Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-26 / 22. szám

4 1996. január 26., péntek Csurgóiak fóruma és kiállítások Válogathatnak a csurgóiak a képzőművészeti kiállítások kö­zött. A Korona galériában Papp Imre és Papp Imréné nyugdíjas rajztanár házaspár kiállítását lát­hatják. A művelődési központ­ban pedig tegnap nyitotta meg - Szászfalvi László polgármester a cigány kisebbségi önkormány­zattal közös rendezésben - Fer- kovics József festő kiállítását. A megnyitót követő fórumot Raj­nai Miklós vezette. Az esemény vendége Osztojkán Béla író volt. Barcsról naponta 100 köbméter fa A Sefag Rt barcsi erdészetének telepén naponta csaknem 100 köbméter fát raknak föl a vago­nokba. Az áru nagy részét kül­földre szállítják; a rönköt és az export tűzifát olasz és osztrák kereskedelmi vállalatok veszik. Somogyaracsiak művelődése A somogyaracsi idősek klubját tizenhármán keresik föl rend­szeresen - többnyire a falu nyugdíjasai. Olvasással, tévé­zéssel töltik idejüket a legtöb­ben. Művelődésüket segíti a klub ezer kötetes könyvtára is. Összevontak nyolc intézményt Nyolc intézményt vont össze a csurgói képviselő-testület. Vá­rosi Óvodák néven egy vezető irányítása alá helyezte a négy gyermekintézményt, s Városi Egészségügyi és Szociális In­tézmények név alatt működik ezután a bölcsőde, a szociális gondozási központ, idősek klub­ja és az egészségügyi szolgálat. Beruházás Babócsán a szövetkezetben Húszmillió forintért vásárolnak az idén mezőgazdasági gépeket, munkaeszközöket a babócsai Határőr mezőgazdasági szövet­kezetben. A gazdaság vezető­sége ugyanis 250 millió forint­nyi bevételre számít, és a nö­vénytermesztési ágazata mint­egy háromezer hektáron termel. Szigorú követelmények - 15 százalékos emelés a varrónőknek Béralku Berzencén Hunyadi Ildikó dzsekin dolgozik a berzencei varrodában Bérelemlésről tárgyalnak a berzencei varrodában. Tel­jesítmény után kapják a bért, de szigorúak a köve­telmények, a szalagvezetők­nek pedig négy éve emelek utoljára fizetést. Novográdecz Józsefné, a csur­gói Napsugár Ruházati Szö­vetkezet berzencei varrodájá­nak üzemvezetője elmondta: az új bérekről három hete kezdték a tárgyalásokat, s idő­közben eredményt is elértek: a varrónők januártól 15 százalé­kos béremelést kaptak. Most a szalag- és üzemvezetők fizeté­sének emelése esedékes. — Legalább húszszázalé­kos emelést szeretnénk. Egy szalagvezető most bruttó 17 ezer forintot kap. A mai árakat figyelembe véve ez nagyon kevés. Az üzemvezető szerint van esélyük arra, hogy a középve­zetője is jól járnak. A napok­ban ugyanis ígéretet kaptak, hogy teljesítménybérük rövid időn belül akár harminc száza­lékkal is nőhet. A varrónők sem keresnek sokat, teljesít­ménybérben dolgoznak, s ha százszázalékot teljesítenek 20- 22 ezer forint a fizetésük. Ezt azonban csak a hosszú évek óta dolgozó, tapasztalt munká­sok kapják. Sok fiatal varrónő bruttó 16-18 ezer forintot ke­res. A varroda dolgozói ra­gaszkodnak a kért béremelés­hez. Sztrájkot nem terveznek, de mindenképpen harcolnak a fizetés emelésért. Novográ­decz Józsefné elmondta: a tár­gyalásoktól függetlenül fo­lyamatosan dolgoznak. Január közepén a német Klepper cég­től kaptak megrendelést. Öt­ezer dzsekit varrnak, mintegy ötmillió forintért. Ez ad mun­kát nekik március végéig. Harsányi Miklós A közigazgatási hivatalhoz fordult a polgármester Vizsgálat Somogyudvarhelyen Felülvizsgálatot kert Mester Károly udvarhelyi polgár- mester a megyei közigazga­tási hivataltól. Azt várja et­től, hogy a vizsgálat igazolja: amit polgármesterként tesz, az nem törvényellenes.- Feszült légkörben dolgo­zunk az utóbbi időben. Éles a nézetkülönbség a jegyző, né­hány képviselő-testületi tag és közöttem - mondta Mester Károly. - Ez olykor parázs vi­tához is vezet. A bajok for­rása, hogy a képviselő-testü­letben van olyan, aki nem hi­szi el: rendkívül súlyosak a falu anyagi gondjai. Jelenleg csak a kötelező feladatainkat tudjuk ellátni. A megyei közigazgatási hi­vatalhoz küldött levelében a polgármester - egyebek között- azt írta: a jegyzőasszonnyal megromlott munkakapcsolat oka az a szándékos megté­vesztés, hogy az 1995. évi költségvetés beterjesztéséből kihagyta a költség tízmillió fo­rint hitel- és kamatai kiadási kötelezettségét, és közben a törlesztéshez minden forrást felhasználva nem az elfoga­dott költségvetés szerint gaz­dálkodtunk... A képviselők és a polgár- mester között a bölcsőde bezá­rásáról és a gázprogram miatt fölvett kölcsön törlesztésének mikéntjéről folyik a vita Ko­rábban már beszámoltunk róla, hogy a gázra fölvettek 20 mil­lió forint hitelt; öt évig fizetik az évi négymillió forintot s en­nek kamatát. Az idén 8,6 millió forintot kell átutalniuk a pénz­intézetnek. Mester Károly sze­rint legfontosabb a pénzügyi egyensúly megteremtése.- El kell döntenünk: az or­vosi rendelőt tartsuk-e fenn vagy a bölcsődét - mondta a polgármester. - Az előbbi ezer ember érdeke, a bölcsőde 17 családot érint. Természetesen fontos a kisgyermekek felügye­lete, de az egészségügyi ellátás kötelező. Erről legutóbb a falugyűlé­sen is szó volt.- Szeretném tisztázni a hely­zetet, hogy ismét feszültségek nélkül dolgozhassunk mondta a polgármester. - A mostani helyzet már tarthatat­lan. Kíváncsiak voltunk a jegyző véleményére is, de nem találtuk hivatalában. A polgármester nem tudta, hol található. Harsányi Miklós Gyékényes ötödször pályázik szennyvízhálózatra Költséges jövőféltés Kevés olyan önkormányzat van, amelynek kitartása a gyékényesiével vetekedne. Részint azért, mert többük­nek nem kell sokadszor be­adni egy pályázatot, hogy az igényelt pénzt megkaphas­sák. Gyékényes nem akár­mekkora összegre, hanem — az idén ötödször — kereken négyszázmillió forintra pá­lyázik. Ami pedig ilyen óriási pénzt igényelne, az a szennyvízháló­zat és -telep megépítése, amely nélkül mind nagyobb veszély fenyegeti a bányataváról híres dél-somogyi községet. Csordás József polgármester aggódik a Kotró jelenlegi tisztaságáért, ezért az önkormányzat a ka­posvári BIT Kft-vel közösen, 50-50 ezer forintos hozzájáru­lással alapítványt hozott létre Gyékényes és a kavicskotró térségéért néven. - Az alapít­vány számláján sok kis összegű adakozás után ma 277 ezer fo­rint van, ami egyelőre kevés a hatékony beavatkozáshoz. Te­kintettel azonban az üdülőtér­ség dinamikusan fejlődő turiz­musára, az anyagiakkal rendel­kező cégeknek megérné az elő­relátó beruházás - vallja a pol­gármester. Csordás József még nem ka­pott hírt a tavalyi, negyedszeri céltámogatási pályázat sorsá­ról. A tárcaközi bizottság általi véleményezésről dr. Szili Kata­lin környezetvédelmi államtit­kár sem tudott többet mondani, pedig Gyékényes első embere nemrégiben még őt is felke­reste. így várhatóan a közeljö­vőben el kell készülnie a kö­vetkező irománynak. A térségben élők jórésze, tudtuk meg, jelenleg a csurgói szennyvíztelepre szállíttatja el az elszállítanivalót. Nem lehet ugyanakkor kizárni, hogy a költséges fuvarok alól többen a környezetre veszélyes módon igyekeznek kibújni: szeny­nyezve a páratlan szépségű délvidék természeti értékeit. A megoldás költséges ugyan, de az egyetlen útja annak, hogy a ma ne tékozolja el a jövőt, hal­lottuk Gyékényesen. Balassa Tamás Pogányszentpéteren egy fillér sem jut fejlesztésre Hitel terhe a vállukon Egy korábban fölvett ötmillió forintos hitel és annak kamatai törlesztését nyögi Pogány- szentpéter. Az önkormányzat az esedékes negyedévi részlet átütemezését is kérte az OTP- től. S ez csak a kezdet: a me­gye- és szakadékszéli, 14 millió forintból gazdálkodó község­nek a csőddel is számolnia kell. Zakócs László, a mintegy félezer lelket számláló Pogány- szentpéter polgármestere azért nem ennyire borúlátó, hiszi, hogy egyfajta válságköltségve­téssel elkerülhetik a végve­szélyt. — Takarékra kell állnunk. Kizárólag a hitel és a kamatok törlesztésére, valamint az in­tézményeink működésének biz­tosítására költhetünk, fejlesz­tésre egy vasunk sem lesz idén. A hitelfelvétel körülményei­ről szólva az egykori iharosbe- rényi tanácselnök, újraválasz­tott polgármester elmondta: az élet kényszerítette rá a testüle­tet arra, hogy ehhez a megol­dáshoz folyamodjanak. Az egykori hivatali épület ugyanis tönkrement, szükségessé vált egy új faluház építése. A múlt év szeptemberében, csaknem 7,5 miilió forintos beruházás után átadták a rendelőnek, pos­tának, hivatalnak, házasságkötő teremnek és könyvtárnak egy­aránt helyet adó épületet. Pogányszentpéteren a költ­ségvetésnek csaknem a felét el­viszi az intézmények fenntar­tása. Nem olcsó mulatság, de kötelező jellegű az Iharosbe- rénybe járó mintegy 30 diák után a hozzájárulás fizetése, ami fejenként 105 ezer forint. (Balassa) Kész a tájrendezési terv Elkészült a Duna-Dráva nemzeti park programja. A regionális táj- rendezési dokumentációt Csurgó térségében őrtilostól Somogy- udvarhelyig minden önkor­mányzat megkapta, s január vé­géig véleményezni kell. A lakos­ság körében is széles körű érdek­lődésre tart számot, hiszen a földárveréseken ezen a területen sokan jutottak tulajdonhoz. Csurgón, Zákányban, Bélaváron olyan erdőket is elárvereztek, amelyek ellen felügyeleti intéz­kedést kért a természetvédelmi hivatal, s az Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal az ár­verések eredményét megsemmi­sítette. A határozatot az érdekel­tek jogi úton megtámadták. H. J. Vízvár, Bélavár, Heresznye községek önkormányzatai a tulajdonukban lévő víziközmű koncessziós üzemeltetésére PÁLYÁZATOT HIRDETNEK A pályázat benyújtási határideje: 1996. március 26. A pályázatokat a következő címre kérjük benyújtani. Vízvár Község Önkormányzata 7588 Vízvár, Szent István u. 8. (6942) Bélavári kavicshegyek a bányató mellett Januárban is dolgoznak a bélavári kotróban. A szoká­sosnál ugyan kevesebb kavi­csot hoznak föl, de nem állt le a termelés. Egy nap akár ötven köbmétert is kibá­nyásznak. Csordás József, a Dráva Ka­vics és Beton Kft bélavári te­lepének munkatársa elmondta: januárban hetente csak két na­pot dolgoznak. Munkájukat leginkább a jég nehezíti, a bá­nyató befagyott, a kotrógép csak kis felületen dolgozhat. Tavasszal és nyáron naponta mintegy 300 köbméter kavi­csot termelnek ki, most ennek a töredékét. A telep dolgozói így sem pihennek; a szokásos karbantartást végzik el. Ennek Csordás József ellenőrzi az erőgépet a kft bélavári telepén során ellenőrzik a kotró- és rakodógépeket, a szalagrend­szert és a nagy teljesítményű erőgépeket. A bélavári tóban nyolcféle kavicsot bányásznak. A béla­vári telep munkatársa azt is elmondta, hogy az árut legin­kább építőipari cégek és ke­reskedelmi vállalkozók vásá­rolják. Sok magánépítkező is felkeresi a telepet. A vevők nagyrésze somogyi, ám jön­nek Baranyából és Zalából is. A bélavári tó értékes anya­got rejt, s még hosszú ideig termelhetnek. Megtudtuk azt is: egyes becslések szerint akár két-három évtizedre is elegendő kavics van a tízmé­teres mélységben. Harsányi Miklós SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK

Next

/
Thumbnails
Contents