fürdő nem emelte az árakat. Ez sok embert megnyugtatott: a látogatók többsége ugyanis nyugdíjas. Igaz, a termek festése kissé fakó, a vendégeket azonban ez kevésbé érdekli.- Hetente legalább kétszer eljövök ide - mondta a babócsai Gladanecz Ferenc. - Nyugdíjas vagyok, sok a szabadidőm, kedvenc időtöltésem a fürdőzés. Ilyenkor lelkileg is felüdül az ember. Tíz éve járok ide; té- len-nyáron. Jó néhány ismerősöm is van itt, velük elbeszélgetek. Úgy elrepül az idő, hogy néha csak délután érünk haza. Kell ez a kis szórakozás.- Nem múlik el úgy egy hét, hogy ne jönnék - mondta Kereszthegyi Ferenc. - Vízvárról buszozom ide, télen is. Megkedveltem a fürdőzést, és úgy érzem, jó hatással van a térdemre. Az sem mellékes, hogy itt jó a társaság. A medencében sok minden szóba kerül, mostanában legtöbbször a politika. Természetesen nem veszünk össze, de mindenki elmondja a véleményét. Jó, hogy van ez a kis társaság: így az ember szórakozva pihen. (Harsányi) Kilenc ifjúsági fórum Az ifjúkor válságai és jövőképe Csurgó és térségében címmel kilenc alkalommal tartanak gyermek- és ifjúsági fórumokat tart a helyi művelődési központban a Somogy Megyei Közösségszolgálat a Phare program keretében. A fórumok korosztályonként zajlanak, nyilvánosan. A 7-8. osztályosoktól kezdve minden középiskolás évfolyam külön lehetőséget kap. Egy alkalommal a főiskolai és egyetemi hallgatóknak és a dolgozó fiataloknak is tartanak fórumot. Hamarosan eldől a Péterfai Kft további sorsa Elszabott visontai tervek Bútorléceket készítenek most a 26 embert foglalkoztató csokonyavisontai üzemben Tetemes veszteséget halmozott föl a csokonyavisontai fafeldolgozó. Csaknem tízmillió forint a korábbi évek vesztesége, s az is lehet, hogy eladják az üzemet. Péterfai János, a kft megbízott igazgatója elmondta: ő is érdekelt a vállalkozásban, a cég többségi tulajdonosa viszont a Németországban élő unoka- testvére. A fafeldolgozással és kereskedéssel foglalkozó vállalkozást négy éve alapították. Eddig csaknem félmillió márkát fektettek az üzletbe. A cégnek több vállalkozása azonban kudarcba fulladt.- Ez még 1992 és 1994 között történt, amikor a testvérem irányította a céget - mondta a megbízott igazgató. - Németországból hoztak be tapétát és festéket, de nem tudták eladni, akkor keletkezett a tetemes kár. Péterfai János 1994 októberében kapta megbízását. Tavaly ugyan 12 millió forint forgalmat ért el a kft, a veszteséget azonban nem tudták felszámolni. - Nehéz munkához jutni, s a készterméket sem könnyű eladni - mondta a megbízott igazgató. A napokban Csokonyvisontán járt a német tulajdonos és Péterfai Jánossal együtt áttekintette a cég helyzetét. Ezen a megbeszélésen szóba került: nem kizárt, hogy hamarosan eladja a vállalkozást. Az üzem 26 embernek ad megélhetést, s az igazgató bízik benne, hogy a cég hosszú távon fennmarad. — Remélem, hogy egyetlen dolgozónk sem marad munka nélkül — mondta Péterfai János. A csokonyavisontai üzemben most bérmunkában bútorléceket készítenek. Ezt egy horvát-osztrák cég Franciaországba, Ausztriába és Horvátországba exportálja. Legutoljára Olaszországból kaptak ajánlatot. A kft az idén már 15 millió forint bevételt tervez. Harsányi Miklós Létszámleépítésről egyelőre nincs szó a kft-nél Nem fogy a barcsi parketta A megyében a legnagyobb munkanélküliséggel küszködő településen, Barcson beszédtéma, hogy újabb elbocsátások várhatók, ezúttal a Dráva Parkett Kft-nél. Várkonyi Gábor vezérigazgató szerint egyelőre semmilyen konkrét intézkedés sem történt, de tény, hogy ez az eshetőség is szóba került. A barcsi üzemben tavaly 300 ezer négyzetméter parkettát készítettek. Évek óta folyamatosan csökken a termelés, mert egyre drágább az alapanyag. Az értékesebb fát, amiből dolgozhatnának, külföldön értékesítik az erdőtulajdonosok. Megjegyzendő, hogy ilyesmi csak nálunk történhet meg. Az árspekulációra jellemző, hogy az erdészetek csak az év első felére kötöttek szerződéseket. Az árat viszont máris 15 százalékkal emelték. Gyanítható, hogy a második félévben újabb 15 százalékos áremelés lesz. A korábbi évekkel ellentétben már tavaly októberben telítődött a piac: sem exportálni nem lehetett, sem itthon eladni. Barcson megteltek a raktárak. Várkonyi Gábor szerint ebben a helyzetben valamilyen elfogadható megoldást kell keresni. Ahhoz azonban, hogy csökkentsék a termelést, elbocsássanak dolgozókat, taggyűlési határozat kell. Erre legközelebb február 6-án lesz alkalom. Addig egyetlen dolgozót sem küldenek el. A kérdés az, hogy akkor milyen kedvező megoldást találnak, amellyel a nehéz hónapok átvészelhetők. . N.J. Felújítják azABC-t a városközpontban Bezárt a hét elején Barcs város- központjában a hatvanas években épített ABC-áruház. A helyi áfész 15 millió forintért három hét alatt teljesen felújítja az üzletet. Korszerű berendezéseket vásároltak, s bevezetik a vonalkódos készletnyilvántartást. A város második legnagyobb élelmiszerboltja január 29-én nyit ki. Csurgói meglepetés: hatmilliós adósság Kellemetlen meglepetés érte a költségvetés készítése előtt a csurgói képviselő-testületet: a Népjóléti Minisztériumból jött levél hatmillió forint tartozás visszafizetéséről rendelkezik. A pénzt kamatmentes hitelként a város Faktor szociális foglalkoztatója vette föl 1991-ben. Az üzemet 1993-ban megszüntették, de a végelszámoló figyelmét is elkerülte ez a tetemes adósság. Tűzoltókészüléket ellenőriznek A csokonyavisontai Piro-Komp- lex Kft-nél tűzoltó készüléket ellenőriznek és javítanak. Nyereséggel zártak, az idén 15 millió forint bevételt terveznek. Kilenc embernek ad munkát a kis üzem. Újabb sajtkrém a Drávatejtől Új sajtkrémet kísérleteztek ki Barcson, a Drávatejnél. Ezúttal téliszalámis ízesítéssel kínálják a népszerű terméküket. A boltokban is hamarosan megjelenő készítménnyel kilenc darabosra nőtt a Drávtej sajtkrém családja. A Konzol segítsége Iharosberénynek A katolikus templom felújítását Iharosberényben több mint négy éve kezdték, s elkészült már az új harangtorony is. Az építést külföldi egyházi segélyekből, a helyi önkormányzat támogatásával és a hívei adományaiból finanszíroztál:. Sokat jelentett, hogy a csurgói Konzol építőipari kft ingyenesen jelentős műszaki segítséget nyújtott az építkezések idején. Babócsán az idén 5400 tonna árut adnak föl Készülnek az áruszállításra Jól kezdődött az év a babócsai állomásfőnökségen. Naponta legalább hatvanan váltanak vasúti jegyet. Az utasok többsége Barcsra, Pécsre, Nagykanizsára utazik. — A személy jegyek eladásából havonta várhatóan száznegyvenezer forint lesz a bevételük — mondta Hauer Gyula babócsai állomásfőnök. Tavaly másfél millió forint értékű jegyet adtak el. Az idén a bevételük várhatóan kétszázezer forinttal több lesz. Babócsán az elmúlt évben 4928 tonna árut adtak föl, s ebből 4,5 millió forint forgalmat értek el. Az állomás tervei szerint az idén tíz százalékkal több árut fuvaroznak majd: csaknem 5400 tonnát. Egyelőre szünetel a teherszállítás. Korábban főként a környék vállalkozásai adták föl itt az árut. A babócsai mezőgazdasági szövetkezet gabonát, a nagyatádi szövetkezet háromfai kerülete — egyebek között — napraforgót és kukoricát szállíttatta vasúton. Az állomásfőnök szerint hamarosan újból megindul a teherszállítás, várhatóan már február elején. H. M. Hauer Gyula a forgalom ellenőrző készüléket nézi át FOTÓ: HARSÁNYI MIKLÓS • • Öten egy szoba-konyhában A heresznyei Pápai András három éve munkanélküli, s havi tízezer forintból él a családjával. Hónapok óta maguk sütnek kenyeret is, mert a boltira már nem telik. — Hét gyerekünk van; négy már elköltözött, de így is alig tudunk megélni — mondta Pápai András. — Nem is tudom, hogyan élnénk, ha ők is itt lennének. Kevés a pénzünk. Igaz, nálunk mindig kevés volt. Régen, mikor pályamunkásként dolgoztam, akkor sem kaptam sókat, de valahogy mindig jutott a legfontosabbra. Most nincs munkám, pedig nem szégyelnék semmilyen melót; nem az a fajta vagyok... Néhány hónapja közhasznú munkásként dolgozik, s havonta 10 500 forintot kap. De ezt sem csinálhatja sokáig; hamarosan újabb elfoglaltság után kell nézni. — Nem tudom, mitévő legyek; a gyerekeimnek nem mondhatom, hogy nincs kaja. A feleségem mindig itthon volt, így csak rám számítanak. Alkalmi munka ritkán akad. A boltba sem merünk belépni: rossz látni azt a sok finomságot, amit nem tudok megvenni. — Havonta 15 kiló lisztet szoktunk vásárolni — mondta Pápai Andrásné. — Sok tésztát eszünk. Már hónapok óta itthon sütöm a kenyeret is, mert nincs pénzünk, hogy boltit vegyünk. Kicsit más az íze, de a gyerekek szeretik — bizonygatja. — Az is gond, mit adjunk rájuk. Néha kapnak egy olcsó pulóvert, nadrágot. Régóta már csak a turkálóban vásárolunk. Az olcsó: 30 forintért is adnak egy kis inget. Magamra nem is költők; utoljára talán tíz éve vettem egy blúzt. Amíg beszélgettünk, Pápai András egy kis kertitraktort szerelt. Úgy tervezi, hogy a kertben megtermelt árut szállítja vele. — Az sem biztos, hogy benzinre lesz pénzünk. Arra viszont jó, hogy az ember elbíbelődjön veje. A nyomorúság találékony- nyá tesz: mindig töröm a fejem valamin. Csak azért, hogy ne a nyomor jusson az' eszembe: a szoba-konyhás ház, az éhezés. Sokszor az jár a fejemben: jó lenne, ha mi is úgy élhetnénk, mint a pesti cigányok. Azoknak szép házuk, autójuk van. De a sors minket ide vetett... (Harsányi)
