Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-05 / 4. szám

1996. január 5., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Drágább az ivóvíz, a távfűtés és a szemétszállítás Tegnap csak emeltek (Folytatás az 1. oldalról) Két lépcsőben tárgyalta a közgyűlés az ivóvíz és csa­tornadíjak módosítását. De­cemberben úgy foglaltak ál­lást a képviselők, hogy to­vábbra is fenntartják a ke­resztfinanszírozást; vagyis a lakossági díj továbbra is ala­csonyabb marad mint a közü­leti. A vastalanító berendezés megépítésének szükségessé­gét sem vitatták a képviselők, a vita akörül forgott, ki viselje a költségeket, illetve mekkora legyen a koncessziós díj. Szita Károly polgármester amellett érvelt, hogy az egészséges ivóvíz feltételeinek megte­remtését részben az önkor­mányzatnak kell állnia — a költségvetési intézményeken keresztül — , részben pedig a közületeknek. Pólyák József alpolgármester szerint a közü- leteket nem szabad terhelni a vastalanító költségeivel, ja­vaslata szerint úgy emelkedett volna a víz ára, hogy nem ja­vul a minősége. Hosszas vita után kompromisszumos meg­oldás született. Farkas István tanácsnok javaslatára 105 millió koncessziós díj mellett döntöttek. Körülbelül 20 százalékkal emelkedik a távhőszolgáltatás alapdíja. A fűtés alapdíja évente légköbméterenként 143,40 forintra, a melegvíz alapdíja 29,88 forintra válto­zik. A kormányrendelet alap­ján márciusban és októberben hatósági energiaár-emelésre kell számítani, ami maga után vonja majd a hődíjak emelé­sét is. Többet kell fizetnünk a szemét elszállításáért is 26-30 százalékkal. A szolgáltatás díja helyiségenkénti elszámo­lásnál 81 forint lesz havonta, helyiségenként, az ürítési dí­jas rendszerben pedig, 35 lite­res edény esetén 19 forintra módosul, ürítésenként. A díjemelés-sorozat után elgondolkodtató határozatok is születtek. Mivel a Város­gazdálkodási Rt fejlesztési költségei lényegesen növelik a szemétszállítás díját, ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy a cég üzleti terveit a jö­vőben a pénzügyi és a mű­szaki bizottság véleménye­zése után fogadják el. Juhász Tibor tanácsnok ja­vaslatára ezentúl az áremelé­sekkel kapcsolatos döntések előtt egy képviselőkből és külső szakértőkből álló cso­port is részt vesz a díjemelési javaslatok kidolgozásában. Dr. Gyenesei István kezde­ményezésére pedig kimutatást készítenek azokról a lakos­sági pénztárcákat érintő dön­tésekről, szolgáltatási díjeme­lésekről amelyeket idáig ho­zott a képviselő-testület. (Lengyel - S. Pap) SOMOGYI HÍRLAP Lengyel János jegyzete Az ügy Kopasz kupac címmel interpellált tegnap a kaposvári közgyű­lésben Bank Tibomé képviselő, aki a tüskeváriak nagyra becsült szószólója a város legfontosabb fórumán. Az interpellációs eposz központi témája egy meghatározhatatlan összetételű, időnként csupasz kupac. A mű felolvasása igénybe vett vagy három percet, helyenként harsány tetszésnyilvánításra „kény­szerítve” a helyi törvényhozókat. Még a legzordabb városatyák orcájára is derűt csalt a produkció. A kupac, tán egy köbméternyi, olyan építési törmelék-féle, két éve maradt Tüskevár ékes helyén, s azóta nem talált gaz­dára. Többször megszemlélték a szakemberek, terveket szőttek „áthelyezésére”, miközben telt s múlt az idő. A kupac egyre ki­sebb lett, de maradt. Hol hóember képében jelent meg, hol pe­dig a helyi kutyák nemes vetélkedési helyeként. Már története is van, bekerült a városháza jegyzőkönyvébe, nevezetesség­ként: felnőtt emberek két évig nem tudtak mit kezdeni vele! A kupac újságíróknak nem nyilatkozik, bár jólértesültek tudni vé­lik: nem a békefenntartókat várta. Bank Tiborné egyik kupactalanítási terve szerint fogná saját bejáratott vödröcskéjét és lapátocskáját, majd belélopná a ku­pacot valaki kukájába. A képviselő-asszonynak még az is eszébe jutott, hogy társadalmimunka-akció keretében szabadul meg a szégyenfolttól. S talán még az is előfordulhat — teszem hozzá —, hogy a tüskevári szüreti bál általános kupaceltakarí­tással kezdődik. Aztán majd valamelyik rendezvényen kisorsol­ják tombolán. A szerencsés nyertesé lenne a kupac, akit a hiva­tal jól megbüntethetne a közterület szennyezéséért. McDonald’s étterem és panzió épülhet Taszáron Telt ház a bázisokon Még néhány nap és az ame­rikaiak somogyi bázisaira minden bizonnyal kikerülhet a „megtelt” tábla. A béke- fenntartó egységek ugyanis a hó, a köd és a fagy ellenére is folyamatosan érkeznek a fa­szán és a kaposvári bázi­sokra. Tegnap például négy- százhúszan jöttek, így velük együtt már hatezerhatszáz amerikai katona állomásozik hazánkban. Mint a békefenntartók tegnap rögtönzött sajtótájékoztatóju­kon elmondták: folyamatosan érkeznek majd a katonák a to­vábbi hetekben is, nagy több­ségük azonban pár nap pihenő után indul tovább Boszniába. A kaposvári és taszári logisz­tikai bázisokon 3320 katona tevékenykedik folyamatosan. A Task Forces Eagle csapatok — így nevezik az IFOR erők amerikai harci alakulatait — jelenleg 3280 katonát készíte­nek fel Somogybán a tovább- indulásra. Helyettük azonban folyamatosan érkezik majd az újabb és újabb állomány. A Boszniába induló katonák kö­zött egyaránt van lövész, harc­kocsizó, légvédelmis és külön­legesen kiképzett haditenge­rész is. A kaposújlaki reptérre újabb géptípusok érkeztek. A Kio- wák az Apache-hoz hasonlóan harci helikopterek, ám speciá­lis feladatot látnak el, csakúgy mint a felderítéssel megbízott Cobrák. A legtöbbször mégis a Blackhawk típusú szállítógé­pek emelkednek a magasba. Ezek a nagy hatótávolságú he­likopterek reggelente az ame­rikaiak egészségügyi személy­zet egy részét szállítják Bosz­niába. A nővérek és orvosok a legsúlyosabb sérüléseket a helyszínen látják el és nap­nyugta előtt térnek csak vissza Kaposújlakra. A taszári tábori kórházból tegnap egy napi kezelés után Németországba szállították to­vább a boszniai békemisszió első amerikai sebesültjét, Mar­tin John Begosh specialistát. A katona autója a múlt hét végén futott aknára Zupanje térségé­ben. Ugyan eddig nem sok ma­gyar vállalkozásnak adnak ke­nyeret az amerikaiak, ám a hí­rek szerint a sor bővülhet, sőt az sem kizárt, hogy Taszáron pár hét múlva egy panzió épül és a faluban megnyitja kapuit Somogy második McDonald’s gyorsétterme is. B. Zs. Működik az összekötő iroda a megyeházán Megcáfolt mendemondák Nagyatádon nem lesz amerikai katonai támaszpont — ezt teg­nap Edward D. Murdock ezre­des, a megyeházán működő összekötő iroda vezetője jelen­tette ki a nagyatádi polgármes­teri hivatalban, majd Barcson cáfolta, hogy szó lenne egy drávai pontonhíd építéséről. A két dél-somogyi város, Nagyatád, illetve Barcs polgá­rai kíváncsiak arra, hogy az IFOR-erőknek milyen elképze­léseik vannak a megyének ezen a részén, mert arról is volt már szó, hogy katonai bázisokat hoznak létre ezen a vidéken is. Ormai István megkeresésére az összekötő iroda vezetője fel­ajánlotta, hogy felkeresi a pol­gármestert. Elmondta, a kapos­vári és a taszári bázist „csúcsra járatták”, s azok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, így tudomása szerint nincs szükség újabb katonai bázi­sokra. Hogy a Hotel Solárban mégis laknak amerikaiak az nem az IFOR ügye, hanem a texasi cégé. A lakosságtól meg­értést kémek a konvojok átha­ladása miatti kényelmetlensé­gekért, s egyben jelezte, hogy az ezzel kapcsolatos ügyekkel az irodájukhoz kell fordulni, így végre az is kiderült, hogy az esetleges kárigényeket hol ren­dezik. Délután a barcsi polgármes­teri hivatalt is felkereste az ez­redes, ahol Feigli Ferenccel tárgyalt. A megbeszéléseken részt vett a Siotour képviselője is, ugyanis a tervek szerint is­mét megnyitják a Határ Motelt, amely azoknak a békefenntar­tóknak a szálláshelye lesz, akik a határátkelés forgalombiztosí­tását végzik. A barcsi polgármester ugyancsak rákérdezett egy ko­rábbi híradásra, miszerint a barcsi Dráva-híd mellett egy ponton hidat építenének a ne­héz harcjárművek átkeléséhez. Murdock ezredes elmondta, nincs tudomása arról, hogy egy ilyen lehetőség valaha is felve­tődött volna. Nagy Jenő Támogatják a vállalkozókat Igáiban Drágul a víz és az adó Az igali önkormányzat úgy döntött: továbbra is támo­gatja a helybeli vállalkozáso­kat. Két évi adómentességet biztosít a kezdőknek s nem emeli az iparűzési adót. Dup­lájára - személyenként évi öt­száz forintról 1000 forintra - növelte viszont a vállalkozók kommunális adóját. Az eddigi ezer forintról pedig kétezerre a magánszemélyek évi kom­munális adóját. Dr. Jakab József, Igái polgár- mestere szerint az idegenfor­galmára is jelentős mértékben támaszkodó településen első­sorban a turizmushoz kapcso­lódó különböző adóformák nö­velését tartotta célszerűnek a testület. Ezért duplájára; napi 30 forintról hatvanra emelték az idegenforgalmi adót a szer­vezett üdültetésnél. A nem szervezettnél naponta 50 forint­ról százra ugrott a tarifa. Az építményadó belterületen évente és négyzetméterenként 100 forintról 200 forintra, a zártkerteknél 50-ről 100-ra nőtt. A beépítetlen üdülőtelkek adója is megduplázódott: négy­zetméterenként évente 10 he­lyett 20 forint lett. Ugyanezért a lakótelkek esetében csak 15 fo­rintot kell fizetni. Az igali kép­viselő-testület úgy döntött, hogy a gépjárművek súlyadóját is az eddigi kétszeresére emeli; ezentúl 400 forintot fizetnek a gépkocsitulajdonosok. Majdnem kétszer annyit fi­zetnek az új évben az egészsé­ges ivóvízért Igái polgárai: 59 forintról csaknem kilencven fo­rintra emelkedett az ivóvíz ára. 335 forintról kétszázhetven fo­rintra csökkent ugyanakkor a szennyvízdíj. Ezt a hatvanöt fo­rintos engedményt az újonnan megépült szennyvíztároló be­kapcsolásának köszönhetik az igali lakosok. (Várnai) Húszmillió forint bevétel Tabon A megalakulás óta eltelt öt év legsikeresebb esztendejét zárta tavaly a sérsekszőlősi Edler-Tab Hidegfutózó Kft. A társaság mintegy 180 millió forint bevételt ért el, az eredmény pedig megkö­zelítette a 20 millió forintot. Ünnepi koncertek a Sonoro duóval Érsekvadkerten és Szolno­kon koncertezett az elmúlt napokban a kaposvári So­noro duó. A Bogáthy Gá- bor-Szili Zoltán páros a második, rhegjelenés előtt álló kazettájuk anyagából is mutatott be műveket. Angol nyelvleckék Lengyeltótiban Korszerű angol nyelvtanfo­lyamot indított Teveli Pálné angol nyelvszakos tanárnő a lengyeltóti művelődési köz­pontban. Valamennyi isko­láskorú gyermek kezdő a nyelvtanulásban, de a ta­nárnő ígérete szerint mód­szerével gyorsan elsajátít­hatják az angol nyelv alap­elemeit. Új víztarifák Nagyatádon Lapunk tegnapi számában Drágul a víz Nagyatádon címmel megjelent íráshoz kapcsolódva Ormai István, a város polgármestere közölte az új tarifákat. E szerint az ivóvíz szolgáltatás lakossági dija köbméterenként 66 fo­rintra, a csatornaszolgálta­tásé pedig köbméterenként 47 forintra emelkedik. A la­kosság tehát köbméteren­ként összesen 113 forintot fizet. Nem vállalkoznak a barcsi orvosok Idén sem jött meg a barcsi háziorvosok vállalkozói kedve. Az öt felnőtt és há­rom gyermekkörzetben to­vábbra is közalkalmazotti jogviszonyban látják el munkájukat. A város kör­nyéki tíz háziorvos közül azonban még csak hárman nem vállalkoztak. Ellopta a temetökaput Lopás bűntette miatt rendelt el nyomozást a Marcali Rendőrkapitányság ismeret­len tettes ellen, aki ellopta a böhönyei katonai temető bronzból készült bejárati kapuját. A tolvaj zsákmánya több mint félszázezer forint. A cérnagyár 1,6 milliárd forint forgalommal számol Atádi cérna Libanonba (Folytatás az I. oldalról) A célba vett országok köre nem sokban tér el a korábbitól. Előre­láthatóan húsz államba szállítják majd a nagyatádi cérnát, első­sorban az Európa Unióban. Régi üzleti szálak fűzik őket német, svéd és angol kereskedelmi vál­lalatokhoz. Tavaly kezdtek el Olaszországba exportálni, idén tovább folytatják az együttmű­ködést. Januárban csaknem 8 tonnányi árut készítenek szá­mukra: az idén várhatóan 30 tonna cérnát kapnak az olaszok. Az amerikai piac is fontos le­het az atádiaknak. A tengeren­túlra legalább 40 tonna árut szál­lítunk. Az elkövetkező hetekben dolgozzák ki a megállapodás végső változatát: januárban két­három amerikai vállalat képvise­lőjével is tárgyalnak. A távoli kontinensre, Ausztráliába is küldenek termékeikből. Mivel ezek az országok több ezer ki­lométerre fekszenek hazánktól, ezért a szállítási költségek ala­posan megdrágítják a terméket. Kérdésünkre — miszerint ho­gyan tehetik gazdaságossá ezt az exportot — az igazgató azt vála­szolta: egyszerre csak nagyobb mennyiségű árut adnak fel. A hajózási társaságok így kedve­zőbb áron vállalják a fuvart, mintha kisebb tételekben szállí­tanák el. Nem kizárt, hogy a cémagyár hamarosan a közel-keleti álla­mokba is szállít. ígéretes tárgya­lásokba kezdtek izraeli, libanoni és iráni üzletemberekkel. Ez a piac nem ismeretlen terep szá­mukra — emlékeztetett az igaz­gató —, hiszen a nyolcvanas években már exportáltak ebbe a térségbe. A tavalyi 730 tonnányi cérna helyett az idén várhatóan 690 tonnát exportálnak. Összesen csaknem 1500 tonna cérna kerül majd le a gépekről. A belföldi vásárlóknak 360 tonna árut ké­szítenek, míg 400 tonnányi bér­munkát is elvállalnak. A cég munkatársai úgy számolnak: a korábbi 1,2 milliárd forint bevé­tel helyett az idén 1,6 milliárd lesz a forgalmuk. Az elmúlt évi­hez hasonlóan most is nyereség­gel számolnak. (Harsányi) Kitiltották a motorosokat a fonyódi sétányról Városkép-védő rendelet A fonyódi képviselő-testület rendeletet alkotott a városkép védelmében. Központi jogszabályokra hiába várakoztak, ugyanakkor az állampolgári panaszok, illetve a tapasztalt rendetlenség sürgette a helyi törvénykezést. A nyáron már alkottak önkormányzati jogszabályt a képviselők az utak mentén megjelenő, vendégeket zaklató zimmer-frei táblák tiltására. Nagy vihart kavartak vele, törvényességi jelzés nyomán korrigálniuk is kellett. Most annak a jogos követe­lésnek tettek eleget, hogy időben szabályozták a keres­kedőket, vállalkozókat érin­tő kérdéseket. Felkészülhet­nek a szezonra a városszé­pítő szándékot tiszteletben tartva. Az egységes szerkezetbe foglalt helyi rendelet kiterjed szinte mindenre, ami a város közterületein történik. Olyan állampolgári sérelmek orvos­lására is, amelyekre eddig sem helyi, sem központi jog­szabályok nem figyeltek. Mint a motorozok, kerékpá­rosok kitiltása a sétányokról, vagy a szinte rongálásnak minősülő faágak nyesege- tése. A városkép rontó rek­lámok elhelyezését továbbra is tiltja a rendelet, de nem zárja ki azokat az utazási iro­dákat, amelyek jogszerűen foglalkoznak szobakiadással és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Van amit az élet rendezett időközben. So­káig borzolták a kedélyeket az átalakított elárusító jár­művek. A problémát nem a környezetvédelmi, vagy épí­tési előírások oldották meg, hanem a piac. A rendelet megszegői sza­bálysértést követnek el és a rendőrök, illetve a közterü­let-felügyelők egyaránt ki­szabhatják a jogszabály sze­rinti helyszíni bírságot. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents