Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-10 / 8. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. január 10., szerda Kinevezte Borisz Jelcin az orosz külpolitika új irányítóját. A múlt héten lemondott és a jö­vőben parlamenti képviselő­ként tevékenykedő Andrej ko- zirev utódja Jevgenyij Prima­kov, az orosz hírszerzés eddigi vezetője. Francois Mitterrand volt francia államfő búcsúztatására legalább tucatnyi állam- és kor­mányfőt várnak csütörtökön Franciaországba. A politikusok a párizsi Notre-Dame katedrális- ban emlékeznek meg az elhunyt­ról. A temetés az elhunyt vég­akaratának megfelelően szűk körben, politikusok részvétele nélkül zajlik majd Mitterrand szülővárosában, a délnyugat­franciaországi Jamacban. A boszniai szerb parlamenti elnök kérte, hogy a nemzetközi közösség szeptember 15-éig ha­lassza el a szerb kézen lévő sza­rajevói negyedek muzulmán el­lenőrzés alá helyezését. Mom- csilo Krajisnik az ENSZ szara­jevói főképviselőjéhez, Carl Bildthez címezte levelét, amelyre szerdáig vár választ. Kizárhatják az RMDSZ-ből az Erdélyi Magyar Kezdemé­nyezést, amennyiben nem hatá­rolja el magát vezetőjének, Ka­tona Adámnak legutóbbi nyi­latkozataitól. A székelyudvar­helyi politikus úgy véli, az RMDSZ-ben nem tölthetnek be vezető tisztséget „elrománoso- dott magyarok”. Katona Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét is bírálta. Jörg Haider, az Osztrák Sza­badságpárt (FPÖ) elnöke bécsi sajtótájékoztatóján visszautasí­totta azokat az állításokat, hogy ő valaha is dicsérőleg szólt volna a Waffen SS-ről. Kö­zölte: politikai ellenfelei azért vádolták meg ezzel a parla­menti választások előtt, hogy megakadályozzák az Osztrák Néppárt (ÖVP) eseteges „félre­lépését” az FPÖ-vel. Az Emberi Jogok Európai Bizottsága előtt nyolcvanöt, egyelőre elintézetlen magyar beadvány fekszik. A szervezet­hez tartozó kelet-közép-európai államok közül a beadványok számát tekintve csak Lengyel- ország előzi meg Magyarorszá­got —' olvasható abban a jelen­tésben, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Párizsban. Elengedték túszaikat, és visszatértek celláikba a török szélsőbaloldalhoz tartozó • fog­lyok, miután az igazságügyi szervek teljesítették követelé­seiket. Az ötnapos országos börtönlázadás végén a török igazságügyi minisztérium le­váltotta az Ümranije börtön igazgatóját, és beleegyezett a rabok életkörülményeinek javí­tásába. Külpolitikánkban nincs fordulat A külügyminiszter szerint 1996 nem a látványos változások éve lesz Kovács László külügyminiszter szerint 1996-ban megmarad a magyar külpolitika eddigi három cselekvési fő iránya, vagyis a közeledés az euroatlanti szervezetekhez, a jó vi­szonyra törekvés a szomszéd országokkal, valamint a hatá­ron túli magyarság támogatása. E három fő irány között folya­matos összhangot kell terem­teni - mondta a miniszter teg­nap újságíróknak. Kovács sze­rint az idei év nem a látványos eredményeknek, hanem az 1997-98-ban várható előrelé­pés előkészítésének esztendeje lesz. Az Európai Unió kor­mányközi értekezlete idén márciusban kezdődik, s a ter­vek szerint 1997 nyarán ér vé­get. Budapesti remények sze­rint a magyar csatlakozási tár­gyalások 1998 elején megkez­dődhetnek. A NATO-csatlako- zás érdekét szolgálja egyrészt a magyar haderőreform, más­részt a boszniai IFOR-vállal- kozásban való hazai részvétel. Kovács László elmondta: az észak-atlanti szövetség 1997- ben tudja meghatározni, mely országok csatlakozhatnak hozzá az elsők között. A szomszédságpolitika te­kintetében az Ausztriával és a Szlovéniával ápolt viszonyt „modellértékűnek”, az Ukraj­nával és Horvátországgal való kapcsolatokat ,jó irányba fej­lődőnek” nevezte a miniszter. Szlovákia, Románia és Jugo­szlávia vonatkozásában viszont megállapította, bár bővültek a kapcsolatok, az ott élő magyar­ság helyzete romlott. Kovács szerint támogatásuk csak akkor lehet hatékony, ha sikerül partnernek megnyerni az érintett szomszédos orszá­gok törvényhozását és kormá­nyát, valamint a nemzetközi szervezeteket. „Magyarország külpolitikájában nincs fordulat, nem történt alá-, illetve föl- érendelés” - húzta alá a minisz­ter, utalásként azokra az állítá­sokra, amelyek szerint Buda­pest szemében leértékelődik a kisebbségpolitika súlya. Még mindig nem kizárt, hogy eljön Taszárra az amerikai elnök Clinton Boszniába indul Bili Clinton elnök a hét végén keresi fel a boszniai békeme- gállapodás ellenőrzésében részt vevő amerikai csapatokat. Mike McCurry fehér házi szóvivő keddi közlése szerint az elnök pénteken indul el a Tennessee állambeli Nashville-ből. Biztonsági okokra hivatkozva a szóvivő nem volt hajlandó' részleteket elárulni a program­ról. Annyit elmondott, hogy csupán egy szűk körű, szakér­tőkből és újságírókból álló cso­port fog az elnökkel utazni. Arra a kérdésre, vájon a program keretében mód nyílik- e arra, hogy Clinton elnök a ta- szári és kaposvári hadtápbázi- son állomásozó egységeknél is szemlét tartson, a Fehér Ház sajtóosztályán közölték: biz­tonsági megfontolásokból nem fedhetik fel, hogy az elnök a lá­togatás részeként mely körze­teket és helyeket fogja felke­resni. Időközben tegnap három segélyszállító gép érkezett An- conából Szarajevóba, s ezzel a szimbolikus repüléssel véget ért az 1992. július 2-án megnyi­tott légihíd, amely a történelem leghosszabb ilyen mentőakci­ója volt. A boszniai fővárosba pontosan 12 951 repülőgép ho­zott szállítmányt, összesen több mint 160 ezer tonnányi külde­ményt. A légihíd működtetésé­ben oroszlánrészt vállalt az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia, Franciaország, Kanada és Németország. A pilóták több alkalommal is komoly veszélyhelyzetben vol­tak. Ä legtragikusabb eset majdnem három és fél eszten­deje, 1992. augusztus 2-án tör­tént, amikor föld-levegő raké­tával eltaláltak egy G-222 tí­pusú olasz gépet, s a négytagú személyzet életét vesztette. Jelen volt a szarajevói repü­lőtéren tartott keddi ünnepsé­gen John Bloom amerikai pi­lóta, akinek gépére tavaly ápri­lis 8-án nyitottak tüzet. Ezután a légihíd működésében hosszas szünet következett, s csak az augusztusban végrehajtott NATO-bombázás után indítot­tak újra segélyszállító gépeket. Ezer embert tartanak rettegésben a csecsen terroristák Túszdráma a szülőotthonban Csecsen fegyveresek tegnap hajnalban megtámadták a da- gesztáni Kizljar városát. Tűzharcban elfoglalták a városi kórházat, illetve a szülőotthont, és körülzártak egy helyi lak­tanyát. A támadás hat áldozatot követelt. Lapzártáig öt pol­gári személyt és két túszt már megöltek a csecsének. A fegyvereseket Szalmán Ra- dujev, Dzsohar Dudajev cse­csen elnök veje, Gudermesz város volt prefektusa vézeti. Radujev a rendőrség hullám­hosszán rádión követelte az orosz csapatok Csecsenföldről » való kivonását, és polgári lako­sok kivégzésével fenyegető­zött. Az 500 csecsen támadó mintegy ezer túszt tart fogva. A moszkvai vezetés válság- tanácskozást tartott, Borisz Jelcin elnök kemény fellépést helyezett kilátásba a terroristák ellen. Példátlanul éles hang­nemben bírálta az erőszakszer­vek vezetőit, amiért tűrték a ta­valy nyári dél-oroszországi túszdráma megismétlődését. A beszámolók szerint a fegyveresek két helikoptert fel­robbantottak, de nem ellenőr­zik a repülőteret. A lövöldö­zésben hat csecsen fegyveres vesztette életét, és a különleges rendőri alakulatok (OMON) több katonája meghalt. A terro­risták lelőttek kéj dagesztáni rendőrt, és néhány polgári személyt, akik nem voltak haj­landóak teljesíteni követelései­ket. A terroristák az orosz rádió jelentése szerint „fedezékbe vonulva” a kórház ablakaiból, a fogva tartott túszok mögül, géppuskából lőnek az épüle­tekhez közeledőkre. A város­ban mintegy 5 ezer orosz ka­tona, köztük a dagesztáni bel­ügyi csapatok, á különleges rendőri alakulatok (OMON) és a terrorelhárító orosz elitegysé­gek katonái tartózkodnak. Minden útvonal le van zárva. Pedig Peresz felmentette a felelősség alól Elbúcsúzott ä kémfőnök Lemondott a titokzatos „K”, vagyis az izraeli titkosszolgá­lat, a Sin Bét főnöke. A min­denkori vezető kiléte államti­tok, személyét csak kevesen ismerik. A kémfőnök nem sokkal azután mondott le, hogy meggyilkolták Izrael első számú közellenségét, a „mérnöknek” nevezett palesz­tin terroristát. A bombákat gyártó tömeggyilkos megölése sokak szerint nem a legjobb idő­pontban történt, és a közelgő pa­lesztin választások miatt csak az arab szélsőségeseknek kedvez. Hivatalosan a titkosszolgálat nem is vállalta magára az akciót. Senkinek sincs kétsége afelől, hogy „K” lemondásának esetleg köze van Rabin meggyilkolásá­hoz is. Az egész világot meg­rázó merénylet körüli vizsgálat még mindig folyik: a titkosszol­gálatiak és a rendőrök egymásra mutogatnak, parlamenti vizsgá­lóbizottság mélyedt el a Sin Bét belső ügyeiben. A szervezetet tisztázták a felelősség vádja alól. Simon Peresz kormányfő külön megerősítette: — Meggyőződé­sem, hogy „K” nem felelős a tör­téntekért. A kémfőnök mégis a lemon­dást választotta. Lehet, hogy aZ amatőrfilm miatt, amelyen a ké­sőbbi gyilkos, Jigal Amié hábo­rítatlanul téblábol a szigorúan ellenőrzött biztonsági zónában. A tévénézők megdöbbenve lát­hatták, amint előveszi 9 mm-es pisztolyát, és közvetlen közel­ről belelő a miniszterelnökbe, miközben a két biztonsági testőr éppen ellenkező irányba tekintget. Ferenczy Europress A pápa vállalatként irányítja az egyházat Lázadó amerikai papok Az amerikai püspökök meg­elégelték, hogy a Vatikán semmibe veszi észrevételei­ket, és vitairatukkal most a nyilvánossághoz fordultak. Felhívásukban kemény szavak­kal szállnak szembe Róma te­kintélyelvű hatalmával. A lá­zadó főpapok vezetője, Rembert Weakland milwaukee-i érsek szerint II. János Pál eltér a má­sodik vatikáni zsinat által kije­lölt elvtől, amely a püspöki kon­ferencia és a Szentatya együtt­működését írja elő. A pápa úgy irányítja a katoli­kus egyházat, mint valamiféle „római székhelyű multinacioná­lis trösztöt”. Az egyházmegyé­ket önállóság nélküli „fiókin­tézményeknek” tekinti, leg­alábbis az érsek szerint. Az Egyesült Államok katolikus fő­papjainak nem tetszik ez a gyámkodás. „Ha Róma úgy hozza meg ítéleteit, hogy meg sem hallgat bennünket, akkor kénytelen .lesz megismerkedni különvéleményünkkel.” A püspökök sérelmezik, hogy a pápa mereven elutasítja ä nők papi hivatásgyakorlását. Ratzin- ger bíboros, a vatikáni kongre­gáció vezetője szerint viszont ez a kérdés a „csalhatatlan dog­mák” egyike, ezt tükrözi a pápa álláspontja is. Az amerikai fő­papok azt tervezik, hogy körvo­nalazzák álláspontjukat, és fel­szólítják püspöktársaikat: kö­vessék nézeteiket. T. A. A sejk öccse visszaadta az ereklyéket Koronamentő olajherceg A brit monarchisták egy­szerre örülhetnek és szomor- kodhatnak. Ismét a Tower- ben őrzik majd' - kegyes ajándékként - több egykori uralkodó koronáját. Régi-új helyükre kerülnek azok a királyi jelvények, amelyeket I. és IV. György, valamint IV. Vilmos felesége, Adelaide vi­selt. A koronák 1837-ben az egyik udvari ékszerész birto­kába kerültek, majd jó negyven évre eltűntek. Amikor a múlt század máso­dik felében ismét felbukkantak, az udvari főékszerész, az Asp- rey’s cég vásárolta meg őket, vagyis továbbra is magántulaj­donban maradtak. Most elkelt a patinás cég, s vele együtt új gaz­dájuk lett a királyi koronáknak is. Méghozzá egy olajherceg, a 46 esztendős Jefri Bolkiah, a vi­lág leggazdagabb emberének, a brunei szultánnak az öccse. A gazdag férfiú 55 milliárd forintnak megfelelő összegért vásárolta meg a főékszerészcég részvénycsomagjának kilencven százalékát, de a koronákat nem tartotta meg. Ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta a brit királyi kincstárnak. így az öröm ürömé, hogy a monarchia kegyes aján­dékként jutott a történelmi erek­lyék birtokába, ám egy távoli, újgazdag uralkodói család jóvol­tából. Ferenczy Europress GLÓRIA Svájci-Magyar Biztosító Rt. Területi Igazgatósága főállású és vállalkozói formában munkatársakat vesz fel Siófok, Marcali, Nagyatád, Barcs, Kaposvár vonzáskörzetében. Juttatások: az oktatás idejére garantált fizetés, a továbbiakban alapbér + jutalék, valamint gépkocsi költségtérítés. Vállalkozóknak költségtérítés. Alkalmazási feltételek: középiskola vagy annál magasabb iskolai végzettség, saját gépkocsi és vezetői jogosítvány, büntetlen előélet, tiszta erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezni írásban vagy személyesen, Kaposvári Igazgatóság, Irányi D. u. 2. (KISZÖV székház) Pf. 51. Telefon: 82/424-263, 82/422-167 (5436) Kamionrekord A világ eddigi legnagyobb ka­mionkonvoját hozták össze amerikai sofőrök Los Angeles kikötőjében. Az eset kísértetie­sen emlékeztetett a hetvenes évek nagy mozisikerében, a Konvojban kialakult helyzetre. A több mint harminc mérföld (kb. 48 km) hosszúságú kami­onsor blokáddá alakult, amely nemcsak a kikötőt, hanem Los Angeles egész közlekedését is megbénította. Egészen a belvá­rosig torlódtak a járművek, soha nem látott dugók alakultak ki. A kamionosok folyamatosan nyomták a dudákat és bőgtek a kürtök, a zűrzavart csak fokozta az orkáni hangzavar. A sofőrök a kikötői hatósá­gok bürokráciája és lassú mun­kája ellen tüntettek. A tiltakozó akció egy napig tartott. FEB Súlyos katasztrófa történt a zaire-i fővárosban A zsúfolt kinshasai piac­térre zuhant teherszállító repülőgép legalább 250 ember halálát okozta. Ez volt az ország eddigi legsúlyosabb légiszerencsétlensége. fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents