Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 1996. január 9., kedd Keresettek a kapolyi üzem drótkötelei A sikeres piackutatás is hozzájá­rult, hogy a kapolyi Haladás drótkötélfonó üzemének termé­kei iránt nőtt a kereslet. A négy munkást foglalkoztató kötélfonó építőipari cégeknek gyárt nyolc­tíz féle emelő- és sodronyköte­let; s tavaly mintegy 14 mil­lió forint volt az üzem bevétele. 8,8 millió forintból gazdálkodott Zala A zalai képviselő-testület tavaly 8,8 millió forintból gazdálko­dott: ennyi volt a bevétele és a kiadása. A működési kiadások meghaladták a 8,1 millió forin­tot, fejlesztésre nem egészen 500 ezer forint jutott. Az év so­rán 152 ezer forint általános és céltartalék is rendelkezésére állt. Még 500 hektár föld vár a szántásra A tabi Béke mezőgazdasági szövetkezet mintegy 3400 hek­tár szántóterületen gazdálkodik. Az őszi munkákat időben elvé­gezték, ám a gulyák legeltetése miatt még mintegy ötszáz hektár föld szántása hátra van. Őszi bú­zát 710 hektárt vetettek, 150 hektáron őszi árpát és 300 hek­táron repcemag került a földbe. Üzemorvosi szolgálat szerződéssel A torvaji képviselők döntöttek arról, hogy szerződést kötnek a tabi egészségügyi központtal az üzemorvosi szolgálat biztosítá­sára. Az idei költségvetési ösz- szegből - a dolgozók arányá­ban - 25 ezer 800 forintot ter­veztek az üzemorvosi ellátásra. A testület felhatalmazta a pol­gármestert a szerződéskötésre. Százezer forint volt a megtakarításuk Több mint kéthetes leállás után tegnap óta újra dolgoznak a tabi bélfeldolgozó kft-nél. Energia­takarékossági okokból szünetel­tették a munkát január 8-ig. Ra- talics Árpád ügyvezető szerint a kéthetes leállással mintegy száz­ezer forint volt a kft fűtőolaj- s villamosenergia-megtakarítása. Műanyag termékek és napenergia-átalakító tervei Új munkahely Bedegkéren Húsz dolgozót foglakoztató munkahely létesítettek a hátrányos helyzetű Bedeg­kéren. A műanyag terméke­ket előállító kft az idén mintegy 40 millió forint be­vételre számít. A Courage Invest Kft-t két osztrák tulajdonos hozta létre, hogy munkahelyeket teremtsen a tabi térségben. A múlt év őszén kezdték meg - bérmun­kaszerződéssel - osztrák mű­anyag félkésztermékek feldol­gozását, a betanított munká­sokkal bedolgozói szerződést kötve. , — Nagy mennyiségű hideg műanyag áru gyártására kap­tunk megrendelést — mondta Szepeshelyi Tibor ügyvezető —, s az ősszel gyártóhelyet kel­lett keresni. Ezért állapodtunk meg a bedegkéri Egyetértés szövetkezettel, s bérbe vettük az üresen álló egykori varroda­épületet. Ez mintegy 1600 négyzetméter alapterületű, több csarnokból álló építmény. Húsz férfi betanított dolgozóval - többségük helybeli s munka- nélküli volt - kezdtük meg itt a német TŰI utazási iroda ré­szére egymillió műanyag tasak feldolgozását. Február elején pedig hozzákezdünk egy új műanyag termék bérmunkában való előállításához is. Szeret­nénk növelni a cég bedolgozói hálózatát is, így februártól már akár 50-60 munkást is foglal­koztatunk. Környezetbarát és napener­giát átalakító berendezés gyár­tását is tervezik a Courage In­vest Kft-nél. Mint az ügyvezető elmondta, várhatóan a második félévben kezdik meg a kísérle­teket. A külföldi tulajdonban levő társaság jelentős piackutatást is végez, s ettől újabb megrende­léseket vár. Számításaik szerint az idén mintegy hárommillió schilling lesz a bevételük. Krutek József Négymillió forint nagyjavításra A bedegkéri Egyetértés Mezőgazdasági, Kereske­delmi és Szolgáltató Szövetkezet négymillió forintot költ az erő- és munkagépek téli nagyjavítá­sára. Az 1300 hektárnyi területen gazdálkodó szövetkezetnek tizenhárom erő- és negyven mun­kagépe van. Képünkön: a szerelőcsarnokban egy Ifa motorját javítják. Farkas István levele a privatizációs miniszterhez Bővítik a vásárteret Levelet is írt a privatizációs miniszterhez Farkas István tabi polgármester: Suchman Tamás segítségét kérte, hogy a Tabon árverésre javasolt ter­mőföldek közül a vásártértől északra levő, több mint 200 aranykorona értékű területet, amit jelenleg a tabi Béke szö­vetkezet használ, vonják ki az árverésre kijelölt földek közül. Tab ugyanis itt szeretne vásár­teret létesíteni. Tabon havonta tartanak or­szágos állat- és kirakodóvá­sárt, s ennek másutt nem tud­nak helyet biztosítani. Jelen­tősen nőtt ugyanis a vásáro­zók száma. Fogadásukra a je­lenlegi vásártér alkalmatlan; a zsúfoltság a város közleke­dését is megbénítja. Ez za­varja a városba érkezőket és a vásározókat is. Ezért is tartja fontosnak a képviselő-testü­let, hogy az említett terület önkormányzati tulajdonba ke­rüljön. Az eredeti elképzelé­sek szerint az állami tartalék- földek egyébként is az önkor­mányzatokhoz kerültek volna. Farkas István polgármester a 124/1995.(X. 18) kormány- rendelet alapján kérte a terület átminősítését a privatizációs, minisztertől. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt nemrég ér­kezett levele felsorolja, hogy az önkormányzatnak milyen intézkedéseket kell megten­nie. így van remény arra, hogy az említett területeket kiveszik az árverésre kijelölt földalap­ból. , K. J. Félmilliárd forintnál több bevétel a TVG Rt-nél Verseny - minőséggel Eredményes évet zárt a tabi Tartály- és Vegyipari Gépgyár Rt. Tekintélyes a bevétele, bár nyeresége nem érte el az 1994. évit. Az üzem múlt évi munká­járól Horváth Gyula elnök igazgatót kérdeztük.- Az elmaradásnak több oka is van. Az eredményes versenyez­tetés ellenére sem kezdődött meg hazánkban az olajtároló tartályparkok építése. Egy ilyen tartálypark - hatnak az építését tervezték - százezer köbméter tartálykapacitást, illetve igen nagy építő, gyártó-szerelő munkát jelent, remélhetőleg hazai kivitelezőnek. Nem tarta­nám politikus döntésnek, ha a kihasználatlan belföldi kapaci­tás ellenére egyes érdekcsopor­tok a külföldi beszállítókat ré­szesítenék előnyben.- Ennek ellenére jó évet zár­tak.- Igen, a tervezett félmilliárd forint nettó bevételt így is elérte a TVG Rt. Persze, nem ölbe tett kézzel vártuk a gazdasági eredményeket. Az év első felé­ben már láttuk, hogy szűkül a belföldi kereslet, pedig ez szá­munkra meghatározó, ezért „előre menekülve” a tervezett­nél nagyobb összeget - mint­egy harmincmillió forintot - fektettünk a gyártmányfejlesz­tésbe. Jobb minőségű termé­kekkel jelentünk meg a külföldi piacokon, elsősorban Oroszor­szágban, Ukrajnában, s Len­gyelországot, Szlovákiát, Ro­mániát is említhetném. Sikeres volt a folyékonygáz-tároló tar­tályok fejlesztése is, ezekből több mint kétszázat értékesítet­tünk. Négyszeresére növeltük exportunkat az amerikai licenc alapján gyártott Plasteel üzem­anyag-tárolókból, melyekre 30 év garanciát is adunk.- Hogyan tudták jelentősen növelni exportjukat?- Európai színvonalú, kor­szerű terméket állítunk elő, s rendelkezünk független kül­földi szervezet által elfogadott minőségbiztosítási rendszerrel. A Tartály- és Vegyipari Gép­gyár Rt az év végén nyerte el az ISO 9001 követelményeit tanú­sító minősítést. A feltételek ki­alakítására, a rendszer működ­tetésére és a minősítésre tízmil­lió forintot költöttünk. így zse­bünkben van az a jogosítvány, amely elengedhetetlen terméke­inknek értékarányos külföldi értékesítéséhez, a vevői biza­lom megnyeréséhez. Krutek József Nő az influenzások száma Tab körzetében Több a beteg Kányán Növekszik az influenzás bete­gek száma Tab környékén is. Az héten 15 új influenzás bete­get regisztráltak Kányán. Ehhez az orvosi körzethez tartozik Tengőd, Bedegkér és Somo- gyegres lakossága rs.- A magas lázzal, végtagfáj­dalommal járó betegség ^ vi­szonylag gyors lefolyású. Átla­gosan öt nap alatt gyógyultak meg eddig, akik betegek voltak - mondta dr. Juhász Károly, Kánya térségének háziorvosa. Szövődmény - mint megtud­tuk - szerencsére nem alakult ki. A csaknem 2200 beteget ápoló orvos körzetében már duplájára emelkedett a meghű­léssel és influenzával kezelt be­tegek száma. Korábban naponta mintegy 25-30 beteg kereste föl a rendelőt, mostanra ez a szám csaknem 60-ra emelke­dett. Az influenzás és megfá­zott betegek száma szinte va­lamennyi községben azonos. A tabi Arany Szarvas gyógy­szertárban nagy a forgalom. A legtöbben antibiotikumokat, lázcsillapítókat kérnek, illetve vitaminkészítményeket. Sokan vásároltak influezna elleni ol­tóanyagot is. K. J. Gondoskodnak a kicsikről Évente 32 ezer forintot fizettek a környék településeinek önkor­mányzatai - Somogyacsa, Bonnyapuszta - a somogydö- röcskei óvodába járó kicsik után. így az állami támogatással együtt gyermekenként hatvanha­tezer forintból gazdálkodott so- mogydöröcskei gyermekintéz­mény. Ez a pénz elég volt ahhoz, hogy az óvoda fennmaradjon. A gyerekek után differenciált térí­tési díjat szedett az önkormány­zat: napi 32 forintot fizettek a szülők. Akinek két óvodás gyermeke volt, csak 22 forintot fizetett térítésként, három és több gyermek esetén pedig még kevesebbet. Az önkormányzat évek óta sokat áldoz a kicsikre: kirándulni viszik őket az ország különböző tájaira. Ellátogattak színházba, állatkertbe, cirkuszba is. Az 1995/96-os színházi évadra valamennyi óvodásnak vettek bérletet is a kaposvári Csíky Gergely Színház gyer­mekelőadásaira. K. J. Gyakorlati képzés a Rudnayban Szakközépisko­lásokat és szakmunkástanulókat is oktatnak a tabi Rudnay Gyula középiskolában. A nőiruha-készítők az intézet tanműhe­lyében sajátítják el az alapvető tudnivalókat fotó: törők anett Zsebbe vágó, módosított rendeletek városban is, falun is Megemelt adók Tabon, Somban A lakosság zsebébe nyúl a leg­több önkormányzat. Meg­emelte a helyi adók összegét, hogy növelje bevételeit. Ta­bon és Somban is erről dön­töttek legutóbb a képviselők. Tabon valamennyi adót módo­sították. A magánszemélyek kommunális adóját kétszáz fo­rinttal emelték, így ez most évente 1600 forint. A külterü­leti, nem lakás céljára szolgáló építmények adója ezer forint lett, s megszüntették a 60. éven felüliek adómentességét is. így a helyi rendelet korhatár nélkül mindenkit érint. Több mint kétmillió forint bevételt vár eb­ből a kisváros önkormányzata. Huszonöt százalékkal emel­ték Tabon az iparűzési adót is: a vállalkozóknak ezután adóalap­juk egy százalékát kell befizet­niük, illetve az iparűzési adóból évente legföljebb 40 ezer fo­rinttal támogathatják a tűzoltó­egyesületet, a város sport- és kulturális együtteseit. Növelték a vállalkozók kommunális adó­ját is: ennek összegét szemé­lyenként évi kétezer forintra emelték. A gépjárművek súlya­dójának emeléséről is döntöt­tek: az előteijesztésben sze­replő 100 kilogrammonkénti 450 forint helyett ázonban csak 400-at fogadtak el a képviselők. A módosított adórendeletek alapján az idén mintegy 19 mil­lió forint helyi adóbevételre számít a tabi önkormányzat. Tavaly 29,6 millió forint folyt be az adókból. Igyekszik növelni bevételét a somi önkormányzat is. Két­százról 400 forintra emelte a gépjárművek után fizetendő sú­lyadó összegét (100 kilogram­monként), s - mint Lenkey Ti­bor polgármester elmondta - növelték a vállalkozók ipar­űzési adóját is: e hónaptól már adóalapjuk nyolc ezrelékét fize­tik. Somban a magánszemélyek kommunális adóját azonban nem vezették be, mert a Vízittű- beruházás után még öt évig négyezer forintot fizetnek az ott lakók, illetve havi 1450 forint­tal törleszteniük kell a gázépí­tésre fölvett kölcsönt is. A somi önkormányzat a megemelt he­lyi adókból mintegy félmillió forint plusz bevételt vár. (Krutek) Csatlakozik Torvaj is A torvaji képviselő-testület is csatlakozott a Koppány- völgye Területfejlesztési Társuláshoz. Ezt az önkor­mányzati és kistérségi fel­adatok egyeztetésére alakí­totta több mint húsz telepü­lés polgármestere. Tanács­kozásukon Forró György polgármester elmondta: az önkormányzatok a közös te­rületfejlesztési programok kialakításakor, illetve a fej­lesztésekre szolgáló közös pénzalap létrehozása érde­kében így sikeresebben ér­vényesíthetik a régió érde­keit. Ezért a torvaji testület is bejelentette csatlakozási szándékát a Tab környéki településeket összefogó kis­térségi társuláshoz. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents