Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-06 / 5. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. január 6., szombat A megyék fontosságát minden korban elismerték Ünnepélyesen vonták fel a megye zászlaját — Somogy legértékesebb ok­levele az első megyecímert adományozó címereslevél — mondotta Borsa Iván, a törté­nelemtudomány doktora, a kö­zépkori . oklevelek avatott szakértője az első megyenap alkalmából rendezett tanács­kozáson, a megyeházán. A ne­ves tudós rámutatott, hogy már a XV. században is működtek a megye érdekében munkálkodó lobbik. Bár a címeres levélből nem tűnik ki, de a kutatások kiderí­tették, hogy a címeradományo­zásért folyamodó Somi Józsa, aki a főkapitányi székben kö­vette nevelőapját, Kinizsi Pált és Butkai Péter, a zemplémi birtokos családból származó somogyi ispán, ugyancsak me­gyei birtokos lányát vette fele­ségül. Ebben a korban válik ismertté az universitas nobi­lium kifejezés, vagyis a ne­messég egyeteme. A somogyi birtokosok összefogása vezet a kérelemhez, s ezért a címera­dományozás napjánál jobb le­hetőséget aligha találhattak volna a kései utódok egy me­gyenap választásához. A címer ugyanis a közös tenni akarás jelképe is. A megyenapot megnyitó be­szédében dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke ugyancsak ennek az összefo­gásnak a fontosságát sürgette. Emlékeztetett arra, hogy a leg­utóbbi önkormányzati válasz­tásokat követően a megyei közgyűlésbe jutott hét szerve­zet megállapodást kötött, amelynek alapgondolata a me­gyei érdekeknek megfelelő együttműködés kialakítása és folyamatosságának biztosítása. Meggyőződése, hogy a testület akkor jár el helyesen, ha a nagypolitika háttérbe szorítá­sával a megye valóságos gond­jaival, ezek megoldási lehető­ségeivel foglalkoznak, s min­denki ennek érdekében veti latba szakértelmét és befolyá­sát. A megye a polgári közigaz­gatás fontos szereplője — fej­tette ki Farkas Gábor egye­temi tanár, a történelemtudo­mány doktora a polgári kori közigazgatást elemző előadá­sában. Az 1850-től 1950-ig fo­kozatosan csiszolódott az ön­igazgatás rendszere. A kor tárgyszerű elemzése során vá­laszt kapunk arra is, hogy a kü­lönböző elképzelések miként csaptak össze, melyiknek hol volt valamilyen előnye vagy hibája. A tapasztalatokból kitűnik — mondta egyebek között —, hogy a vármegye szerepét ak­kor igyekezett csorbítani az ál­lam, amikor erős centralizált hatalmat akart teremteni. En­nek lehettek politikai és gazda­sági okai. A vármegyék fon­tosságát azonban azért is nehéz megkérdőjelezni, mert ennél jobbat eddig még senki sem tudott kitalálni. Minden korban felismerték, hogy a vármegye tudja az országot bármilyen helyzetből kiemelni, újjáépí­teni. Kár, hogy a megye ma csak annyiban hasonlít a ko­rábbi megyékre, hogy ugyan­olyan szegény. S úgy tűnik, hogy mára a szerepe csak az in­tézményeinek irányítására szo­rítkozik. A megyeházi tanácskozást követően a megyei könyvtár­ban nyitották meg Eőry Béla amatőr régész Ahogy a kőbalta készülhetett című kiállítását. Hogy hogyan készült a kő­balta? — ezt azok a gyerekek is megtudták, akik délután el­mentek a megyei művelődési központban tartott játszóházba. L. J.- N. J. Lobbi nélkül nincs megyefejlesztés Dr. Kolber István: Elégedett lennék már akkor is, ha legalább úgy zárnánk az évet, mint a tavalyit Új átjátszóállomás Nagyatádon Ezentúl jobb vételi viszo­nyok között telefonálhatnak Nagyatádon és környékén a Pannon GSM rendszerébe tartozó telefonelőfizetők. A Somogyszobi úton lévő régi víztorony tetején nemrégi­ben egy új átjátszó állomást telepítettek, ami jelentősen javítja a környékbeli vételi lehetőségeket. Táskán szünetel az otthon építése Technikai és anyagi prob­lémák miatt az elmúlt év végétől szünetelnek a Tás­kán épülő, időskorúak szá­mára tervezett szociális ott­hon építési munkái. A hiva­tal tájékoztatása szerint a folytatásához a pénzügyi feltételek biztosítottak, így már csak az idő enyhülésén múlik, mikor láthatnak munkához a szakemberek. Gyermekvédelem Balatonbogláron A balatonboglári képviselő- testület egészségügyi és szociális bizottsága leg­utóbbi ülésén harminc gyermek rendszeres neve­lési segélyezéséről döntött, tíz családnak vásárlási utal­ványt adott, illetve tizenegy gyermek részére állapított meg 1800-2000 forintos támogatást a szülők nehéz anyagi helyzetére tekintet­tel. Az ünnepekre százötve­nen kaptak vásárlási utal­ványt. A bizottság a bölcső­dei gondozási díj bevezeté­sét nem tartja időszerűnek. Pincebetörések Segesden Újabb három pincét törtek fel az elmúlt napokban a se- gesdi alsó-hegyen. Két pin­cében vandál pusztítást is végeztek a betörők, akik gázpalackokat és ingóságo­kat vittek magukkal. Isme­retlen tettesek ellen indította meg a nyomozást a nagy­atádi rendőrkapitányság. Fazekaskorong a bárdi kúriában Télen sem áll meg az élet a bárdudvamoki Goszthony kúriában. Megtekinthető az üvegművészek kiállítása, és működik a fazekasműhely, ahol a helybéli ügyeskezű diákok tanulják az ősi mes­terség alapjait, a korongozás és az égetés technikáját. (Folytatás az 1. oldalról) — A rendszerváltás után so­kat beszéltek arról, hogy súlyta­lanná vált a megye. Ez össze­függ azzal, hogy közigazgatási egységként megmaradt, de sze­repe alapvetően megváltozott. Egy esztendeje új megyei köz­gyűlés van. Tapasztalata szerint a megyepártiak hatására válto­zott-e, súlyosodott-e a megye? — Ha a jogszabályokban rögzített feladatokat és hatáskö­röket tekintem, akkor 1994-ben jelentős változások történtek: az önkormányzati törvény mó­dosítása több feladatkört hatá­rozott meg, ezeket azonban nem töltötték fel hatáskörökkel, tehát konkrét teendőkkel. A kormányprogram ezen kívül megcélozta, hogy 1995 decem­beréig rendezi a középszint ügyét. Ez azonban a mai napig nem történt meg, bár éppen ezekben a hónapokban folyik a dekoncentrált szervek átszerve­zése, ami érintheti a megyei önkormányzat feladatkörét is. Egy megye súlyát azonban nem az adja meg, hogy mennyi a ha­tásköre, mekkora a feladatköre — Íjár ez roppant fontos dolog —, hanem az, hogy milyen sze­repet tölt be a megye közéleté­ben. Mi azt fogalmaztuk meg a megyeprogramban, hogy a So­mogy Megyei Közgyűlés le­gyen a megye gazdája, vállal­jon integráló szerepet. Ezen- a réven a megye sokkal súlyo­sabb lehet, mint a hatáskörei alapján. Ezt a fajta funkciót én sokkal lényegesebbnek tartom. Ha összefogunk különböző szervezetekkel, akkor lehet el­érni eredményeket a megye fej­lesztése érdekében. Ez viszont azt is jelenti, hogy messze túl­lépünk a jogszabályokban előírt hatáskörön, feladatkörökön. — Ennek a megyefelfogás­nak miként felel meg a megyei közgyűlés és az önkormányzati hivatal mai szervezete? — Politikai pártok vannak je­len a közgyűlésijén, és ez vitat­hatatlanul jelentős újdonság. A megyei közgyűlés politikai leg­itimitása ezzel jelentősen erősö­dött, és meggyőződésem, hogy a lehetősége is. Sokan mondják, hogy egy önkormányzat politi­kai legitimitása ma semmiben sem ter el a kormányétól: a kü­lönbség csak az, hogy egy adott településre vagy egy megyére vonatkozik. E tekintetben jelen­tős mértékű a változás. Maga az önkormányzati hivatal ilyen szempontból kevésbé érdekes: mindig a feladatokhoz lehet iga­zítani azt. Ennél sokkal lényege­sebb, hogy milyen célokat vállal a megyei közgyűlés; a jogszabá­lyi feladatok sáncain belül ma­rad vagy azon túllép. A szerep- felfogásban ez a vízválasztó. A Somogy Megyei Közgyűlés azt vallja: nem szabad kizárólag a hatáskörébe tartozó feladatokkal törődni és csak azokkal foglal­kozni. Ennél többet várnak tő­lünk a megye polgárai. — Pénz viszont csak a köte­lezőfeladatok ellátására van. A szabadon választott feladatok megoldása sem megy másként. — Ezért van szükség arra, hogy a gazdasági kamarákkal, a települési önkormányzatokkal, a gazdálkodó szervezetekkel, a befektetőkkel, a tanácsadó cé­gekkel, a társadalmi szerveze­tekkel, a kultúra különböző terü­leteivel, a sajtóval alakítsunk ki olyan kapcsolatokat, amelyek azután egységes hálóvá alakul­nak, és segítik ennek a célnak a megvalósítását. Ha a háló létre­jön, akkor egészen mások lesz­nek a megye lehetőségei. Azt sem lehet állítani, hogy nincs pénz. Lehet szerezni, de ehhez programokra, elképzelésekre és stratégiákra van szükség, meg konkrét projektekre és együtt­működő partnerekre. Manapság nem úgy történik a finanszíro­zás, hogy valaki egy összegben leteszi a pénzt: csak nagyon sok csatornán keresztül lehet össze­szedni, összegyűjteni a szüksé­ges összegeket. — Ebben a szituációban fölértékelődik a lobbi. — Egyértelműen. — Kik lobbiznak a megyé­ért? — Stratégia nélkül nem lehet lobbizni. A stratégia alapja egy­részt a megyei közgyűlés négy­éves programja, amely döntően a közgyűlés feladatára és teen­dőire koncentrál. Meggyőződé­sem, hogy a megye egészének stratégiáját a területfejlesztés hosszú távú koncepciója ala­pozza meg, amelyet a közgyű­lés — megelőzve a területfej­lesztési törvényt — megrendelt, és amelyet ez év közepére elké­szítünk, a szeptemberi közgyű­lésen pedig megtárgyalunk. Ez a program a társadalmi-gazda­sági folyamatokat figyelembe véve határozza majd meg a cé­lokat, irányokat, a humánszol­gáltatás, az oktatás, az egész­ségügy, a gazdasági élet, az inf­rastruktúra fejlesztésének terü­letén. __ — És ez kire lesz kötelező? —- Senkire, de megmutatja a lehetőségeket. Ebből a tervből születhetnek meg a konkrét programok. Látni kell, hogy ezek egymást erősítő folyama­tok: ha egy utat építünk, annak hatása van az egyéb beruházá­sokra. Ha lesznek ilyen prog­ramok, akkor lehet csak megke­resni a lobbistákat. Meggyőző­désem, hogy létezik megyei ér­dek, amely nem egyenlő az itt élő emberek vagy a települések érdekeinek matematikai ösz- szességével. A megye érdekeit képviselni lehet például a par­lamenti munkában, a kormány­zati tevékenységben. Nagyon fontos az országgyűlési képvi­selők szerepe. Okét előretolt bástyának is tekintjük. Több al­kalommal beszéltük meg velük a legfontosabb stratégiai célo­kat. Ilyen az M7-es autópálya építése, amelynek jelentős ha­tása lesz a megye északi ré­szére. Általa a Balaton háttérte­rülete jobban kapcsolódhat akár az idegenforgalomba, akár a szolgáltatásokba. Ilyen ügy a Balaton is: a vízminőség, a tu­rizmus stratégiai kérdés So­mogy megyében, valamint a Dráva és térségének hasznosí­tási lehetősége. Ez főképpen a Duna-Dráva Nemzeti Park köré csoportosítható, de szorosan kapcsolódnak hozzá a határo­kon átnyúló együttműködések is. Elsősorban Horvátországra gondolok. Ilyen a taszári repü­lőtér ügye is: nem tettünk le kettős (katonai és polgári) hasznosításáról. Egy régió gaz­dasági fejlődését alapvetően meghatározza a repülőtér. Meggyőződésem, hogy ami ma ott történik, az elősegíti ennek a célnak a megvalósítását. Van­nak olyan nagy léptékű ügyek is, amelyeket nem tudnak a mi lobbistáink egyedül eredmé­nyesen segíteni, ezért tervez­zük, hogy az év elején össze­hívjuk Dél-Dunántúl ország- gyűlési képviselőit, és együtt vitatjuk meg a régió helyzetét. Együtt határozzuk meg, hogy miiyen célok mögé tud felsora­kozni valamennyi megye, me­lyek a közös érdekeink és mi­lyen lobbista szerepet lehet eb­ben betölteni. Nagyon sokan vannak, vagyunk a megye lob- bistái. Egy megyei vezetőnek feladata az is, hogy eljárjon a kormánynál a nemzetközi kap­csolatokat felhasználva, nép­szerűsítse, „eladja” a megyét. Sok rendezvény is szolgálja ezt a célt. Példaként a színház bu­dapesti vendégelőadására gon­dolok, amelyre nagyon sok po­litikust, államférfit, gazdasági vezetőt hívtunk meg. Tervez­zük, hogy köztiszteletben álló Személyeket kérünk fel So­mogy megye „követének”, akik munkájuk során keresnék azt is, hogy a megyének milyen lehe­tőségei vannak és miben tudná­nak segíteni. — így alakulnak a külső kapcsolatok. Milyenek a me­gyei közgyűlés kapcsolatai megyén belül? — Jogilag nincs alá- és föl­érendelt viszony az önkor­mányzatok ^ és a megyei köz­gyűlés között. A megyei köz­gyűlés megalakulását követően létrehoztuk a polgármesterek gyűlését: sokan, majdnem két­százan voltak jelen az első ta­lálkozónkon. Többször talál­koztunk tavaly, és szerveztünk továbbképzést is. Ebben az év­ben újabb jelentős lépést te­szünk a területfejlesztés kap­csán az együttműködés érdeké­ben. Azt gondolom, hogy nor- malizált a viszonyunk a telepü­lési önkormányzatokkal. Ennek azért is örülök, mert a költség- vetés elfogadásakor több olyan döntés született, amely kedve­zőtlenül érintette a települési önkormányzatokat. Erre azért volt szükség, hogy a hitelfelvé­telünk minimalizáljuk. Jólesett, hogy megértették és elfogadták döntéseinket. — Vagyis korábban odaí­gért pénzt visszavontak? — Például az útépítés támo­gatására volt korábban egy ösz- szeg, amelyből sajnos, vissza kell vonulnunk. Bízom azonban abban, hogy a megyei terület- fejlesztési tanácsok rendelkez­nek majd olyan pénzekkel, amelyből a települési vagy kis­körzeti fejlesztéshez néhány millió forinttal hozzá tudnak já­rulni. Nemcsak visszavontunk, segítettünk is. Az önkormány­zat hivatali apparátusa és a tár­sulásai mintegy 50 millió fo­rinthoz juttatták a települési önkormányzatokat azzal, hogy a különböző pályázati lehető­ségeket koordinálták. Továbbra is működnek a különböző társu­lások és gyakorlatilag felölelik az egész megyét. A kapcsolato­kat illetően legalább ugyanilyen fontosak a kamarák, a szakszer­vezetek, a társadalmi szerveze­tek stb. Ezt intézményesítettük is, például: létrehoztuk az érdek­egyeztető fórumot, amely a szakszervezetekkel, a gazdasági érdekképviseletekkel és a gaz­dasági kamarákkal egyezteti az önkormányzati döntéseket. Új intézményünk az úgynevezett civil fórum, amely a civil szer­kezetek jelentős körét öleli föl, és ugyanilyen funkciót tölt be. Az elmúlt év eredménye ezek­nek a kapcsolatoknak fölvétele, kiszélesítése és folyamatos fönn­tartása. — Szinte napra pontosan egy éve és fél hónapja alakult meg az új megyei közgyűlés és választotta meg önt elnökévé. Mi az, ami ebből az időszakból leginkább feledne? — Az időhiányt, mert sokkal több a terv, az elképzelés, mint amire idő van. Feledni szeret­ném a pénztelenséget is. Azt, hogy napról napra, hétről íiétre filléreskednünk kellett. így tud­tuk elérni, hogy a megyei ön- kormányzat stabilan gazdálko­dott, és nagyon kemény mun­kával sikerült a 170 millió fo­rintos hiányunkat ledolgozni úgy, hogy ténylegesen csak 30 millió forintot kellett fölvenni az év végén. — A sok tervből, amelyre időhiány miatt mindre nem ke­rülhetett sor, mit sorolna 1996- ban előre? — A területfejlesztéssel kap­csolatos feladatokat. A terület- fejlesztés több csatornás teendő, amelyben nagyon spk szerve­zetnek van helye, és nagyon sok szervezet tudására, információ­jára és pénzére is számítunk. A törvény a parlament asztalán van, egy-két hónapon belül el­fogadják. Sok hibája lesz ennek a törvénynek, ez már látszik, de mindenképpen örülünk neki, mert végre meg lehet kezdeni a munkát. Azt tartom a legfonto­sabbnak, hogy ebben az évben megszülessen a hosszú távú koncepciónk. — Minek kell történnie, hogy egy év múlva, a második megyenapon elégedett legyen? — Elégedett lennék már ak­kor is, ha legalább úgy zárnánk az évet, mint a tavalyit. Főkép­pen a megyei önkormányzat gazdálkodására gondolok. Ak­kor is, ha olyan eredményes ak­ciókat tudnánk lebonyolítani, mint például az idén a gyógy­szertárak privatizációja volt. Ha sikeresen befejezzük a megyei kórház belgyógyászati tömbjé­nek felújítását. Elégedett len­nék, ha fenn tudnánk tartani kapcsolatainkat. 1996-ban lesz a honfoglalás 1100 éves évfor­dulója. Elégedett lennék, ha ezt méltóan tudnánk megünne­pelni, ha részben ezekhez a rendezvényekhez kapcsolódóan is jelentős mértékben tovább gyarapodna a megye szellemi és kulturális élete. — Kívánom, hogy legyen elégedett. Kercza Imre

Next

/
Thumbnails
Contents