Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. január 2., kedd A személyi jövedelemadó-törvény újelemei Számos új eleme van az 1996- os személyi jövedelemadó­törvénynek. Az Országgyűlés a múlt év végén nem egysze­rűen csak módosította a szemé­lyi jövedelemadó-törvényt, hanem egy teljesen új törvényt alkotott meg. Ez nem jelenti a törvény alapelveinek megvál­tozását, de a rész-szabályok­ban jelentős módosulások lel­hetők fel. A legnagyobb változás a törvényben az adótáblát érinti. Az új szabályok különbséget tesznek azok között, akik bér­ből és fizetésből élnek, illetve azok között, akiknek jövedel­mei más forrásokból táplál­koznak. Ezt az adójóváírás rendszerén keresztül valósítja meg a jogszabály. Az általános adótábla a következő: Az adó mértéke, ha a jövedelem ösz- szege: 0 - 150.000 forint 20 százalék 150.001 - 220.000 forint 30.000 forint és a 150.000 fo­rinton felüli rész 25 százaléka 220.001 - 380.000 forint 47.500 forint és a 220.000 fo­rinton felüli rész 35 százaléka 380.001 - 550.000 forint 103.500 forint és a 380.000 fo­rinton felüli rész 40 százaléka 550.001 - 900.000 forint 171.500 forint és az 550.000 forinton felüli rész 44 száza­léka 900.000 forinttól 325.500 fo­rint és a 900.000 forinton felüli rész 48 százaléka A csak bérben részesülő adózóknak az adóelőleg-szá­mításhoz a mellékelt tábla mu­tatja az adó végleges mértékét. Ez már az adójóváírást is tar­talmazza. Ha az évi bér a. nem több, mint 185 ezer fo­rint, akkor 2 százalék az adó; b. több, mint 185 ezer forint, de legfeljebb 250 ezer forint, akkor 3700 forint és a 185 ezer forintot meghaladó rész 16 százaléka együttesen az adó; c. több mint 250 ezer forint, de legfeljebb 390 ezer forint, ak­kor 14.100 forint és a 250 ezer forintot meghaladó rész 32 százaléka együttesen az adó; d. több mint 390 ezer forint, de legfeljebb 550 ezer forint, ak­kor 58.900 forint és a 390 ezer forintot meghaladó rész 35 százaléka együttesen az adó; e. több mint 550 ezer forint, de legfeljebb 900 ezer forint, ak­kor 114.900 forint és az 550 ezer forintot meghaladó rész 44 százaléka együttesen az adó; f. több mint 900 ezer forint, akkor 268.900 forint és a 900 ezer forintot meghaladó rész 48 százaléka együttesen az adó. Akik osztalékból, árfolyam- nyereségből, valamint a külte­rületi termőföld bérbeadásából származó jövedelmekkel is rendelkeznek, azoknál az adó­alap, illetve az adójóváírás ki­számításához ezt is figyelembe kell venni. A bér adójának ösz- szegéből ki kell vonni az arra jutó adóelőleget, majd a bért elosztva az osztalék, az árfo­lyamnyereség, valamint a kül­területi termőföld bérbeadásá­ból származó jövedelem együt­tes összegével, lehet kiszámí­tani azt a hányadost, amellyel a bérre jutó adó, illetve adóelő­leg különbségét megszorozva kijön az adójóváírás összege. Ez az eljárás gyakorlatilag azt jelenti, hogy akinek egyéb jövedelmei is vannak a béren kívül, az az adójóváírást olyan arányban veheti igénybe, ami­lyen arányt bérjövedelmei je­lentenek az összes jövedelme­iből. Akinek csak bérből szár­mazó jövedelmei vannak az évben, az természetesen nem az adótábla szerint fog adózni, hanem az adóelőleg-fizetésnél is figyelembe veendő jóváírás­sal csökkentett összeg után. Az adózónak nyilatkoznia kell an­nál a kifizetőnél, aki az adóelő­legét számítja, hogy rendelke­zik-e majd egyéb jövedelmek­kel az év során. Ha igen, akkor már nem a törvényben sze­replő adóelőleg-tábla szerint kell kiszámítani az adóelőle­gét, hanem az általános tábla szerint. Ha az év elején nyilat­kozik az adózó arról, hogy nem lesz egyéb jövedelme, de év közben mégis jövedelmet szerez más forrásból, akkor azt azonnal közölnie kell a kifize­tővel is. E nyilatkozat az adó­bevallással egyenértékű do­kumentum. A munkáltatónak az általa levont jövedelemadó­előleget az elszámolt hónapot követő hónap 12-ig kell befi­zetnie az APEH-nek. A kifize­tők által levont jövedelemadó­előleget a kifizetés hónapját követő hónap 5-ig kell befi­zetni, a magánszemélyeknek ped akik nem kifizetőtől száiizó jövedelmet szerez­tek, gyedévenként kell befi- zetn az adóelőleget, még­pedig negyedévet követő hó­nap i. Fos változás az eddigi- ekheépest, hogy ha a kifi­zető illő tevékenység után fizet, cor az adóelőleg mér­téke ebédelem 40 százaléka. Az új mélyi jövedelemadó- törvénjiegerősíti azt, hogy az öná tevékenységet foly­tató mínszemélyeknek tör­ténő kötéseknél akkor is le kell vo az adóelőleget, ha magánsiély számla ellené­ben vesj'el az összeget. Ez természten nem vonatkozik azokra, k az általános for­galmi aialanyai, illetve az egyéni vlkozókra. Megma­rad továa is a lehetőség, hogy a ketéskor a magán- személy ilatkozzon arról, hogy mej költséget kíván elszámoln a nyilatkozat azonban i vehető figye­lembe a kités 50 százalékát meghaladónértéken felül. Nyilatkozaányában a kifi­zetés 90 sslékát kell jöve­delemnek titeni. Tökét emel a BB Rendkívüli közgyűlést tart a Budapest Bank január 30- án. A közgyűlésen várha­tóan először leszállítják az alaptőkét, majd felemelé­sére is rögvest sort keríte­nek. A Budapest Bankot, mint ismeretes, karácsony előtt adta el az állam nevé­ben a Pénzügyminisztérium a GE Capital Servicesnek és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD). A GE Capital a bankrészvények 27,5 száza­lékához, az EBRD a törzs- részvények 32,5 százaléká­hoz jutott hozzá. Ez az ügy­let volt az első olyan hazai bankprivatizáció, amelynek során az állam egy forduló­ban értékesítette a részvé­nyek többségét stratégiai befektetőknek, nem kis vitát váltva ki ezzel a parlament­ben. A két új tulajdonos együttesen mintegy 87 mil­lió dollárért vásárolta meg a BB-részvények körülbelül 60 százalékát. Az állam pri­vatizációs bevételei azon­ban csupán 180 millió fo­rinttal gyarapodtak az adás­vétel nyomán, ugyanis az összeg túlnyomó része a bank tőkeemelését szol­gálja. Bonyodalmas részvényesre Dr. Gyenesei István: Tisztességtelennek tartom az alapítvány és a mögötte levő' 2ítelepülés kisemmizését ­Dr. Liszkai Katalin: A részvénycsere minden mozzanata jogtrű Vihart kavart a Siotour rész­vények cseréje: a legutóbbi megyei közgyűlésen dr. Gye­nesei István tanácsnok tisz­tességtelennek minősítette, azt ahogyan a megye idegen- forgalmának fejlesztésére lét­rehozott alapítvány részvé­nyeit elvonták és Postabank részvényekre cserélte az ön- kormányzat, mégpedig úgy, hogy ezáltal az alapítvány nem, csak a megyei önkor­mányzat jutott pénzhez. Az előzmények A Siotour a Somogy Megyei Tanács Idegenforgalmi Hiva­tala 1990-ben a megyei önkor­mányzat tulajdonába került. .1991 decemberében a megyei közgyűlés döntése alapján két lépcsőben két cég lett. Az egyik profitérdekeltségű gazdasági társaság, kft, majd részvénytár­saság, a másik nonprofit szer­vezet, vagyis megyei idegen- forgalmi hivatal. A megyei közgyűlés akkor az alaptőkéből, amelynek ho­zamszámítás szerinti üzleti ér­téke egymilliárd forint volt, részvény formájában megtartott magának 51 százalékot és 18 százalékot biztosított annak a tizennyolc, zömmel Balaton- parti önkormányzatnak, amely­nek területén Siotour telephely van. A dolgozók és önsegé­lyező szervezeteik kilenc száza­lékot kaptak, külső befektetők számára 4 százalékot tettek félre. Az a több mint. 200 so­mogyi települési önkormányzat is kapott ugyancsak 18 százalé­kot, amelynek területén Siotour telephely nincs, mégpedig úgy, hogy a közgyűlés létrehozta a Megye Idegenforgalmának Fej­lesztéséért Alapítványt. Ez a 18 százalék összesen 180 millió forint névértékű részvényt je­lentett. Az alapítvány célja a belső-somogyi települések ide­genforgalmi értékeinek feltá­rása, hasznosítása, a települé­sek fejlődésének elősegítése, a lakosság életkörülményeinek javítás. Az alapítvány kuratóriumá­nak elnökévé dr. öruber Attilát választották, aki akkor Török- koppány polgármestere volt, je­lenleg pedig a megyei közgyű­lés alelnöke. A megyei közgyűlés a gaz­dasági társasággá történő alaku­lással kapcsolatos tennivalókat 1992 márciusi ülésén szabá­lyozta. Többek között meghatá­rozta, hogy a részvények ki­nyomtatását követő 30 napon belül azokat a tulajdonosoknak át kell adni, akik nyilatkoznak, hogy azt elfogadják. A végre­hajtásért dr. Kolber István, a megyei közgyűlés akkori alel­nöke volt felelős. A cégbírósági bejegyzés el­húzódott és emiatt 1994 őszéig késett a teljes átalakulás. A részvényeket csak ezt követően kaphatták meg a tulajdonosaik. 1994 novemberében adták át a 18 Balaton-parti település kö­zül 16-nak a részvényeket. (Két település nem vette át, mert fenntartásai voltak.) Cserebere Az alapítvány azonban nem kapta meg az őt illető részvé­nyeket: valamennyi a megyei önkormányzat páncélszekré­nyében maradt. Az új megyei közgyűlés dr. Kolber István el­nök javaslatára két hónappal később, 1995. február 18-án pénzügyi nehézségekre hivat­kozva visszavonta az alapít­ványnak korábban biztosított, de az előírt határidőig át nem adott összesen 180 millió forint névértékű részvényt. Helyette kapott az alapítvány egymillió forint készpénzt, valamint 500 ezer forint értékű, félszázalék­nyi részvényt. Augusztus 18-án azután a közgyűlés elnökének javasla­tára a megyei önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy az el­vont 175 millió forint értékű Siotour részvényt névértéken eladják a Postabanknak és a kapott pénzen 135 millió forint értékű Postabank részvényt vá­sároljanak. A megmaradt 40 millió forintot pedig a gazdál­kodási pozíció javítására fordít­sák. Ezen a közgyűlésen a csere indoklásaként elhangzott az, hogy a Postabank, részvények után évi 10 százalékot megha­ladó osztalék várható, vagyis évi 13-14 millió forint. Szükség esetén pedig azok névértéken értékesíthetők is. Ugyanakkor nem módosítot­ták az alapítványnak juttatott összeget, bár erre vonatkozóan hangzott el javaslat. A novem­ber 28-i közgyűlésen módosí­tották az alapítvány alapító ok­iratát, újjáalakult a kuratórium is és elnökének megválasztot­ták dr. Jakab József igali pol­gármestert. Az alapítvány gazdasági bá­zisának javítására azonban most sem született érdemi ja­vaslat. Annyi történt csupán, hogy az ötmillió forint névér­tékű Siotour részvényt ugyan­ennyi értékű Postabank rész­vényre cserélték. Ki kit lehetetlenít el? Ezt a folyamatot és a jelenlegi viszonyulást hozzászólásában tisztességtelennek minősítette dr. Gyenesei István, a közgyű­lés tanácsnoka és azt javasolta, hogy az alapítvány kapja meg öt éven keresztül legalább a tőle elvont részvényekért „be­cserélt” Postabank részvények éves osztalékát, vagyis 13-14 millió forintot. Dr. Kolber István szerint ez ellehetetlenítené a megyei ön- kormányzat költségvetését, ezért a javaslatot nem fogadta el. A közgyűlés pedig úgy dön­tött, hogy ezzel a kérdéssel ön­álló napirendként a költségve­tés tárgyalásáig nem foglalko­zik. A javaslattal kapcsolatos végső döntést az 1996. évi költ­ségvetést tárgyaló január 30-i ülésén hozza meg. — Azért tartom tisztességte­lennek ezt az eljárást, mert a megye, amely a településekből áll, félrevezette, mi több meg­lopta alkotó elemeit — mondta dr. Gyenesei István, a döntés után. Hozzá tette: — Erre ke­resve sem találok mentséget. Magyarázkodni lehet, de az érintettek átlátnak minden mes­terkedésen. Gyenesei István szerint a megyei önkormányzat 1991 végén az országban talán egye­dülálló módon, példamutatóan osztotta fel a tulajdonába került vagyont, megtartva az 51 száza­lékos többségi tulajdonhánya­dot. A viszonylag zökkenőmen­tes átalakulás és a hozzá szük­séges testületi támogatás mö­gött egy egyezség húzódott meg. A közgyűlés többségét al­kotó Siotour-telephellyel nem rendelkező településeken élő képviselők azzal a feltétellel támogatták az átalakulást, hogy egy alapítvány formájában ők kétszázan legalább akkora tu­lajdonhányadhoz jutnak, mint az érintett település. Ha úgy tet­szik, ez volt az ára az átalaku­lásnak. Az elmúlt év végén azonban, amikor a közgyűlés által meg­bízott dr. Kolber Istvántól min­denki más megkapta a részvé­nyeket az alapítvány kimaradt ebből. Dr. Gyenesei István sze­rint két oka lehet ennek: vagy az akkori alelnök dr. Kolber István nem hajtotta végre a közgyűlés ide vonatkozó dön­tését, vagy az alapítvány dr. Gruber Attila vezette kuratóri­uma nemmel válaszolt, az átvé­telre vonatkozó felkérésre eset­leg nem is válaszolt. Kisemmizettek Tény, hogy a részvények a me­gyeházán maradtak. Ez terem­tette meg a lehetőségét annak, hogy később, egyesek szerint jogszerűen, de minden emberi norma szerint etikátlanul elvon­ják azt jogos tulajdonosaitól. Kedvező légkört teremtett eh­hez a döntési „kényszerhez” a 200 millió forintos hitelfelvé­teli kényszer víziójának a fel­vázolása. A valóság azonban már ak­kor is látszott - folytatta dr. Gyenesei István. Ma már tény, hogy végül is negyedannyi hitel felvételére sem volt szükség 1995-ben. Amikor pedig a részvények elvonását követően rövidesen jó áron értékesítette azokat a megyei önkormányzat, igazságtalahnak és tisztességte­lennek tartottaz alapítvány és a mögötte 1200 település kisemmizésétf akkor javas­latot tettem ejthidaló meg­oldásra. A legbi közgyűlé­sen pedig, ahfc alapítvány alapító okiratátiosítottuk és személyi kérdjen is dön­töttünk azt javaim, hogy ha már elvonta a k>űlés a rész­vényeket az alaíny^pb leg­alább utólag leg; korrektek. Ezért javaso, hogy a megyei önkornál tartsa meg a „talált” 4njó forin­tot, tartsa meg Postabank részvényeket, deéven ke­resztül adjon at «apítvány- nak évente akk<összeget, amekkora osztag vagy 175 millió forint kű rész­vény után járna. My is leg­alább négyszer ak haszna van az üzleten, mii)g0S tu­lajdonosoknak. Tt ezt a megye akkor is, ha ;tabank részvényt időközbetékesí- tené, hiszen az átadíösszeg mindössze évi 13-l!]jó fo­rint, a megyei költség a|jg fél százaléka. Dr. Gyenesei Istvmács- nok szerint annak azisnak, hogy értéktelen, fiiban szólva hozadékot ne-0du- káló részvényről vöt (ez volt ugyanis az indokz el­vonásnál) ellentmoniogy nem sokkal utána a mi ön- kormányzat jelentős hmal értékesítette azt. • — A közvélemény fize­tése azt állítani, hogy tán értékesítési lehetőség 5tt, amit csak később ismeb a megyei vezetés, hiszen az előterjesztésben elszóltját dr. Kolber István, amikcz- ügyi nehézségekről és éif_ tési szükségességről írt tatta dr. Gyenesei István. — Több mint erre ufi; hogy forint fillérre po.i annyi részvényt adott el, gyűlés, amennyit az alapít tói elvett. Ha viszont ai kellett a pénz, akkor miér adta el az önkormányzat a; a célra fenntartott 4 százai ami pontosan 40 millió for ugyanannyi likviditási sej get adott volna, mint t szürke akció. Ez a 4 százalék továbbra is érintetlenül ott áll. Ha még ez sem elég, akkor mi­ért nem nyúlt hozzá az önkor­mányzat az 51 százalékos 510 millió forintos saját részvényé­hez? A választ, hogy ez straté­giai vagyon, nem lehet elfo­gadni. Most mindenkinél túl­élési stratégia van. S a lehető legtisztességtelenebb mások hátára állva levegőhöz jutni. Az sem igaz, hogy ha átadnánk a Postabank részvények hozadé- kát, akkor az a költségvetést veszélyeztetné. A megyei önkormányzat tal­pon maradásának a kényszere nem vezethet oda, hogy a tele­pülésektől vonjuk el a szükség­letünket. Optimista vagyok és bízom abban, hogy a költségve­tés tárgyalásakor a közgyűlés józanul gondolkodó nagy több­sége (pártállástól függetlenül) fogja kimondani a végső szót. Mondhattam volna mást és másként, de méltatlannak tar­tottam a személyeskedést. Most még van remény a tisztességes megoldásra. Jogszerű? Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke nem kívánta a részvénycsere körülményeit kommentálni, elzárkózott a nyi­latkozat elől. Dr. Liszkai Katalin, a me­gyei önkormányzat jogtaná­csosa azt mondta: a.részvény- csere minden mozzanata jog­szerű, a döntések a szervezeti és működési szabályzat alapján születtek. Egy korábbi ígéret visszavonására pedig jogilag is van lehetőség. Ha lényegesen megváltoztak az ígéret megfo­galmazásakor fennálló feltéte­lek, az ígérettevő következmé­nyek nélkül elállhat szándéká­tól. Az új közgyűlés megalaku­lásakor visszavonulási progra­mot fogalmazott meg, mert a pénzügyi feltételek jelentősen, hátrányos helyzetet teremtve megváltoztak. Ennek, illetve az ezt követő döntések szükséges­ségének megítélése a közgaz­dászokra, illetve a helyi politi­kusokra vár.

Next

/
Thumbnails
Contents